Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
Különdíjak az amatőrfilm-szemlén 1980. január 29., kedd A vetítőgépek mögött a szemle két leglelkesebb szervezője: Kis Örs János és Kiss István Szombaton és vasárnap bonyolították le Gyulán a X. alföldi amatőrfilm-szemlét az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Szombaton délután 2 órakor kezdődött meg a versenyfilmek vetítése, amelyet 4-tagú zsűri értékelt és bírált el. A zsűri elnöke, Zágon Bertalan mellett helyet kapott Fábián László budapesti, Kiss István ba- lástyai és Papp István békéscsabai zsűritag. Szombaton csaknem 30 filmet vetítettek le, amelyeket másnap, vasárnap délelőtt értékelt a zsűri, majd utána átadta a díjakat. Ügy határoztak, hogy ezúttal csak különdíjakkal jutalmazzák az alkotásokat. Különdíjat kapott a ,,Főgebra” című film, amelynek készítője a szegedi Kecskeméti Zsolt volt. Szentesi alkotó készítette a „Minek panaszkodsz?” című filmet. A „Puska” című” filmet ugyancsak Kiss Károly szegedi filmes készítette. Különdíjat kapott a „KRK Biu Tuu”, a kisteleki Mészáros Márta—Sári Mária alkotópáros filmje. Örömünkre szolgált, hogy a ju- talmazottak között szerepelt az orosházi amatőrfilmes Somogyi Márton is, aki az „Olajkutatók” című filmjéért, valamint azért kapott különdíjat, mert eddig valamennyi amatőfilm-szemlén részt vett. Az értékelés után beszélgettünk Zágon Bertalannal, a zsűri elnökével a szemle tapasztalatairól. — Mutatkozik-e fejlődés az amatőrfilm-mozgalomban ? — Azt hangsúlyoznám, hogy nincs visszaesés az előző évekhez képest. Bár az utóbbi 5 esztendő alatt nem történt számottevő változás, már ami a mennyiséget jelenti, számszerűleg nem növekedett jelentősen az alkotók tábora, inkább minőségi a fejlődés. A korábban jól szereplő filmklubok tagjai — a székesfehérvári, a nyíregyházi, a győri — inkább mesterségbeli tudásban gyarapodtak. A pécsiek közül sokan profik lettek, de már ott is jó úton halad az utánpótlás. — Ez az országos helyzet. Milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt 10 esztendő az alföldi filmeknél? — örömünkre szolgál, hogy az elmúlt évek alatt az itteni amatőrfilmesek mindig olyan alkotásokkal jelentkeztek, amelyek aktuális témákat feszegettek. Stílusban, technikában nagy volt az előrelépés. Megemlíthetném a szentesieket, akik korábban uralták a mezőnyt, de jók voltak a gyulai és békéscsabai filmesek is. Itt némi visz- szaesés mutatkozik. Az utóbbi időben a szegediek hallattak magukról, és azt tapasztaljuk, hogy különösen a középiskolások körében válik egyre népszerűbbé ez a mozgalom. Fiatalodik a gárda, és ez jól jel a jövőre nézve. — Hallottuk, hogy az áprilisban sorra kerülő országos amatőrfilm-szemlének nem akadt házigadája? — Valóban így van, korábban három jelentkező is volt, Pécs, Székesfehérvár és Dombóvár. A legutóbbi értesülések szerint egyik sem vállalja a megrendezést különböző okok miatt. Rövid az idő, egyre nehezebbnek látszik a szemle megrendezése. Kép, szöveg: Béla Ottó Vélemények a nyílt hétről Mint már korábban lapunkban hírül adtuk, az idén rendezték r eg először Békéscsabán, a 11-es számú iskolában a nyílt hetet. Az egyik délelőtt ellátogattunk hozzájuk, s elbeszélgettünk mindazokkal, akik részesei voltak a rendezvényeknek. * Matematika óra van. Minden úgy megy, mint máskor, csak most a padsorok mögött elhelyezett székeken anyukák, s egy apuka ül. A gyerekek néha összedugják a fejüket, sugdolóznak, maguk mögé sandítanak, aztán könyökükkel, vagy más titkos jellel mutatják ki, melyik szülő kihez tartozik. Aztán elül az izgalom, s megnyugodva, közösen oldják meg az egyenleteket, amelyeket Lehoczky Zsolt matematikatanár ír a táblára. A szülők arca csupa figyelem, néha — ha fiuk, vagy lányuk felel — még izgulnak is. Aztán lassan a házi feladat is felkerül a táblára. Csöngetés, vége az órának. # Az igazgatói iroda most amolyan főhadiszállásnak néz ki. Kökényesi Tibor igazgató a nyüt tanítási hét céljáról, tapasztalatairól beszél a szülőkkel. — Szeretnénk, ha megismerkednének gyermekeik itteni munkájával, és az iskola oktató-nevelő tevékenységével. Ez már csak azért is fontos, mert a nevelés közös feladatunk. Szerettük volna bemutatni a rendszeres, hétköznapi munkát. Érdekes módon az alsó tagozatban különösen nagy volt az érdeklődés, s a legkevesebb szülő épp itt, a hetedik, nyolcadik osztályban volt. Önök nyolcadikos gyerekeiket nézték meg. Jó, hogy eljöttek, hiszen ilyenkor, kamaszkorban fokozott figyelemmel kell kísérniük gyermekük fejlődését. A jövőben is szeretnénk némi pontosítással, finomításokkal megszervezni ezt a nyílt hetet. — Én most másodszorra vagyok itt, van egy harmadikos gyerekem is. Nekik környezetismeret- számtan- és nyelvtanórájuk volt. Különösen a számtannak örültem, mert abban bizony nemigen tudtam segíteni: — Mindezt Varga Endréné szülő mondja el, majd így folytatja: — Mintha mi is egy kicsit tanultunk volna ez idő alatt... Oláh Jánosné a pedagógusok, s a gyermekek kapcsolatáról beszél: — Nekem is két gyermekem jár ide a 11-es iskolába. Mindkettőt megnéztem, s nem győzök csodálkozni azon, milyen közvetlen az órák hangulata. Nem csoda, ha a gyerekek oly felszabadultan, csaknem vidáman felelnek az órákon. S a munka, hogy szinte mindenre maguktól kell, rájönniük, különösen tetszik. Jó Sándorné nyolc gyereket nevel egymaga, s még így is van energiája arra, hogy minden általános iskolás korú gyerekét megnézze. A nyílt hét csaknem minden napjának vendége volt, hiszen ide jár egy nyolcadikos, egy hatodikos, egy harmadikos és egy elsős gyereke. — Örülök, hogy eljöttem, s mi tagadás, a gyerekek is szívesen vették. Nem győzöm hallgatni otthon az élménybeszámolókat, amelyeket ezek után a napok után tartanak. Dózsa István az egyetlen apuka, aki ma eljött: — El kellett dönteni, hogy az asszony marad otthon főzni, és én jövök ide, vagy fordítva. Nos, ő főz... Máskor is lehetne ilyet rendezni, mert rengeteget tanultunk ezen a héten. Talán annyi változás lehetne, hogy olyankor csinálnák ezeket a bemutató órákat, amikor szabad szombatosok vagyunk. Ügy nem kellene sokaknak emiatt szabadságot kivenni. — S az se lenne rossz — mondja Oláhné —, ha minden tárgyból lenne egy bemutató. Így arra mennék el, amiből a gyerek gyengébb. — Mindezt át kell gondolni — mondja az iskola igazgatója. —, de azt hiszem, megoldható a kérésük osztályszervezésben. Emellett persze meghagynánk ezt az iskolaszintű nyílt hetet is ... Megint csöngetnek, kezdődik a következő óra, s a szülők ebből sem akarnak kimaradni... Nagy Ágnes Eredmények és gondok Déva ványa közművelődésében A dévaványai művelődési ház nem egy szakkört, klubot működtet évek óta. Az elmúlt, évben újabb két szakkör kezdte meg munkáját a községben, az egyik szakkörben az általános iskolások ,a színjátszás örömeit, titkait ismerhetik meg, mások fotó szakkörbe jelentkezhetnek. A művelődési ház nagy gondja, hogy az iskoláskorúakon, valamint a nyugdíjas korúakon kívül szakköreiben és klubjaiban nemigen vesz részt a közép korosztály. Így színházbérletet is kevesen váltanak, és egyéb rendezvényekre is kevesen mennek el. A községi könyvtár sikeresen teljesítette elmúlt évi tervét. Nem egy színvonalas író-olvasó találkozót rendezett, bizonyára ennek is köszönhető, hogy a látogatottság, s így a könyvkölcsönzés is kielégítő. Nem így a zenei könyvtár kihasználtsága, hiszen szinte csak gyerekek veszik igénybe e részleget. A jövőben szeretnék, ha a községi, valamint az üzemi KISZ-bi- zottságok kultúrfelel ősei segítenék e szolgáltatás népszerűsítését. A tervek között szerepel ezenkívül a közművelődési intézmények vezetőinek, valamint a helyi gazdasági egységek kultúr- felelőseinek szorosabb együttműködése. Mindazoknak, akik a lakosság közművelődésének A múlt évben, július 6-án nyúlt meg Békés megye első állandó képzőművészeti kiállítása Gyulán, a Kohán Múzeumban. Így tehát egy féléves rálátásban tekinthetjük végig a múzeum fogadtatását és tevékenységét. Kohán György művészetét már megismerte a város és a megye az Erkel Ferenc Múzeum évi kiállításain, és hogy Kohán művészetét ismerőknek széles tábora alakult így ki, ezt tükrözik a látogatottság adatai. A nyitás napjától december 31-ig 13 ezer 820-an keresték fel a múzeumot. A látogatottság természetesen magába foglalta a város üdülővendégeit is, távozásuk után viszont a tanévkezdéssel jelentkező iskolai csoportok kapcsolódtak be. Hétezer 250 egyéni látogató mellett 221 csoport látogatta meg a múzeumot, ebből 84 volt iskolai és 137 egyéb összetételű. Utóbbihoz tartoznak a múzeumba rendszeresen ellátogató SZOT- és szovjet turistacsoirányításában részt vesznek, egyik legfontosabb célkitűzése a munkásművelődés emelése. A jövőben el kell érniük a 8 osztályt el nem végzett dolgozók beiskolázását, a betanított munkások szakiskolára, a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők politikai iskolára való küldését. A világnézeti nevelésben méltó módon emlékeznek meg 1980-ban felszabadulásunk 35. évfordulójáról, a Tanácsköztársaságról, és más nemzeti évfordulóról. Az üzemeknél emellett ismeretterjesztő előadásokat és a korábbiaknál magasabb szintű politikai oktatást kell szervezni. A lakosság művészeti neveléséről sem feledkeznek meg. Ezt a célt szolgálja a könyv- és az irodalom aktuális ünnepeinek megrendezése, ezen belül könyv- kiállításokat, irodalmi vetélkedőket és szavalóversenyeket rendeznek majd. A művelődési ház művészeti kiállításai, valamint a különböző vándorkiállítások remélhetően idén is nagy érdeklődést váltanak ki. Ez évben is többször tartanak majd író-olvasó találkozót, valamint filmvetítéssel egybekötött útiélmény-beszá- molót. Végül, a fiatalok ízlésnevelésében részt vállalnak a jövőben is a különböző klubok és szakkörök programjai. portok. Közművelődési programként összesen 42 tárlat- vezetés volt. Ez a szám magába foglalja az általános iskolásoknak tartott elméleti és rajzórákat is. A sajtó és rádió propagandamunkája remélhetően még fokozza az érdeklődést, legutóbb a Magyar Nemzet november 30-i számában és az Utazási Magazin téli kiadványában olvashattunk a Kohán Múzeumról. A múzeum épületét és a kiállítást dicsérő méltatások sajnos, mind azzal a jogos kérdéssel zárulnak, hogy miért nincs katalógus és a műveket reprodukáló képeslap? Néhány hónap múlva lesz ez is, az is, képeslapból csak kisebb választékkal fogunk rendelkezni, az átfogó, a művészt és műveit bemutató katalógus szerkesztési munkálatai most folynak, de addig is, míg el nem készül, újra kapható lesz a múzeum megnyitásakor megismert kétlapos ismertető. Ibos Éva KÉPERNYŐ A hétvége műsorai Nem lehetett panaszunk a televíziós szerkesztőkre a mostani hétvégi estéken. Kezdjük mindjárt a péntekkel. Rajnai András rendező nevének említése a tévéelektronika látványos csodáit idézi fel a tévénézők hűséges táborának lelkében. Főként azokéban, akiknek színesben van szerencséjük nézni a változó sikerű varázslatokat. Örömmel ültem pénteken este is a képernyő elé, hiszen Rajnai András szórakozást, mesét, kalandot ígért: Swift „szatirikus látomását”, a Gullivert az óriások országában. Gyermekkorom kedves regénye volt ez is, mint a nevezetes hajóorvos törpék közötti kalandozása vagy halhatatlan Karinthy Frigyesünk kirándulása a nemes Nyihahák országába Akkor még a kaland, a törpék, az óriások, a beszélő lovak csodája fogott meg, ma már értem, s fájnak is e művek kegyetlen igazságai: milyen gyarló, csúf fajta vagyunk mi, emberek! Ez a tévéadaptáció jól szolgálta a művet, s több volt egyszerű szórakozásnál. Elhittük a látványt, a gazdag óriás király pompás aranypalotáját, a dúsan terített asztalt, a szép, ámde dőre udvarhölgyek csinos ruháin is szívesen legeltettük a szemünket. Bizonyosan mindenki számára elgondolkodtató volt a tanulság, milyen pusztító lehet az az emberi önzés, amelyet az óriások országában nem ismernek, és nincs is szükségük rá. Az örökifjú Karinthy Frigyes volt szombat esti vendégünk, Majoros Istvánnal közös komédiáját Ungvári Tamás írta televízióra. A nagy ékszerész című szellemes és nevettető műben végre láthattuk Harsányi Gábort is, az elegánsan köny- nyed Darvas Iván társaságában. Talán azért sikerült ilyen jól megidézni Karinthy szellemét, mert a rendező tehetségessége mellett ráadásul az író unokája js: Karinthy Márton. A 30-as évek világára groteszk nosztalgiával emlékeztetett a régi filmekből kölcsönzött édesbús sláger, a zenék, s a két vénkisasszony, Turay Ida és Patkós Irma nagyszerű játéka. Vasárnap Turgenyev: Egy hónap falun című színművét Szirtes Tamás rendezésében láttuk. Újra felfedeztük ezt a nagyszerű írót, aki drámájában önéletrajzát írta, a „nemesi, lassú, hömpölygő és kisszerű élet” ábrázolásával, amelynek mélyén hatalmas szenvedélyek és drámák zajlanak. Ruttkai Éva jutalomjátékának is nevezhetnénk ezt az estét, hiszen oly mély, utánozhatatlan átéléssel idézte elénk az öregedő szép- asszony gyötrelmes szerelmét a fiatal tanító iránt. Bede Zsóka SZÍNHÁZ, MOZI 1980. január 29-én, kedden, Békéscsabán, 15.00 órakor: HAMPIP. CSIKÓ * ÉS A TÖBBIEK Kincskereső bérlet 1980. január 29-én, kedden, Békéscsabán, 19.00 órakor: UNALMIA Bajor G.-bérlet. 1980. január 29-én, kedden, Gyomán, 19.30 órakor: MANDRAGORA * * * Békési Bástya: Leszámolás a kocsmában. Békéscsabai Szabadság: Bizalom. Békéscsabai Terv: A leprás nő. Gvulai Erkel: fél 6 órakor: Zorro — fél 8 órakor: A kérdés. Gvulai Petőfi: 3 órakor: ördögcsaoat — 5 és 7 órakor: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmiét. Orosházi Partizán: fél i órakor: A Saturnus nem válaszol. I., n. rész — fél 8 órakor: Pantaleon és a hölgvvendégek. Szarvasi Táncsics: S órakor: Severlno — 8 órakor: Az elveszett múlt — 22 órakor: Az első kísértés. UVtWWWMWWMtWWVMMWWlWWMTOWMW ................ Heten te találkoznak Békéscsabán az első kerületi pártház kézimunkaszakkörének asszonyai. Közösen ünnepük meg névnapjukat, s könyvajándékokkal lepik meg esetenként egymást Fotó: Gál Edit A Kohán Múzeum első fél éve
