Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
1980. január 29„ kedd Moszkva Rádió Gazdag program a magyar nyelvű adásokban A Moszkva' Rádió — az előző évekhez hasonlóan — 1980-ban is 19 és 21 órai kezdettel naponta közvetít magyar nyelvű műsort. Az adásokban a Szovjetunió külpolitikájáról, gazdasági, társadalmi, kulturális életéről, a szovjet—magyar kapcsolatokról, valamint a világban végbement eseményekről hallhatunk híreket, tudósításokat és így tovább. A rádióhallgatóság kívánságait figyelembe véve a munkatársak rendszeresen beszámolnak arról: hogyan teljesülnek az SZKP XXV. kongresszusának határozatai; milyen ütemben fejlődnek a szovjet népgazdaság egyes ágazatai; s mit tesz a párt, a kormány a lakosság anyagi jólétének további emelése érdekében? Lapunk olvasói részére, akik hallgatják, vagy ezután kapcsolódnak be a Moszkva Rádió hallgatásába, az alábbiakban ismertetni kívánjuk az állandó rovatokat: Információs összeállítás keretében hírmagyarázatok, tudósítások hangzanak el, s a moszkvai vendégek naponta informálnak a Szovjetunióban és más országokban lejátszódott legfontosabb eseményekről. A szovjet tudomány és technika világában című rovat főként a világűrről, az atomenergiáról, a biológiáról, a pszichológiáról és más tudományágakról; továbbá a szovjet ipar és mezőgazdaság műszaki újdonságairól tájékoztat. Ezeket a műsorokat minden kedden a 21 órakor kezdődő adásokban hallgathatjuk, s csütörtökön ugyanebben az időben megismétlik. A pénteken és vasárnap 19 órától sugárzott ifjúsági műsor keretében a szovjet fiatalok munkájáról, tanulásáról és szórakozásáról hallhatunk riportokat. Sőt, bepillanthatunk a Szovjetunióban tanuló magyar diákok életébe is. Az ifjúsági műsorokhoz kapcsolódva minden hónap utolsó péntekjén jelentkezik a Sportkaleidoszkóp. Az adásban fontos helyet foglalnak el az 1980-as moszkvai olimpia előkészületeiről szóló tájékoztató anyagok. A rádió minipályázatokat hirdet, és a győzteseket az Olimpia ’80 jelvénynyel jutalmazza. Rádióutazások a Szovjetunióban című klubszerű műsor nagyon népszerű a hallgatók körében. Ezt a rádió minden hónap harmadik szombatján 19 órai kezdettel közvetíti, és vasárnap 21 órakor megismétli. Az itt hirdetett minipályázatok nyerteseit emléktárgyakkal jutalmazzák. A barátság útján című műsort szombatonként 21 órától sugározza a Moszkva Rádió magyar osztálya, s ebben a magyar—szovjet együttműködés legfontosabb eseményeiről hallhatunk információkat. Ezt az adást szerdán 21 órakor megismétlik. Gyakran megszólaltatnak olyan szovjet embereket is, akik Magyarországon jártak; és olyan magyarokat, akik a Szovjetunióban tett látogatásuk eredményeiről, élményekről számolnak be. A Válaszolunk hallgatóinknak című műsort a levelezők kívánságának megfelelően vasárnaponként 21 órától közvetítik, és hétfőn megismétlik. A szovjet zene barátainak klubja műsorral 21 órakor jelentkezik a Moszkva Rádió a keddi napokon. A magyar osztály szerkesztősége arról tudósított bennünket, hogy a Békés megyéből is gyakran érkező leveleket műsoraikban felhasználják. Például Hidi Antal levelére — aki a Moszkva Rádió Békés megyei hallgatóinak baráti klubjához tartozik — 1980. január 21- én este a 21 órakor kezdődött adásban válaszoltak. A levélíró azt kérte, hogy Békés megye és Penza megye; Békéscsaba és Penza életéről szóló műsorokat is iktassanak be a programba. Öröm volt hallani, amikor a. műsorvezető közölte: e kívánság teljesítésére rövidesen sor kerül. Ezért arra kérjük megyénk rádióhallgatóit, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az adásokat, és a Moszkva Rádióhoz küldött leveleikkel támogassák ezt a kezdeményezést. A legtartalmasabb írások szerzőit a'rádió megjutalmazza. A magyar osztály a jövőben is várja a leveleket, amelyekre vagy írásban, vagy az éter hullámain keresztül válaszol. (Levelezési cím: Moszkva Rádió Magyar Osztálya, Moszkva.) Bánfi József klubvezető Galambkiállítás Szeghalmán A közelmúltban Szeghalmon rendezett galambkiállításon 300 galambot és 30 díszbaromfit tekinthettek meg az érdeklődők. Nemcsak megyénk településeiről, hanem az ország más vidékeiről is érkeztek látogatók a nagy sikerű bemutatóra. Többek között Szívós Gábor angolbegyese és Eiler Frigyes fehér ugatói fajtagyőztes helyezést értek el a kiállításon. (Nátor János) Többet vásárolunk Társadalmi munka Vésztőn Az ország lakossága minden száz forint pénzbevételéből 81,38 forintot — az előző évinél csaknem két és fél forinttal többet — fordított áruvásárlásra a múlt évben. Az előzetes adatok szerint a kiskereskedelem 1979-ben 313,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított le — folyó áron 11,8 százalékkal, összehasonlító áron 1,7 százalékkal többet az előző évinél — s áruforgalmi tervét nyolcmilliárd forinttal túlteljesítette. Az áruforgalom összetétele a korábbi évekhez képest lényegesen nem változott, sőt a forgalomból az iparcikkek részaránya valamelyest emelkedett is; ezen belül tovább növekedett a vegyes iparcikkek és csökkent a ruházati cikkek aránya. A forgalom a korábbi évekhez hasonlóan gyorsabban fejlődött valamennyi fő árucsoportban a szövetkezeti kereskedelemben, mint az államiban. A múlt évben havonként rendkívül ingadozott a kereskedelmi forgalom, amely márciusban például mindössze öt százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjáét, októberben viszont csaknem 20 százalékkal volt magasabb. Júniusban és júliusban az élelmiszer- és ve- gyesiparcikk-forgalom — az árrendezéssel kapcsolatban „előrehozott” vásárlások miatt — növekedett erőteljesen, októbertől az év végéig a ruházati- és vegyesiparcikk- értékesítés emelkedett az átlagosnál jobban. A lakosság áruellátásában az év során tartósan vagy időszakosan adódták problémák. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből egész évÓránként 35 tnnna aszfalt Óránként 35 tonna öntött aszfaltot készít a Közterület-fenntartó Vállalat új, korszerű berendezése, amelyet februárban adnak 'át a szerelők. A gép főegységeinek szerelésével már végeztek a szakemberek, helyén a forgódob, a szállító- berendezés, a keverőtorony. A garatokat, amelyekbe az alapanyagokat öntik, egy föld alá süllyesztett alagútrendszerbe építették be; a bazaltzúzalékot, mészkőlisztet és bitument szállító gépkocsik ide borítják majd terhüket. A berendezés elektronikus vezérlésű, és teljesen automatizált. Az alapozás során 40x40 méteres területen 3 méteres mélységben ásták ki a földet, a markológépek és a földmunkások csaknem 5 ezer köbméter talajt emeltek ki. A betonozást követően láttak hozzá a szerelési munkákhoz, s ha a következő hetekben ezzel is elkészülnek, öt célgép szállítja majd innen a fekete masszát a kátyúk, útburkolat-sérülések javításához. A lőrinci aszfaltkészítő berendezés már a Petőfi-híd útépítőinek is segítséget nyújt munkájukhoz. Vissza az üvegekhez! Ezzel a felhívással fordult Gerhardt Baum nyugatnémet belügyminiszter a lakossághoz. Arról van szó, hogy annak a 3 milliárd liter tejnek a 99 százalékát, amelyet évente a lakosság elfogyaszt, a tejgyárak kartondobozokba csomagolják. Az üres dobozok — közel 4 milliárd dobozról van szó, amelyek összsúlya 70 000 tonna —1 azonban szó szerint megtöltik a szemétládákat. ben — még az áremelést megelőzően felfokozott vásárlások idején is — kielégítették az igényeket. A ruházati kínálat — eltekintve néhány termék, például szőnyeg, bőr- és szőrmeáru, tréningruha szűkösebb választékától, időnkénti hiányától — összességében megfelelő volt. A vegyesiparcikk-szak- mában bútorból az egész évi erős keresletet nem tudták megfelelően követni, így az ellátás is akadozott. Néhány fajta építőanyagból is végig adódtak kisebb-nagyobb hiányok. Jóllehet az év nagy részében megfelelő volt a tartós fogyasztásicikk-ellátás, az utolsó negyedévben azonban e termékek többsége is hiánycikké vált. Az élelmiszer- és élvezeti- cikk-kereslet az utolsó hónapban csak a szokásos ünnepek előtti szintet érte el, a ruházati forgalom 12,8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké viszont kiemelkedően, 21,9 százalékkal növekedett. December 31-én 324 ezer személygépkocsi előjegyzést tartottak nyilván — valamennyire befizették az elő- legkülönbözetet — kereken 207 ezerrel kevesebbet, mint egv évvel azelőtt. A korábbi kocsimegrendelést 175 ezren mondták le. A múlt évben 109 ezer új személygépkocsit értékesített a Merkur. Nem vagyok mimózalelkületű ember, ugyanis hosszabb- rövidebb időt magam is eltöltőt tem olyan közösségekben, ahol a durva, faragatlan beszéd és a káromkodás annyira mindennapos volt, hogy csak a finomabb modorú kívülálló egyénekben keltett néha visszatetszést. Ma már ott tartunk: egyre kevesebb emberben működik az a jelzőrendszer, amely korábban még gátat vethetett a bárdolatlan, ízléstelen kifejezésektől hemzsegő dialógusnak. A magyar nyelvművelői, de még a pszichológusok és szociológusok is esetenként felteszik a kérdést: vajon mivel lehet indokolni az emberi kapcsolatokban oly gyakran tapasztalható el- hidegülést, elidegenedést? Miért van az, hogy mind több családi és munkahelyi közösségben meggyengült a kohézió, ez az összetartómegtartó erő? Ezek okait többé-kevésbé ismerjük. Ezért nem is kívánom ismertetni e negatív előjelű jelenségek gazdasági, társadalmi gyökereit. Azt viszont egyáltalán nem tekinthetjük szükség- szerűnek, hogy úton-útfélen; korra, nemre és foglalkozásra való tekintet nélkül dur- váskodjunk egymással. Tudom, szakállas probléma már az irodalmi berkekben időnként felizzó vita, amely a trágárság hívei és ellenzői között folyik. (Érdekességként jegyzem meg: például a magyar—orosz nagyszótárból kimaradtak a legdurvább kifejezések, míg a nyugati nyelvek esetében ezek szinonimáival is találkozunk.) Sorolhatnánk itt a filmeket is. A szereplők szájába adott nem éppen szalonképes szavak gyakran hatalmas tetszést aratnak a közönség egy részében. Azon, hogy jogos, vagy nem jogos ez a „szókimondás”, kár lenne vitatkozni. Azt viszont érdemes fontolóra venni: helyénvaló-e, ha a munkahelyi vezetők női beosztottjaik előtt (vagy éppen fordítva!) még az idegenek előtt sem képesek fegyelmezni magukat. Ez aztán a lehető legjobb melegágya lehet a pletykák, az intrikák elterjedésének — függetlenül attól: van-e például intim Az elmúlt években a vész- tőiek igen sokat tettek a nagyközség fejlődéséért. Társadalmi munkaakciók során, mozgalmak segítségével tevékenyen vettek részt a községfejlesztésben. Az elmúlt évben 3 millió 200 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek a vésztői lakosok. Harmadik évébe lép a „Minden üzem, minden szerv, minden szocialista brigád egy-egy kommunista szombatot 5 éven keresztül a művelődési ház építéséért” mozgalom. A dolgozók havi 20—60 forintig terjedő hozzájárulást fizetnek a művelődési ház külön építési számlájára. Azok, akik nem ajánlották fel a havi, rendszeres összeget, és a nyugdíjasok, valamint a vidékről bejárók pedig téglajegyvásárlással járulhatnak hozzá a közművelődési intézmény létrehozásához. A kommunista szombatok bevételei is a külön számlára futnak be. E széles társadalmi mozgalomban részt vesznek a tanácstagok, a Hazafias Népfront és a község más társadalmi szervezetei is. A község környezetvédelmi munkáját kétféle mozgalom indítása, szervezése segíti elő. A „Tiszta tanácstagi körzet, rendes utca” mozgalom a tanácstagi körzetek, utcák tisztasákapcsolat a főnök és beosztott, vagy a kolléga és a kolléganő között?! A fő veszélyt abban látom, hogy az értelmiségi rétegek bizonyos köreiben — tisztelet a kivételnek — elharapódzott, s bevett szokássá, de úgy is mondhatnám: divattá vált a zaftos beszéd. Mert ha egyszer-kétszer valaki, hirtelen támadt dühében elkáromkodj a magát, talán ez még megbocsátható. Ám ha az illető már a nap minden órájában ezt teszi, az bizony saját gondolat- és lelkivilágáról, szókincsének silány, primitív voltáról állít ki szegénységi bizonyítványt. Milyen bizalmat érezhet az a beteg, akit az orvos azzal próbál megnyugtatni: „Ne féljen nénike, majd én meg- reperálom a maga s ... t, és jobb lesz, mint jánykorában valaha!” Vagy az a tanuló, aki oktatójától lépten-nyo- mon csak gyalázkodó, szitkozódó szavakat hall. Persze, ezek csak kiragadott példák, de olykor mégsem árt elgondolkozni rajtuk. Az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló agresszivitás gyakorisága nő. Ezzel egy időben emelkedik a fiatalok hányaveti viselkedése, nyegle beszédmodorára vonatkozó panaszok száma is. A képlet egyszerű: mert például az a gyermek, akiről a felnőttek sorban álláskor tudomást sem vesznek, sőt nemegyszer durván félrelöknek, előbb-utóbb a könyökhárc mellett fogja elkötelezni magát, hogy ő is érvényesüljön „valahogy”. Egyszer egy országosan is ismert úttörővezető úgy nyilatkozott, hogy neki nem nyerték meg tetszését azok a tévéműsorok, amelyeknek szerkesztői és szereplői szinte sugallták, és azt próbálták elhitetni a nézőkkel: a gyermekek mindig jók, s csakis a felnőttekben van a hiba! A jelenségek ilyen egyoldalú megközelítése bizonytalanságot szülhet az idősebb korosztályokhoz tartozók körében. Számtalanszor bizonyítható: akadnak olyan szülők, akik maguk is nevelésre szorulnak, "mert hiányzik belőlük az önmérséklet, a példamutatás kégát, rendezettségét szeretné megvalósítani. Ebben a programban a fásítás, a parkosítás, és a rendszeres környezetápolás szerepel, s mellette évek óta eredményesnek bizonyult a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom, amely a házak tisztaságát, rendezettségét segíti elő. A tábla azokra a házakra kerül ki, amelyeket a társadalmi bizottság véleménye alapján a cím megillet. öt éy után véglegesítő oklevél kerül a ház lakóinak tulajdonába, s a „háztűzné- ző” során a .megtisztelő cím vissza is vonható. Az „Egy üzem, egy intézmény” mozgalom: az üzemek és intézmények közötti kapcsolatot a munkahelyi környezet szépítésénék céljából hozták létre Vésztőn. A kedvezményesen vásárolt gyümölcs- és rózsafákat az intézmények és üzemek társadalmi munkában, a munkahelyek szépítéséhez használhatják fel. A nagyközségi tanács a község területén 30-féle, községfejlesztést szolgáló munkához hívja segítségül a szervek, intézmények dolgozóit és a lakosságot. Köztük szerepel a játszóterek gondozása, a közterületek ápolása, és a tisztasági mozgalom elindítása a cigány lakosság körében. pessége, és nem tudják megtartani a társadalmunkban elfogadott erkölcsi-etikai normákat. Nem ideálokról, nem mintagyerekek sorozatban való „melegházi” neveltetéséről van szó. Elsősorban olyan optimális módszereket kellene előtérbe helyezni, amelyekkel a büntető-fegyel- mező, illetve a dicsérő-elis- merő eszközök közötti aránytalanságok megszüntethetek. Közhelyek, demagóg szólamok unos-untig való szajkózásával nem lehet jó eredményt elérni. De színvonalas szépirodalmi alkotások megszerettetésével, a művészetek iránti érdeklődés felkeltésével, a példaképül szolgáló nagy egyéniségek emberközelbe hozásával, s az illemtanhoz hasonló ismeretek oktatásával — talán igen! A műszaki érzékkel megáldott, a technikai és a különböző természettudományok iránt érdeklődő egyének nemegyszer éppen a humán műveltséget adó ismeretekhez vonzódnak. Tudatosan, vagy ösztönösen igyekeznek választ keresni azokra a kérdésekre, amelyek középpontjában a racionálisan gondolkodó, nemegyszer az Átlagosnál is mélyebben érző, önmagával és másokkal is állandóan polemizáló lény — vagyis maga az ember áll. Visszakanyarodva a pallé- rozottság, az intelligencia és a műveltségi szint témaköréhez, befejezésül csak egy dolgot említek meg. És itt újból a fentebb leírt esetre hivatkozom: az iskolázottság még nem minden! Az egyetemek kapuján kilépve nem szükségszerű viselkedésben, beszédmodorban és egyebekben azonosulni azokkal, akik talán nem végeztek el annyi iskolát. Sok' olyan egyszerű ember van, akik szerénységben, tiszteletadásban, közvetlenségben, a maguk módján mindenkor és mindenhol helytállnak. Nem tudom elképzelni: éppen ők legyenek azok, akik elvárnák a divatját múlt jópofáskodást, az ízetlen tréfákat, vagy a trágár szavakkal, szitkokkal megspékelt — provincializmustól sem mentes — beszédet. Bukovinszky István Sz. J. Trágárkodás = szőkincshiány?
