Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

Napirenden: a szülői ház Megkezdődtek a magyar-laoszi Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JANUÄR 30., SZERDA Ara: 1,20 íorint XXXV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM BÉKÉS MEGYEI és az úttörőcsapatok kapcsolata Ülést tartott a megyei úttöréelnökség „Anyu, eljöhet hozzánk az Örs? Tudod, berendeznénk magunknak itt egy búvóhelyet, ahol az őrsi gyűléseinket tartanánk!” így kezdődött a dolog, és a szülői beleegye­zés elnyerése óta a padlásajtón felirat hirdeti, hogy a sok öreg holmit, limlomot őrző padlás egyik zuga a Vil­lám őrs „titkos búvóhelye”. Egy jó példa ez a sok közül a szülői ház és az úttörőmozgalom erősödő kapcso­latára, közelebbről az „Egy család — egy őrs” mozga­lomra. Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége január 29- én, tegnap Békéscsabán Var­go Sándor megyei titkár el­nökletével megtartott ülésén elsőként erről a témáról tár­gyalt. A szülői munkaközös­ségek, családok és az úttörő- csapatok kapcsolatainak orosházi tapasztalatairól szó­ló jelentést Görbics Lajos, orosházi városi úttörőelnök terjesztette a megyei testü­let elé. Bevezetőben a je­lentés hangsúlyozza: a tár­sadalom intézményes nevelői támogatása és a családi ne­velés nem helyettesíti, ha­nem kiegészíti egymást. S miként fontos az iskola és a szülői ház kapcsolata, épp így természetes és szükség- szerű a szülők bevonása, be­kapcsolása az úttörőéletbe. A szülő az úttörőmozgalom számára nevelő partner, ne­velő társ, hiszen, a minden­napi életben ők a megvaló­sítói a társadalom előtt álló gazdasági, politikai felada­toknak — s ők a gyermek számára a példa. Nos, Orosházán tartalmas és sokoldalú a család és az úttörőközösségek együttmű­ködése. A szülők zöme be­kapcsolódik a közös munká­ba, rendszeresen eljár a szü­lői értekezletekre, és érdek­lődik gyermeke iránt. Ahol a szülők a nevelést teljesen az iskolára hárítják és passzí­vak, ott rendszerint rossz a családi légkör. Az iskolai szülői munka- közösségek és az úttörőcsa­patok összehangolt tevékeny­séget folytatnak. Kölcsönös a tájékoztatás, az iskolaveze­tőség és a csapatvezetőség kéri és figyelembe veszi a szülőket és gyermekeket egy­aránt illető kérdésekben a szülői munkaközösségek vé­leményét. A legszorosabb együttműködés az osztály szülői munkaközösségek és raj között alakul ki. Általá­nos tapasztalat, hogy a kis­dobos rajoknál aktívabbak a szülők, mint a hasonló úttö­rőközösségekben. A kapcso­latfelvételben, kapcsolattar­tásban általában a rajveze­tők és a gyerekek a kezde­ményezők, s a tapasztalat szerint a szülők nem utasít­ják vissza a kéréseket, szíve­sen segítenek. Néhány példa erre: a Radnóti Miklós csa­patban moziba kísérik a szü­lők az őrs tagjait, tablókat, szemléltetőeszközöket készí­tenek, részt vesznek a hul­ladékgyűjtésben. A Kulich Gyula úttörőcsapatban szü­lők és gyerekek közösen vesz­nek részt sportvetélkedőn, a József Attila csapatban raj­klubdélutánt, lakótelepi tár­sadalmi munkát, horgászver­senyt szerveztek, a Bem Jó­zsef csapatban pedig szoli­daritási akcióba kapcsolód­jak be a szülők. Megkülön­böztetett figyelmet fordíta­nak a csapatvezetőségek a párttag szülőkkel való kap­csolat kialakítására. A Ku­lich Gyula csapatban évente kétszer találkozóra, fórum­ra hívják meg a párttag szü­lőket, akiknek nem kis része van abban, hogy társadalmi munka szervezésével — ha ideiglenesen is — megterem­tették az iskolában a dél­előtti tanítás feltételeit, te­hát megszűnt a váltakozó tanítás. Növekedett a szülői mun­kaközösségek, családok sze­repe a kisdobos-, s az úttö­rőéletre való felkészítésben, mióta bevezették a felvételi próbákat. A követelmények között szerepel ugyanis, hogy vállaljanak részt a gye­rekek a házi munkából, s ennek igazolása a szülők fel­adata. Nagy, esemény a leg­több családban a kisdobos-, úttörőavatás. Az avatáson gyakran a nagyszülők, roko­nok is részt vesznek. A KISZ-tagságra való felkészí­tésben a rajvezetők a párt­tag és KISZ-tag szülők se­gítségét veszik igénybe. Min­den orosházi úttörőcsapat­ban kedvelt az „Egy család — egy őrs" mozgalom. Sok őrsi foglalkozást a családok otthonában tartanak meg, és esetenként a szülők lehetősé­get teremtenek arra is, hogy munkahelyük klubjában tarthasson rendezvényt, ösz- szejövetelt a raj, őrs. A testületi ülésen meghí­vott vendégként részt vett és felszólalt Páli Mária, az MSZMP orosházi városi bi­zottságának munkatársa és dr. Zilahi Lajos, az orosházi Városi Tanács művelődés- ügyi osztályvezetője. Páli Mária elmondta egyebek kö­zött, hogy a városi pártbi­zottság figyelemmel kíséri és jónak ítéli meg az úttörő- csapatok, úttörőelnökség munkáját. A pedagógus párt- alapszervezetek évente több alkalommal is foglalkoznak a gyermekszervezet valamely tevékenységi területével. Dr. Zilahi Lajos többek között arról beszélt, hogy a kettős nevelés ma már ritka; val­lásoktatásra évek óta nincs jelentkező az iskolákban. Szót kért a megyei elnökség több tagja is. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az orosházi elnökség jelentése tartalmas, munkájuk ered­ményes. így a megyei úttö­rőelnökség elismerését fejez­te ki az orosházi testületn'ek, az orosházi úttörőcsapatok­nak, és úgy döntött, hogy a jelentés anyagát közreadja a megyében valamennyi járá­si, városi úttörőelnökségnek. A napirendnek megfelelő­en ezután Janovszki Attila adott ielentést az elnökség­nek a képzési határozatból adódó feladatok eddigi meg­valósításáról. T. I. gazdasági tárgyalások Plenáris üléssel tegnap a Parlamentben megkezdődött a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 3. ülésszaka. A két delegációt Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, illet­ve Sanan Southichak laoszi közlekedési, szállítási és köz­munkaügyi miniszter, a bi­zottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó beszédében utalt arra, hogy a két ország kapcsolatai a laoszi forradalom győzelme után mélyültek el. A mostani plenáris ülésen mindkét delegációvezető rá­mutatott, hogy a magyar— laoszi gazdasági kapcsolatok a proletár internacionaliz­mus, a kölcsönös előnyök el­veire épülnek. Az ülésszakon megvitatják az 1980—1985 közötti évekre a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a technikai­műszaki kapcsolatok idősze­rű kérdéseit. Kalászolnajt a kísérleti búzák Szegeden, a Gabonatermesztési Kutató Intézet növényházában. A kétszáz négyzetméternyi alapterületű „búzaföld” felett csaknem száz, egyenként négy­száz wattos égő pótolja a napot. Az üvegházi termesztéssel évente három búzanemzedéket nevelnek fel, lerövidítve ezzel az új hibridek termesztési idejét (MTI-fotó, Tóth Béla felvétele — KS) Irányítás és munkaszervezés a mezőgazdaságban A magyar mezőgazdaság 1500 termelőszövetkezeti és állami gazdasági vállalata mintegy 800 000 emberrel, hatalmas földterülettel és Értékelték a szeghalmi járás közművelődési tevékenységét Tegnap, kedden délelőtt Szeghalmon, a járási hiva­talban tanácskoztak a me­gye közművelődési felügye­lői. Kucsera Lajos megyei szakfelügyelő értékelte a szeghalmi járás közművelő­dési tevékenységét 1977-től 1979-ig. Ismertette a tanács­kozás résztvevőivel a koráb­bi hiányosságokat, a fejlő­dést, az egységes irányítás eredményeit. Kiemelte, hogy a járás mezőgazdasági jel­legű, ezért a művelődési házak is jobban támogat­hatnák ezt a munkát. Több mezőgazdasági témájú is­meretterjesztő előadásra, jo­gi tájékoztatóra, agrárértel­miségi klubra lenne szük­ség. Javítani kell az amatőr művészeti mozgalmat is a járásban. Kevés művészeti kiscsoport van, több páva­kor, irodalmi színpad, tánc­csoport kellene. Az eredmények közé so­rolta, hogy a 13 községet irányító járási hivatalnak sikerült a közművelődési te­vékenység egységesítését megvalósítania. A községek szakigazgatási szervei odafi­gyelnek a közművelődésre, közös munkával elkészültek már az új esztendő tervei, s megalakultak a kultúrhá- zak társadalmi vezetőségei is. Második alkalommal in­dították meg a művelődési bizottságok tagjainak to­vábbképző tanfolyamát. Igen jól dolgoznak Szeg­halmon, Füzesgyarmaton, Dévaványán, de a kisközsé­gek közművelődési tevé­kenységén még javítani kell. Az eredményeket csak úgy ) lehetett elérni, hogy a mű- ) velődésügyi osztály, a járási ' pártbizottság, a KISZ-bi- zotság, az úttörőelnökség, a művelődési központ és a já­rási könyvtár együttműkö­dése jó. 7 eszközállománnyal oldja meg termelési és társadalmi fel­adatait. Az egyes vállalatok között rendkívül jelentősek a termelési, méretbeli kü­lönbségek, irányításukban azonban az azonos alapelve­ket, közös gondokat és fej­lesztési teendőket kell a leglényegesebbnek tekinteni. Ebből a szempontból közelí­tették meg az időszerű té­mát a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen tegnap, kedden kezdődött tudomá­nyos ülésszak előadói, s a vitában részt vevő szakem­berek. A gödöllői mezőgazdasági tudományos napok idei ren­dezvényének témaköre: a mezőgazdasági vállalati irá­nyítás szervezése és fejlesz­tése. E problémaköí kutatá­sával az egyetem kiemelten foglalkozik, de gazdag ta­pasztalatai vannak más me­zőgazdasági kutatóintéze­teknek és üzemeknek is. A tudományos ülésszak első napján Tóth Mihály tan­székvezető egyetemi tanár tartott bevezető előadást, építve a hazai és külföldi kutatóknak e témakörben elért eredményeire. Az irányítás szervezetét és működését azonban alap­vetően befolyásolja, hogy e vállalatok többsége sokler- mékes termelést folytat, és a különböző ágazatok eszközei, termelési technológiái is igen különböző műszaki színvonalúak. Ez a tény né­hány irányítási alapelv kö­vetkezetes érvényesítését sürgeti. Portugál vendég az OBT-nél Az Országos Béketanács ^meghívására hétfőn este Bu- spestre érkezett Costa Go- mles tábornak, a Portugál Köztársaság volt elnöke, a Portugál Béke- és Együtt- ' működési Tanács elnöke, a J Béke-világtanács elnökségé- j nek tagja. > Tegnap megkezdődtek a ) megbeszélések Costa Gomes tábornok, valamint Kovács Béla, az OBT főtitkára és a magyar békemozgalom több más vezetője között. Costa Gomest fogadta Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának és az eu­rópai biztonság és együttmű-1 ködés magyar nemzeti bi­zottságának elnöke, valamint Péter János, az országgyűlés alelnöke. Emlékezés Csehovra Ünnepi esten emlékeztek meg tegnap a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában Csehov születésének 120. év- i fordulójáról. A három nővér i és több más nagy sikerű al- j kotás szerzőjének munkássá- ? gát Szabó Magda írónő mél- [ tatta, majd a Madách Szín­ház művészei Csehov novel­láiból adtak ízelítőt. Az ün­nepségen részt vett Ivari Vasziljevics Szalimon, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője is. íecskemét közelében, az Alföld egyik legjelentősebb nagyvadas területén, a nyíri erdőben jelentős mennyiségű lucernával és kukorica-abraktakarmánnyal élelmezik a dámszarvaso- ( tat. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fővadászának vezetésével naponta fel- ( töltik az etetőket, mivel a keményre fagyott hó alól az állatok nehezen tudnak táplálékot ki­} *taparn' (MTI-fotó — Karáth Imre felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents