Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

1980, január 29., kedd o Egészségügyi központ, napközi konyha épül Battonyán Közéletünk hírei Szekér Gyulának, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével hétfőn ma­gyar delegáció utazott Moszk­vába, a KGST-országok atomenergetikai . gépgyártási együttműködését koordináló kormányközi bizottság 2. ülé­sére. ♦ Veress Péter külkereske­delmi miniszter —, Nyikolaj Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter meghívá­sára — tegnap hivatalos gaz­dasági tárgyalásokra Moszk­vába utazott. ♦ A magyar UNESCO-bizott- sóg meghívására január 22-e és 28-a között Magyarorszá­gon tartózkodott Jurij Bori- szovics Kaslijev, a szovjet UNESCO-bizottság főtitkára. Megbeszéléseket folytatott a két UNESCO-bizottság együttműködésének kérdései­ről. Fogadta Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke, Molnár Fe­renc kulturális államtitkár, Holnap este a tv-ben „Megkérdezzük a minisztert” Szerda este 21.15 perctől az első programban ismét jelentkezik a tv „Megkér­dezzük a minisztert” soroza­ta: Simon Pál nehézipari miniszter válaszol a nézők Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes, s látogatást tett a Magyar Távirati Irodában. ♦ Tegnap a Kulturális Kap­csolatok Intézetében meg­kezdődött a magyar—jugo­szláv kulturális együttműkö­dési vegyesbizottság II. ülé­se. A jugoszláv delegációt Bozsidar Manics, a Szerb Szocialista Köztársaság kul- türális titkára, a magyar kül­döttséget Marczali László kulturális miniszterhelyettes, a bizottság társelnökei veze­tik. ♦ Dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter tegnap Csehszlovákiába utazott dr. Pável Királynak, a Szlovák Szocialista Köztársaság igaz­ságügy-miniszterének meghí­vására. A miniszterek meg­beszélést folytatnak a jogi kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről, vala­mint konzultálnak egymással a szocialista országok igaz­ságügy-miniszterei ez év ta­vaszán Prágában tartandó ta­nácskozásának előkészítésé­ről. kérdéseire. Délelőtt 10.00 órától az adás befejezéséig telefonon is lehet feltenni kérdéseket a nehézipari mi­niszternek. A műsor hívó­száma: 180-455. Tegnap, hétfőn délután tartotta ülését Battonya nagyközség Tanácsa, ame­lyen megtárgyalták és meg­vitatták a tanács és a ta­nácstagok 5 éves munkáját, a település ez évi fejlesztési tervjavaslatát. Elsőként Borka Sándor tanácselnök értékelte a tes­tület és a tanácstagok mun­káját. A testület 60 tagja rendszeresen és megfelelő részvételi arányban mun­kálkodik a tanácsüléseken, amit az is bizonyít, hogy 5 év alatt 253-an szólaltak fel, és 142 interpelláció hang­zott el. A tanácstagok szo­ros kapcsolatot tartanak fenn választóikkal. Az 1978- as évben például 58 tanács­tag tartott beszámolót. A ta­nács, de a végrehajtó bi­zottság is sok segítséget kap munkájához a különböző bi­zottságoktól, amelyek a ta­nács mellett működnek. El­ismeréssel szólt a széles kö­rű társadalmi összefogásról, amelynek eredményeként ta­valy például csaknem 12 millió forint értékű mun­Több mint kétszáz szülő vett részt a napokban a Bé­késcsabai 9-es számú Álta­lános Iskolában rendezett szülők parlamentjén. Nagy érdeklődéssel hallgatták Bi- libok Pétemé dr. pedagógiai és pszichológiai témájú elő­adását, amely a nevelés fel­adatait és családon belüli módszereit tárgyalta. Az iskola nevelőtestülete kát teljesítettek a nagyköz­ségben. Az utóbbi 3 eszten­dő alatt társadalmi összefo­gással segítették a ravatalo­zó, a könyvtár, a 70 szemé­lyes óvoda, a sportkombinát építését, mintegy 3 kilomé­terrel bővítették a vízveze­ték-hálózatot, 4 és fél kilo­méter járdát építettek és másfél kilométernyi kor­szerű utat. A nagyközségi tanács ez évi költségvetési és fejlesz­tési tervjavaslatát Molnár András vb-titkár terjesztet­te a testület elé. Az idén tovább gazdagodik a nagy­község. Hogy csak néhányat említsünk a jelentősebb be­ruházások közül: megkezdő­dik az egészségügyi központ építése, amelyre 6 millió fo­rintot szánnak. Másfél mil­lió forintba kerül a napközis konyha és 2 millió forintot fordítanak belvízelvezetésre. Készül a nagyközség mo­nográfiája, amelyre 200 ezer forintot költenek. A tanácsülés mindkét na­pirendi pontot, annak meg­vitatása után elfogadta. és szülői munkaközössége úgy választotta meg a par­lament témáit, hogy a szü­lők nevelési problémáikat nyíltan tárgyalják és sok­oldalúan megvitassák. öt szekcióban beszélgettek a következő gondokról: ho­gyan segítsen a család a kis­iskolás gyermeknek, mit se­gíthetünk az új matematika elsajátításáért; fegyelemre nevelés a családban, a pá­lyaválasztás' gondjai, s a diákotthoni élet problémái. A legtöbb szülőt a pályavá­lasztás, a továbbtanulás té­mái vonzották, ezután nép­szerűségben a matematikata­nulást tárgyaló szekcióülés következett. Érdekes módon a legkevesebb érdeklődést a családi fegyelemre nevelés gondjai váltották ki. Tinódi emlékünnepség Tinódi emlékünnepséget rendeztek tegnap Sárvárott. Mint minden évben, az idén is ezzel indul a nyugat-ma­gyarországi kisváros közmű­velődési programja. A tár­sadalmi szervezetek képvi­selői megkoszorúzták a fel­újított Nádasdy vár tövében levő Tinódi emlékszobrot, a vár dísztermében emlékmű­sort rendeztek. mWWWWWWMMWWIWtWWWWHWWwmwwWMWWWWWWWWM Az elmúlt napokban Gyulán, a Mogyoróssy Könyvtárban érdekes előadást tartott Haimaq György tipografikus, akit Havasi Istvánná, a könyvtár vezetője mutatott be a szép számú részvevőnek. Különösen nagy számban vettek részt az előadáson — érthető okból — nyom­dászok. A Szép magyar könyvek tervezéséről, szerkesztéséről, nyomdai kivitelezéséről beszélt az előadó, majd több könyvét dedikálta Fotó: Béla Ottó Szülők parlamentié Takarékon Az üzem minden dolgozója egyhangúlag felemelte a kezét. Szavaztak. Arról, hogy még kevesebb energiát használnak fel az idén. Gyula bácsi, a fűtő volt az első, az ő keze nyújtózkodott a legmagasabbra. A szavazás után meg is szorongatták, sőt megtapsolták az öreget. Másnap reggel ennek szellemében fogott munkához. Először is öt óra helyett csak hatkor lobbantotta be a kazánokat. így a dolgozók télikabátban álltak a padok­hoz. Vigasztalták egymást: „Nemsokára meleg lesz, de így keli cselekedni”. Ám sehogysem akart feljebb kúszni a hőmérő higanyszála. Többen visszaszállingóztak az öl­tözőbe, s megkeresték a sapkájukat. Mások a kesztyűt is előhalászták. Akik legtovább kitartottak az egy szál munkaruha mellett, hamarosan tüszkölni kezdtek. Később egyre többen. Már a gép zaját is elnyomta az elszaporodó hapcizás. Az egyik öreg szakinak eszébe jutott, hogy a büfében forró teát is lehet kapni. Felkerekedett az egész társaság, de csalódniuk kellett. A büfében csak hideg teát lehetett kapni. Itt is takarékoskodtak az energiával. ­A hét második felétől a büfés néni már csak papír­zsebkendőt árult. Százas csomagokban. Kapós volt. Je­lentősen növelte a forgalmat, s bevételi tervét is túltel­jesítette. Ám sok kuncsaftjától egy idő után el kellett búcsúznia. Igaz csak átmenetileg. Ki két-három napra tűnt el, ki többre, hogy otthon nyomja a betegágyat. A hónap vége felé már csak fél gőzzel dolgozott az üzem. Ennyien megbetegedtek. Fizetéskor Gyula bácsi, a fűtő, 400 forint prémiumot kapott, mert megtakarított 25 liter olajat a hónap fo­lyamán. — jávor — Befejeződött az amatőr mővészek országos tanácskozása Országos tanácsok meg­választásával vasárnap a SZOT központi iskolájában befejeződött az 1500-nál is több amatőr színjátszó cso­port és félezer amatőr képzőművészeti kör kül­dötteinek, az irányító és fenntartó szervek, intézmé­nyek képviselőinek kétna­pos konferenciája. Az amatőr néptáncmozga­lom országos konferenciáját február elején tartják. lermékbeniutatá ezer apró cikkből Ezer apró cikk — nálunk hiánycikknek számító és nagy választékban kapható, hazai és import háztartási eszköz, kisgép — látható a KONSUMEX Külkereske­delmi Vállalat hétfőn nyílt több napos termékbemutató­ján. A vállalat üzletkötői a környező szocialista orszá­gokban kapható alapvető és praktikus háztartási beren­dezésekből, állították össze kollekciójukat. Olyan ter­mékekből, amelyek itthon csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem kaphatók, s a KONSUMEX eddig nem is importált belőlük. Ilye­nek például a háztartási acéláruk, kések, ollók, rozsdamentes evőeszközök, tálalóeszközök, darálók, kés­élesítők, reszelők, valamint a hobbi jellegű kéziszer­számok — bár ez utóbb cikk­csoport beszerzésével a Ferunion foglalkozik. A kiállítás másik oldalán a magyar ipar fogyasztási termékei láthatók, olyan háztartási és műanyag áruk, amelyekből igény szerint a belkereskedelem áruellátá­sa, az üzemek többet is tudnának gazdaságosan elő­állítani. Ország dolga ezajlóban azok a párttaggyűlések, amelyeken áz MSZMP KB kogresszusi irányelvei adják az első na­pirend témáját. Politikai, társadalmi intézményeink különféle testületéi is sor­ra megtárgyalják ezt ,a vala­mennyiünk további életére kiható dokumentumot, ame­lyek kiindulópontként szol­gálnak ahhoz: mit tudunk elvégezni a legközelebbi években az elénk tornyosuló igen sok tennivaló közül. Hallottam olyan vélemé­nyeket: ezek is olyan irány­elvek, mint a többi volt: alig átfoghatóak, annyi min­dent tartalmaznak. Hát per­sze: ország dolgában nem lehet csak úgy futtában, nagyjából helyére tenni, amit kell. Itt és most pe­dig sok mindent kel] a he­lyére tenni. Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell csinálni. Együtt. Mert az ország dol­ga ezt jelenti — ném keve­sebbet. Nem olyasmit, ami­bői én nyugodtan kimarad­hatok. Némiképp másként szól az írás napjainkban, mint azelőtt. Az előző, a XI. pártkong­resszus irányelveinek kiadá­sa idején folyamatos volt a gazdasági növekedés, s a vi­szonylag akadálymentes gyarapodás légkörében él­tünk valahányon. Most a legfontosabb: megőrizni, amit eddig elértünk. Nálunk a pártcsoportban azt idézte az emlékezetünkbe valaki: figyeljük csak meg; míg az öt évvel ezelőtti irányelvek a társadalmi viszonyok to­vábbfejlesztésére helyezte a fő súlyt, a mostani a terme­lési viszonyok tökéletesíté­sét helyezi előtérbe. Mint döntő feltételét annak, hogy a társadalmi viszonyok job­bak legyenek. Nem mindenki gondol er­re, holott mennyire logikus. Egyfajta lehetőség kereteit túlléptük. A termelés szín­vonalának emelkedésétől függ, milyen új lehetőségek kínálják magukat a társa­dalmi — úgy is mondhat­nánk szociális, kulturális, ré­gies elnevezéssel népjóléti — előrehaladásra. Ama bizo­nyos, ma már szűknek tar­tott keretbe az anyasági se­gélytől az újonnan épült nagy, vidéki kultúrközpon- tokig, az új autótulajdono­sok százezreitől a bölcsődék és óvodák számának roha­mos növekedéséig sok min­den belefért. Világos azon­ban, hogy újabb célok, vá­gyak elérését gazdasági megalapozottság nélkül ki­tűzni is kár lenne. Nagy felelősségérzet kell ennek kimondásához, hiszen a párt szót akar érteni velünk. Ki­ki maga tudja, hogy köny- nyű-e ez vagy nehéz. Egy biztos: az ország dolgában ez a helyes beszéd. Mert így nyer bizonyítást egy bevált politika változat­lansága, változó körülmé­nyek között. Érdekes számomra, mi­lyen szép íveléssel tudják közel vinni a hétköznapok­hoz a különböző fórumok felszólalói az önmagukban nézve talán kissé elvontnak tűnő megállapításokat. Nem mintha panasznapot akarná­nak tartani, hiszen az indu­latuk se olyan töltésű, de amiképpen sorra veszik a szűkebb környezet szürke realitásait, fölöttébb köny- nyen megtalálják az érint­kezési pontokat az irányel­vek egy-egy megállapításá­val. Jól tudván, hogy többet ér egy egészen pici konkré­tum, ,a még oly nagy általá­nosságnál is. S ezt az irányelvek báto­rítására teszik. Ország dolga és a kis csa­lád gondjai? Sokáig ez a két argumen­tum szöges ellentétben ál­lott egymással. Ma egyik a másikát kiegészíti, feltétele­zi, sok esetben ugyanarról van szó kicsiben éppúgy, mint nagyban. Aki az irány­elvek megvitatásában részt vett, mindenképp rá kellett, hogy jöjjön erre. Ha más­ból nem, abból, hogy — ta­pasztalatom szerint — eled­dig olyan a légkör, amely­ben nagyobb a becsületük az egészen apró tetteknek, mint a szóvirágoknak, a nagy szavaknak. n nnyi „begyűrűzés” után, jó lenne, ha ez is begyűrűzne valamiképp, részévé válna emberi viszonylatainknak. Kovács Imre Magyar siker külföldi kiállításokon, vásárokon Az idén több mint félszáz külföldi bemutatón, vásáron és egyéb kulturális rendez­vényen „mutatkoznak be” a magyar könyv-, és folyóirat­kiadás újdonságai. Hangle­mezeink, valamint az isko­lákban használt korszerű tan- és szemléltető eszköze­ink ugyancsak sok helyen bemutatásra kerültek. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat ez évi naptárában Szófiától Sao Pauló-ig több tucatnyi kiállítási helyszín szerepel. A lemez- és zenei kiadók nemzetközi vásárán, amely a napokban zajlik Cannes- ban, a tavaly nagy sikerrel szerepelt popegyüttesek és énekesek albumait, lemezeit, kazettáit mutatják be. Kot­tákat, kottagrafikákat, par­titúrákat, zeneműveket, ze­nei tárgyú könyveket állíta­nak ki a frankfurti zenei vásáron, amelyet február 23-a és 27-e között rendez­nek meg. Mintegy 1500 kötet ad ke­resztmetszetet a hazai ma­gyar és idegen nyelvű könyv­kiadás legfrissebb produk­tumaiból a lipcsei tavaszi vásáron. Lemezkiadásunkat is több száz klasszikus és könnyűzenei felvétel képvi­seli majd a vásárvárosban. Tizedik alkalommal lesz­nek jelen a magyar köny­vek, folyóiratok és lemezek március 15—26-a között a brüsszeli nemzetközi könyv­vásáron. A bolognai nemzet­közi gyermekkönyv-kiállí- táson és vásáron a világ legnevesebb gyermekkönyv­kiadói adnak randevút egy­másnak. Első ízben rendeznek Amszterdamban magyar he­tet, melyen a könyvek, fo­lyóiratok, valamint hangle­mezek is képet adnak ha­zánk kulturális, szellemi életéről, a művészetek fejlő­déséről. A kiállítás tárlóira mintegy 100 négyzetméternyi alapterületen másfél ezer könyv, ezer hanglemez, több száz folyóirat, poszter kerül majd.

Next

/
Thumbnails
Contents