Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-08 / 5. szám
1980. január 8., kedd Népszámlálók lovon, lánctalpason ■■■■■■■■ A feljegyzések szerint hazánkban II. József, a kalapos király uralkodása idején tartották az első nép- számlálást 1784—87 között. Persze a feudális Magyar- országon ekkor még csak az „alacsonyabb rendűeket”, a jobbágyokat számolták össze. Az igazi, korszerűnek mondható, részletes, mindenkit és egy időben történő népszámlálásra 1869-ben került sor. Az ENSZ pedig 1950-től szervezi és koordinálja a világon a népesség- számlálást. A jelenlegi nép- számlálás a 12. hazánkban. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Ki- rendeltségénél most van a munkacsúcs. — A hivatal valamennyi dolgozója részt vesz a nép- számlálásban, ott vagyunk minden településen, segítjük, irányítjuk, ellenőrizzük a munkát, amely nem mentes gondoktól sem,- tekintve a különleges időjárást — mondja Zsilinszki Mihály- né, a KSH osztályvezetője, megyénk népszámlálási felelőse. Szerencsére az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vállalatok példamutatóan támogatják munkánkat, mindenütt elősegítik a számlálóbiztosoknak, hogy kijussanak még a legeldugottabb tanyára is. Sok helyen a terepjáró gépkocsi sem tudja leküzdeni az akadályokat, ezért lánctalpasokat kellett bevetni, ahol még azok sem boldogulnak, ott lóháton járják .a környéket. — Milyen tapasztalatokat szűrtek le eddig, milyen problémák adódtak? — A számlálóbiztosok ütemesen végzik a munkájukat, de sajnos több helyen vagy nem tartózkodik ott- ^ hon senki, vagy pedig olyan idős emberek, akik jóformán alig tudnak valamilyen adatot a hozzátartozókról, családtagokról. Nagyon sok helyen nem hagyják otthon a személyi számokat, ami alapvető lenne. Nagyon hasznosnak tartanánk a munka zavartalan folytatása érdekében, ha a távollevő családtagok leírnák egy papírra — olyan helyen, ahol idősebb ember .marad otthon — az iskolai végzettséget, az elvégzett osztályt, iskola típusát, a tanintézet megnevezését, helyét és szakágát, a szakma megnevezését, foglalkozását, munkakörét, munkáltatóját és munkahelyét. Nagyon jó lenne, különösen községekben, ha a korábban háztartásbeliek közölnék az összeírókkal azt is, hogy fóliával, kertészkedéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkozik-e? Mindezekkel nagy segítséget kapnánk és kevesebb felesleges időt rabolnának él a számlálóbiztosoktól. Társadalmi munka, helyi érdek Hazánkban a társadalmi munka csaknem egy időben kezdődött a felszabadulással. A mozgalom a 60-as évek elejétől országosan, így megyénkben is, szervezett keretek között folyik. A negyedik. ötéves tervidőszakban e téren minőségi változás történt. Egyre inkább a helyi lakosság igényei kerülték előtérbe. Ma már a társadalmi munka főként a települések gondjait oldja meg. Így kialakult a mozgalom település- fejlesztő jellege. A társadalmi munka növekvő jelentőségét bizonyítja néhány adat: 1969-ben félmilliárd, 1977-ben már hárommilliárd forint volt a végzett társadalmi munka értéke országosan. Megyénkben tíz év alatt több, mint nyolcszorosára nőtt az egy lakosra jutó társadalmi munka összege. # Békés megye sajátos jellegének figyelembevételével 1974-ben a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága egységes irányelveket határozott meg. A mozgalom fejlődése tette szükségessé, hogy az 1978. évben tanácsi rendelettel szabályozzák a társadalmi munkavégzésben kiemelkedő kollektívák elismerését. Az irányelvek egységes keretek közé helyezték az eddig végzett szervezőmunkát és irányvonalat adtak a helyi szerveknek. A HNF megyei elnökségének ég a megyei tanácsnak az elvi irányító munkában és a szervezésben nagy segítséget nyújtanak a társadalmi és tömegszervezetek. A mozgalmat a helyi tanácsok, a HNF-bizottsá- gok irányítják, karöltve a KISZ-szel és a szakszervezettel. Terveik megvalósításában támaszkodnak a választókerületi tanácstagokra, a lakóbizottságokra, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és iskolák kollektíváira. A tanácsi tervek ismertetésének fórumai a tanácstagi választókörzetek és a falugyűlések. Az utóbbi időben gyakorlattá váltak az üzemeknél, vállalatoknál tartott tájékoztatók. Ezeken ismertetik a lakossággal ,a település gazdaságpolitikai feladatait. Az ötödik ötéves tervidőszakban jellemzővé vált a tanácsi tervekhez igazodó feladatok meghatározása. Az utóbbi években egyre több település az év elején köt megállapodásokat társadalmi munka végzésre az üzemi, vállalati, szövetkezeti kollektívákkal. A megállapodások csökkentették az eddig gyakran tapasztalt spontaneitást. Így a társadalmi munkavállalások jobban kapcsolódnak az éves- és középtávú tervekhez. A jól szervezett munka eredményeként alakulták ki az „Egy üzem — egy iskola”, „Egy brigád — egy osztály”, „Egy nap ,a városért” mozgalmak. v*> Békés megye ötödik ötéves' tanácsi tervében 331 millió forint volt a társadalmi munka tervezett értéke. • Az első három évben 386 millió forinttal a lakosság 117 százalékra teljesítette a tervet. 1978-ban a végzett munka értéke 147 millió forint volt. Az 1979- es adatok értékelésére 1980 elején kerül sor. Előzetes vizsgálatok alapján már elmondható, hogy ez az év gazdagabb az előzőnél. A nemzetközi gyermekév kapcsán főként a gyermekintézményeknél végzett társadalmi munka értéke növekedett. A települések között — kollektívák segítsége nem vehető kellőképpen igénybe. Gyakran hiányos az elvégzett munka nyilvántartása is. Van ahol nem helyeznek kellő hangsúlyt a megállapodások évközi értékelésére, így egy-egy vállalás elhúzódik vagy meghiúsul. A nagyobb településeken nem megfelelő az új lakótelepek tisztaságáért és szépítéséért hirdetett versenymozgalom. Néhol nem értékelik kellő alapossággal a településfejlesztő társadalmi munka politikai és gazdasági jelentőségét. Mi a teendő a hibák kijavítására? A lakosság széles körű tájékoztatása a legfontosabb. Ismertetni kell a terveket, kiemelve a fontosabb helyi feladatokat. Időben fel kell mérni a lehetőségeket, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket és a munkaerőt. A szervezők kezdeményezzék a KISZ és a szocialista brigádok védnökségi rendszerének kiépítését. Nem utolsósorban fokozott elismerésben kell részesíteni azokat az egyéneket és kollektívákat, akik a társadalmi munkavégzésben a legtöbbet teszik le az asztalra. G. K. Merre vezetnek a békési utak? Ügy is mondhatnánk, hogy a jövőbe. Ugyanis a közlekedés az emberi kultúra kialakításának egyik feltétele, létezésének elengedhetetlen eszköze. Nemcsak az emberi és a kereskedelmi kapcsolatok rendszerének az eleme, hanem gazdaságunk, élet- színvonalunk fontos része, a nemzetközi munkamegosztásban meghatározó szerepet tölt be. Ezek megvalósítása viszont elképzelhetetlen megfelelő utak1 nélkül. Ezért dolgozták ki Békésen is a város hosszú távú közlekedésfejlesztési tervét. Zsúfoltság Az elképzelések ismertetése előtt nem árt a jelenről beszélni, hiszen ez a további fejlődés alapja. A város és környékének közlekedését nagyban befolyásolta a gazdaságtalan vasutak megszüntetése, az ipar térhódítása, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, az elszállítandó áruk mennyisége. Természetesen meghatározó a közúton és a vasúton való fuvarozás, a vízi szállítás lehetőségei pedig nincsenek • kihasználva. Az autóbusz-közlekedés rendszere megfelelő. Békésről és a hozzá tartozó településekről közvetlenül, vagy átszállással elérhetők a megyeszékhelyek, a nagyobb városok, községek. A gépjárművek, az utak korszerűbbek lettek, csökkent az utazási idő. Gondot okoz viszont, hogy a munkaidő szinte egyszerre kezdődik, illetve fejeződik be az üzemekben, a hivatalokban. A csúcsidőszakban egyes járatok, főleg Békéscsaba—Békés között, túlságosan zsúfoltak. A 47-es főút állapota jó, kiépítettsége, vonalvezetése azonban meglehetősen bonyolult. A kis sugarú ívek korlátozzák a látást, s a leálló sávok létesítése is megoldásra vár. A belterületi szakasz — Petőfi utca, Széchenyi tér — ugyancsak telített. Éppen ezért tiltották ki még 1978-ban a lassú járműveket. Így a forgalom zöme a Vashalom—Teleky— Malom utcán bonyolódik le. A Kettős-Körös-híd teherbíró és áteresztő képessége szintén korlátozott. Ugyanakkor a Békés—Gerla közötti szakaszon a burkolat rossz minősége miatt az út balesetveszélyes. Járdák Sajnos, a tanácsi kezelésben levő úthálózat aránya a megye többi városaihoz képest átlagon aluli. Ennek oka a szűkös fejlesztési lehetőség, az utcák szabálytalan kialakítása. A több szintes lakóépületek létrehozásával párhuzamosan épülnek a lakótelepi utak. Nem tart ezzel lépést a gyalogjárdák korszerűsítése, amely hiányos és elavult. Ezek csaknem 90 százalékának a szélessége nem éri el az egy métert. A város utcáiban több mint 25 kilométer hosszban nincs járda. Igaz, sokat tönkretettek a nehéz járművekkel, amikor a közműveket elhelyezték, a telkeket kiosztották. A biztonságos közlekedés feltétele az utak tisztasága. Ez sem megy minden gond nélkül, hiszen csak a KPM- utakhoz 72 olyan földút csatlakozik, ahol nincsenek kiépítve1 a burkolt csatlakozók. Ennek következtében jelentős a por- és a sárfelhordás, amelyet csupán hatósági intézkedéssel .mérsékelni lehet. Az is baj, hogy hiányoznak az utcaseprő-, sózógépek. Különösen a 47-es út városi szakaszán kevés a gyalogátkelőhely. A több zebra viszont akadályozná a közúti forgalmat, nem beszélve a komoly összegeket kívánó beruházásról. A városban, a lakótelepeken egyre nagyobb fejtörést okoz a személygépkocsik elhelyezése. Kevés a parkolási lehetőség, korlátozott a garázs- építés. Elképzelések A város távlati közlekedésfejlesztésének kidolgozásánál figyelembe vették a vonzáskörzet, a megyeszékhely és az országos hálózat hatását. Az a vélemény alakult ki, hogy a Murony— Békés vasúti szárnyvonal fenntartása a személy- és' a teherszállításnál egyaránt indokolt. Igényt tartanak erre a város, Tarhos és Bél- megyer mezőgazdasági üzemei, a kosáripari vállalat és a háziipari szövetkezet, a TÜZÉP, a MEZŐGÉP gyáregysége és a különböző építőipari egységek. Ennek megfelelően szükséges a vasút pályaerősítése, a kereszteződések korszerűsítése. A KPM-utaknál folytatni kell a burkolat erősítését, a szélesítést. Fontos a 47-'es út Csabai és Petőfi úti, Ady utcai forgalmi csomópontjának a rendezése. Ebben az évben megkezdik az Ady utcai kö- vesút építését. A VI. ötéves terv végén pedig megvalósítják a 47-es út elterelő szakaszát. A központi és a helyi erőforrásokat felhasználva elsősorban a burkolt úthálózat kiépítése indokolt. A tanácsi utak fejlesztésénél elsődleges szempont a gazdaságosság, a magas műszaki színvonal, az ellátott terület nagysága. A készülő rendezési tervben kijelölik a központi garázsok helyeit, s garázsépítő szövetkezetét alapítanak. Elengedhetetlen a közúti személy- és árufuvarozás korszerűsítése. Ennek szerves része a meglevő autóbusz-állomás bővítése, az új Volán forgalmi telep megépítése. Tovább szükséges korszerűsíteni a teherszállítás rendszerét, a járműparkot, törekedni az anyagmozgatás gépesítésére. Tervbe vették az üzemanyagtöltőállomások és az autójavító ipar hálózatának a bővítését. Ágazati feladatként jelölték meg a hírközlés fejlesztését. A posta a VI. ötéves tervben kapcsolja be Békést a Crossbar rendszerű telefonhálózatba. A városi tanács jóváhagyta a tervet. Most már a megvalósításon a sor! Seres Sándor Szabvány a szépüléshez Mit jelent a meghatározás: Fabulon hidratáló krém, érzékeny bőrre, MSZ 2391? A kozmetikai krémekről és arclemosó szerekről szóló legújabb magyar szabványban egyebek közt erről is részletes útmutatást olvashatunk. Fontos tudnivaló például, hogy a krémek és lemosószerek kizárólag az egészséges bőr lemosására és ápolására alkalmasak. Az előírások megkülönböztetnek nappali, zsíros és lemosó krémeket. A nappali krém lehet hidratáló: ebben az esetben hatásánál fogva a kiszáradt bőr víztartalmának pótlására és vízmegkötő képességének javítására használják. Az arcbőr nappali ápolására, a kikészítés előtti alapozására, esetleg színezésre alkalmasak az arcápoló krémek. A félzsíros — sport — krém zsírozza a bőrt, véd az időjárás káros hatásai ellen. A zsíros krémek általában a zsírszegény bőr gondozására, a bőr táplálására és védelmére használatosak. A bevezetőben említett, vagy például az „Opera luxus uborkakrém, nappali, MSZ 2391” elnevezés tehát egyértelműen utal a termék 1 rendeltetésére, a benne le- vő hatóanyagokra, esetleg a : különleges adalékanyagokra. E népszerű kozmetikai ké- : szítmények használói közül i feltehetően kevesen tud- \ ják, milyen sokféle minőség- ; vizsgálatnak vetik alá ezeket ; a termékeket. A Kereske- j delmi Minőségellenőrző In- I tézetnek prototípust kell j bemutatni — ez az ajánlati í minta —, ennek a tulajdon- ' ságait rögzítik a szakvéle- í ményben és ezzel hasonlít- 5 ják össze a vizsgálatok so- i rán a gyártmányokat. A kül- j só, a szín, az illat szempont- í jából kizárólag a mintához • való hasonlóság a mérce — j egyéb tulajdonságok vizs- j gálatához azonban speciális | módszereket írtak elő. Gyak- ; ran okoz bosszúságot pél- l dául a krémek „hígfolyóssá- ga” — érdemes megismerkedni ennek vizsgálatával. A tubust négy órán át szobahőmérsékleten tartják, majd enyhe nyomással 30 milliméter hosszú csíkot nyomnak milliméteres beosztású, papírra helyezett üveglapra. Egy perc elteltével a kinyomott rész szélessége legfeljebb másfélszerese lehet az eredetinek. Az új szabványelőírások intézkednek a krémek tárolásáról is. A csomagolásnak minden esetben védelmet . kell nyújtania az összenyo- Budapesten, a 18. sz. Kaesz Gyula Faipari Szakmunkásképző Intézetben a fővaros üzemei J módástól, gyűrődéstől és és szövetkezetei részére képeznek faipari szakmunkásokat. Az iskola kiiencszáznyolc tanú- - egyéb sérülésektől, lója a bútorasztalos, az épületasztalos, az intarziakészítő, a csónaképítő, a faesztergályos, a (a szabvány pontos meg- faszobrász, a hangszerkészítő és a kárpitos szakmák ismereteit három — az érettségizett ' nevezése: MSZ 2391 Koz- tanulók — két év alatt sajátíthatják el ? metikai krémek és arclemo(MTI-fotó: — Fehér József felvétele — KS) j só szerek.) az új irányelveknek megfe- nwwvwwwwwvwwwwwwwwvi lelően — versenymozgalom indult. Áz elért eredményeket településkategóriák szerint éves szinten értékelik. Az elmúlt évi eredmények bizonyítják, hogy igen nagy különbségek vannak a települések között, még kategórián belül is. Persze figyelembe kell venni, hogy a települések adottságai eltérőek. Ennek ellenére jobb szervezőmunkával lehetne javítani ,az arányokon. Legutóbb a városok versenyében Gyula, a nagyközségek közül Füzesgyarmat, a községek közül pedig Méhkerék lett az első. Érdemes némi összehasonlítást termi. A legjobb helyezést elért községben 1843 forint, míg a leggyengébben 28 forint az egy főre eső társadalmi munka értéke. Van tehát, aki csaknem 70-szer annyit dolgozott a köz érdekében, mint mások. Ezért indokolt a társadalmi munkás fokozott elismerése. Gyakorlattá vált, hogy a legjobb eredményeket nyújtó személyeket és kollektívákat emlékérmekkel, oklevelekkel jutalmazzák. *4$ A gyengébb eredményeket felmutató településekre jellemző a feladatok hiányos ismertetése, rossz előkészítése. Több helyen nem kerül sor ,a társadalmi munkaszerződések megkötésére, így az üzemi, vállalati
