Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

1980. január 6., vasárnap o Tartalékaink és teendőink Vita az ipari aktívaértekezlelen A Beton- és Vasbetonipari Művek váci telepén födémbéléstesteket gyártanak. E termékek iránt nagy a kereslet, ezért az üzem kollektívája az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére mintegy százezer darabbal több födémbéléstes- tet értékesített a TÜZÉP-telepeken (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Hótakaró alatt a vetések Bizakodó évkezdet Mezőhegyesen A Mezőhegyes! Állami Gaz­daság dolgozói és vezetői jó kedvvel és bizakodással te­kintenek a néhány napja kezdődött esztendőre. Érté­kelték a tavalyi munkát, amely eredményes volt, és ennek alapján készítették el az idei tervet. Bizakodásra főleg az ad okot, hogy né­hány vonatkozásban most jobb helyzetből indul az ál­lami gazdaság, mint egy év­vel ezelőtt. Több, mint tízezer hektár őszi szántást és egyéb talaj- előkészítési munkát jó minő­ségben és időben elvégeztek, az őszi kalászosok szépek, jól fejlődnek. Jókor jött a hótakaró, mely megóvja az érzékeny növényeket a ke­mény fagyok hatásától. De csak a vetés pihen a hótakaró alatt, a gazdaság­aki már négy évet végzett az orvosi egyetemen. A kórház 1979. április 9-én nyílt meg. Azóta 560 ember hagyta el gyógyultan. Volt olyan, akit csak fel kellett táplálni, de voltak gyógyíthatatlanul le­gyengültek is. A gyógyszere­ket egyébként a Nemzetközi Vöröskereszttől és a vietna­miaktól kapták. Kicsi Kő falu a Mekong mentén. A 200 lakos liánból, bádoglemezből, háncsból, pálma- és bambuszlevélből épített új épületeket. A há­zak körül 3—4 lépés hosszú zöldségeskert. Kézi mal­mokban őrlik a rizst péppé, és agyagedényekben érlelik. A férfiak halásznak — a bán sokirányú munka indult meg már az első napokban. Megkezdték a tervek ágaza­tokra, területekre történő le­bontását. Üjult erővel indult a munka a vetőmagüzemben is, 3600 tonna vetőmagkuko­rica feldolgozását, fémzáro­lását és kiszállítását kell február végéig teljesíteniük a dolgozóknak. Ebben az évben először ad az üzem méret szerint kalibrált vető­magot partnereinek. A központi gépjavító­üzemben és a kerületekben mintegy 310 szerelő kezdte meg a gépek, járművek fel­újítását, javítását, elsősorban a tavaszi munkákhoz szüksé­ges munkagépek karbantar­tását. A munkaerő egy ré­szét átcsoportosították a fa- kitermeléshez és a gyümölcs­fametszéshez, hogy az itt Mekong a világ egyik hal­ban leggazdagabb folyója. Mielőtt elindulok, egy pil­lantásra részesülök abból az élményből, amikor elindul az új élet. Cheng Sok Kim-nek gyermeke születik. A bam­buszkunyhó mélyéről fel­hangzik a sírás: az éles, bán­tóan gyönyörű hang remeg a pálmalevelek között, ö már a jövő századra született. Becsüld meg magad job­ban, XXI. század. Kicsi Kő falu, Kambodzsa, 1979. december. Szigethy András szükséges munkákat megfe­lelő időben meg tudják csi­nálni. A megszokott, mindennapi munka folyik a gazdaság ál­lattenyésztésében. Bár a ha­vazás és az ismétlődő hófú­vások nehezítették a munká­kat, különösebb fennakadás nem volt. A kötetlen tartású üszőknél áz etetőjászlakat a hófúvásból kellett kiásni, és voltak olyan napok, amikor a tejipari vállalat nem tudta elszállítani a tejet. A nehéz körülmények között is helyt­álltak a dolgozók, így a ter­melésben nem volt fennaka­dás. A takarmányellátás mindenütt biztosított, a mel­léktermékekből a szárított cukorgyári répaszelet utolsó tonnáit most szállítják el. A téli, viszonylag csende­sebb hónapokat úgy is ki­használják Mezőhegyesen, hogy többirányú szakmai ok­tatást indítottak. Traktoros­képzésen 22-en, motoros fű­részes szakmunkásképzésen 12-en, növényvédő betanított szakmunkás-továbbképzésen 35-en vesznek részt. L. L. Újabb KGSf-kölcsön A KGST-országok pénzin­tézete, a Nemzetközi Beru­házási Bank újabb hitelt en­gedélyezett a Magyar Ál­lamvasutaknak. Az összesen 12,8 millió transzferábilis ru- i beles — ezen belül 5,4 mil­lió dolláros — kölcsön egy része már januárban ren­delkezésére áll a MÁV-nak, amely az összeget az év vé­géig folyamatosan, szükség­leteinek megfelelően veheti fel. A kedvező feltételekkel — nyolc évre 3,5 százalékos kamattal — kapott kölcsön törlesztését jövőre kezdi me^ a vasút. A MÁV Vezérigazgatóságán elmondották, hogy a kölcsönt a vasút korszerűsítésére, ha­tárállomás-fejlesztésre hasz­nálják fel. A 6,2 millió ru­belből számítógépeket vesz­nek, a járműjavítás korsze­rűsítéséhez, a pályaépítéshez és fenntartáshoz vásárolnak nálunk hiányzó eszközöket. A dollárhitelt elsősorban a szo­cialista piacon nem kapható angol, dán, francia, osztrák, svájci és svéd rakodóberen­dezések, és gépek, a rende­zőpályaudvari munkához szükséges URH-hálózat ké­szülékeinek beszerzésére for­dítják. Abban a péntek délelőtti megyei ipari aktívaértekezlet valamennyi résztvevője egyetértett (a békéscsabai if­júsági házban), hogy az előt­tünk álló esztendő feladata­it összegző tanácskozás több szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Egyfelől az ötö­dik ötéves terv záróesztende­jéről, a hatodik ötéves terv előkészítő időszakáról van. szó. Ugyanakkor ez az év az, amelyben kongresszusi számvetésre készül pártunk, választások előtt áll az or­szág, társadalmunk vala­mennyi mozgalmi szervezete, s végül hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulóját is most ünnepeljük. Az a megállapítás sem adott különösebb vitára okot, mely szerint a megváltozott gazdasági környezetben foko­zott várakozás előtte meg az 1980-as esztendőt, a január elsejével életbe lépett új szabályozókat, az országgyű­lés által elfogadott népgazda­sági tervet — s hogy mind­ehhez a párt Központi Bi­zottságának 1979. december 6-i határozatai szolgáltattak olyan alapot, amely a teen­dők világos megfogalmazá­sával vált iránytűvé gazda­sági életünkben. II dolgozó ember A legfontosabb cél: a nép- gazdasági egyensúly romlá­sának megállítása, s ezzel egy időben az elért életszín­vonal megtartása, aligha szo­rul külön magyarázatra. An­nál többet kell beszélnünk arról, hogy ezt a látszólag végtelenül egyszerűen össze­foglalt célkitűzést itt nálunk, Békés megyében miként va­lósíthatjuk meg. Mindenki­nek megvan a maga feladata, a vállalatok igazgatóinak, a művezetőknek, a munkások­nak, a politikai, mozgalmi és társadalmi szervek tisztség- viselőinek, aktíváinak egy­aránt — kívülről senki nem szemlélheti a dolgokat — öntötte élénk helyesléssel kí­sért szenvedélyes szavakba véleményét Baukó Mihály, a Dél-alföldi Tégla- és Cse­répipari Vállalat igazgatója hozzászólásában. Több ez, mint érzelmi megközelítése közös teendő­inknek. A gondolat egybe­cseng a megyei pártbizott­ság 1979. december 14-i ha­tározatát értelmező vitaindí­tóban elhangzottakkal. Dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese hangsúlyozta beszédé­ben, hogy gazdasági fejlő­désünk intenzívebbé tételét minden eddiginél gyorsab­ban ... szerényebb anyagi ráfordítással kell megolda­nunk, vagyis fokozottan ke­rül előtérbe a dolgozó ember, annak szorgalma, tudása, szervezettsége, fegyelme. Természetesen, ehhez az is hozzátartozik — miként arról Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára beszélt —, hogy tudja mindenki: mit, mennyiért, milyen ha­szonnal termel, s mi ösztön­zi őt a jobb munkára. Ennek garanciája pedig csak a ter­melőegységek nagyobb önál­lósága, a rangjára emelt üzemi demokrácia, illetve a vállalati célokkal összhang­ban kiteljesedő kongresszusi és jubileumi munkaverseny- mozgalom, a brigádok önte­vékenysége, kezdeményező­készsége lehet. H termék­szerkezet A ma munkását, a szocia­lista brigádokban dolgozó embert saját, konkrét fel­adatán túl az alapvető gaz­dasági, politikai összefüggé­sek, vállalatának, üzemének távlati tervei, lehetőségei, gondjai is izgatják, érdeklik. Az információáramlás szer­vezésekor ezt nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, az éves vállalati tervek össze­állításakor pedig építeni kell rá. Nemcsak az üzemi párt- szervezetek tudják így na­gyon pontosan cselekvési programjukba a minőség, a gazdálkodás javítását szolgá­ló meghatározott tennivaló­kat állítani, hanem a ver- seriykollektívák is fölsora­kozhatnak olyan döntő vál­tozások gyorsításához, mint amilyen a termékszerkezet korszerűsítése volt a MEZŐ­GÉP Vállalatnál. Valackai Bálint, a vállalat szakszer­vezeti vezetőségének titkára nem kis büszkeséggel adha­tott számot az aktívaértekez­leten arról, hogy a brigádok a hasznos időalap növelésé­vel, a selejt csökkentésével több milliós költségmegtaka­rítással járultak hozzá a ter­vezettnél 40 millió forinttal nagyobb nyereséghez, a tőkés export fokozásához és gaz­daságosságához. Nem kisebb feladat vár a szeghalmi Csepel Autógyár munkásgárdájára sem, a gyár párttitkára, Hajdú Já­nos szerint. A' négyéves gyár minekutána 1979-ben eddigi legsikeresebb évét zárta, a korábbinál kisebb termelői létszámmal, az előirányzott­nál 12 százalékkal nagyobb árbevétellel, most fordulatot hozó év előtt áll. A rövide­sen termelésbe lépő új üzem­csarnokra alapozva jelentő­sen megváltozik a gyárt­mányszerkezet, munkaerő­átcsoportosítások válnak szükségessé. Mindezt meg­értve, a brigádok pótválla­lásaikban a túlórák, a szál­lítási költségek, az anyag- és energiafelhasználás csökken­tését ajánlották föl. Hz áruellátás A termékszerkezet korsze­rűsítésének kérdését termé­szetesen jó néhány tényező mérlegelésével lehet csak megválaszolni — figyelmez­tetett összefoglalójában Csa­tári Béla, a megyei pártbi­zottság titkára, az aktívaér­tekezlet elnöke. Nem mind­egy mekkora sorozatban ál­lítható elő az új termék, megvan-e a teljes termelési háttér előállításához, bizto­sítható-e a kívánt minőség, s végül: eladható, hasznos termékről van-e szó. Ezek a tényezők időről időre változhatnak és ez ru­galmasságot, gyors alkalmaz­kodást követel a gazdálkodó szervezetektől. Ebben köve­tendő sikereket értek el me­gyénk ipari szövetkezetei, amelyeknek tevékenységét elemezve Goldberger János, a KISZÖV elnöke külön is kiemelte az Endrődi Cipész Szövetkezetét, a szarvasi Szi­rén Szövetkezetét és a bé­késcsabai Rutex Szövetkeze­tei, mint olyanokat, amelyek várakozáson felül növelték tőkés exportjukat 1979-ben. Az export fokozásával egy időben ezek a szövetkezetek emelkedő mértékben járul­tak hozzá a lakossági áru­alapok bővítéséhez is. Utóbbi azért is figyelemre méltó, mert miként azt dr. Tóth József, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, illetve Steiger­wald György, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője is — a vitain­dítóban elmondottakkal egy­behangzóan '■— bizonyították: az igényeknek megfelelő vá­lasztékú és folyamatos áru­ellátás szintúgy a társadal­mi közérzet, az életszínvonal meghatározója, mint maga a jövedelmek alakulása. Tagadhatatlan, hogy a megfelelő áruellátás nem csupán a kereskedelmen múlik, azért a termékek elő­állítója, az ipar is felelőssé­get kell hogy érezzen. Az ipar és a kereskedelem szo­rosabb együttműködésében igen nagy tartalékok rejle­nek még, akárcsak a kellő­képpen ki nem aknázott ter­melési kooperációkban a megye könnyű-, illetve épí­tőiparát tekintve többek kö­zött. Hz együttműködés Ha pedig már szó esett az építőipari együttműködésről, amelyet a megyei pártbizott­ság 1979. december 14-i ha­tározata is szorgalmaz, be­fejezésként térjünk ki ennek fontosságára. Tegyük ezt még akkor is, ha a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája nevé­ben az aktívaértekezleten szót kérő vállalati KISZ-tit- kár, Nagy Zoltán erről nem is tett külön említést felszó­lalásában. A KISZ-titkár meggyőző számokban ecsetelte annak az építőgárdának erőfeszíté­seit, amely ma már 50 szá­zalékban fiatalokból áll. Ezek a fiatalok elismerést vívták ki maguknak nem­csak a Gyulai Húskombinát KISZ-védnökséggel folyó építkezésén, hanem a fővá­rosban vállalt lakótelep lé­tesítésén, illetve a Paksi Atomerőmű beruházásán is. Az új esztendőben pedig semmivel sem állanak ki­sebb munkák előtt, mint amilyen a megyeszékhelyen a kórházépítés, a BOV-be- ruházás, vagy a tégla- és cserépipari vállalat fejlesz­tésének befejezése, a továb­bi lakásépítésekről nem is beszélve. Mégis azt kell mondanunk, hogy a visszafogott ütemű beruházások időszakában is csak a kapacitások ésszerű kiaknázásával, az adottsá­gokhoz való jobb alkalmaz­kodással váltható valóra minden terv, valamennyi ágazatban — így az építő­iparban is —, azért az átfo­gó célért, amit bevezetőben úgy fogalmaztunk meg: leg­fontosabb a népgazdasági egyensúly javítása, az elért életszínvonal megtartása. Erre az évre szóló népgaz­dasági tervünk homlokteré­ben áll ez a célkitűzés, de azt is világosan kell lát­nunk, hogy ebben a mon­datban — összefüggésben a világgazdasági helyzet ala­kulásával — nem egy évre érvényes, rövid távú, takti­kai cél fogalmazódik meg! Kőváry E. Péter A vita már az értekezlet szünetében elkezdődött. Képünkön a vitapartnerek: Baukó Mihály (jobb szélen középen) a Dél­alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója és Hanyecz Ernő (bal oldalt) a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat igazgatója Fotó: Gál Edit Egy ebéd Kicsi Kő faluban

Next

/
Thumbnails
Contents