Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

1980. január 8„ kedd A tanácsi gazdálkodás főbb vonásai 1980-ban MINDAZOK agazdaságpo. litikai követelmények, ame­lyek népgazdaságunk egé­szében jelentkeztek, fontos feladatként fogalmazódtak meg Békés megye számára is. A tanácsi gazdálkodás közvetlenül, vagy közvetve a lakosság csaknem teljes kö­rét érinti, ezért nagy körül­tekintéssel, minden koráb­binál nagyobb gonddal kell döntést hozni és azt végre­hajtani. A közkiadások csökkenté­se szükségszerűen jelentke­zett. Megoldása igen körül­tekintő munkát igényel. Ta­karékosságról is csak akkor lehet beszélni, ha az éssze­rűségen és célszerűségen ala­pul. Hogyan tükröződik mindez Békés megyében a tanácsok 2,2 milliárd forint összegű éves költségvetésé­ben? Nem csökkenhet az ellá­tás az alapvető feladatoknál. Mindenekelőtt biztosítja a költségvetés a járó- és fek­vőbeteg-ellátás, a bölcső­dék, szociális otthonok, az óvodák, általános iskolák fenntartásához szükséges összegeket a megemelt árak mellett is. A költségvetés a korábbi évhez képest még új létesítmények belépésére is biztosította a pénzügyi le­hetőségeket. így több kórhá­zi beteg ellátása is lehetsé­ges. A szakorvosi, fogorvosi, üzemorvosi órák száma 34- gyel, a bölcsődei helyek szá­ma 75-tel, a szociális ottho­ni helyek száma 50-nel, az óvodai helyek száma 775-tel, az általános iskolai tanuló- csoportok száma 42-vel, a napközi otthoni ellátás 45 csoporttal, a középiskolai ta­nulószobák és menzások szá­ma 150-nel több lesz az elő­ző évhez képest, s ehhez a költségvetés pénzügyi fede­zetet nyújt. NEM. ALAPVETŐ jntéz_ ményi területeken a múlt­hoz képest nincs több pénz. Nyilvánvaló, hogy az árak emelkedése miatt a koráb­bi összeg kevesebbet ér, de ennyiből lehet gazdálkodni, nem többől. Az igények rangsorolásával, jobb szer­vezéssel, tartalékok feltárá­sával a feladatok alapvető­en megoldhatók. Meg kell mondani azt is, hogy a köz­pénzen, vagy tanácsi támo­gatással kevesebb rendez­vényre lesz lehetőség. Csök­kenteni kell a kiadványok számát, és olcsóbb megoldá­sokra kell törekedni. Az egyéb célú kiküldetésekre, főleg külföldi utakra nem biztosít annyi pénzt a költ­ségvetés, mint a múltban. Igazgatási feladatoknál és személygépkocsik üzemel­tetésénél nagyobb takarékos­ság feltételezésével történt a tervezés. Irodai és egyéb nem szakmai berendezések beszerzésére csak kivétele­sen, külön engedély alapján kerülhet sor. Kisebb intéz­mények gazdálkodásának összevonása az igazgatási jellegű feladatokat csökken­ti, így annak létszámszük­séglete is kevesebb. Iskolák és kollégiumok, könyvtárak és művelődési házak, kórhá­zak és rendelőintézetek ese­tében már eredményes lépé­sék voltak e téren, de to­vábbi lehetőségek is fennáll­nak. Békés megyében a pénz­ügyi szabályok keretei kö­zött jelentős önállósággal 69 tanács^és 298 tanácsi intéz­mény gazdálkodik. A célki­tűzések megvalósítása elég sok dolgozó munkáján ke­resztül valósul meg, s nem közömbös, hogy milyen gaz­dálkodási ismeretekkel, ma­gatartással rendelkeznek. Ha tanácsi, intézeti terüle­ten valamilyen döntés szü­letik, annak pénzügyi kiha­tásával, összegszerű megha­tározásával számolni kell. A döntés a pénzügyi fede­zetre terjedjen ki, legyen az eddigieknél teljesebb körű. Mindenki előtt ismert, hogy a lakosság jogos igé­nye mindig nagyobb, mint a megvalósításához rendelke­zésre álló pénz. Ez a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés­ből következik, s ez a fejlő­dés egyik rugója. A gazda­sági lehetőségen belül a he­lyes arányokra kell töre­kedni, s annak kialakítása már pénzügyi kérdés. A fel­adatokat sorolni szükséges, az alapvető fontosabb célok kerüljenek az igények ele­jére. MEGNYUGTATÓ LEHET, hogy a költségvetés egész­ségügyi és szociális ágazat­ban megjelölt célokra 63 millió forinttal, 11,7%-kal, oktatási és kulturális célra 81 millió forinttal, 9,2%-kal, többet irányoz elő, mint egy évvel korábban. Az utak felújítására, fenntartására 20 millió forinttal, 28,5%-kal, több pénz áll rendelkezésre. Intézményi épületek felújí­tására ez évben 17 millió fo­rinttal több költhető az elő­ző évhez viszonyítva. Nagyon lényeges vonása a költségvetésnek, hogy a ta­nácsi intézmények feladatai­kat a lakosság széles köré­nek „társadalmi ellenőrzé­se” mellett látják el. A hi­bákat, fonákságokat a la­kosság érzékeli és szóvá te­szi. Ez helyes és jó. Mindez segítheti, hogy a dolgok he­lyes irányba terelődjenek, illetékes szervek pedig fel­figyeljenek és intézkedjenek, mégpedig gyorsan. A termelés területén már megszokottabb minősítés a „gazdálkodás hatékonysá­ga”. Intézmények működé­sénél is követelményként fogalmazható meg a haté­konyság. Tartalmát röviden úgy lehetne körülírni, hogy az „adott eszközállomány­nyal, engedélyezett létszám­mal, biztosított költségvetési összeggel a lakossági érde­ket szolgáló, legcélszerűbb megoldást kell megkeresni és valóra váltani”. Alapvető, hogy intézményi gazdálko­dásnál a takarékosságból eredő pénzek nem kerülnek elvonásra, már év közben ott a legfontosabb, soron követ­kező feladatra, vagy a jobb ellátásra fordíthatók. Nem megtakarítás az, ami a la­kosság hátránya útján érhe­tő el. Nagyon fontos, hogy az orvosi, egészségügyi, pe­dagógusi munkahelyek meg- üresedés, vagy egyéb tartós távoliét esetén betöltésre kerüljenek. Nem könnyű feladat, de megvalósítása esetén a dolgozók alapvető érdekeit szolgálják. Az el­múlt évben az orvosi állá­sok 11%-a, az egészségügyi szakdolgozói állások 3,5%-a volt betöltetlen. Növelni kell a tervszerű­séget és a megvalósítást az intézményi épület felújításá­nál, korszerűsítésénél. A költségvetés a feladatok el­látásához biztosítja a pénz­ügyi fedezetet. Jó szerve­zéssel ehhez a társadalmi összefogást, a vállalatok, szövetkezetek, lakosság ál­dozatkészségét is mozgósíta­ni kell. A társadalmi mun­ka sokszor a feladat megol­dásának egyedüli útja, pl. a lakókörnyezet szebbé, egész­ségesebbé tétele. Más kivi­telező nem is vállalkozik rá. De lehet a vállalati, szövet­kezeti támogatás formája a fenntartáshoz való hozzájá­rulás (bölcsőde, óvoda stb). AZ JLETKÖRÜLMÉNYEK kedvezőbbé tétele nem ke­rült le a napirendről. Meg­valósítását megyénkben 15,9%-kal magasabb költ­ségvetés biztosítja. Ebben az évben is nő a lakosság köz­vetett fogyasztása. Nagyon sokirányú munkával és a költségvetési bevételek biz­tosításán keresztül kell va­lóra váltani a célkitűzést. Olyan társadalmi légkört kell ezúton- is kialakítani, amelyben a megye dolgozói a termelés területén jobb hangulatban teljesítik na­gyobb feladataikat. Dr. Romvári László, a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetője Nem hiánycikk a gázpalack Lekerült a hiánycikkek listájáról a pb-gázpalack. Az Alumíniumáru-gyárban 120 millió forintot, fordítottak a palackgyártás rekonstrukció­jára. A legfontosabb ered­mény: a korábbi sok hóna­pos, éves várakozási idő máris lényegesen lerövidült, sőt sok városban azonnal megvásárolhatók a háztar­tási pb-palackök. Az idén több mint 300 ezer darabot készítenek a különböző típusokból, a leg­többet a 11 kilogrammos palackból szállítják a bel­kereskedelemnek. Újdonsá­guk a 22 kilogrammos pa­lack, amely a lakások, ki­sebb üdülők, melegvízellá­tását biztosíthatja — ezek­ből néhány tízezret készíte­nek 1980-ban. Kielégítik a kempingpalack-igényeket is. Most még serény mbnka folyik a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál, de a hét vé­gén leáll a termelés, és megkezdődik a szokásos évi karbantartás. Ezúttal" a rendszeres munkákon kívül egy nagy értékű, holland STORK automata feldolgozó vonallal is bővítik a gyár kapacitását Fortó: Lónyai László Tessedik útján Ebben az esztendőben lesz 200 éve, hogy a haladó pe­dagógus, 'az alföldi mezőgazdaság gyakorlati fejlesztője megalapította Szarvason ,,Gyakorlati gazdasági szorgal­matossági iskoláját”. Nem akármilyen- alapokon nőtt föl tehát az a tanintézet — a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi mezőgazdasági főiskolai kara —, amely a második centenárium méltó megünneplésére készül most. A százados évforduló min­dig is kedvező alkalom tisz­telegni a nagy elődök emlé­ke, hagyatéka előtt. Szarvas városa ezt egyébként rangos jubileumok nélkül is megte­szi, örökségét ápolva annak, aki a korszerű vetésforgón, szántóföldi növények ter­mesztésén és az istállózó állat- tenyésztésen alapuló mező- gazdaság meghonosításával úttörő tevékenységet fejtett ki. Ha mással nem, hát a két­évenként megrendezett „Tes- sedik-hetekkel”, amelynek 10. programsorozatára legutóbb a múlt esztendőben került sor. S mi van még? * * * Nem vagyok meggyőződve arról, hogy megyénkben, az ország egyik leginkább me­zőgazdasági táján minden kétséget kizáróan jól bánunk azzal az örökséggel, amelyet a szikes területek javításá­ban, a lucernatermesztés meggyökeresítésében, a gyü­mölcstermesztésben, a méhé­szetben elért eredményeivel gázdagított ez az -embernek, politikusnak, a kutatást a gyakorlattal összekötő mező­gazdának egyként példát adó pedagógus. Kisebb nagyságoknak is különb kultuszuk lehet sok esetben, ha a jó értelemben vett lokálpatriotizmus érté­kei szerint tartja ébren, táp­lálja azt a szellemet, gyara­pítja azt a hagyatékot, amelyből tudatosan vagy kevésbé tudatosan, de elke­rülhetetlenül maga is merít. Tessedik Sámuelt. képessé­gei még a maga korában is a magasba emelhették vol­na, de ő hű maradt a táj­hoz, az otthont adó Szarvas­hoz, kétségek és kudarcok között is itt akart bizonyíta­ni és bizonyított is. Demeg- tettünk-e mi mindent azért, hogy az Alföld e sarkában lakó, az itt születő, felnövő új nemzedékek tudják és ért­sék, ki volt Tessedik, miért kell őt példának tekintenünk, miért kell büszkeséggel ejte­nünk nevét. Ilyen kérdések után az em­bernek érdekes módon elő­ször éppen a másodsorban szerepet játszó külsődleges dolgok jutnak az eszébe. Pél­dául az, hogy a DATE me­zőgazdasági főiskolai kara miért nem lehet a DATE Tessedik Sámuel főiskolai kara? Valóban nem döntő kérdés, s nem ezen múlik a hagyomány értelmes ápolá­sa. De mindjárt itt van egy második kérdés: ha ez a me­gye rendszeresen meg tud je­lentetni irodalmi, művészeti, illetve helytörténeti, népraj­zi témákat közreadó, rend­szeres folyóiratokat, kiadvá­nyokat, hogy maradhatnak arra kárhoztatva a Tessedik munkásságát folytatók, hogy tevékenységük eredménye — nyugodtan mondhatjuk: al­kotásaik — nem kapnak rendszeres publicitást. * * * * Itt most nem arra gondo- lünk, hogy meg kellene je-, lentetni egy megyei idősza­ki kiadványt, „Tessedik út­ján” címmel (bár talán ez se egy utolsó gondolat), hanem sokkal inkább arra, azokra a teendőkre, amelyekkel tar­talmában tehetnénk teljeseb­bé Tessedik tanításainak a folytatását. Odáig már eljutottunk, hogy a DATE főiskolai kara népgazdasági igényeinknek megfelelő számban és felké­szültséggel bocsát ki mező- gazdasági üzemmérnököket, ahogy mondani szokták, oroszlánrészt ..vállal a gya­korlatban dobozó szakembe­rek továbbképzésében, a tő­le elvárható szinten eleget téve a reá háruló feladat­nak. Ugyanígy a DATE főis­kolai kara mellett (a szó földrajzi értelmében is) két mind nevesebbé váló mező- gazdasági kutató intézet is dolgozik, az egyik az immár nemzetközi hírnevet is szer­zett Haltenyésztési Kutató Intézet, a HAKI, a másik pedig az Öntözési Kutató In­tézet, az ÖKI, amely nem kevesebb mint három évti­zedes múltra tekint vissza. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy a há­rom intézmény között az igazi együttműködés csak a legutóbbi idők óta bontako­zik. Eleddig tehát joggal érezhettük úgy, hogy a főis­kolai kar és- a két kutató- intézet mintha nem is egy­azon városban gazdagítaná, ápolná ugyanazon örökséget. A három intézetben tudomá­nyos kutatók, olyan munka­társak dolgoznak, akiknek munkáját ugyan a szakma jegyzi, de tevékenységüket a közvélemény — méltatlanul — alig-alig ismeri. Ezért is hoztam szóba az előbb a pub­licitás kérdését. De szólhatnánk ehelyütt témánk kapcsán másról is. * * * A hagyomány ápolása tud­niillik nem egyedül Szarvas városára tartozik. A megyei feladatok ebben nem keve­sebbek a városénál. Nagyon sok még a megoldásra váró feladat. Ezek közül csak né­hányat emeljünk ki: köze­lebb hozni azt, amire gon­dolunk. Biharugra megyénkben van, haltenyésztéséről nevezetes. Figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el a halászatban a gyomai Viharsarok Tsz is. A rizstelepépítésbe kezdett szeghalmi tsz ugyancsak ér­deklődik az ágazat iránt. S végül itt van a Haltenyész­tési Kutató Intézet, amely „kiegészítő sportágként” a kacsatenyésztés fejlesztésével is foglalkozik. Ehhez a kör­höz a biharugrai halastava­kat üzemeltető Hidasháti Ál­lami Gazdaság révén a Bé­késcsaba és Környéke Agrár­ipari Egyesülés is csatlakoz­tatható. Az érintettek között az együttműködés bővítésére, szorosabbra fogására az első lépések megtörténtek. A le­hetőségek óriásiak, ha ehhez hozzávesszük még azt, hogy ugyanebben a körben tulaj­donképpen megvan a szak­embernevelés bázisa is, a DA­TE főiskolai karán. Mindez azonban még , csak itt papí­ron ennyire világos. A második példa a megyé­ben megkezdett átfogó víz­rendezés és talajjavítás, amelyhez azért a jelenlegi­nél jóval több köze lehetne az öntözési Kutató Intézet­nek, amély a kutatás ered­ményeit hovatovább inkább tudja hasznosítani megyénk határain túl, mint itthon. Holott a tudomány és a ter­melés gyakorlati kapcsolatá­hoz nagyon egyszerű szerve­zeti út is teremthető a ter­melési rendszerekkel kötött együttműködési szerződéssel. Többek között a füzesgyar­mati, Szeghalmi Lucernater­mesztési Rendszerrel. * * * Ne folytassuk tovább. így is világos mondandónk. Az utóbbi egy-két évben — el kell ismernünk — megtört az a jég, amely a cikkünk­ben szereplő intézményeket, szervezeteket elrekesztette egymástól. Fölismerték, hogy együtt inkább lehetnek tám­pontjai, összefogói, s ebben- abban irányítói annak, amit úgy nevezhetnénk, agrár szel­lemi életünk. Mert akkor még nem is szóltunk a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Békés megyei Szerve­zetének népes táboráról. S hogy mindezzel itt elő­hozakodtunk, annak nem csupán a tessediki jubileum ad időszerűséget. A 200 éves évforduló jelentőségéhez ha­sonló súllyal esik a latba az is, hogy népgazdaságunk je­lenlegi helyzetében a szelle­mi erők összpontosítása, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának mindennapivá válása a .legkimeríthetetle- nebb tartalékunk. Kőváry E. Péter II színes üveg Az ember már több ezer éve rájött, hogy maga is olvaszthat egyszerű anya­gokból — többek között szódából, mészkőből és ho­mokból — szép színű üvege­ket, amelyek hasonlítanak a drágakövekhez. Az időszámításunk kezde­tét megelőző évezredben Alexandriában olyan művé­szi üvegipar fejlődött ki, amely termékeivel az egész ókori világot ellátta. Ennek üveganyaga sokféle színben ragyogott, de át nem látszó volt. Kisméretű, kézzel for­mált balzsamtartó edények, csiszolt ékkőutánzatok ké­szültek belőle. Amikor kialakult az üveg­fúvás művészete, már állt a római birodalom. A római igények kifejlesztették a majdnem színtelen, majd­nem átlátszó üveget, amely­ből a kisebb használati tár­gyak légiói készültek. De voltak a rómaiaknak már üvegtükreik ég nagyítóüve­geik is. A római birodalom buká­sa után sok drágán szerzett ismeret feledésbe merült. Az üvegkészítéshez is újra meg kellett szerezni a tu­dást. Hosszú út vezetett a feledésből a középkori szí­nes templomi ablaküvegekig. A gótikus templomokban az ólomkeretezéssel összefogott kis üveglapok páratlan színharmóniával ébresztet­tek áhítatot. Az üveg történeti útja a színes műtárgyaktól a szín­telen haszonüvegekig a pró­bálgatás, az empíria útja volt. Az üveg szerkezete is­meretlen maradt, mert, meg­ismeréséhez nem volt ele­gendő az általános termé­szetismeret. A modern idők emberé­nek érdeklődése a szép szí­nű üveg iránt megmaradt ma is, aki azonban a meg­ismerés örömén túl' a meg­ismerés hasznára is törek­szik. A ma embere a tapaszta­láson alapuló üvegismere­tek helyébe természettudo­mányos ismereteket keres, hogy az üvegkészítés művé­szetét az üvegkészítés tudo­mányával váltsa fel, abból az óhajból kiindulva, hogy valamely meghatározott célra szolgáló üveget hosz- szadalmas próbálgatások helyett az üveg szerkezeté­re vonatkozó ismeretek se­gítségévei biztosan és gyor­san készíthessen el. És a ma embere éppolyan szívesen használja otthoná­ban a színes, metszett üveg­eszközöket — tányérokat, poharakat, dísztárgyakat — mint elődei. Ezek választé­ka azonban a tudatos ter­vezés eredményeként jóval nagyobb és áruk természe­tesen olcsóbb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents