Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

1980. január 5., szombat ö Megyei ipari aktívaértekezlet Békéscsabán Az aktívaértekezlet elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) A távbeszélő hálózat fej­lesztésére jogos igények vannak, ezek kielégítésére csak a műszaki bázis elké­szülésével kerülhet sor. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzletpoli­tikájukban érvényesítették azokat a célkitűzéseket, me­lyek a lakosság igényeinek színvonalasabb kielégítését fogalmazták meg. A bolti kiskereskedelem és a ven­déglátás összességében, fo­lyó áron számítva, mintegy 10 százalékkal haladta meg az 1978. év forgalmát. Mind­ezek ellenére az 1979. évi áruellátás nem volt min­dig, mindenütt és minden­ben zavarmentes. Építőanyagoknál, bútor­nál egész évben hiányos volt az ellátás. A nagy érté­kű, fontos fogyasztási cik­kekből különösen az év végén jelentkeztek gondok, melyek a szállítási és ter­melési problémák mellett a túlzott lakossági vásárlá­sokból fakadtak. A szolgáltatásokban 1979- ben jelentős eredményeket értünk el a szolgáltató te­vékenységek koncentráltab­bá tételével. Személygép­kocsi-javítás és lakáskar­bantartás kivételével ki­épült a megyei javítóhálózat. Beruházásra a szocialista szektorban az előző évinél kevesebb összeget fordítot­tunk megyénkben, a korlá­tozó intézkedések az orszá­gosnál jobban hatottak. Az építőanyag-ipar kivételével a nehéziparban jelentős beru­házás nem történt, vissza­esés volt a könnyűipar terü­letén. A tégla- és cserépipa­ri vállalat gyártástechnoló­giai rekonstrukciót, a Gyu­lai Harisnyagyár gépi re­konstrukciót valósított meg. Az Orosházi Üveggyár táro­lókapacitását növelte, és át­adták rendeltetésének a BE­KÖT sarkadi telepét. Az elért életszínvonal sta­bilitásának megőrzésére vo­natkozó központi célkitűzé­sek megyénkben is megva­lósultak. A júliusi áremelés és a kompenzációs intézke­dések hatására központi for­rásokból származó pénzjöve­delmek a tervezettnél gyor­sabban, 7 százalékkal, ezen belül az átlagbérek 5 száza­lékkal nőttek. A lakásépítés 1979-ben a tervezett 3000-et közel 20 százalékkal meghaladta; 3500 lakás került átadásra, és így várhatóan túlteljesül a középtávú lakásépítési elő­irányzat is. Ennek ellenére a városokban, elsősorban a megyeszékhelyen, csak ke­vésbé enyhült a lakásellátás feszültsége. Az egészségügyi ellátásban a fejlesztések el­lenére a fekvőbeteg- és gyógyintézeti ellátottság szempontjából az ország me­gyéi között gyakorlatilag még mindig az utolsók egyi­ke megyénk. Kedves Elvtársak! Gazdasági szervező mun­kánk az elmúlt évben to­vább javult. A pártszervek és a társadalmi szervezetek rendszeresen, a korábbiak­nál folyamatosabban fogla'- koztak a termelés kiemel­kedő fontosságú kérdéseivel, a gazdaságpolitikai feladatok.' végrehajtásával. A párt- és a társadalmi szervek kezdeményezésére, a gazdasági vezetők közremű­ködésével széles körű ver­senymozgalom bontakozott ki a párt XII. kongresszusá­nak és hazánk felszabadulá­sa 35. évfordulójának tiszte­letére. Beszédének további ré­szében dr. Szabó Sándor az 1980-as feladatokról szólt előrebocsátva, hogy a gazda­ság új fejlődési feltételeit a Központi Bizottság 1979. de­cember 6-i határozata meg­felelően értékelte, megjelölte azokat a főbb gazdaságpoli­tikai célokat, amelyek vég­rehajtásával tovább kell erő­sítenünk társadalmunk szo­cialista vonásait, meg kell szilárdítanunk a termelés, az életszínvonal és az életkö­rülmények területén elért eredményeinket, és biztosí­tanunk kell népgazdaságunk fejlődését, szocialista építő­munkánk sikeres folytatását. Ezek szellemében határoz­ta meg és konkretizálta a megyei pártbizottság 1979. december 14-i ülésén ez évi feladatainkat, eszerint me­gyénkben is tovább kell folytatni és még következe­tesebben kell érvényesíteni az 1979-ben jó irányban ki­bontakozó és eredményesnek bizonyuló gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gya­korlatot. Alapjában véve arról van szó, hogy gazdasági fejlődé­sünk intenzívebbé tételét minden eddiginél gyorsab­ban, és az eredetileg terve­zettnél szerényebb anyagi ráfordítással kell megolda­nunk, vagyis fokozottabban előtérbe kerül a dolgozó em­ber, annak szorgalma, tudá­sa, szervezettsége, fegyelme. Ügy gondolom egyetértünk abban, hogy a népgazdaság termelőerői közül a legalap­vetőbbről van szó, arról, ami minden érték forrása, amely­ben hazánk is gazdag. Életszínvonal-politikánk­ban a személyi jövedelmek növekedési ütemében jusson jobban kifejezésre a gazda­sági tevékenység hatékony­sága, eredményessége, a la­kosság fogyasztását a múlt évinél kiegyensúlyozottabb áruellátással kell biztosítani. Kedves Elvtársak! A megye szocialista ipa­rában — a népgazdasági egyensúly javítása érdeké­ben — a termelőkapacitások kihasználásának fokozásával, a termelékenység növelésé­vel, a műszaki színvonal emelésével, a gazdaságosság javításával együtt a terme­lés volumenének 3—4 száza­lékos növekedését irányoz­zuk elő 1980-ban. Tovább kell lépni a termelési szer­kezet fejlesztésével kapcso­latos határozatok végrehaj­tásában, a termékek egyen­letes, jó minőségének bizto­sításában, a szállítási és a kooperációs fegyelem javí­tásában. A nehéziparban a befeje­ződött és most folyó fejlesz­tések és rekonstrukciókalap­ján a termelési érték és az export fokozása mellett a termelés mennyiségét is az összegezve: az MSZMP Békés megyei bizottsága 1979. december 14-i ülése megállapította, hogy a me­gye 1979. évi fejlődése egé­szében megfelelt a gazda­ságpolitikai követelmények­nek. átlagosnál gyorsabban 4—5 százalékkal kell megyénkben növelni. A szénhidrogén-fel­tárás és -termelés a központi programoknak megfelelően kell hogy alakuljon. Folytat­ni kell Füzesgyarmat és Bé­kés külterületén megkezdett kutatásokat, a korábban Sarkadkeresztúr és Szarvas térségében feltárt, magas fű­tőértékű földgáz intenzívebb hasznosítására kell töreked­ni. Az építőanyag-iparban az előző évi visszaesés után a növekvő belföldi és külföldi kereslet nehézipari átlagot meghaladó termelésnövelést indokol. A tégla- és cserép­iparban kiemelt feladat a termelés gazdaságosságának biztosítása. Elő kell készíte­ni a tégla- és középblokk- gyártó kapacitás átállását a korszerű építési technológia keretében alkalmazható nagyblokktermékekre. Elő­térbe kell állítani az ener­giatakarékos szerkezeteket, illetve ezek gyártására való felkészülést. Az építészeti üvegtermékeknél növelni szükséges az exportképes gyártmányok arányát. A gépiparban új termékek gyorsabb bevezetésével, új értékesítési lehetőségek fel­tárásával az ipar átlagára előirányzott növekedést kell megvalósítani. Dinamikusan kell fejlődjön a forgácsoló­szerszám-gyártás, a hiradó- technikai termékek gyártása, a relégyártás és a kazán- gyártás. A könnyűipari ágazat a jövőben is jelentős szerepet fog betölteni a megye szocia­lista iparában. A textilruházati alágazat- ban — a piaci igények vál­tozásának megfelelően — to­vább kell növelni a korsze­rű alapanyagú, főként a ter­mészetes szövetből készült divatcikkek, a szabadidő-, valamint a gyermekruházati termékek gyártását. A bútoriparban ugyan­csak a piaci igényekhez iga­zodva fejleszteni kell a kis­szériás vagy egyedi meg­rendelésekre készített stíl- és rusztikus bútorok gyár­tását. A választékos és for­matervezett gyártmánycsa­ládok kifejlesztésével egy­idejűleg fokozatosan mérsé­kelni kell a szériabútorok termelését. A bőr-, szőrme- és cipőiparban a fejlődés fő iránya termékeik minő­ségi paramétereinek javítá­sa. A nyomdaiparban folya­matban levő beruházások megvalósításában biztosíta­ni kell a tervszerűséget. A tőkés exportárualapot gaz­daságosabban bővítő fej­lesztésekre kiemelt figyel­met kell fordítani, fokozni kell a megvalósításban részt vevők felelősségét. Megyénk könnyűipará­ban nagyszámú, hasonló profilú egység működik, ezért különösen fontos — szektorra való tekintet nél­kül — a kooperációs kap­csolatok erősítése, az együtt­működés fokozása, a beszer­zés és értékesítés terén egy­aránt. A megye építőiparának termelési volumennövekedé­se az ipar átlagának megfe­lelően alakuljon. Kiemelt feladat, hogy a folyamat­bem levő kapacitásfejlesztő beruházások mielőbb ter­melésbe álljanak. Javítani kell az építőipari szerveze­tek jövedelemzőségét, a ter­vezők, beruházók és kivite­lezők közötti együttműkö­dést. Az építő szervezetek ha­tékonyságának növelése ér­dekében az építőanyag-ellá­tás terén 1979-ben tapasz­talt gátló tényezők felszá­molásával következeteseb­ben kell érvényt szerezni a szállítási szerződéses fegye­lem megtartásának. Megítélésünk szerint a megye építőipara az 1980. évi feladatainknak teljesíté­sével képes lesz arra, hogy pótolja a középtávú tervidő­szak eddigi elmaradását, teljesítve ezáltal V. ötéves tervi 7,5—7,6 milliárdos terv- előirányzatát. A közlekedés és szállítás teljesítménye a gazdasági fejlődés ütemével összhang­ban növekedjék. Az árufu­varozásnál 2—3 százalékos, az autóbusz-közlekedésnél 4—5 százalékos volumennö­vekedéssel számolunk. A személyszállító járműveket folyamatosan korszerű au­tóbuszokkal kell kiváltani. A közlekedés területén fő fel­adat, hogy folytatni kell a 44. számú főút békéscsabai átkelési szakasz és a dobozi' híd építési munkálatait, a vasútvonalak korszerűsíté­sét A kereskedelem és ven­déglátás irányító szervei a termelői és kereskedelmi vállalatok fordítsanak kü­lönös gondot az áruterme­lésre, a keresett és kedvező árfekvésű, de jó minőségű, divatos termékek megfelelő kínálatára. A hiánycikk és választékhiány csökkentése érdekében erősítsék a ke­reskedelem termelésszerve­zési tevékenységét. Min­den eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani ugyanak­kor az ellenőrzésre, különös tekintettel a fogyasztói árak védelmére. Az életkörülmények jayí- tása megköveteli a szolgál­tatási igények jobb kielégí­tését. Az elektromos készü­lékek és gépek választéka bővül, ezért szélesíteni kell a szervizhálózatot, a felvevő­hellyel nem rendelkező te­lepüléseken bizományi vál­lalóhelyeket kell létesíteni. A magasabb műszaki para­méterekkel rendelkező ké­szülékek megjelenésével szinkronban, korszerűsíteni kell a szervizek technikai színvonalát és biztosítani kell a megfelelő szakember­utánpótlást is. Kiindulva a megye lakás- állományának folyamatos növekedéséből, a lakossági építőipari javító, karban­tartó szolgáltatások kapaci­tását a meglevő szerveze­teink fejlesztése útján nö­velni kell. A megye beruházásainak anyagi-műszaki összetétele alapvetően nem módosul. A végrehajtásban erősíteni kell a fegyelmet, a tervszerűsé­get. Kiemelt feladat a fo­lyamatban levő beruházások befejezése, a tervszerű meg­valósítás. Ide tartozik a Csepel Autógyár szeghalmi gyárának bővítő fejlesztése, a tégla- és cserépipari vál­lalat békéscsabai IV. sz. gyárának határidőre való befejezése. A megyeszékhe­lyen folytatni kell az új posta műszaki létesítményé­nek építését, a számítóköz­pont és kórház beruházásait. Az állami célcsoportos la­kásépítés, a társasházak és II szabályzókhoz igazodva léphetünk Tisztelt Elvtársak, Tisztelt Aktívaértekezlet! Népgazdasági helyzetünk a szabályozórendszer ismé­telt módosítását, továbbfej­lesztését tette szükségessé. Az 1980. évi módosítások legfontosabb követelménye — a teljesség igénye nélkül —, hogy a vállalati, szövet­kezeti gazdálkodás közép­pontjába továbbra is a nye­reség álljon. A bérszabá­lyozási rendszerben érvé­nyesíteni akarjuk a valós teljesítmény szerinti dif­ferenciálást. r Legfontosabb tennivalónk már mától kezdve nyomon követni és kedvezően befo­lyásolni a gazdálkodás min­den folyamatát — mondotta a megyei tanács általános elnökhelyettese, majd a fel­adatok végső összegzésekor külön is kiemelte, hogy a tevékenység megítélésében nagyobb jelentőséget kell kapjon az egységnyi ráfordí­tásokban realizált eredmény, a kötelezettségek mennyi­ségében és minőségében, va­lamint határidőben való pontos teljesítése. Feladata­ink végrehajtása a szokott­nál is nagyobb hangsúllyal veti fel 'a párt gazdaságirá­nyító szerepét, mert jelenlé­te az az integráló erő, amely fenntartja a cselekvés egy­ségét, ami nélkül javuló gaz­dálkodásunk és társadalmi haladásunk el sem képzel­hető. A pártszervezetek teendői­nek megfogalmazása után az aktívaülés előadója a gaz­dasági felelősségről, a veze­tői munka színvonala emelé­sének követelményéről, a szakszervezetek, a mozgalmi, társadalmi szervezetek sze­repéről, az állami irányítás feladatairól beszélt, majd a szocialista munkaverseny je­lentőségét taglalva kijelen­tette : Pártunk XII. kongresszu­sára és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulójára in­dult szocialista munkaver- seny-mozgalomban nagyobb szerepet kapjon a végzett munka, a termékek minősé­ge, a szűk keresztmetszetek felszámolása, a munka- és üzemszervezés gyorsabb üte­mű javításának feladata. A verseny lényege, hogy min­magánlakásépítés feltételei­nek biztosításával ez évben a tervezett 2840 lakás he­lyett 3400-at, amelyből 1600 több szintes lakás kell, hogy felépüljön. Az életszínvonal-politi­kánkban — a központi el­képzeléseknek megfelelően — alapvető cél az elért eredmények megőrzése, megszilárdítása. Nem mond­hatunk le az életszínvonal növeléséről, de annak gaz­dasági megalapozottságát el­engedhetetlennek tekintjük, nem vállalkozhatunk to­vább már semmi olyan meg­előlegezésre, amely a gaz­dasági egyensúly további romlásához vezetne. den dolgozó tudása legjavát adva segítse elő a gazdasági fejlődést azon a helyen, ahol dolgozik, és kezdeményezé­seivel támogassa a közös fel­adatok eredményesebb vég­rehajtását. A Kommunista Ifjúsági Szövetség is e szel­lemben, fiatalos lendülettel mozgósítsa tagságát, az if­júságot — kérte a megyei tanács általános elnökhe­lyettese, majd így fejezte be beszédét: Kedves Elvtársak! Az életszínvonal megőrzé­sének feltétele a magasabb követelményekhez igazodó, helyi adottságokat ésszerűen hasznosító, a minőségi té­nyezőkön alapuló, differen­ciált fejlődés. Az elkövetke­ző években, az eredményes gazdálkodást, a népgazdaság felemelkedését nem látvá­nyos termelésnöveléssel, ha­nem szívós és ésszerű ta­karékossággal, minőségi munkával tudjuk megalapoz­ni. Ez a feltétele a VI. ötéves terv sikeres indításának is. Kötelességünk tehát jól meg­érteni az új gazdasági folya­matokat és követelményeket, a minőségre koncentráltan gondolkodni, levonni a kö­vetkeztetéseket saját mun­kánkban, és mindezt minél szélesebb körben munkatár­sainkkal is megértetni. Az 1980. évi munkák eredmé­nyes végrehajtásához kívá­nunk sok erőt és jó egészsé­get. •A megyei ipari aktívaér­tekezlet a szünet után hoz­zászólásokkal folytatta mun­káját. A vitában nyolcán szólaltak föl — Goldberger János, a KISZÖV elnöke, ír- házi Lajosné, az SZMT ve­zető titkára, Hajdú János, a szeghalmi Csepel Autógyár párttitkára, dr. Tóth József, a megyei vendéglátóipari vállalat igazgatója, Nagy Zoltán, az ÁÉV KlSZ-titká- ra, Valackai Bálint, a ME­ZŐGÉP szakszervezeti tit­kára, Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, vala­mint Baukó Mihály, a Dél- Alföldi Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat igazgatója —, majd az értekezlet Csatári Béla zárszavával ért véget. (A vitára holnapi lapszá­munkban visszatérünk.) Az értekezlet részvevőinek egy csoportja Fotó: Gál Edit Teendőink tovább gyarapodnak

Next

/
Thumbnails
Contents