Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

NÉPÚJSÁG —SZÜLŐFÖLDÜNK­1980. január 6., vasárnap flzt írta az újság... Véget ért az 1979-es esz­tendő. Ilyenkor szokás „visz- szalapozni” emlékeinkbe. Nos, a szó szoros értelmé­ben lapozzuk most fel a Bé­kés megyében megjelent ré­gi újságok újévi első szá­mát. _ ' 1870 A Békés című társadalmi és közgazdászat! hetilapban Újdonságok címmel megje­lent hírek közül kettő: „— Hír szerint a megyénk­Annó 1870 beli képviselők, a megyebi­zottmánya által felkarolt Körösszabályozás érdekében a kormány s az országgyű­lésnél lépéseket akarnak tenni. Óhajtjuk, hogy e hír való legyen, mi azt mutatná hogy a képviselő urak me­gyéjük érdekeit is szem előtt tartják országos gondjaik mellett.” „— A megyének 1870-i évre szóló költségve­tése a belügyminisztérium­tól leérkezett. E szerint a közigazgatási szükségletek 60 087 frt 6 kr a törvény­kezésiek pedig 42 038 frt 88 kr-ban állapítottak meg, az összes • előirányzati összeg tehát 102125 frt 94 kr. A tisztviselők fizetései az ed­digiek maradtak, s általá­ban semmi változás nem történt mint az, hogy egy törvényszéki pertámoki ál­lomás rendszeresített 600 frt évi fizetéssel.” 1880 ■ A Szarvasi Újság — amely a feiléc szerint „Képes he­tilap. a társadalom, közgaz­daság és irodalom köréből” — az újévi első szám cím­lapján előfizetési felhívással boldogulhatása előtt álló akadályokat véglegesen le­rombolja.” Ugyanebből a számból böngésszünk néhány hírt is: „— Békés-szt-And­rás községi képviseletének decz. 30-án tartott gyűlése igen zajos, mondhatni, hogy izgatott volt, a mennyiben két községi képviselő a köz­ségi elöljárókat bepanaszol­ta a képviselő testületnek nemcsak, de azonnali fel­függesztésüket követelve (bi­zonyára önmaguknak akar­ván egyengetni az utat. Szerk.), de a törekvésnek sikere természetesen csak az lett, hogy panaszaikkal for­duljanak a felettes hatóság­hoz, hol részrehajlatlan szi­gorral az ügy megvizsgáltat­ván az igazság ki fog derít- tetni...” S még egy hír: „— Egy darab a középkorból. S. A. Új helyről írják, N. kis­asszonyt a szülők oda ígér­ték egy budapesti bíró fiá­nak, a lány akarata ellené­re. Karácsonykor a vőlegény lerándult Űjhelyre és az el­jegyzést sürgette. A lány határozottan ellenszegült, mire a szívtelen apa kiűzte a házából...” Ugyanezen az oldalon Tarkaságok címmel jelent meg: ),Bíró: ön tehát halasztást kíván, minthogy védője megbetegedett? — Csakhogy önt tetten kapták és valóban nem kép­zelem, minő mentséget tud­na felhozni a védő úr? Vádlott: Thékéntetes bíró uraság! én magam is arra vagyok kíváncsi.” 1988 Szintén a Békés című új­ság 1900. évi első számában nem éppen optimista vezér­cikk köszönti az új száza­dot. „A század, melynek kü­szöbén állunk, épp úgy, mint az apja, a harc százada lesz. De nem a politika, nem a nemzeti hiúság, vagy gyű­lölködés, nem az államfők szimpátiája vagy antipatiája lesz a huszadik század har- czának szülő oka, hanem az egyénnek a minden irányba való szabadság utáni törek­vése és a népek gazdasága. Harcolni fog az emberiség, hogy minél jobban éljen. A gazdasági erő, az elvonult és az új szabadságok fognak súrlódni és küzdeni és ki tudja, nem lesznek-e ezek a harezok épp olyan véresek, mint voltak az eddigiek. Mi magyarok még nem vagyunk elkészülve erre a küzdelemre. De biztos, hogy azért kivesszük a részünket belőle. Amikor a vihar vé­otthagyja a gondviseléstől néki adott hivatását és részt- vegyen a férfi kenyérharczá- •ban. Igaz, hogy nem szíve­sen teszi. A kiforratlan tár­sadalmi rend az ő féljogai­val és félfelvilágosodottsá- gával, gazdasági berendez­kedésének aránytalanságával készteti arra, hogy a férfit kenyérkeresetében megrövi­dítse. Hogy hová fog fejlődni a nők egyenjogosítási törekvé­se, azt nem is sejtheti most senki, mert az emberiség történetében nincs példa er­re a jelenségre. A nőeman- czipáczió a XX. század ere­detisége és egyúttal bűne is. Bűne, mert elvonja a nőt igaz rendeltetésétől. Csak ezt az egy igazságon alapuló ér­vet lehet felhozni a nőeman- czipáczió ellen, de ez az érv oly súlyos, hogy meg kell döbbennünk a jövőtől. A nő problémáját valószí­nűleg meg fogja oldani a huszadik század ’ és csakis úgy oldhatja meg, hogy a nőt visszatereli a családi tűzhely mellé, és családi tűz­helyet biztosít minden nő­nek. És bízva, remélve áll az új század küszöbén az emberi­ség. Nem sötétség, nem ho­mály az amit lát, hanem ködben úszó világosság. Könnyűt, vért, nyomort ta­kar minden köd — de el fog oszlani, mint minden köd és ragyogni fog a vilá­gosság. Ez a század a vilá­gosságé.” A világosság dolgában he­lyesen látott a cikkíró, ami viszont a nőknek a „családi tűzhely”-hez való visszatere­lését illeti — alaposan mel­léfogott. Ezt persze nem vet­hetjük a szemére, hiszen ek­kor még csak 1900-at írtak. Maradjunk még a századfor­dulónál. Ugyanebből a szám­ból idő járás-jelentés: „Locs- pocs. Akár állandó rovatot nvithatunk ezen a télen az időjárási mizériáknak. Kel­lemetlen, nedves, sáros, kö­dös napjaink vannak; a fel- hőkülte tájra hamar ráborul a hosszú, hosszú éjszaka, s reggel alig tud kibontakozni a nap a szürkés-sárga felhő­ből. Az oláhok karácsonya, amikor többnyire megválto­zik az enyhe tél, sem ho­zott fagyot az idén, és így nincs is kilátás, hogy a kel­lemetlen lágy időtől egyha­mar megszabaduljunk.” Ez a „meteorológiai jelentés” igen költői, csak az nem derül ki belőle, hogy esett vagy fújt, és hogy hány fokot mutattak a hőmérők. Mtgjtiik triolyem. /•Hl Starru, 1690 éri futár 4-k in» wíitji»üHniiia jnUiUriU. Igta ote éra ■ Ir. ELŐFIZETÉS I FELHÍVÁS „SZARVASI ÚJSÁG“ l«*Hk KV! IV* (IfFOI.VÁMARA .«rew il-* M« Mf B ItotaMd nr*. ImUAah «.«)«!« atal.tl («KU -I* lőttel t-*>U--‘■“•UMI. k-M<h4tf4 r- • ......a sajtó közrehatása nélkülözhetetlennek van elismer­ve .. fo rdult az olvasókhoz. Egye­bek között a következőkkel agitálja a nagyérdemű kö­zönséget: „...Ma már a társasélet egyéb haladási té­nyezői mellett a sajtó köz­rehatása nélkülözhetetlennek van elismerve...” Lapoz­zunk egyet. A második ol­dalon a Helyi érdekű vas­utak című cikk írója igyek­szik meggyőzni az olvasókat eme közlekedési eszköz lét- jogosultságáról: „... — A közvélemény maga kéri, sür­geti már ily vonalak létesí­tését, s a törvényhozás nem térhet ki már azon feladat elől, hogy az egyes vidékek gigzúg a tengeren, rengésbe jön a tenger szívének min­den atomja...” Ma már tudjuk, ezek a harcok minden addiginál véresebbek voltak, és mi magyarok akár él voltunk készülve a küzdelemre, akár sem — s ebben a cikkírónak igaza volt —, sajnos, alapo­san kivettük a részünket be­lőle. De olvassuk tovább a vezércikket: „ ... A huszadik század legérdekesebb problémája a Nő. A nő néhány évtized óta mind határozottabb szárny­próbálgatásokat tesz, hogy Nem tudni, hol szilveszte­rezett a következő sorok író­ja, de hogy nem volt opti­mista kedvében, mikor tollat fogott, annyi bizonyos: „Gyulai élet. Átlépve az új század küszöbét, megnyug­vással csapom be a múlt század ajtaját. Nem tarto­zom azok közé a konzerva­tív emberek közé, akik gör­csösen szorítják még az ajtó kilincsét és vissza akarnak bennünket a múlt századba vinni, mondván, hogy csak 1901iben kezdődik az új szá­zad. — Pedig lehet hogy iga­zuk van, mert hisz a szám­sor 1-el kezdődik, nem nul­lánál, mert hát a nulla nem szám csak nulla. A nulla pedig akkor lesz csak vala­mi, ha emberalakot ölt. — Az emberi nulla, vagy job­ban mondva a nulla ember már valami. Ebből még sok­minden lehet, s daczára an­nak, hogy nem szám csak nulla, mégis lehet számotte­vő alak is. Ez persze nem Gyulai élet, csak elmélkedés a nulláról. Ilyen két nullás században pedig, mikor nullát érez mindenki a zsebében, szívé­ben és más egyebütt, oko­sabbat nem tehet az ember, mintha elmélkedik. Bizony nulla és nulla min­denütt. Fejezzük ki számokban például a következő faktoro­kat, amiért tulajdonképpen érdemes leélni e sárgöröngy megszámlált napjait. (Ez most a legnagyobb úr.) 1. Pénz = 0 2. Kedély = 0 3. Szerelem = 0 4. Egészség = 0 Vagyis az emberiség leg­nagyobb részének se pénze, se egészsége, se kedélye nincs, szeretni nem tud, s a küzdelmes kór>- idegbajos, pénztelen házasságot üzlet­nek tekintő emberei közül 1/100 000 rész nem tekinti magát boldognak. Így volt ez mindig, a múlt században is, a jövőben is így lesz. Miért kössük hát magun­kat a múlt századhoz, mikor az is csak olyan nulla, mint ez a .század.—” Hátha még tudta volna a cikkíró, hogy 1945-ig mennyi nulla hal­mozódott fel ebben az or­szágban. Úgyhogy szinte a nulláról indultunk harminc- egynéhány évvel ezelőtt. Ah­hoz képest igazán remekül összeszedtük magunkat. 1910 A Békési Lapok mely ma­gát társadalmi, szépirodal­mi és közgazdasági hetilap­nak neverte, a katonai soro­zások apropóján az ifjú nem­zedék állapotáról elmélkedik a Silány nemzedék című cikkben: „Végetértek Ma­gyarországon a katonai so­rozások ... Ami az ered­ményt illeti, hát nagyon szo­morú. Csak egyharmad ré­sze találtatott alkalmasnak a legénységből annak a lét­számnak, melyre a hadveze­tőségnek szüksége volt, s melynek szolgálatba állításá­ra törvényes felhatalmazást is kapott... ... kutatjuk mi ennek a lesújtó körülménynek az elő­idézője? Többféle körül­mény is. Az egyik az, hogy a katonaköteles ifjúság, mégpedig az erőteljes ifjúság nagyrésze a katonai kötele­zettség lerovása elől kiván­dorol, kivált a hegyvidékről Amerikába, Erdélyből Ro­mániába. A másik nagyon szomorú ok, mely légióként a magyar vidékek népségét pusztítja, a szerencsétlen „egyke” rendszer... mák bezáratása iránt felírt-e a vármegye, de a bezáratás azóta se intéztetett el. 1920 Egy szörnyű világháborút, és a levert Magyar Tanács- köztársaságot hagyta maga mögött az ország 1920 újév hajnalán. A Békés írta já- nuár elsején, ,A romokból épülő Magyarország címmel: „A velünk csereviszonyban álló Békés megyei lapokból, azonos központi forrásból eredő hírt olvasunk arról, hogy a Budapesten, mint a román hadsereg által kiürí­tett országrészben a rendes termelési munka megkezdő­dött, de az anyaghiány nagy nehézségeket okoz. A Máv gépműhelyében elkészült a legújabb típus szerinti első mozdony, s hetenként há­rom hasonló példány fogja követni. Az élelmezés javu­lása még mindig nincs kellő lendületben, habár a Dunán­túl teljes készséggel siet a főváros segítésére... A bé­kedelegáció elutazott. A ki­rályság kormányformája a néphangulatból ítélve bizto­sítottnak látszik.” Ha való­ban a néphangulatból ítél­nék, nyilvánvalóan egészen más kormányforma biztosít­tatott volna, 1938 Egyebek között a követke­zőkkel köszöntötte az új esztendőt a Békés: „ ... For­duló pont ez az esztendő a kalendáriumban. A 30-as évek következnek, új évti­zed kezdődik, mely a meg­gyorsult élet és fejlődés kö­vetkeztében szinte új évszá­zad jelentőséggel bír. De fordulópont az új évtized első esztendeje a históriában is: amint a kilencszázas évek első évtizedét a háborúra való felkészülés, a másodi­kat a háború, a harmadikat a belpolitikai és a nemzet­közi jog ellen támadó forra­dalmak jellemezték, úgy a most követő negyedik évti­zedet a béke után való só­várgás jellemzi. A béke évtizede kezdő­dik...” Sajnos, nem bizonyult jó jósnak a cikkíró, mert az 1930-as évek a béke jegyé­ben kezdődtek ugyan, de az­tán feltartóztathatatlanul kö­zeledett a második világhá­ború. korosztályokat hívnak be Angliában. A két rövid cikk mellett egy hirdetés: „Szám­talan szórakozási és bete­geknek gyógyulási lehetősé­get nyújt Budapest, té­len.” ... Böngésszünk egy kicsit a rádióműsorban is: „6.45: Tor­na. 7.00: Hírek. Közlemé­nyek, hanglemezek. Utána: étrend. 10.00: Hírek... 5.45: „Hajók, és hajózás.” Csűrös Lajos előadása ... 7.30: Az Operaház előadása. Car­men.” 1950 A Viharsarok Népe, la­punk elődje írta: .. a most államosított üzemek dolgo­zóinak csak most nyílik iga­zán alkalom arra, hogy ők is megmutassák, mire képe­sek !... együttesen ünneplik a dolgozók az új esztendő első napján a három éves terv győztes befejezését, ed­dig elért hatalmas eredmé­nyeinket és új — az egész magyar népet felemelő — ötéves tervünk indulását.” És egy hír: „— A három éves terv kulturális, műve­lődési vonalon is nagy fel­lendülést hozott. A Horthy- rendszer átkaként a falvak­ban, községekben, de még a városokban is igen sok analfabéta volt. A felszaba­dulás után országszerte meg­indultak az analfabéta tan­folyamok. Orosházán 1946- ban kezdődtek meg az anal­fabéta tanfolyamok...” S kettő a „Filléres hirdetések” közül: „Egy fekete hintó el­adó, vagy lóért elcserélhető.” „Háziszappan bérfőzését lúg­kővel vállalom.” 1968 Békés megyei Népújság: „Gyula termelőszövetkezeti város” adja hírül a lap új­évi száma. Alább a mező- gazdaságban elért nagyszerű terméseredményekről olvas­hatunk. Megtudhatjuk to­vábbá, hogy sportbarátok köre alakult Békéscsabán, hogy az első zárszámadására készül a kertészszigeti Dó­zsa Tsz; hogy 1960. január 2-án kezdődik a népszámlá­lás, s hogy az olimpiai év küszöbén nagy reményekkel tekintettünk 1960-ra. 1970 in rfi>.?:i.'7;onOK ■»< t.vot in h**1v«**'Yu* l\' a frlsoroLKü#«’ nívót----\ K ővWndíV; példamutatás Mini arról lapunkban már be­számoltunk. a közeljövőben fel­építésre kerülő Ifjúsági és műve­lődéül központ Irtcúlrsrhex töb­ben ajánlottak fel anyagi aegit- ségel K Az elmúlt év utotaó napjaiban ecy 3 ezer forintról szóló taka­rékkönyv érkezett a várovi ta­nács végrehajtó bizottságához le­vél kíséretében: .Szivem szavát követve, a Ke­retet ünnepén nművelödéjlhá* amelyet lakarékTÍSyí^örm]]!- ban Gyula város karácsonyfája alá teszem." Kiss Zoltán nyugdíjas. Ügy kiüssük, ezekhez a sorok­hoz nem kell különösebb kom­mentárt fűzni. ......a közeljövőben felépí­tésre kerüld ifjúsági és mű­velődési központ létesítésé­hez többen ajánlottak fel anyagi segítséget is” E gy rövid hír a Gyulai Hírlapból. A művelődési központ azóta már valóság... 1988 Békés megyei Népújság január 3-i, első oldalán Lo- sonczi Pál újévi köszöntője ezzel a címmel: Bizakodás­sal nézhetünk a jövőbe! Alapját mi teremtettük meg, s e fejezetnek lapjait is mi írjuk munkánkkal... Összeállította: Tóth Ibolya— Veress Erzsébet ... És gondolt-e valaki ná­lunk arra is, hogy a katona­nemzedéket legnagyobb mér­tékben szolgáltató földmí­ves, különösen kisbirtokos osztály, nagyobb keresethez, s ezzel jobb életmódhoz, jobb táplálékhoz jusson, ami szintén egyik előfeltétele egészségesebb, erősebb nem­zedék növekedésének? ... A falvak népe állami gondvi­selés szempontjából elha­gyatva van, ... csoda-e, ha a sorozás eredménye nem kielégítő és csodálnivaló lesz-e, ha milüárdokba ke­rülő hadifelszerelésekhez, csodaágyúkhoz, tengeri óri­áshajókhoz, repülő- és lég- hajóflottákhoz nem lesz elég emberanyagunk, s elpusztu­lunk, mint a mérgezett, vagy száraz talajba ültetett nö­vény?” A szóban forgó „ember­anyag” azután mégis alkal­masnak találtatott harcol ni, és meghalni az első világhá­borúban, annak az „állami gondviselésnek” a jóvoltá­ból, amely miatt annyian ki­vándoroltak az éhenhalás elől. Mert hogy a „silány nemzedék” mitől volt silány, jól tudjuk. Lapozzunk. A második ol­dalon hírül adja az újság, hogy „Békés község képvi­selő testületé közgyűlést tar­tott f. hó 12-én főként, hogy a regále bérlet kérdésében határozzon ... Tudomásul vette az iskolaszék értesíté­sét a polgári iskolai tandí­jak elengedéséről... Dombi Jánosné iskolaszolga fizetés- felemelési kérelmét elutasí­totta. Szeghalom község megkeresésére a vármegye útján felírt, hogy a kocs­máknak szombat estétől hét­fő reggelig való bezárása iránt törvény alkottassék.” Nem tudjuk, hogy a kocs­Lássunk néhány megyei vonatkozású hírt: „A békés­csabai Merkur-szövöde, mely 400 munkás- és tisztviselő családnak adott eddig ke­nyeret, üzemét a rossz gaz­dasági viszonyok miatt be akarja szüntetni. Elképzel­hető a 400 család irtózatos kétségbeesése.” „Közgyűlést tartott az Alsó-fehér-körösi ármentesítő társulat” — adja hírül a következő írás. — „ ... Trantwein Gyula igaz­gató-főmérnök tervet dolgo­zott ki a Gyulán, Békéscsa­bán és Békésön áthaladó Körös-csatorna egészségesebb vízellátásának biztosítása ügyében.” 1940 Háborús hírekkel van teli a Körösvidék című „függet­len keresztyén politikai na­pilap” január másodiká szá­ma. Néhány cím az első ol­dalról: Roosewelt folytatja a békeakciót, Bulgária kívül marad a mostani viszályon. És a vezércikk: Gazdasági őrségváltás címmel örömmel üdvözli a „nemzet szem­pontjából jól sikerült őrség­váltást. „Megfelelő emberek kerültek a közgazdasági élet helyeire” — lelkendezik a cikkíró, aztán a további be­kezdésekben helyesli a zsi­dóellenes intézkedéseket. La­pozzunk. A jövő címmel a következőket olvashatjuk a második oldalon: „Ha ma­gunk mögé tekintünk, fel­dúlt városokat, égő házakat, halott embereket, a háború ezer iszonyatát látjuk;”. Ma már tudjuk, ha a cikkíró a jövőbe láthatott volna, még több iszonyatot, esztelensé- get lát a háború befejeztéig. És ismét háborús hírek cí­mei: Amerika aknákat rak le a partok mentén, Újabb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents