Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

1980. január 6., vasárnap o IgNilUkfiM Sokan élvezik a tél örömeit a Bakonyban, a Zirc melletti sípályán (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) ^ ^ vi/ kly \ 1/ kW ^ ^ kW kW kW ^ kW ^ ^ ^ ^ ^y kW ^y vW ^ ^ ™ 'p ^ * 'p ™ ^p 'p ^ /p 'P ^ Az Országos Anyag- és árhivatal közleménye A fogyasztói árak 1980. évi változásáról Az 1980. évi népgazdasági terv előirányzataival és a termelői árak január 1-i módosításával összhangban egyes fogyasztói árak janu­ár 7-én, mások viszont ezt követően a kereskedelem új beszerzéseinek megfelelő­en — a különböző kereske­delmi vállalatok üzleteiben eltérő időpontban — vál­toznak. A központi elhatá­rozás alapján így a sorra kerülő fogyasztói árváltozá­sok (áremelések és árcsök­kenések) összességében a fo­gyasztói árszínvonalat mint­egy 0,8 százalékkal emelik. A főbb területeket érintő árváltozások: A textilruházati termékek fogyasztói árszínvonala csök­ken. Olcsóbbak lesznek a szintetikus kötöttáruk (kb, 20—22 százalékkal), a fésűs gyajúszövetek és az ebből készült férfiöltönyök (kb. 30 százalékkal), a szinteti­kus függönyök (kb. 35 szá­zalékkal). A második ne­gyedévben csökken a haris­nyák, a harisnyanadrágok és a zoknik fogyasztói ára is. A kártolt gyapjúszövetek ára mintegy 18 százalék­kal, a bőrkabátoké 20—30 százalékkal, a tréningruháké 4—12 százalékkal növekszik. Emelkedik a szövött és kö­tött alsóruházati termékek árszínvonala. Mintegy 14 százalékkal nő az ágytextí­liák ára, csökken a műszőr­mebélésű télikabátok, bal­lonkabátok, valamint a rö­vidáruk árszintje. A vas-műszaki termékek árszínvonala 3—4 százalék­kal emelkedik. Növekszik a tartós vas-műszaki fogyasz­tási cikkek és a háztartási villamos készülékek — auto­mata mosógép, villanytűz­hely, bojler, hűtőgép — csökken a fekete-fehér tv- készülékek ára. A vas-mű­szaki tömegcikkek körében jelentős áremelkedések és csökkenések is lesznek. A fém evőeszközök ára pél­dául mintegy 60 százalék­kal, az alumínium edényeké kb. 90 százalékkal emelke­dik, átlagosan 16 százalékos az árcsökkenés a csavar­áruknál és az épületszerel­vényeknél. A háztartási vegyicikkek és kozmetikai termékek na­gyobb részének az ára csök­ken. Egyes cikkcsoportok, például arc-, ajak-, köröm- és babaápoló szerek, vala­mint a borotvakrémek ára azonban emelkedik. A festé­kek ára mintegy 18 száza­lékkal nő. Emelkedik a gázolaj, a kenőanyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, vala­mint a mezőgazdasági kisgé­pek ára. A játékok ára átlagosan mintegy 10 százalékkal csökken. A sportszereknél jelentős eltérő irányú vál­tozások mellett az árszint valamelyest csökken. A gyermekkocsik ára nem vál­tozik. Az egyéb vegyesiparcikkek árszínvonala áremelkedés, il­letve csökkenés mellett kis­mértékben növekszik. A ház­tartási műanyag áruk ár­szintje például mintegy 9 százalékkal lesz alacso­nyabb, a kőedények ára pe­dig 40 százalékkal emelke­dik. Az órák ára változat­lan marad, azonban az éb­resztő órák árszintje emel­kedik. A divatékszerek (bi­zsuk) ára 15 százalékkal csökken. A papírok és írószerek ár­szintje viszonylag csekély mértékben emelkedik. Az optikai cikkek — ezen belül a szemüvegek — ár­szintje változatlan marad, nem változik a fényképező­gépek ára. Az egyéb fotó­gépek ára általában csökken. Emelkedik viszont a fotó- filmek, -papírok és -vegysze­rek ára. A különféle javító szol­gáltatások árszínvonala — a lábbelijavítás kivételével, amelynek díja változatlan marad — január 7-től át­lagosan 20 százalékkal emel­kedik. Nem nő a mosás, a vegytisztítás árszínvonala. Emelkedik ugyanakkor az árufuvarozás dija (MÁV, Volán árufuvarozás, boy- szolgálat), továbbá az építő­anyagok megyei átlagfuvar­díja. Azokban a termékcsopor­tokban, ahol a fogyasztói árak 1979. nyarán emelked­tek, nem változnak az árak. Kivételek egyes felnőtt- és gyermekcipők, illetve búto­rok. Ezeknél a fogyasztói árak emelkednek, vagy csökkennek, de az árválto­zások a termékcsoportokon belül kiegyenlítődnek, vagy­is az árszínvonal nem vál­tozik. Az 1980. januári fogyasz­tói árintézkedések tehát nem érintik az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a tüzelő- ás üzemanyagok, a gyógysze­rek, az alapvető építőanya­gok, a mosószerek, a lakbé­rek, a személyszállítási dí­jak, a kulturális közüzemi szolgáltatások fogyasztói árát. * * * Az úgynevezett szabad­áras termékek árai, ame­lyek eddig is a ke­reslet és kínálat hatásá­ra folyamatosan változtak, rugalmasabban követik a belföldi piaci viszonyokat és a külpiaci árakat. Ennek következtében a fogyasztói árszínvonal 2,9 százalékkal növekszik. Az ismertetett fogyasztói árváltozások (0,8 százalék), továbbá a várható piaci ár­mozgások (2,9 százalék) a népgazdasági tervvel össz­hangban 1980-ban , együtte­sen mintegy 3,7 százalékkal növelik a fogyasztói ár­színvonalat. (MTI) Üj megyei titkár az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottsága élén A kongresszusi irányelvek vitájákoz Pénteken ülést tartott Bé­késcsabán, az SZMT-szék- házban az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Békés megyei bizott­sága, amelyen részt vett Bodnár Árpádné, a Központi Vezetőség titkára, Beraczka István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára és dr. Horváth Éva megyei főorvos. Elsőként Gulyás Sándorné, a megyei bizottság titkára előterjesztésében megvitatták az ez é^í munkatervterve­A MAFILM budapesti film­stúdió munkájáról, terveiről nyilatkozott Nemeskürty Ist­ván, a stúdió Vezetője az MTI munkatársának: — Az 1980-as újdonsága­ink közül két film forgatása már befejeződött. Mindkettő úttörő vállalkozásnak számít. Fejér Tamás rendezésében az első magyar—NDK kopro- dukciós mű készül; alapját Balázs Bélának az 1930-as években a Szovjetunióban német nyelven írt könyve, a „Heinrich Beginnt den Kampf” adta. Ebből annak idején Kijevben filmet is ké­szítettek. A produkcióban NDK-beli színészek szerepel­Pályázat Kaposvár környékének zöld­övezetében a Deseda-patak vízének felduzzasztásával lé­tesített 7 kilométer hosszú víztároló mentén 10—11 ezer ember kellemes pihenésére, szórakozására és felüdülésé­re a következő években meg­kezdik egy nagy szabadidő- központ és üdülőterület ki­építését. Ennek érdekében a megyei és a városi tanács az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztériummal együtt országos tervpályázatot hir­detett a kaposvár—desedai szabadidő-központ korszerű üdülési formáinak kialakítá­sára, a területrendezési terv és az üdülő-épületcsoportok vázlatterveinek elkészítésére. Ez év tavaszától ismét a közművelődést szolgálja — csaknem három és fél évti­zedes — a háború okozta kényszerű szünet után — a pesti Duna-part, a főváros egyik legszebb épülete, a Vi­gadó. Az építők — a gene­rálkivitelező : a Középület­építő Vállalat irányításával — számos gonddal, nehézség­gel megbirkózva végül is megtartották a sokadik ha­táridőt, és az óév végére mű­szakilag átadták az épületet. zetet, majd elfogadása után bejelentésekre került sor. A megyei bizottság Gulyás Sán­dorné megyei titkárt — aki 1980. július 1-től nyugállo­mányba vonul — felmentet­te tisztségéből, és helyette megválasztotta Csamangó Vilmost. A megyebizottság elismerését fejezte ki Gulyás Sándornénak, aki közmeg­elégedésre negyed századon át töltötte be a titkári tiszt­séget, és munkája elismeré­seként a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés arany foko­zatát kapta. nek, s a címe: „Veszélyes vállalkozás”. Terveinkben további négy film megalkotása szerepel. Mai témát dolgoz fel Sós Mária a „Boldogtalan ka­lapéban. Kosztolányi Dezső „Színes tintákról álmodom” című művéből Ranódy Lász­ló forgat filmet. Szép Ernő „Vőlegény”-éből Müller Pé­ter írt filmszinopszist, ren­dezője Rényi Tamás lesz. Jó­kora meglepetést okozott Bujtor István színművész, aki most krimi szerzőjeként jelentkezett. A tervek sze­rint a főszerepet is ő játssza, s a filmet Mészáros Gyula rendezi. * Ez is fontos! Javában folyik a népszám­lálás. A kérdések között olyan is szerepel, melynek alapján megállapítható a ha­zánkban élő nemzetiségek aránya is. Megyénkben szép számmal élnek szlovákok, románok, szerbek és néme­tek. Az adatok feldolgozása során mód nyílilt arra, hogy pontosan felmérjék a nem­zetiségi jellegű oktatás és művelődés tényleges igényét. S azokat a szükségleteket is, amelyek elősegítik a nemze­tiségi hagyományok ék sajá­tosságok ápolását. Ne feled­kezzünk meg hát erre a kér­désre pontos választ adni. Mert ez is nagyon fontos! Ezekben a napokban-hetek- ben a még szükséges kiegé­szítő-, javítómunkákat vég­zik és rendre a helyükre ke­rülnek a berendezési tár­gyak is. A Dunára néző, eredetileg Feszi Frigyes tervezte felújí­tott műemléképület föld­szintjén — mint egykoron — hangulatos söröző kap he­lyet, a Vigadó valójában azonban a zene és a képző­művészet korszerű otthona lesz. A z év első napjainak legkiemelkedőbb ha­zai politikai esemé­nye a párt XII. kongresszu­sa irányelveinek vitája. A Központi Bizottság nagy vo­nalakban ebben összegzi az elmúlt öt esztendő munká­ját, a XI. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáról, az ország fejlődéséről, a párt­ról és a mozgalom helyzeté­ről készített áttekintést. Be­ható vizsgálat alapján elem­zi a jelenlegi helyzet sajá­tosságait, a szocialista épí­tőmunka belső és külső fel­tételeit, és ennek alapján vázolja az elkövetkező esz­tendők tennivalóira vonat­kozó elképzeléseit. Felelősségteljes szerep há­rul a párt kongresszusára, amikor ezekben a kérdések­ben dönteni fog. Ennek mély átérzése készteti a Közpon­ti Bizottságot arra, hogy megossza gondját az egész párttal, sőt, a szélesebb po­litikai közvéleménnyel. Ezért bocsátja az irányelve­ket vitára; nagy érdeklődés­sel figyeli a különböző hoz­zászólásokat, véleményeket, javaslatokat. A politika ilyen alakításának, formálásának, demokratizmusának már ha­gyományai vannak pártunk­ban. Többek között ennek is jelentős szerepe van abban, hogy az MSZMP politikájá­nak fő irányvonala már több mint húsz esztendeje törés­től és ingadozásoktól men­tes és nagy alkalmazkodási készséget tanúsít a megvál­tozott körülményekhez. Ez a széles körű eszmecsere, ami a párt kongresszusait meg­előzi, kiváló lehetőség arra, hogy minél pontosabban ér­zékeltesse a társadalmi élet valóságos folyamatait, moz­gástendenciáit, a munkás- osztály és minden társadal­mi réteg tényleges viszonya­it, tudati, hangulati állapo­tát. Az irányelvek nyilvános­ságra hozatala és vitája ily módon túlmutat a politikai bizalom jegyein, olyan szük­ségszerűséget fejez ki, amely jelentős mértékben hozzájá­rul a politika tudományos megalapozottságához, és biz­tosítékot nyújt a nagyobb tévedések elkerüléséhez. Ezért a most kibonta­kozó eszmecseréknek, o kongresszusi irányelvek vi­tájának a módszeroldalá­ról nézve is nagy politikai jelentősége van. Mint annyi minden más politikai akció sikere, hatékonysága nem bízható a spontán véletlen szeszélyére, úgy ennél az eszmecserénél sem hagyat­kozhatunk valamiféle ösztö­nös érdeklődésre. A vita erdményessége nagy mérték­ben függ annak szervezett­ségétől, irányítottságától, az irányelvekben deklarált po­litikai gondolatok sokoldalú propagandájától, a különfé­le lényegesebb társadalmi jelenségekkel való szembesí­téstől. A pártszervezetek általá­ban ebben a szellemben ter­vezik és szervezik munkáju­kat. Az év első heteiben po­litika^ munkájuk középpont­jába á kongresszusi irányel­vek vitáját állították. Gon­doskodnak arról, hogy a Központi Bizottság doku­mentuma a párttagság leg­szélesebb köréhez eljusson és minden érdeklődő számára hozzáférhető legyen. Nagyon sok múlik azon, hogy mi­lyen figyelemmel olvassák, mekkora elmélyültséggel ta­nulmányozzák legfontosabb gondolatait. Ennek érdeké­ben a figyelemfelkeltő és ösztönző agitáció szerepét a legtöbb pártszervezet igen nagyra becsüli és gondosan meg is szervezi. Sok helyen terveznek kisebb-nagyobb csoportos beszélgetéseket jól képzett és felkészült propa­gandisták vezetésével az irányelvek egyes fő kérdése­iről. Kiemelten foglalkoznak azokkal a politikai gondola­tokkal, amelyek a konkrét helyi tevékenységhez szoro­sabban kapcsolódnak. Az irányelvek vitájának egyik nagyon lényeges szem­pontja, hogy felszínre hozza azokat a politikai tapaszta­latokat, amelyeket az élet helyileg produkál és szembe­sítse azokat a dokumentum megállapításaival. Ebben el­sősorban a pártszervezet ve­zetőségének kell élen járnia. Ezt viszonylag megkönnyíti számukra az a körülmény, hogy az elmúlt évek folya­mán szinte minden lényeges területen végeztek beható önvizsgálatot. Ezeknek ta­pasztalatai rendelkezésre állnak, csak megfelelő ren­dezést, összegzést igényelnek. Megfelelő alap és hozzájá­rulás lehet ez a taggyűlési vita bevezető előadásához is. Egy ilyen típusú beveze­tése a vitának szinte auto­matikusan nagyobb aktivi­tásra ösztönöz, hozzászólásra inspirálja a résztvevőket. A vitában való részvétel, a tapasztalatok feltárása és a javaslatok elmondása min­den párttagnak szervezeti szabályzatban biztosított jo­ga és egyszersmind köteles­sége. Ézen keresztül érvé­nyesül a politika kialakítá­sában való részvétele. A pártszervezetnek ezzel kap­csolatban az a feladata, hogy maximálisan biztosítsa a de­mokratikus, pártszerű vitá­hoz szükséges légkört, köz­szellemet. Pártunkban az összes alapvető marxista— leninista elvek tekintetében teljes az egység. Erről az alapról kiindulva nincs olyan kérdés, amelyről ne lehetne vitázni. Mód és lehetőség yan arra, hogy mindenki ki­fejtse véleményét, hangot adjon egyetértésének, prob­lémáinak vagy kételyeinek. Az irányelvek tézisei nem határozati jellegű dokumen­tum, vitatézisek, és nem kö­telező érvényű állásfoglalá­sok. A hozzászólásoknak ez a fajta fogadtatása és meg­ítélése nem jelenti azt, hogy szó nélkül hagyjunk olyan véleményeket, amelyekkel nem értünk, vagy nyilvánva­lóan szélsőségei miatt nem érthetünk egyet. A demokra­tizmus nemcsak a. vélemé­nyek szabad kifejtésének le­hetőségét jelenti, hanem évv úgy hozzátartozik a vita szabadsága is, az egyet nem értésnek, a véleményeltérés­nek pártszerű, érvekkel alá­támasztott kifejtése. A vita akkor éri el igazi célját, ha gondolatai teljes mértékben eljutnak a kong­resszus fórumához. Egy for­radalmi párt számára soha sem lehet a vita öncél, ha­nem úgy tekinti, mint a leg­optimálisabb cselekvési for­mák kimunkálásának eszkö­zét. Nagy politikai felelősség hárul pártszervezeteinkre abban, hogy minden véle­ményt, észrevételt, javaslatot továbbítsanak úgy és abban a formában, ahogyan azok első kézben megfogalmazód­tak. Még akkor is így kell eljárniuk, ha egyik-másik számukra nem tetsző, nem szimpatikus. Hogy mit kell és mit nem kell továbbíta­niuk, az fel sem vetődhet kérdésként. Közöttük bizo­nyára lesz több olyan, ami­ben helyileg kell intézked­niük, azonban erről szóló jelzések is tartalmazhatnak általános érvényű következ­tetésekre alkalmat adó ta­pasztalatokat. O z irányelvek tartal­mas vitájának min­denekelőtt az a po­litikai jelentősége, hogy se­gítségével a kongresszus pontosabban jelölheti meg a következő évgk teendőit, jobb megoldások sorát tár­hatja fel» megalapozottabbá teszi döntéseit, és mindez nagy hozzájárulás előrehala­dásunkhoz a szocialista épí­tés útján. K. S. Magyar ősbemutatóra készül a Békés megyei Jókai Színház. Kolin Péter darabját, az Unalmiát január 11-én, pénteken este látja majd először a közönség. Képünk a próbán ké­szült, Vennes Emmy, Bajka Bea, Széplaky Endre és Galbi- csek Karcsi a színen. A rendező Nagy András László Fotó: Gál Edit Tájékoztató a MAFILM terveiről n közművelődést szolgálja a Vigadó

Next

/
Thumbnails
Contents