Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980. január 27., vasárnap í Békéscsaba — Zrenjanin Két város szomszédolása A lengyel főváros felszabadulásának 35. évfordulója alkal- mából „Varsó tegnap és ma címmel fotókiállítás nyílt Bu- ^ dapesten a Lengyel Kultúra és Tájékoztató Központ Nagy- y mező utcai bemutatótermében. A kiállításon másfél száz fotó * és reprodukció nyújt történelmi áttekintést a lengyel fővá- y rosról P (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) ^ 5 JOOOQOQOQOQOOOClOOOQOGOQOQOGOQOaOQOGOQOOOGOCr ' — Milyen testvérvárosi kapcsolatai vannak Békéscsabának? — A megyei kapcsolatok részeként a szovjetunióbeli Penza városával tartunk rendszeresnek nevezhető kapcsolatot. A nagy távolság természetesen megszabja ennek körét és lehetőségeit. Van kapcsolatunk a romániai Arad várossal is. De legintenzívebb és leghosszabb múltra tekint a jugoszláviai Zrenjanin (Nagybecskerék) várossal meglevő kapcsolatunk, amely az élet szinte minden területét átfogja. — Mikor és hogyan kezdődött ez a testvérvárosi kapcsolat? — A kezdet a hatvanas évek elejére tehető. A sport, elsősorban a labdarúgás és az atlétika hozott közel egymáshoz bennünket. A kapcsolataink 1966-ra terebélyesedtek ki. Tíz év óta pedig tervszerűnek, szabályozottnak mondhatjuk együttműködésünket: nem az utazgatás, hanem a tapasztalatok kicserélése és hasznosítása az alapvető törekvésünk, kölcsönösen. Az utóbbi hat-hét évben pedig gazdasági jellegű kapcsolataink erősödtek, különösen az élelmiszergazdaság vonatkozásában. — A közelmúltban került sor a két város 1980. évi Békéscsaba városnak közel két évtizedre visszanyúló többé-kevésbé rendszeres kapcsolata van a jugoszláviai Zrenjanin (Nagybecskerek) várossal és környékével. Évenként többször is olvashatjuk a Népújságban, hogy különböző szakmai összetételű delegációk jönnek-mennek a két város között. Milyen haszna van a kisebb-nagyobb közösségeknek ezekből a látogatásokból? Hasznosulnak-e a szerzett tapasztalatok? Mit tud minderről a város lakossága? A tapasztalatok alapján, hogyan lehet mérleget vonni a több éve tartó kölcsönös látogatásokról? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kerestük fel Araczki Jánost, Békéscsaba város tanácselnökét, abból az alkalomból, hogy nem régen írták alá a két város képviselői — most Szabadkán — az idei évre szóló konkrét együttműködési megállapodást, amelynek alapján a két város különböző szervei, intézményei meghatározott témakörökben felkeresik egymást, kicserélik tapasztalataikat. együttműködési programjának aláírására. Mit tartalmaz ez a megállapodás? — Már hosszabb ideje éves programokat állítunk össze keretmegállapodásunk alapján. Most az 1980. évi programra került sor. Tavaly csaknem húszféle kapcsolat, együttműködés valósult meg. Ez kiterjedt a sportra, a kulturális együttműködésre, a gazdasági szervek kapcsolatára, s egy alkalommal fogadtuk Zrenjanin város politikai képviselőit is. Az idén a konkrét kapcsolatok száma csökken valamelyest, de egykét új vonással viszont gazdagszik is. Egy nap a bíróságon A megyei tanács épületének alagsora. Péntek van, reggel 9 óra. Tárgyalási nap a békéscsabai munkaügyi bíróságon. A fakeretes tárgyalási jegyzék előtt egynagy- kucsmás, hajlott hátú férfi álldogál. Felteszi a szemüvegét, úgy olvassa a neveket, hogy az ajka is mozog. Odabenn már megkezdődött a munka. Dr. Bállá József, a bíróság elnöke ismerteti az ülnökökkel a soron következő ügyeket. Zsúfolt napja lesz a bíróságnak. Az ügyismertetés után beszólítják a peres feleket. Megkezdődik a tárgyalás. A felperes megtermett, erőteljes férfi. Annak látszik amikor ül, mert járni alig bír. Tornatanár volt. Most rokkantnyugdíjas. A múlt évben, egy januári napon, amikor tornaórára igyekezett, megcsúszott a jeges úton. Diákjai vitték be a tornaterembe. Az órát nagy fájdalmak közepette, ülve tartotta meg. Csak aztán szállították a kórházba. Ott derült ki, hogy gerinctörést szenvedett. Megcsúszott az úton Az alperes, a békési 636- os Ipari Szakmunkásképző Intézet először elismerte a baleset üzemi jellegét, kifizette a táppénz és az átlag- kereset közötti különbözetet. Augusztusban a tornatanárt rokkantság címén nyugdíjazták. Ezt követően az intézet megváltoztatta az álláspontját, s a különbözetet már nem fizette ki, mondván a balesetért a tanár is felelős volt. Miért ült fel a kerékpárra, amikor jeges volt az út. Ezért kérte az intézet a felperes keresetének elutasítását. — Hol történt a baleset? — teszi fel a perdöntő kérdést a tanácsvezető bíró. — A tornaterem bejáratától vagy 30 méterre. Munka közben történt. Egy másik iskolából jöttem, hogy megtartsam az intézetben az órát. Mindennaposak voltak ezek az ingajáratok. Az intézettől kerékpárt is kaptam. — Konkrétabban. Az utcán, vagy az úttesten csúszott el? — Az úttesten. Hanyatt estem a kerékpárról. Tanácskozás után a bíróság meghozta a döntést. A felperes keresetét elutasította. Mert a baleset nem a járdán történt. A járda tisztítása ugyanis az iskola feladata. Az úttest viszont az útfenntartóé. Így az iskola kárfelelőssége sem áll fenn, hiszen működési körén kívül következett be a baleset. n forró massza A tengelytúlsúly-bírság az út védelmét szolgálja. A KPM közúti ellenőrei a 8. sz. Volán Vállalat egyik tehergépkocsiját állították meg fuvarozás közben. Forró aszfaltot szállított. A 3 tengelyes kocsinál nem volt egyenletes a súlyelosztás. Az első és a hátsó tengelyek között 5 mázsa súlykülönbséget állapítottak meg. Az útügyi hatóság 2 ezer forint bírságot szabott ki. A vállalat 500 forintot áthárított a gépkocsivezetőre, foglalkozási szabály megszegése címén. A gépkocsi vezetője a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult Az helyt adott a panasznak, s a dolgozó javára döntött. Ez ellen nyújtott be keresetet a vállalat. — Hogyan történik a rakodás a aszfaltkeverő üzemben? — teszi fel a kérdést a tanácsvezető bíró az alperesnek. — A gépkocsival az ürítő alá kell állni. A gépkocsivezető nein tudja befolyásolni a rakomány elosztását. — Milyen hőfokú az aszfalt? — Általában 200 fokos. — Mi történt az ellenőrzéskor? — Az ellenőrök felszólítottak, hogy lapátoljam át a masszát, vagy forduljak vissza. Mivel nem volt lapátom, bementem az egyik tanyába és kértem egyet, öt mázsát lapátoltam előre, mert a rakomány hátracsúszott. — Miért nem vitte vissza az aszfaltot az üzembe? — Akkor még több lett volna a bírság. — Nem tartja-e baleset- veszélyesnek -a vállalat a forró massza átrakását? — kérdezi az egyik ülnök a vállalat képviselőjétől. — De igen. Már előfordult baleset. A bíróság elutasította a vállalat keresetét. Megállapította, hogy a gépkocsivezetőnek nem áll módjában a forró aszfalt elosztását befolyásolni. Erre a vállalatnak kell megoldást találnia. Mégpedig olyat, hogy a baleset veszélye ne álljon fenn. Egy szabálytalan szerződés — A feleségem a szarvasi Szirén-nél akart elhelyezkedni. Azért nem vették fel, mert az iskola nem adta ki a munkakönyvét. — Kérte? — Természetesen, azonban nem találták meg. A felmondás sem volt szabály- szerű. A felségem táppénzen volt. Adják meg neki, ami jár. — De hiszen a munkaviszonya még a múlt év februárjában szűnt meg. A panaszt pedig csak októberben nyújtottak be. — Nem tudtuk hova forduljunk. Csabacsüdön is jártunk. Később megtudtuk, hogy Kondorosán van a döntőbizottság. Középkorú férfi, indulatosan magyaráz, a feleségét képviseli, aki konyhai dolgozó volt a kardosi napközi otthonban. A határozott időre szóló munkaviszonyát hétszer hosszabbították meg. Nem is szólva arról, hogy a felmondás betegállományának ideje alatt történt. Ugyanakkor munkakönyvének kiadásáról megfeledkeztek. Az iskola képviselője arra hivatkozott, hogy sok gondjuk volt a kardosi és az örménykúti iskola összevonása miatt. Ez is érv, csak nincs súlya a bíróság előtt. A munkaszerződés meghosszabbítása is szabálytalanul történt. Ugyan miért? — Mert csak rövid időre szólt — hangzott az iskola képviselőjének lakonikus válasza. — Hiányzik a szerződésekről a dolgozó aláírása is. — mutatja a szerződéseket a bíróság elnöke. — Valóban nincs aláírva, elismerem. De ez azért történt, mert az illetmény hivatal így kérte. — Többször meghosszabbították a szerződést. Beteg- állománya alatt ezt miért nem tették meg? — Akkor is megtettük. De őt csak helyettesítésre vettük fel. A konyhai dolgozónk gyesen volt. — A felmondás után miért nem adták ki a munkakönyvét? —! Erre nem tudok pontos választ adni, azt hiszem nem is kérte. Csakhogy a munkakönyv kiadását nem a dolgozónak kell kérnie. A munkáltatónak minden további nélkül ki kell adnia, ha megszűnik a munkaviszony. A bíróság azonban csak részben adott helyt a keresetnek. Tekintettel arra, hogy ha a dolgozó 6 hónap letelte után nyújtja be a panaszt, már nem követelheti a munka- viszony helyreállítását. Jóllehet ebben az esetben a szerződést határozatlan idejűnek kellett tekinteni, mivel a hosszabbítgatás a dolgozó „háta mögött” történt. A bíróság a munkaviszony megszüntetését 1979. április 23-ra módosította. Ezért, és a munkakönyv visszatartása miatt keresetveszteség címén 3699 forintot ítélt meg az asszonynak. A férj elégedetten távozott. * A békéscsabai munkaügyi bíróság hatásköre az egész megyére kiterjed. Évente mintegy 500 ügyet tárgyalnak. Üjabban a szövetkezeti tagsági és a különböző társadalombiztosítási perek is idetartoznak. Ezek is alaposan megnövelték az ügyek számát. Január 1-től a munkaügyi tartozások végrehajtása azonban átkerült a járásbíróságok hatáskörébe. Serédi János A gazdasági szférában a Buducnost Nyomdaipari Vállalat és a Kner Nyomda között nyomdaipari technológiák bemutatására kerül sor, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés képviselői a Szervó Mihály Ipari és Mezőgazdasági Kombinátban az élelmiszertermelés integrációs folyamatait és szervezetét fogják tanulmányozni, Aradác Testvériség és Egység és Kétsoprony Rákóczi Tsz között tapasztalat- csere jön létre Kétsoprony- ban és Békéscsabán. Űj dolog lesz, hogy kölcsönösen termékldállítást és -vásárt akarunk rendezni Békéscsabán és Zrenjaninban. Azren- janini napok Békéscsabán rendezvény keretében bemutatkozik városunkban a vendéglátásuk (étel, zene, felszolgálás), az áruházunk egy emeletén pedig árucikkeik, amelyek közül vásárolni is lehet majd, illetve lesz, amit csak — a szállítási gondok miatt — bemutatnak. Mi is hasonlóképpen csináljuk ugyanezt Zrenjaninban. Ez új dolog, amelyet még nem próbáltunk. Bízunk sikerében. Testvérvárosunk különben is nagy figyelmet fordít a gazdasági jellegű kapcsolatok szélesítésére. Űj vonás Aradác és Kétsoprony között alakuló kapcsolat is. Ezzel a város környéki települések bekapcsolását kezdtük meg. Zrenjanin városhoz már régtől fogva tartoznak községek, hasonlóan a mi város környéki községeinkhez. A sportkapcsolatainkban most nem a labdarúgás áll a középpontban. Nálunk kerül megrendezésre kézilabda-, tenisz-, és cselgáncsverseny, Zrenjaninban egy atlétikai hármas viadal Arad város közreműködésével. Kulturális téren: vendégül látjuk a zrenjanini bábegyüttest, Zrenjaninba látogat tőlünk oktatási-nevelési területről egy pedagógus csoport, két művészünk az écskai művésztelepükre megy, mi fogadjuk Ulaznica folyóirat és Zrenjanini Űjságíró és Rádió Ügynökség képviselőit, a Jókai Színház pedig Zrenjaninba utazik előadásra. Az elmondottakon kívül jön egy igazgatási, illetve ifjúsági, valamint egy népfrontdelegáció, szintén konkrét tapasztalatszerző témakörökben. A felsorolásból is kitűnik, hogy széles körű, rendszeres és konkrét kapcsolatról van szó, olyanról, amelyben már tényleg nem az utazgatás a fő cél, hanem a tapasztalatok összegyűjtése és hasznosítása idehaza, a mi körülményeink között és a mi sajátosságainknak megfelelően. Taoasztalataink azt igazolják, hogy mind szélesebb körben érvényesül ez a törekvés. — Mennyire Ismeri és értékeli a város lakossága ezeket a kapcsolatokat? — A tanács testületéi: a végrehajtó bizottság, amely jóváhagyja a konkrét programokat. a tanács, amelyet rendszeresen tájékoztatunk, természetesen jó] ismeri és értékeli, különben egyetértését sem adná az egészhez. Azután azok az üzemek, intézmények, amelyek részt vesznek e kapcsolati rendszerben, szintén jól ismerik és becsülik. De mindez a városnak csak egy kisebb hányada. Megítélésem szerint lakosságunk nem ismeri úgy e kapcsolatok jelentőségét, értékét, testvérvárosunk életét, ahogyan az elvárható volna. A sajtó sem publikál erről eleget, de nekünk, tanácsnak is vannak adósságaink e tekintetben. — E széles körű és intenzív kapcsolat jelentőségét hogyan lehetne summázni? — Politikai jelentőségével kell kezdenem. Nincs sok magyar városnak jugoszláviai kapcsolata. A testvér- városi közvetlen kapcsolatok pedig mindenkor a jobb, a mélyebb megismerést szolgálják. Amikor vendégek jönnek hozzánk, vagy mi megyünk hozzájuk, ezt úgy fogjuk fel kölcsönösen, mint a népeink közötti barátság konkrét megnyilvánulását. Tehát hordereje nagyobb annál, mint amit egy-egy delegáció szűkén értelmezett összetétele kifejez. Felsőbb szerveink ezért is ösztönöznek bennünket kölcsönösen a tartalmas együttműködésre. Békéscsaba nemzetiségi összetétele miatt is jelentősége van a nemzetiségi politika gyakorlati vonatkozásainak minél szélesebb ismeretére. Megítélésem szerint, a testvérvárosban szerzett tapasztalatok alapján, nem csinálják rosszul ott a nemzetiségi politikát. Zrenjaninban és környékén élnek magyarok, vannak magyar települések. S a nemzetiségi politika gyakorlásában vannak olyan dolgaik, amelyeket mi is tudunk hasznosítani, természetesen saját kö-‘ rülményeinket. figyelembe véve. _ Együttműködésünk gazdasági hasznosságáról is szólhatok. Azok a termelési rendszerek, amelyek nálunk létrejöttek. számukra is gazdag tapasztalattal szolgálnak, hiszen ott is megvalósíthatók. Kapcsolataink révén jutottunk kinemesített; vetőmagvakhoz napraforgóból, búzából, kukoricából. Ezeket gazdaságaink jó eredménnyel fel is használták. A zrenjanini nyomdának igen sokat segített a magasabb színvonallal rendelkező Kner Nyomda: szakembereket küldött segíteni, tanítani. Köztudomású, hogy Zrenjanin is alföldi város, s ebből következően azonos gondjaink vannak kommunális területeken Számos ötletet tudtunk egymásnak adni valamilyen probléma megoldására. Nekem nagyon tetszik, ahogyan építkeznek, szép lakásokat csinálnak. Építőiparuk magasabb kultúrával dolgozik. Itthon fel is hívtuk a figyelmet: érdemes tanulni. A gyermekélelmezés céljára nagyon szép komplett épületet hoztak létre. Az ott szerzett tapasztalatok némelyikét már az iskolacentrumban épített konyhánknál hasznosítottuk. Tényleg hosszan lehetne sorolni e testvérvárosi kapcsolat politikai, gazdasági, kulturális, igazgatási hasznát. S minél inkább válik A kapcsolat konkréttá, annál több a számunkra is kézzelfogható haszna azon kívül, hogy kitekintést enged, hogy ösztönöz, hat a provincialista szemléletmód ellen, jó irányba formálja gondolkodásunkat. — Köszönjük a válaszokat. Sok sikert kívánunk az együttműködési program megvalósításában. — e —
