Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
a 1980. január 6., vasárnap II társadalmi tulajdon védelméért Nemcsak közérdek, kötelesség is Az MSZMP XI. kongresz- szusa a határozatban szögezte le: „Gazdaságirányításunk változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendszerünket, fejlessze a szocialista tulajdon- viszonyokat, fokozza gazdálkodásunk tervszerűségét, biztosítsa a népgazdaság és a népvagyon fokozott védelmét.” A tapasztalatok azt igazolják, hogy a társadalmi tulajdon védelme sokrétű és állandó feladat. A múlt évi adatok pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a bűnfelderítő munka és a megelőző tevékenység javulása ellenére még mindig magas a népvagyont károsító bűncselekmények száma. Még akkor is, ha számszerűségben csökkenés mutatkozik. Megyénkben 1979-ben 9 hónap alatt 647 társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény vált ismertté. A megelőző év hasonló időszakához viszonyítva 24-gyel kevesebb. A csökkenéshez az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése is hozzájárult. A vagyon elleni bűn- cselekmények, értékhatárát ugyanis 500 forintról 1000 forintra módosította. Ügyesen leplezték A népgazdaság elleni bűn- cselekmények az összbűnö- zéshez képest csupán néhány százalékot tesznek ki. Ugyanakkor társadalmi veszélyességük nagy. Hiszen a gazdálkodás rendjét, a népgazdasági érdekek érvényesülését, a tervszerű elosztási viszonyokat, az árpolitikát, a beruházási rendszert közvetve, közvetlenül zavarják. A gazdasági folyamatok bonyolultsága miatt gyakran a kár nem az elkövetés helyén, hanem máshol jelentkezik. Felelősségre vonás esetén az elkövetők hasznosnak tüntetik fel magatartásukat. Még pedig arra való hivatkozással, hogy nyereségessé tették a vállalatot vagy a szövetkezetét. Ám,, hogy a társadalmi érdek milyen csorbát szenvedett, arról tudomást sem vesznek. Nem egy esetben csoportérdekből meghamisítják a pénzügyi mérleget. Az árdrágítás sem ritka. Az orosházi ÁFÉSZ Csillag Áruház üvegosztályának vezetője és helyettese az üveggyártól átvett II., III. osztályú üveget I. osztályúként értékesítette. Több mint 100 ezer forinttal károsítták meg a vevőket. Cselekményüket ügyesen leplezték. Ebből az összegből jutott a kasszába is. Mintha az áruház érdekében jártak volna el. Több mint 50 ezer forintot azonban zsebre vágtak. Az előző év vizsgálatai arról is szólnak, hogy javult a beruházási és a pénzügyi fegyelem. Az előző évekhez képest kevesebb felelősségre vonás történt a rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala miatt. A felügyeleti és a gazdálkodó szervek nagyobb gondot fordítottak az előírások megtartására. Ennek ellenére a múlt évben is előfordult, hogy döntésre jogosult gazdasági vezető büntető feljelentés helyett fegyelmi úton rendezte az ilyen jellegű visszaéléseket. Talán azért, hogy ne érje szó a ház elejét. Csak hát az effajta intelem nemigen szolgálja a bűnmegelőzést. Csúszópénzért soronkívüliség A népgazdasági és társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények számszerűsége sem elhanyagolható, de az okozott kár anyagi értékét és társadalmi veszélyességét tekintve különös figyelmet igényelnek egyes fajtái: így az üzérkedés, a csalás, a hűtlen kezelés, s nem utolsósorban a vesztegetés. Társadalomra való veszélyességüket fokozza az is, hogy gyakran részesei az alsó vagy középbeosztásban dolgozók. A kurrens cikkek beszerzésénél szaporodtak el a csúszópénzek. A békéscsabai Generál Szövetkezetnél az anyagbeszerző 1000—1200 forint csúszópénzért soronkívüliséget biztosított a személygépkocsik javításánál. M. János és társa, békéscsabai lakosok pedig ellenőrzés során követtek el bűn- cselekményeket Csúszópénzért elnézték a fogyasztók megkárosítását. Nem vettek fel jegyzőkönyvet, nem kezdeményeztek feljelentést. A lelkiismeretes ellenőröket 8 rendbeli vesztegetés, csalás, terheli, sőt lopást is elkövettek. Italokkal megpakolva távoztak az egyik raktárból. Noha az üzérkedések száma csökken, egyáltalán nem lehet ritka jelenségnek tekinteni. Különösen a jogosulatlan adás-vétel gyakori. Az egyik békéscsabai parkettázó kisiparost iparjogosultságát túllépve, a Békési Építőipari Szövetkezet alvállalkozóként foglalkoztatta. Ennek során egymillió 670 ezer forintot előlegeztek neki anyagbeszerzésre. A megbízható kisiparos megbízhatatlansága csak akkor derült ki, amikor csaknem félmillió forinttal nem tudott elszámolni. Közokirat-hamisítás, üzérkedés, orgazdaság bűntettét is elkövette. Az örvendetesen növekvő idegenforgalomnak is van árnyoldala. Elterjedt a külföldi áruval való üzérkedés. A deviza- és vámbűntettek száma évről évre emelkedik. A lökösházi és gyulai határátkelőnél aranytárgyakat és valutát is megkíséreltek engedély nélkül kivinni. Sőt nutriát is. A múlt évben 72 deviza- és vámbűntett miatt indult eljárás. Jóllehet az emelkedés nem számottevő, az elkövetések gyakorisága azonban figyelmeztet. Úgyse jönnek rá Baj van az ellenőrzéssel. A közelmúltban a Legfőbb Ügyészség az elmúlt 12 esztendő nagyobb kárértékű társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeit vizsgálta meg. Elgondolkoztató megállapításra jutott. Az ellenőrzések sokszor felszínesek és hatástalanok. Szinte hihetetlen, hogy egyesek az ellenőrzések lazaságára számítva mit merészelnek elkövetni. Erre utalnak a megyei tapasztalatok is. Lökösházán a Haladás Termelőszövetkezet volt fő- agronómusa és társai fiktív számlákat készítettek, hogy jogtalanul pénzhez jussanak. A főagronómus 8 sertést tulajdonított el. Kitalált személyek nevén eladta a Gyulai Húskombinátnak. Több mint 60 ezer forintot sikkasztott el ilyen módon. Az egyik békési boltvezető pedig a napi bevétel egy részét tartotta meg magánál, gondolván, úgyse jönnek rá a visszaélésre. Elszaporodott a munkagépek, a gépjárművek jogtalan igénybevétele. A népvagyon hűtlen kezelésének gyakori formája a vállalati eszközök selejtezése, a különféle ajándékozások, s nem utolsósorban a szabálytalanul végzett munka más jogcímen történő elszámolása. Az építőipar területén is sok volt a visszaélés. Nem fordítottak elég gondot a különböző anyagok őrzésére. Előfordult, hogy az építkezésekhez több anyagot szállítottak, mint amennyit felhasználtak. Ami pedig megmaradt, azt eltulajdonították. A rongálás is sok kárt okozott a mezőgazdaságban és az iparban. A cselekmények elkövetésében többször szerepet kapott az ital is. A békéscsabai MÁV-pá- lyaudvaron az egyik dolgozó ittasan kinyitotta az olajtartálykocsi zárcsapját. Mintegy 10 ezer liter kenőolaj folyt el. Egyetlen mozdulattal 170 ezer forint anyagi kár keletkezett. A záron nem volt lakat. Ellenkező esetben nem követhette volna el ezt a nagy kárt okozó cselekményt. Az eset azt tanúsítja, hogy ha a tulajdon őrzésére megfelelő gondot fordítanak, a bűn- cselekmény megelőzhető lett volna. A közelmúltban a Békés megyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztálya üzemrendészeti értekezletet tartott, amelyen többek között nagy hangsúlyt kapott a bűnmegelőzés, Ebben a munkában a rendőrség együttműködik a vállalatok, szövetkezetek vezetőivel és üzemrendészeivel. Az üzemrendészek tevékenysége azonban csak ott lehet eredményes, ahol munkájuk szerves részét képezi a gazdálkodás folyamatának. A társadalmi tulajdon védelme azonban nemcsak egy szűkre szabott testület feladata. Valamennyiünk érdeke, hogy védiük, óvjuk társadalmi fejlődésünk zálogát, az egész lakosság tulajdonát azokkal szemben, akik saját önző érdekeik eléréséért még bűncselekmények elkövetésétől sem riadnak vissza. Ez nemcsak közérdek, kötelesség is. Serédi János Emberek a hóviharban Az elmúlt napokban főszerepet játszott életünkben az időjárás. Tél „tábornok” óriási erővel indult támadásba, s jóllehet, átmeneti sikereket is elért: utakat temetett be, s tett járhatatlanná, gépjárművek tucatdődtek a szülési fájdalmaim — emlékszik vissza Ja- kabné Kökény Éva gerlai fiatalasszony. — Éjfél körül aztán szóltam anyósomnak, ő telefonált az orvosért és a mentőkért, ugyanis a férjem Veszprémben katona. Még a kórházban Jakabné Kökény Éva és a kis Ágnes Fotó: Gál Edit jait tartotta fogságban, településeket zárt el a külvilágtól. Csütörtökön, az esti órákban megyeszerte orkánerejűvé dagadt a szél: fújta, kavarta a havat, a mélyedéseket feltöltötte, a magasabb részeket megtakarította a hótól. Az utakon lelassult, majd megszűnt a forgalom. A sötétben a hómarók, a hóekék fénye világított csak, s egy-egy elakadt gépjárműnek jelentette az egyetlen reménysugarat a hó fogságából való szabaduláshoz. Persze, vannak az életben dolgok, amiket nem lehet szabályozni. S vannak olyan foglalkozások, hivatások, melyek a legnehezebb körülmények között is teljes embert és helytállást követelnek, rendkívüli esetekben emberfeletti erőt igényelnek. így volt ez csütörtökön este is. Ezen az éjszakán a mentők segítségével több kismamát szállítottak kórházba. De hogyan? Az egyik történetet maguk a főszereplők így mesélték el: — Este tíz óra után kezTöbb mint egy órát vártunk a mentőkre, hiába. — Este 7 órakor léptem szolgálatba, s éjjel fél egyig semmi eseményünk nem volt — idézte fel az éjszakát Martincsek János, aki 23 éve mentőgépkocsi-vezető. — Komisz idő volt — csóválja meg őszbevegyülő fejét, majd így folytatja: — Fél egykor szinte egy időben két hívás érkezett. Az elsőn Vésztőre, a szeghalmi kollégák rádión kértek segítséget, mert egy szülő asz- szonnyal elakadtak. A központi ügyeletes azonnal intézkedett: segítséget kért a honvédségtől. Néhány perc múlva a terepjáró mentő készenlétbe állt, s elindult a páncélos nyomában Vésztőre. A páncélos, fedélzetén 16 kiskatonával tört utat. Mi ugyanakkor indultunk Ger- lára a másik híváshoz. Több mint egyórás csúszkálással tettük meg az utat, néhol egyméteresnél magasabb hófal között haladtunk. Volt olyan időszak, amikor az ablaktörlő nem győzte tisztítani a szélvédőt a rácsapódó hótól. Már majdnem célhoz értünk, amikor a falu előtt elakadtunk. Se előre, se hátra! A mentőápoló, a felszereléssel a hóna alatt, elindult a faluba, jómagam pedig az ügyelettől rádiótelefonon kértem segítséget. A KPM Közúti Igazgatóság békéscsabai üzemmérnökségén este, műszakváltáskor találkoztam Szappanos Tiborral, a hóeke vezetőjével. Munkatársai tréfásan mondogatták is neki: „Hallottuk, keresztapa lettél... ” Ezen kicsit elpirul az alig 21 éves, Kondorosról bejáró fiatalember. — Télen hóekén, két műszakban dolgozunk, szinte megállás nélkül, egyébként az útépítésekhez fuvarozzuk az . anyagot. Legtöbbször mindenki azonos útvonalon jár, enyém a 44-es út Békéscsaba—országhatár közötti szakasza. Azon az estén fél 9 tájban a repülőtér mellett majdnem elakadtam: a méternyi hófalat alig bírta a gép áttörni. Veszélyről azután telefonáltam is a központunknak, hogy küldjenek grédert, mert különben bajok lesznek, majd mentem tovább. Éjjel, jóval egy óra után az üzemmérnökség vezetője egy őrjáratos kocsival jött utánam, s mondta: „Tibikém, Gerlára megyünk, egy szülő asszonnyal elakadt a mentő.” Nyomban megfordultam, magam sem tudom hogy, de szinte repültem. Állandóan csak az járt a fejemben: jaj, csak időben érkezzünk. A mentőt, mikorra mi odaértünk, már 8—10 falubeli ásta kifelé, s a reflektor fényében láttam, hogy két férfi egy asszonyt kísér. Nem tudtam kicsoda. Megfordítottuk a mentőt, s én beültem járművembe, majd a mentőautó előtt tisztítottam az utat egészen Csabáig. Martincsek János mentőgépkocsi-vezető még megtoldja: — A kismamát a körzeti orvos és a mentőápoló kísérte: akkor már erősödtek a fájásai, húsz-harminc méterenként meg kellett állniuk. Negyed négy tájban értek a csabai kórház szülészeti osztályára. Négy órakor pedig felsírt egy hang, köszöntve a világot. Jakabné Kökény Éva egy hóviharos éjszaka után első gyermekének, 3600 grammos és 50 cm-es egészséges kislánynak adott életet. Szekeres András Híd az élethez II. Egy ország járni tanul Pen Sovan, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács al- elnöke tart sajtóértekezletet. Csendesen, szabatosan beszél: „Az utóbbi három hónap alatt senki nem halt éhen Kambodzsában.” De a nehézségeket sem titkolja: az életben maradt lakosság — Pol Pót a khmer népnek csaknem felét kiirtotta — 70 százaléka munkaképtelen volt az éhezés és a betegségek miatt. Ráadásul az országban mindössze 54 orvos maradt. Ma már a népi hatalom hihetetlen erőfeszítései, a szocialista országok és a Vöröskereszt segítségével a lakosság döntő többsége visszanyerte fizikai erejét. Karács'onyi Zoltán, a Debreceni Agrártudományi Egyetem adjunktusa 1979. december 16-a óta a FAO- program végrehajtója Kambodzsában. — A jelenlegi száraz évszakban mintegy tízezer hektáron akarjuk elvégezni a vetést. Napokon belül megérkezik 650 tonna kiváló mi-, nőségű rizs, úton van 2300 tonna műtrágya és 450 szivattyú. Az esős évszakra szóló program 50 ezer hektár rizsvetést irányoz elő. 1980- ra már halászati és növény- védelmi programot is kidolgozott a FAO. A májusi aratás 200 ezer ember számára biztosítana élelmet két hónapra. Hogy a helyzet nehézségét érzékeltessem: 26 ezer kapa szállítását is várjuk, hiszen most sokszor egyszerűen nincs mivel dolgozni. A mezőgazdasági minisztérium jelenleg hat főből áll. Itt ismeretlen a bürokrácia: együtt járjuk a tartományokat, a rizsföldeket. Ha kell, tíz órát, ha kell, tizennégyet dolgozunk. Jelenleg legfontosabb feladatunk megfelelő mennyiségű vetőmag termelése. Textilgyár Phnom Penh- ben. A 113 mérnök és technikus fizetése személyenként 21 kiló rizs havonta. A szakA rizsestálkát is a Vöröskereszt küldte. munkások száma 783, ők fejenként 18 kilót kapnak. A gyerekek után 8 kiló családi pótlék jár. Végigvezetnek a gyáron, ahol szövetek és gumipapucsok készülnek. Az egyik raktárban a Pol Pot-rend- szer alatt gyártott termékek garmada: fekete szandál, fekete selyem, fekete vászon. Pol Pót alatt csak fekete színű öltözéket lehetett viselni... A Komarey Általános Iskolában járunk: a padokban hattól tizenöt éves korig ülnek a gyerekek. Írni tanulnak. A szekrényekben füzetek sorakoznak, az UNICEF — a Nemzetközi Gyermekalap — küldeményei. A tankönyvek már az országban készültek. Phnom Penh 40 iskolája közül ez az egyik legnagyobb. A fővárosban jelenleg 776 tanár van. Az oktatás megszervezését egyenlő súllyal kezelik az élelmiszer- termeléssel. A Kompong Speu-i kórházban sokkal rosszabb a helyzet: az igazgatón kívül egyetlen olyan ember akad,
