Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
1980. január 25-, péntek iJHaUKfiW Mezöberényi összegzés n népképviseleti, önkormányzati tevékenységről és az idei költségvetésről tárgyalt Gyoma nagyközség Tanácsa A mezöberényi községi pártbizottság 14 alapszervezeténél is befejeződtek a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések. Karcag József, a községi pártbizottság munkatársa elmondotta, hogy az egyre jobban fejlődő, szépülő Mezőberény és Csárda- szállás kommunistái a párt- csoportértekezleteken, a taggyűléseken kifejtették: támogatják a párt politikáját, azokat a célokat, amelyeket a Központi Bizottság a XII. kongresszus elé kíván terjeszteni. A vitakészséget mi sem bizonyította jobban: az 53 pártcsoportgyűlésen a megjelenteknek csaknem a 40 százaléka mondott véleményt az irányelvekről. A vezetőségválasztó taggyűléseken pedig 82-en szólaltak fel. Szinte valamennyi alapszervezetnél foglalkoztak a város és a falu gazdasági, kulturális közeledésével. Ennek kapcsán többen kifogáBIB-tervek Közműfejlesztés, vendéglátói hálózat bővítés, területnövelés öt évvel ezelőtt költözött „haza” — Balatonfüredre — a fővárosból az újjászervezett Balatoni Intéző Bizottság. A társadalmi testület — miután a Minisztertanács határozata megszüntette a balatoni tárcaközi bizottságot — kezelője lett a központi fejlesztési alapnak, és jelentős koordinációs feladatot is kapott. Az új szerepkörről, a Ba- laton-fejlesztés helyzetéről és feladatairól nyilatkozott Rosta Sándor, a BIB főtitkára az MTI munkatársának. — A Balatonhoz öt évvel ezelőtt hazatért intéző bizottság az első évben 2 millió forintos támogatási alappal rendelkezett. Ebben az ötéves tervben már több, mint 700 millió forintos, központi fejlesztési alapot kell program szerint felhasználnunk. Ezen felül ötéves tervciklusonként mintegy 10 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet a tárcák, főhatóságok a Balaton-fej- lesztésre költhetnek. Ezentúl ennek felhasználását is bizottságunknak kell egyeztetnie az Országos Idegenforgalmi Tanáccsal és a három solták, hogy a fejlődés ellenére még bőven van tennivaló. Gondot okoz az áruellátás, itt drágább a villamos energia. Éppen ezért kívánatos a meglevő különbségek csökkentése. Egyértelműen leszögezték: mindent meg kell tenni a népgazdaság egyensúlyának javításáért, amelynek egyik tényezője a központi akarat nagyobb érvényesítése. Az Aranykalász és a Petőfi Termelőszövetkezet taggyűlésén szóvá tették: lemaradtak a tervezésben, mert nem rendelkeznek megfelelő információval, enélkül viszont akadozik a hatékony munka. Néhányan hangsúlyozták: ma már természetesnek vesszük az élet- körülmények változását, a nyugdíjak emelését. Az elkövetkezendő években többet kell foglalkoznunk a feltételekkel, ahonnan az állam előteremti a pénzt az életszínvonal javításához. Egyszóval: jobban szükséges dolgozni. megye tanácsával egyetértésben. — A Belkereskedelmi Minisztérium gyorsfejlesztési programja lényegesen enyhítette az 1978-ban jelentkezett gondokat. Azóta több, mint tízezerrel bővítettük a kempinghálózat befogadóképességét, s megszűntek az úgynevezett vadtáborok. A kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat 10 ezer négyzetméternyi bővítését célzó gyorsfejlesztési programot ebben az évben fejezzük be. Lendületet vett a közműfejlesztési és a köztisztasági program végrehajtása, terv készül a víharjelző szolgálat korszerűsítésére. — Ami a tóvidék távolabbi jövőjét illeti, az új regionális terv már nemcsak a 42 tóparti településsel számol. Fokozatosan bevonjuk az üdültetés és turizmus szolgálatába a part 10—15 kilométeres sávját, és ez további 150 települést érint. Napirendre kerül a lassan elnéptelenedő Balaton-fel- vidéki kis településeken az első üdülőfalvak tervszerű kiépítése is. A párttagok nagy érdeklődést tanúsítottak a párt- és a tömegszervezetek feladatait taglaló fejezet iránt. Egyetértettek azzal, hogy erősödjék a párt vezető szerepe a társadalom valameny- nyi területén. Ezután mindenütt következetesebben, aktívabban kell részt venni a határozatok helyi végrehajtásában. Konkrét esetekben a felelősségre vonás legyen egyenes arányban a mulasztással, különösen olyan esetekben, amikor súlyosan megsértik a társadalmi tulajdont. Az alapszervezetek vezetésében javult á fizikai dolgozók, a 30 éven aluliak és a nők aránya. Az újonnan megválasztottak többsége megfelelő politikai végzettséggel rendelkezik, a KISZ- ben vagy más tömegszervezetben bizonyította rátermettségét a mozgalmi munkára. A KPVDSZ Békés megyei bizottsága elkészítette a megye sajátosságainak megfelelő munkatervet, amely 1980. első felében meghatározza a szakszervezet gazdaságpolitikai, kulturális, nevelő, érdek- védelmi és szervezési feladatait. A gazdasági munkát a szakszervezet sajátos eszközeivel kívánják segíteni. Tovább fejlesztik a szocialista munkaversenyt, brigádmozgalmat, az újításokat. Az üzemi demokrácia kiszélesítésével igyekeznek felszámolni a formalitásokat. Az üzletpolitikai célok kidolgozásánál fontos az üzem- és munkaszervezés javítása, a pelső tartalékok feltárása, a takarékosság. Az is szükséges: a tervek úgy kerüljenek a különböző fórumok elé, hogy azok közérthetően fogalmazzák meg a tennivalókat, alkalmasak legyenek az önálló vélemények kialakítására, s vitára ösztönözzenek. A megyei bizottság gondot fordít arra, hogy a vállalatoknál, szövetkezeteknél megfelelő bérpolitikai tervek készüljenek. Az együttes ülések állásfoglalásai és döntései alapján javuljon a dolgozók élet- és munkakörülménye, a szociális ellátás, kielégítsék a művelődési, kulturális igényeket. Ugyanakkor az alapszervezetek útján szorgalmazzák a differenciálást, a teljesítményekkel arányos bérek és jövedelmek kialakítását. Nagy szerepet szánnák a művelődési bizottságoknak. A kulturális-nevelő munka jobbá tételéért együttműködnek a párt- és a KlSZ-alapTegnap délután tartotta idei első ülését Gyoma nagyközség Tanácsa. Napirendjén a tanács népképviseleti, önkormányzati tevékenysége tapasztalatainak, az ezzel kapcsolatos feladatoknak a megvitatása, a nagyközség 1980. évi költség- vetési és fejlesztési tervjavaslatának elfogadása, valamint a megyei tanácstagok beszámolója szerepelt. Ami az első napirendet illeti, a jelentés célja az volt, hogy összegezze, hogyan érvényesült az 1973—79-es időszakban a tanács népképviseleti, önkormányzati szerepe és tevékenysége. Mint az előterjesztés bevezetőben megállapította, a tanács népképviseleti jellegének szervezetekkel. Azon lesznek, hogy valamennyi oktatási formában, főleg a bizalmiak és a szocialista brigádvezetők tanfolyamán elemezzék a vállalati, szövetkezeti terveket, az áruforgalmat, a gazdálkodást, ezek megvalósítására mozgósítsák a tagságot. A politikai oktatásokkal párhuzamosan a csoportértekezleteken megvitatják a párt XII. kongresszusának irányelveit. Nem a kereskedelem hántásának szándéka vezérel, ezt már most ki kell jelentenem. A napokban végigültem a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülését, amelyen éppen a vendéglátás helyzetéről volt szó. Az ott elhangzott sikerek és gondok egybeestek saját tapasztalataimmal. Egyetértés volt bennem azzal a megállapítással is, hogy alapvetően elégedettek lehetünk a meglevő színvonallal, amely természetesen nem azonos az igényekével. Ezer és ezer embernek adnak naponta ebédet, szolgálják ki őket. Igaz, nem mindig pattan a pincér az asztalunkhoz, ha ott helyet foglalunk. Menthetném azzal, hogy az vesse rájuk az első követ ezért, aki végigpróbál- ta, mit jelent egész nap talpon lenni, nehéz tálcákat hordozni. Persze ezt vállalták, tehát jogosan elvárjuk, hogy tegyék is jól, amit tenniük kell. Szóval nem felmentést akarok számukra elérni, csak annyit, hogy lássuk: hiba bennünk is van. Hányszor elmondjuk: már fél órája itt ülünk, s a pincér még csak ránk. se nézett. Pedig ez a fél óra a valóságban csak öt perc. Türelmetlenek vagyunk. Szidjuk a vendéglátó üzleteket, mert koszos az asztalon a terítő. De vajon ki koszolja össze az abroszokat, vagy a mellékhelyiségeket? Ki részegedik le nem egyszer állati süniig? Nem a felszolgálókra jellemző ez elsősorban, hanem a „kedves vendégek” egyikére, másikára. De most sem állítom, hogy vétlenek lennének akár ebben is. Hiszen mindenütt nagy betűs \ írás hirdeti: „Ittas egyéneket nem szolgálunk ki!” Mégis kiszolgálják. S ha nem, sokszor randalírozás a következménye. Ilyenkor bizony jó lenne az a bizonyos „kidobóember”, vagy rendőreink gyakoribb megjelenése. két szorosan összefüggő oldala van, a tanács összetétele és a lakosság képviselete. Ami az előbbit illeti, a tanács összetétele fejlődött, változott, de a foglalkoztatási arányokhoz képest nem megfelelő. Ma már a munkások száma lényegesen meghaladja a mezőgazdaságban dolgozók számát, ugyanakkor képviseletük a tanácsban nem tükröződik. Továbbra is javítandó a fiatalok és a nők aránya. A népképviselet elsősorban a tanácstagok személyes tevékenysége révén érvényesül. A tanácstörvény életbe lépése serkentő hatással volt a tanácstagok munkájára, aktívan képviselik választókerületük érdekeit a tanácsüléseken, valamint a bizottságokban. A tanács hatásköre az elmúlt évben jelentősen megnövekedett, saját rendeletéinek és határozatainak színvonala javult. összességében megállapítható, hogy a tanács népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegének erősödése, a rendelkezésre álló eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodást, a helyi erőforrások felkutatását, az önállóság növekedését, az államigazgatási tevékenység színvonalának emelését szolgálta. A következő példámmal mégis vendéglátó üzletünk egyikét bántom. Oka, hogy az eset ott történt, de más vonatkozásban másutt is történhetett volna, és sajnos történik is napról napra. Békéscsabán az Univerzál Aruház tőszomszédságában van egy büfé. Délidőben sok sietős ember jár oda néhány falatra, hogy elverje élhét. Talpon állva a márványlapos asztalkák körül fogyasztják a kolbászt, a bablevest, a sülteket, vagy mást. Látszik mindenkin, hogy kevés az ideje, vagy a diákzsebhez kelj méreteznie déli kiadását. Nagyon áldásos intézmény, több is elkelne belőle szerte a megyében. A minap, két megbeszélés között én is beugrottam ide futó ebédre. Csúcsforgalom volt. Lehettek vagy húszán is előttem a sorban. Türelmesen vártam, míg kimérték a kért kolbászt. Huszonkettő hetven — közölte a nagyobb darabra sikerült kolbász árát a kiszolgáló, s azt is, hogy hozzam a blokkot a pénztártól. Az messze, a bejáratnál volt. Sorba álltam ott is. De itt már többen voltak előttem, mert a más pultoknál vásárlók is ide kényszerültek. Öralesve, hogy mennyi időm is marad még a fogyasztásra, végül sorra kerültem. Mondtam az összeget, fizettem, kaptam a blokkot és a visszajáró pénzt. Siettem a kiszolgálópulthoz, hogy mielőbb beállhassak újra a sorba. Türelmem egyre fogyva rám került a sor. Adom a blokkot, kérem a kolbászt. — Ez kevesebb harminc fillérrel — közölte az eladó —, tessék hozni egy harmincfilléres blokkot. Felszökött fejemben a vér, s azt hittem, menten kidőlök nemcsak a sorból, hanem az életből is: még kétszer újra sorba állni, amikor nekem már az eddigi három is sok volt?! Eddig az eset. De azóta sem értek néhány dolgot. Miért kell bemondásra hozni a A testület a továbbiakban megtárgyalta/az idei költségvetési és fejlesztési terv- javaslatot. Gyoma nagyközség Tanácsa az idén csaknem 26 millió forintos költségvetéssel és 12,2 .millió forintos fejlesztési alappal gazdálkodik. A költségvetésen belül különösen a gazdasági ágazat összege növekedett.-Utak, hidak felújítására 3,7 millió forintot szánnak, amely 3 kilométer út felújítását biztosítja. Az egészségügyi ágazat költségvetése is növekedett, úgyszintén a kulturális ágazaté, amely utóbbi négy napközis csoport fejlesztését biztosítja. A községi tanács mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkával is számol, amelynek teljesítéséhez megvannak a feltételek. A nagyközség lakói évek óta élen járnak a társadalmi munkában. A tanácsülés a továbbiakban megvitatta és elfogadta a megyei tanácstagok munkájáról szóló jelentést, valamint a Gyoma—Endrőd általános rendezési tervéhez készült szabályozásokat, előírásokat. A tanácsülés bejelentésekkel, interpellációkkal zárult. blokkot? A jó szándékú el- hallás dupla időbe és bosz- szúságba kerül mindenkinek. Igaz, előre is lehetne fizetni, mert az árakat kifüggesztették, de mikor kap az ember pontosan olyan súlyú kolbászt — vagy más egyebet— amennyit kér. Pár dekával mindig több, vagy kevesebb: reklamálni pedig már egyikünk sem mert. De leginkább azt nem értem, hogy az ételkiadásnál elhelyezett pénztárgép, amely rövid ideig — hónapokkal ezelőtt — üzemben volt, miért áll elárvultán. Akkor az ételkiadás után a pénztáros a tálcán levő étkeket blokkolta, ég egy sorba állással megúszta mindenki az ételválasztást, a fizetést. Az ésszerű forgalomszervezés ez lenne. Csökkenne a tolongás, nőne a büfé „áteresztőképessége”. Talán nincs, aki a pénztárgép mögé üljön? A létszám-megtakarítás okán állott elő ez a helyzet? De vajon megtakarítás-e az ilyen? Az üzletnek kétségtelenül, de mennyivel több megy el a vásárlók idejéből! A takarékosság és az ésszerűség édes testvérek. Ez eset-' ben még csak nem is mostohák. Lehet, hogy köszönő viszonyban sincsenek egymással. Tudom, apróság, amiről szóltam. De az ilyen csekélységek, ha egymásba kapcsolódnak — és sajnos sokszor, sok helyen kapcsolódnak — megkeserítik az ember életét. Pedig nem kellene sok a változtatáshoz: az eladó képzelje vásárlónak magát, amikor elad, az értekezleten a semmi újat, de azt hosszan magyarázgató felszólaló képzelje hallgatónak magát, a sáros cipővel szobába lépő vendég élje bele magát a takarító háziasszony szerepébe, és így tovább. Mert a dolgok lényege az, hogy raboljuk egymás idejét, pedig ebből van a legkevesebb. Talán ezért is jut olyan kevés a tartalmas életvitelre. —g— Jó dolguk van Szarvason a Szirén Szövetkezet asszonyainak, lányainak, ugyanis a szövetkezetben működő fodrászüzletben helyben csináltathatják meg frizurájukat Fotó: Gál Edit Formalitások nélkül S. F. Becsüljük egymás idejét!
