Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

1980. január 29., kedd IENíHMM Magyar kukorica Moldáviában Tanácsi vállalatok munkaerő- és bérgazdálkodása Az elmúlt év során a megye hat tanácsi vállala­tánál tartott felügyeleti­gazdasági ellenőrzést a Bé­kés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya. Első­sorban a munkaerő- és bér- gazdálkodást, valamint a belső érdekeltségi rendszert vizsgálták. Megállapították, hogy az érintett vállalatok­nál (2 ipari, 2 élelmiszer- ipari, egy kivitelező és egy szolgáltató) javult a mun­kaerő-gazdálkodási tevé­kenység. Az ipari vállala­toknak sikerült változatlan, illetve csökkenő létszámmal megoldani a növekvő ter­melési feladatokat. Erre ösz­tönözte őket a jól bevált bértömeg-gazdálkodási for­ma. A központi bérszínvo­nal-szabályozási formába tartozó élelmiszeripari és szolgáltató vállalatnál vi­szont jelentős, 6—16 száza­lék közötti létszámfelfutás volt tapasztalható. Előnyösen változott a vizs­gált időszakban (1977—1978- as évek) a dolgozók foglal­kozási minőség szerinti ösz- szetétele. Mintegy 10 száza­lékkal csökkent a segéd­munkások aránya a betaní­tott és szakmunkások javá­ra, nőtt a szakképzettség. Kedvező jelenség a munka­erő-forgalom csökkenő ten­denciája, de még így is az összfoglalkoztatottak 26 szá­zaléka szerepel a kilépők között. Bérgazdálkodásukban a vállalatok törekedtek a he­lyes bérarányok kialakítá­sára. Figyelemre méltó, hogy a fizikai dolgozók át­lagbére 1978-ban 9,1 - száza­lékkal, míg a nem fizikaiaké csupán 2,1 százalékkal emel­kedett. Növekedett a telje­sítménybérben dolgozók szá­ma, a normázott területek részaránya 71 százalék. A belső érdekeltségi rend­szert elemezve a vizsgálat megállapítja, hogy a válla­lati elbírálás alá eső, vezető beosztású dolgozók premizá­lását helytelen egyoldalúan a vállalati jövedelmezőségi munkához kötni. Az egyes munkakörökre szabott fel­adatok ösztönzőbbek, na­gyobb a mozgósító erejük. Az utóbbi években na­gyobb figyelmet fordítanak az ellenőrzött egységek a munkaerő-tartalékok feltá­rására és a munkaidő-vesz­teségek mérésére, de vi­szonylag kevés konkrét in­tézkedést tettek. A tartalé­kok főképpen a rossz mun­kaszervezés, a helytelenül ösztönző bérformák, a ne­hézkes anyagellátás, a mun­kafegyelem megsértése és a munkaerő-vándorlás miatt kieső időből adódnak. A cél ezek kiküszöbölése a haté­konyabb, takarékosabb gaz­dálkodás céljából. Három éve folytatnak si­keres kísérleteket. Moldáviá­ban a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban kifejlesztett kukoricatermesztési techno­lógia alapján — írja Geor- gij Sztojlik, az APN sajtó- ügynökség tudósítója. Egy bajai agronómusokból és gépésztechnikusokból ál­ló csoport 1977. tavaszán ér­kezett Takács László vezeté­sével a valja—perzseji gaz­daságba. Nyolcszáz hektá­ros területen kísérleti par­cellákon kezdték meg a munkát: ki kellett kísérle­tezniük, melyik fajta tűri legjobban a sztyeppéi szá­razságot, mennyi és milyen műtrágyára, növényvédő szerre van szükség. Már az első évben kiemelkedő ered­ményt értek el: az átlagter­més hektáronként, 63 mázsa volt — ilyen termést e te­rületen korábban sohasem tapasztaltak. A kísérletet 1978-ban 1500 hektárra ter­jesztették ki, s az átlagter­més 61 mázsa volt hektá­ronként. Az eddigi legna­gyobb siker 1979-ben szüle­tett, s egyben bebizonyoso­dott, hogy az új fajták és az új technológia segítségé­vel aszályos időben is kiváló eredményt lehet elérni. A magyar szakemberek mód­szere azóta több köztársa­ságban — például Ukrajná­ban és Grúziában — is el­terjedt. Hasznos újítások a Mezöhegyesi ÁG-ban Hemzetközi együttműködés bányagépgyártásban A nemzetközi együttműkö­dés bővítésére törekszik az Országos Bányagépgyártó Vállalat. Az évente milliár­dos értéket termelő nagy- vállalat — a korszerű bá­nyagépeken kívül — ma már erőművi salak- és pernye- szállító berendezések terme­lésével, gyártásával és kulcs­rakész átadásával is foglal­kozik. A KGST-n belüli szakoso­dás alapján, az NDK-ban épülő valamennyi erőmű sa­lak- és pernyeszállító beren­dezését az OBV szállítja. Az idén szerelik fel a hat darab 500 megawattos egységből ál­ló janschwadei erőmű első berendezéseit. A feladat mé­retére jellemző, hogy az erő­mű teljesítménye a gyöngyö­sinek háromszorosa lesz. Ugyancsak pemyeszállító so­rokat helyeznek üzembe Gö­rögországban, Törökország­ban, valamint a leendő leg­nagyobb jugoszláv erőmű­ben, Obrenovácon is. A hagyományos termékek nemzetközi kooperációs gyár­tásában is tovább lépnek. A svéd Flygt céggel megálla­podtak: az északi partner a jövőben szivattyúegységeket készít; az Országos Bányai gépgyártó Vállalat pedig az ezekhez szükséges alkatré­szeket biztosítja, és a szi­vattyúkat szereli össze. Téli rözsegyűjtés Javában folyik a téli rő- zsegvűjtés az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság­hoz tartozó kétezer-négyszáz hektárnyi hullámtéri erdősé­gekben. Motoros fűrészekkel vágják le az öreg fűzfák ko­ronáját, metszőollóval nyese­getik a gallyakat. A munkát ötletes újítással könnyítették meg. Olyan állványt készí­tettek, amelyen biztonságo­san dolgozhatnak a fűrészek kezelői és sokkal gyorsabban haladnak a munkával. A kitermelt rozsét a gát­őrházakhoz szállítják és kaz­lakba rakják. Folyamszabá­lyozási vagy árvédelmi célra három évig használhatók fel, utána az elöregedett galy- lyákat tüzelőanyagként ki­adják a dolgozóknak. Elkészült az újítómozga­lom 1979. évi mérlege a Me­zöhegyesi Állami Gazdaság­ban. Kiderült, hogy az el­múlt esztendőben több újí­tás érkezett a bizottsághoz, mint korábban. Hetvenegy­ből 39-et bevezetésre, kilen­cet pedig kísérletre elfogad­tak. Az újítások gazdasági eredménye hatszázezer fo­rint volt. A bizottság mindenekelőtt azt vizsgálja: milyen ered­ményt, gazdasági megtakarí­tást jelentenek az újítások. Legtöbb esetben egy év múl­va ismerősök a konkrét ada­tok. Több olyan újítást nyúj­tottak be Mezőhegyesen, amelyek egyenként több száz­ezer forint gazdasági ered­ményt hoznak. Ilyen nagy horderejű a kolosztrummen- tes borjúvérsav előállítása, Űj szolgáltatással bővítet­te tevékenységét a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Beve­zette a baromfi- és a süldő- koncentrátum árusítását. Faragó Sándor, a vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyette­se ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőkről tájékoztatta szer­kesztőségünket. — A múlt évben kiemel­kedő kukoricatermést taka­rítottak be Békés megyében, melyből tekintélyes rész ju­tott szemes formájában a háztáji gazdaságoknak. Aki­segítő gazdaságok a külön­böző terményárusító helye­ken vásárolták meg szükség­leteiket. Ismeretes, hogy csak kukoricával nem lehet gaz­daságosan takarmányozni az állatokat. Az állatneveléshez és hiz­laláshoz már eddig is jól be­váltak a GMV által forga­lomba hozott tápok, melyek tulajdonképpen azokat a koncentrátumokat tartalmaz­zák, melyeket most szabad- forgalomba hoznak. Ezek a koncentrátumok csak kuko­ricával hígíthatok. A fél intenzív baromfine­velő koncentrátumból 34 ki­amely 1979-ben hozta az eredményt, holott korábban benyújtották. Ezért húzódott el az újítók díjazása. Egyébként mintegy 140 újí­tó tevékenykedik a gazda­ságban, évről évre jobb ered­ménnyel. A jó eredmények láttán nagy gondot fordíta­nak az új évi tennivalók megszervezésére. A megvál­tozott gazdasági feltételek között még alaposabban ki­használják a munkaidőt, jó ötletekkel, pontos szervezés­sel igyekeznek megvalósítani a gazdaság különböző terü­letein hasznosítható újításo­kat. Természetesen részt vesznek ebben a fontos mun­kában a szocialista brigádok is, a bizottság pedig gondos­kodik az újítók anyagi, er­kölcsi megbecsüléséről. lót szükséges hozzákavami 66 kiló kukoricadarához; a süldőkoncentrátumból 15 ki­lóhoz 84,4 kilót és 0,6 kiló takarmánymeszet kell ada­golni; ha pedig 8 kiló sül- dőkoncentrátumot kavarnak bele 92 kiló kukoricadarába, akkor hízótápot kapnak. A koncentrátumokat a GMV takarmányértékesítő helyein lehet beszerezni. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak a takarmányelárusító helyek­kel rendelkező ÁFÉSZ-ekkel és tsz-ekkel a GMV által gyártott koncentrátumok for­galmazására. A kereskedelmi igazgató- helyettes elmondotta még azt is, hogy az ajánlott hígítási arányoktól nem szabad el­térni, mert megváltozik a ta­karmány beltartalmi értéke, ami fejlődési rendellenessé­geket válthat ki. A koncentrátumok propa­gálására a vállalat röplapo­kat, plakátokat nyomtatott. Ezeket eljuttatta a termelők­höz. Másrészt, különböző fa­lusi rendezvényeken tájékoz­tatják a lakosságot a fel- használás módjáról és gaz­daságosságáról. D. K. fli szolgáltatás Koncenlrátum a háztáji gazdaságoknak Exportuzem a híradótechnikában Évről évre nagyobb érté­kű és mennyiségű a Híradó­technikai Vállalat békéscsa­bai gyáregységének export­ja. Az NSZK-beli Hirsch­mann céggel együttműködve az antennaerősítők széles választékát szállítja a szö­vetségi köztársaságba. A fo­kozódó igényeknek a régi szervezéssel még nem tud­tak volna eleget tenni, ezért új exportüzemet létesítettek. Az új üzemben csak sze­relés és bemérés folyik. Kö­rülbelül egymillió forintos költséggel építették fel a fa­házat, melyben helyet kapott 40 dolgozó. Azért választot­ták épületül a faházat, mert viszonylag olcsó és nagyon gyorsan használatba vehető. A7 üzemet félmillió fo­rintért a ma kapható legkor­szerűbb Bakony—Bosch rendszerű munkaasztalokkal, alkatrésztárolókkal és fo­lyamatosan változtatható se­bességű szalagokkal szerel­ték fel... Ennek a beren­dezésnek az az előnye, hogy a mai kor igényeinek meg­felelő elrendezésű, tervezé­sénél már figyelembe vet­ték a munkaegészségügy va­lamennyi követelményét. Egyaránt kényelmesen le­het mellettük ülve vagy áll­va dolgozni és a kifáradást a kényelmes székek és kar- támaszok akadályozzák meg. Nagy előnye ennek a rend­szernek, hogy minden átala­kítás nélkül alkalmazható lesz majd a fejlett mozdu- latelemzéses munkaterve­zés. De már ennek bevezetése előtt is mintegy kétszeres termelésnövekedést várnak az új üzemtől. Ezt azzal érik. el, hogy az egyes munkahe­lyek technológiai sorban követik egymást, megszűnik a közbenső tárolás és a dol­gozók már előkészített al­katrészeket kapnak. A mun­kafolyamatok is jobban szétválnak egymástól, így az egyes speciális részterülete­ket jobban begyakorolhat­ják a , dolgozók. Tovább gyorsítja majd a szerelést, hogy a most még nagy tö­megben kézzel végzett for­rasztás megszűnik és a mun­kát a 600 ezer forintért vá­sárolt Cellatron forrasztógép veszi át. L. L. Kedvezd kilátások a mezőgazdasági gépek, felszerelések beszerzésére Rz RGR0TRÖSZT vezérigazgatójának nyilatkozata A korábbi évekénél na­gyobb, és jó összetételű kész­letek összhangban vannak a mezőgazdaság idei gépberu­házási lehetőségeivel — er­ről tájékoztatta Kopácsy Er­nő, az AGROTRÖSZT ve­zérigazgatója az MTI mun­katársát. Az AGROTRÖSZT számol azzal, hogy miután 1980-ban a traktorok ár­színvonala valamivel ala­csonyabb, a munkagépeké pedig mintegy negyedével magasabb a tavalyinál, a ke­reslet ennek megfelelően né­mileg módosul. A gépek egész sorából az első ne­gyedévben az elmúlt év azo­nos időszakához képest, fo­lyamatosabb és zavartala­nabb a kínálat. A traktorellátás kielégítő. A meglevő készletek és az újabb beszerzések elegendő­ek az igények maradéktalan kielégítéséhez még akkor is, ha történetesen — részben a módosult árak miatt — az üzemek a tavalyinál na­gyobb számú vontatót ren­delnek. A nagyüzemeknek ajánlott traktorválaszték tel­jesítménye 25-től 300 lóerőig terjed. A kis teljesítményű traktorkategória típusvá­lasztékát bővítik. Viszont változatlanul gondok lesz­nek ez évben is a nehéz, lánctalpas gépek beszerzé­sénél. A kerti traktorokból a külkereskedelem az igé­nyeknek _ mindössze felét tudja beszerezni. Ez min­denekelőtt a csehszlovák TZ-mintájú gépre vonatko­zik. Az iránta mutatkozó keresletet némiképpen csök­kentheti, hogy beérkezik egy hasonló teljesítményű gép, a T—16 M, illetve ennek egy valamivel nagyobb változa­ta, a T—25 típus. A különféle erőgépekhez jelenleg is számos munka­gépet azonnal megvásárol­hatnak a raktárkészletek­ből. Az elmúlt évben jelen­tős mennyiségű ekét adtak el árkedvezménnyel a 80 lóerős traktorokhoz, így ar­ra számítanak, hogy az idén nem lesz akkora a kereslet. Ennek ellenére megfelelő raktárkészletet biztosítanak. A nagy teljesítményű von­tatóhoz a mosonmagyaróvári gyárból 900, különböző tí­pusú és munkaszélességű, li- cenc alapján gyártott ekét rendeltek. Lesz elegendő könnyű- és nehéztárcsa, el­látási nehézségek nem vár­hatók. Megfelelő mennyiségű szállítójárművet vásárol­hatnak az üzemek, és besze­rezhetik a speciális rendel­tetésű, úgynevezett rend­felszedő-rakodó pótkocsikat is. Zavartalan lesz az ellá­tás a traktorra szerelhető és vontatható rakodógépek­ből. A talajerő visszapót­lására szolgáló műtrágya- és szervest rágyaszóró berende­zésekből sem lesz hiány. Növényvédő gépekből — az elmúlt évekkel ellentét­ben — az év elejétől telje­sen zavartalan a kiszolgá- lás. % A nagy teljesítményű ga­bonakombájnokból az ara­tási szezon kezdetéig — 1980-ban, évek óta először — minden igényt fedez majd a raktárkészlet. Az E—516 mintájú NDK gyárt­mányú kombájnból lfOO jut a gazdaságoknak. Ebből 750-et a gabonabetakáHtási szezonig átvehetnek. A len­gyel gyártmányú Bizon-Gi- gant kombájnokból 160-at biztosítanak. A tagolt táblá­kon gazdálkodó és kedve­zőtlenebb domborzati adott­ságú üzemeknek 260 szov­jet SZK—5 gépet kínálnak. A kukoricatermelés gépei­ből valamennyi kombájntí­pushoz lesz elegendő, úgy­nevezett adapter. A készle­tek a megrendelésekkel össz­hangban vannak. Az 1980- ban először gyártott 6, illet­ve 8 soros Cyclo—400 kuko­ricavető gépből 50 -re van szerződése az AGRO- TRÖSZT-nek, valamennyit elektronikus vetésellenőrző monitorral hozzák forga­lomba Az új típusú kukori- caszár-adapter alkalmazá­sával a melléktermékeket hasznosíthatják. Elegendő raktárkészletből választhatják ki a gazdasá­gok a szálas takarmányt be­takarító gépeiket. Az egyéb növényi kultúrák felszerelé­sei, gépei is az idén viszony­lag könnyen beszerezhetők. A háztáji gépek egész so­ra vár eladásra. A hagyo­mányos eszközökből, a ba­romfietetőkből, -itatókból, darálókból, kézi és háti per­metezőgépekből, szőlőpré­sekből, házi vízellátó beren­dezésekből stb. már most lehet vásárolni. 1980-ban forgalomba hozzák az Uniro típusú, különféle kisegítő szerkezetekkel ellátott és ennélfogva több művelet elvégzésére alkalmas háztáji kisgépet. Viszont várhatóan nem lesz teljes körű ellátás a mindenekelőtt tőkés im­portból származó motoros kapákból, továbbá a hordoz­ható motoros permetezők­ből. Ezek beszerzéséről fo­lyamatban vannak a külke­reskedelmi tárgyalások.

Next

/
Thumbnails
Contents