Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980. január 27., vasárnap o A benzinnel üzemelő gépkocsik, teherautók meghibásodott és a járművekből kiszerelt karburátorait speciális mérőműszerrel ellenőrzik, és javítás után ismét bemérik a békés- csaba 8. számú Volán Vállalat javítóműhelyében. A képen látható műszer használata a takarékos üzemanyag-fogyasztást hivatott ellenőrizni . _ ., ,r_ _ Foto: Veress Erzsi Páraharang a fenyőerdöben Egyes emberekre — különösen szívbetegekre, asztmásokra, magas vérnyomásban szenvedőkre — kellemetlenül, sőt károsan hat a tűlevelű erdők levegőjének belélegzése. Amerikai kutatók figyeltek fel erre, a közhiedelemnek ellentmondó jelenségre, hiszen úgy tudtuk, hogy az erdei levegő rendkívül hasznos és felüdítő az emberi szervezet számára. Időközben szovjet és nyugatnémet szakemberek is foglalkoztak e kérdéssel, és megállapították, hogy a fák által kibocsátott illóanya- gok, észterek és terpének idézik elő az átmeneti vagy tartós rosszullétet, különösen meleg, szélcsendes időben. Kedvezőtlen helyi viszonyok között ún. póraha- rang jöhet létre egyes erdőrészletekben („megszorul a levegő”), az észterek és terpének szmogszerű anyaggá oxidálódnak, s ilyenkor az ott-tartózkodás még veszélyesnek is mondható. Ez utóbbi azonban csak kivételesen fordulhat elő, s nem a mi szélességi fokainkon. II lavinák sebessége A lavináképződés a legérdekesebb meteorológiai jelenségek közé tartozik. Egy jellegzetes, jól kifejlett lavinának két részé különböztethető meg: az ún. mag,amely sűrű hótömegből áll, és a talaj mentén folyadékhoz hasonlóan folyik, a másik egy porhóból álló felhő. Ez a hóporfelhő különösen jól fejlődik ki a száraz hóból álló lavináknál, és kevésbé fejlett a nedves hóból álló lavináknál. Bár a hóporfelhő alkotja a lavináknak a látványos részét, mégis a lavina tömegének túlnyomó többségét a lavinamag alkotja. Ennek sűrűsége legalább 20-szor és olykor 50-szer is nagyobb, mint a hóporfelhőé, ezért a rombolások legnagyobb részét ez végzi. A legnagyobb mozgási sebességek a magban lépnek fel. Még a lavina magjában megfigyelt legkisebb sebesség is 10 méter másodpercenként, de kivételesen a másodpercenkénti 60—80 méteres sebesség is előfordulhat. Nem csodálhatjuk ezek után, hogy a lezuhanó lavina még repülő madarakat is utolérhet és megölhet. A fenti sebességi adatok Kanadában és Svájcban végzett vizsgálatokból származnak. Kanadában a lavinák kutatására azért fordítanak nagy figyelmet, mert a Trans-Canada Higway műút áthalad az 1320 méter magasságú Rogers-hágón, ahol évente 1300 milliméter csapadék esik le. Ebből kereken 1000 millimétemyi mennyiség havazásból származik. A hágón átvezető 50 kilométeres útszakaszon 86 jól ismert lavinapálya fut keresztül. Újítók az üveggyárban Egy hűtőszalag szekrényének a hossza 30 méter, szélessége 2, 2 és fél méter, a súlya pedig 600 mázsa. Négy- évenként javítják, mégpedig 10 tagra bontva. Ilyenkor a belsejéből akkor is ki kell venni a samottot, ha ez még használható, és csak a szekrény helyét kellene az üveggyártó automata géphez igazítva megváltoztatni. Tudni kell még, hogy a négy öblösüveghutában 5-5 (összesen tehát 20) hűtőszalag van, évente tehát 5-nek a javításáról, illetve az elmozdításáról van szó. ♦ Komjáti Ferenc és Csan- da Sándor lakatos csoport- vezetők már régóta törték a fejüket, hogyan lehetne ezt a nagy munkát egyszerűsíteni, és a kárt, amely a sa- mott szétveréséből keletkezik, megelőzni. Egyszer aztán az az ötletük támadt, hogy a berendezés helyváltoztatását görgőkkel kellene megoldani. Akkor a 600 tonnás szekrényt egyben mozdíthatják el, és nem kell tagokra bontani. De milyen legyen az a görgő, amely ilyen óriási súlyt elbír? — Próbáljátok ki! — mondta röviden Erdélyi Béla gyáregységvezető. Műszaki ember lévén, hamar megértette, hogy miről van szó, amikor a két újító elmondta neki az elképzelését. A vasszerkezeti üzem lakatosműhelyében (Csanda Sándor munkahelyén) Tóth József üzemvezető engedélyével hozzá is láttak a munkához. Mindössze néhány ezer forint értékű anyagot használtak fel. — A „nagy mű” fél nap alatt elkészült, és a következő napokban — ez tavaly novemberben történt — kipróbáltuk az újítást. Bevált. Január közepén pedig már ki is fizették az újítási díjat — mondja Csanda Sándor. — Mennyit kaptak? 0 — Kiszámították, hogy a vállalat éves haszna 1 millió forint, aminek mi a 2,2 százalékát kaptuk újítási díjként. Ezen fele-fele arányban osztoztunk. ♦ Komjáti Ferencnek ez a nyolcadik, Csanda Sándornak pedig a negyedik elfogadott újítása, amely együttesen 1 millió 750, illetve 1 millió 300 ezer forint gazdasági hasznot hajtott az üveggyárnak. Mindketten érdemessé váltak a Kiváló Újító jelvény arany fokozatának az elnyerésére. Ám aki egyszer elkezdte és kellő fantáziával, szakértelemmel is rendelkezik, aligha tudja abbahagyni az újítást. Komjáti Ferenc — Szabó Balázs, Oláh István és Jánosi László lakatosokkal együtt — nemrég kidolgozta, hogyan lehet a kemenceépítésnél a samott és más tűzálló, valamint vas- szerkezeti anyag ki és beemelését Demag-pályán (villamos emelőszerkezettel) megoldani. A vállalat elfogadta az újítási javaslatot, amelynek az éves gazdasági haszna 930 ezer forint. Csanda Sándor egyelőre a hűtőszalag sodronycseréjének a könnyítésén és meggyorsításán töri a fejét. Már van elképzelése, de most minden percét leköti a IV-es huta rekonstrukciója. — Aztán az újítás megvalósítása következik. Ismét Komjáti Ferenccel együtt dolgozom majd — jelenti ki. komjáti Ferenc a keveréknek a keverőüzemből a hutába való szállítási módját akarja megváltoztatni. — Többen gondolkozunk rajta. A vállalat néhány éve pályázatot is kiírt jobb megoldásra. Én egy kis csoporttal együtt próbálom megfejteni a „rejtélyt” — mondja. ' ♦ Hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy egy-egy ötlét kikristályosodjék? Rendszerint nem kevés. Azt mondják: amikor valamilyen újításon törik a fejüket, nem egyszer még az utcán, kirakatnézéskor is azon kapják magukat rajta, hogy valamilyen gépalkatrész működése jár az eszükben. Tv-né- zés közben is előfordul, hogy a képernyő eltűnik, és a helyére egy gépszerkezet kerül. Néha rajzolnak étkezés közben, s észre sem veszik, hogy kihűl a leves. Amikor pedig gondolatban már kialakul az elképzelésük, tüEredményes esztendő mán Számvetés a mezőkovácsházi Új alkotmány Tsz-ben Evek óta nemcsak megyénk, hanem az ország mező- gazdasági üzemeinek élvonalába tartozik a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz. Az 5300 hektáron gazdálkodó közös gazdaság tagsága tegnap, szombaton délelőtt tartotta a szövetkezet életében a 30. zárszámadó közgyűlését. A járási művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermében a társszövetkezetek, partnervállalatok képviselői, a járás, a nagyközségi párt- és tanácsi vezetőin kívül részt vett Balogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Mujányi Miklós, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője és Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Területi Tsz Szövetség titkára. A tsz elmúlt évi gazdálkodásáról dr. Eleki János adott számot a tagság előtt. Volt miről beszámolnia, hiszen ,a kollektíva jól dolgozott, a növénytermesztésben szép eredményeket értek el, az állattenyésztés is túlszárnyalta célkitűzéseit, a szövetkezet közös vagyona így tovább gyarapodott. Beszédes számok A 730 dolgozót foglalkoztató szövetkezet két ágazata a növénytermesztés és az állattenyésztés adja árbevételének nagyobb hányadát. A növénytermesztésben a vetőmag előállítás a legjelentősebb. Tavaly legfőbb növényünkből, az őszi búzából minden idők legjobb átlagtermését takarították be: az 59,5 mázsás hozam az országos búzatermesztési versenyben a 3. helyet jelentette. Kukoricából 92,4, cukorrépamagból 13, borsóból 15,3, relmetlenkedve igyekeznek mielőbb el is készíteni. Mindehhez persze tudás is kell, amit általában csak hosszabb ideig tartó gyakorlati munkával és gondolkodva lehet megszerezni. Csiszár István, a szakszervezeti újítási bizottság tagja és Letaveczné Sütő Erika vállalati újítási előadó ebből következtetve állapítja meg, hogy az újítói díj órabérre átszámolva, aligha több az átlagos munkabérnél. Általában az újítás éves gazdasági hasznának a 2 százalékát ítélik oda, ami nem mindig ösztönző. Nagyon kedvező azonban, hogy elég gyors az elbírálás, és a, díj kifizetésével sem késlekednek. Igaz az, hogy „kétszer ad, aki gyorsan ad.” Csont József műszaki igazgatóhelyettes az egyszemélyi elbíráló. Az ő munkáját elősegíti Dobi Imre mérnök, aki közreműködik az újítások döntésre való előkészítésében. Az újítók megbecsülése jut kifejezésre abban, hogy a gyár időnként tapasztalatcsere-látogatást szervez részükre .az Üvegipari Művek más gyáraiba. Jó lenne azonban az újításokat is eljuttatni és elterjeszteni a többi gyárakban. ♦ Tavaly januártól ez év január közepéig az újítások éves gazdasági haszna másfél millió forintot tett ki. A jelenleg elbírálás alatt álló újítások éves gazdasági haszna nem kevesebb 4 millió forintnál. Még a díjak megállapítása van hátra. Ez az értéknövekedés igazolja, hogy kedvet kaptak a dolgozók az újításra. Pásztor Béla napraforgóból 21,6, babból 12,6, sárgarépamagból 5,7 mázsás átlagtermést takarítottak be. Egy-két növényük a tervezett, szint alatt maradt: a zöldborsó megsínylette az aszályt, a saláta pedig: a Medárdot. Az állattenyésztés is szép eredményekkel dicsekedhet. Az előző évhez képest 211 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés: 385 tehén átlagában 4011 liter tejet fejtek. S még egy szám: egy liter tejet 5 forint 70 fillérből állítottak elő. Hízómarhából 320-at adtak a népgazdaságnak. A szövetkezet sertésállományát hagyományos telepeken tartják. A 300-as kocalétszám szaporulatából az elmúlt évben 2280 hízót adtak a feldolgozóiparnak. A hízók havi átlagos súlygyarapodása 17,62 kilogramm, egy kilogramm sertéshúst 3,77 kilogramm takarmány felhasználásával állítottak elő. Költségnövekedés nélkül többet S mit mutatnak a költségek? Megyei szinten, átlagosan 130—150 forint szűkített önköltséggel termelnek a gazdaságok egy mázsa búzát. A mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben ez a szám 187 forint. — Ez csak látszólagos ellentmondás — magyarázza dr. Eleki János elnök, majd kifejtette: — Szövetkezetünk 1100 hektár búzájának 50—60 százaléka vetőmag. Mi drágábban vesszük a vetőmagot, gondosabb növényvédelmet, betakarítást igényei a növény. Igaz, hogy a többletbefektetés azután megtérül: a vetőmagbúza értéke lényegesen magasabb, mint az étkezési vagy takarmánybúza ára. — A szövetkezet célkitűzései között szerepel, hogy kukoricából 1980-ban hektáronként eléri a 100 mázsás átlaghozamokat... — Valóban szerepelt célkitűzéseink között ilyen szám. A 92,4 mázsás átlagtermés 1065 hektár átlagában igen jó. De vajon milyen költséggel tudnánk elérni az említett átlagot? Az elmúlt évben egy' mázsa kukorica önköltsége nálunk 186 forint 50 fillér volt. Ha az átlagtermést fokozni akarjuk, akkor a költségek már hatványozottabban nőnek. Ezért úgy határoztunk, hogy lehetőleg költségnövelés nélkül 90 mázsa körül stabilizáljuk termésátlagunkat. Bizonyos fokú növekedést tesz lehetővé a helyes fajta kiválasztása a folyamatos és veszteségmentes betakarítás és nem utolsósorban a fegyelmezett termesztési technológia. De valamennyi területünkön a célkitűzéseink között szerepel a költségek csökkentése — s egy kimutatást tesz elém. Ebből egyebek között leolvasható, hogy a szövetkezet 27 szocialista brigádja a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyben tavaly 136 ezer forintot takarított meg. Egy zárszámadásról nehéz teljes képet adni. Csak arra van módunk, hogy egy- egy területet kiragadjunk, felvillantsunk. Az egyik tag beszélgetésünk során megjegyezte: „Mi tíz ujjal gépelünk, s ha egy-két ujjunk meg is sérül, még dolgozhatunk. Vagyis: termékszerkezetünket úgy állítottuk össze, ha egy-egy növény termése ki is esik, marad helyette más.” Valóban sokrétű az Űj Alkotmány Tsz termékszerkezete, de nem szétdarabolt. Az új iránti kutatásban — a sakkozókhoz hasonlóan — egy, néha két lépéssel a többi gazdaság előtt jár. Az idén új növényként kezdik meg a Szegedi Paprikatermesztési Rendszerrel karöltve 50 hektáron a fűszerpaprika termesztését. Korszerű technológiával a jövőért A növénytermesztésben a kiszolgáló gépek színvonala is meghatározó: a kovácsházi szövetkezet legkorszerűbb gépi technikával, technológiával rendelkezik. Persze az értékeket előállító tagság munkája sem elhanyagolható, valamennyien a közös siker kovácsai. Az elmúlt évben tovább javultak munkakörülményeink: elkészült a szociális létesítmény, a szántóföldi gépesítési ágazat részére korszerű műhely épült, tovább bővült és korszerűsödött az erő- és munkagéppark. Az egy tagra jutó részesedés több, mint 2500 forinttal több a tervezettnél. A szövetkezet gondoskodik tagjai pihenéséről is: tavaly 120 tag töltötte megérdemelt pihenőjét külföldön, a hazai tájakra szervezett kirándulásokon is több, mint százan vettek részt, a szegedi szabadtéri és ,a gyulai várjátékokat is csaknem százan tekintették meg. A tsz 1800 fhozibérlettel - és 96 színház- bérlettel is rendelkezik. Az elmúlt évi eredményeket követően a jövő elképzeléseiről is szó esett. Az idén egyebek között 6,8 millió forintos költséggel elkészül a 600 adagos üzemi konyha, a hozzá tartozó étteremmel, befejezik a 100 személyes KISZ építőtábor kialakítását, melynek költségei elérik a 3,5 millió forintot, gépi beruházásra 10 millió forintot költenek. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Az egyik felszólaló például elmondta, hogy .az állattenyésztésben az utóbbi 4—5 évben szerényebb volt a beruházás, és erre az évre sem terveztek különösebb fejlesztést. Az utóbbi időszakban viszont változatlan körülmények mellett az állattenyésztés termelése minden évben 6— 7 százalékkal nőtt. A hozzáj szóló a sertéstenyésztés fellendítését. szorgalmazta, mert, mint mondotta, a jó abraktermő vidék a sertés- tenyésztésnek, de a baromfi- tenyésztésnek is jó lehetőséget nyújt. A zárszámadó közgyűlés befejezéseként 65 törzsgár- datagnak adták át a jutalmat, az elismerést, akik közül négyen 25 éve tagjai a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-nek. Szekeres András
