Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

1980. január 22., kedd o Szerkesztőségünkben nagy érdeklődés mellett zajlott le tegnap dél­után a Népújság—Köröstáj klubdélután idei első összejövetele. A klubtalálkozók új programjának megfelelően a jövőben szerkesztő­ségünk igyekszik a képzőművészeti, színházi és irodalmi élet neves képviselőinek részvételével rangosabbá tenni ezeket a találkozókat. Tegnapi vendégünk Bereczki Lóránt, az MSZMP KB tudományos­kulturális, közoktatási osztályának munkatársa tartott kulturális éle­tünk legizgatóbb kérdéseiről nagy hatású vitaindító előadást, majd a klubtalálkozó termékeny vitával folytatódott. Ez alkalomból mu­tatkozott be házitárlatunk vendége is, Tóth Ernő, Békés megyei fes­tőművész Fotó: Gál Edit iUUuuuutuuu%muu%um%u%u%uuHu%nwVM Mi újság a képcsarnokban? Csaknem hatvanezer fo­rinttal teljesítette túl 1979. évi tervét a Képcsarnok Vál­lalat békéscsabai Munkácsy Mihály bemutatóterme. Az elmúlt évben egymillió 558 ezer forintos forgalmat bo­nyolítottak le. Az utóbbi években főként a bútorok iránt nőtt a kereslet, ebből tavaly több, mint 1 millió forintot értékesítettek. A vá­sárlók elsősorban a variál­ható, ízléses kisbútorokat ke­resték. A képzőművészeti al­kotások közül főként az olaj- festmények iránt jelentke­zett fokozott igény. Változat­lan mennyiségben keltek el a rézkarcok, grafikák, szob­rok és plakettek. A fokozó­dó érdeklődést bizonyítja, hogy a kiállításokat egyre többen látogatják, s igen so­kan vásárolnak is a műal­kotásokból. Az idei év első kiállítását Réti Mátyás bu­dapesti festőművész munkái­ból február 28-án nyitja meg a képcsarnok. Február 4-től 8-ig Pécsett: Huszonkét játékfilm a XII. játékfilmszemlén A tavalyi esztendő vala­mennyi magyar játékfilmjét bemutatják — szám szerint 22 alkotást — Pécsett a feb­ruár 4-én kezdődő XII. ma­gyar játékfilmszemlén — jelentette be hétfőn a Fé­szek Klubban tartott sajtó- tájékoztatón Szabó B. Ist­ván, a Kulturális Miniszté­rium Filmfőigazgatóságának vezetője. A mecsekalji városban ez­úttal 10. alkalommal sorra kerülő filmszemle nyitó nap­jának programján egy film- bemutató szerepel; Rózsa Já­nos alkotása, a „Vasárnapi szülők”, amelynek egyúttal ez lesz az országos premier­je is. Amint Bernincs Fe­renc, a Baranya megyei Ta­nács művelődési osztályá­nak vezetője, a szemle igaz­gatója elmondta: minden nap más játékfilmstúdió ter­mését mutatják be a közön­ségnek. Így 5-én az Objek­tív, 6-án a Dialóg, 7-én a Budapest, 8-án pedig a Hun­nia filmstúdió produkciói szerepelnek a filmszemle mozijainak műsorán. Kulturális életünk kiemel­kedő fontosságú eseményére ötszáz hazai és mintegy fél száz külföldi vendéget vár­nak a rendezők. Az érdeklő­dés a filmek iránt 'is fi­gyelemre méltó, a jegyek 75 százaléka már elővételben elkelt. Versmondóink sikere Szegeden Az elmúlt hét végén, szom­baton a szegedi Juhász Gyu­la Művelődési Központban rendezték meg a munkásfia­talok V. országos vers- és prózamondó versenyének te­rületi középdöntőjét, ame­lyen Báes-Kiskun, Pest, Tol­na, Baranya és a házigazda Csongrád megyei fiatalok mellett a békési versenyzők is ott voltak. Az országos döntőn me­gyénket Bús Anikó, az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vál­lalat, Skorka Tibor, a békés­csabai Lenin Tsz és Dávid János, a kardoskúti kőolaj­feltáró üzem dolgozói képvi­selik majd, mivel a szegedi középdöntőben a legjobb tel­jesítményt nyújtották. A döntő színhelye Salgó­tarján, az országos vers- és prózamondó verseny idő­pontja április 18—20. lesz. Földraizinév-tár Az utóbbi hetekben megjelent kötetekkel együtt eddig 11 me­gye földrajzinév-tára készült el, túljutott tehát félidején a Kar­tográfiai Vállalat 1978-ban elkez­dett nagyszabású sorozata, amely megyénként külön kötetbe gyűjtve adja közre a hazai tá­jak fontosabb földrajzi elneve­zéseit. Idén újabb öt kötet lát napvilágot, s 1981-ben a fenn­maradó három kiadásával zárul le a mind a 19 megyénket fel­ölelő vállalkozás. Az eddig megjelent kötetekkel a Dunántúl, valamint Pest és Csongrád megye földrajzinév-tá- rának összeállítása fejeződött be. Fizetüvendég-szolgálat megyénkben A megyei idegenforgalmi hivatal elmúlt évi tevékeny­ségét értékelve Inokai János- né irodavezető elmondta, hogy a korábbi évekhez ha­sonló feltételek mellett 20 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolított le a gyulai, az orosházi és a békéscsa­bai kirendeltség. A tavaszi, nyári és őszi idény után té­len is fogadják a vendége­ket, ez a nyárihoz képest azonban csak a forgalom alig 15 százalékát teszi ki. A télen is igénybe vehető fürdő- és pihenési lehetősé­get tovább szeretnék népsze­rűsíteni és ismertetni az idősebbek, nyugdíj ások kö­rében. Az elmúlt évben a gyulai kirendeltség a ven­dégek csaknem 70 százaléká­nak biztosított, általában 7—14 napi tartózkodásra, összesen 74 696 vendégéj­szakára szállást. A fizető­vendég-szolgálati szobák nemcsak számukban növe­kednek, hanem január 1-től 50 százalékkal növekedett a szobák ára is. Gyulán csak­nem 750 hely, Orosházán és Békéscsabán 200-200 hely van jelenleg forgalomban. Ebben az évben a gyulai kirendeltség új helyre köl­tözik, ahol nagyobb appará­tussal az összes idegenfor­galmi tevékenységgel fog­Önkéntes véradás szívműtéthez Békéscsabán január 28-án 8 órától a véradóállomáson ingyenes, önkéntes véradást szerveznek Drenyovszki Pál- né, a 3. sz. általános iskola pedagógusának szívműtété­hez. A 34 éves pedagógusnő a szegedi klinikán fekszik, s immár második szívműtété­re vár. A nagy mennyiségű vér Összegyűjtése érdekében szervezi és várja a véradóál­lomás a segíteni kész embe­reket. lalkozik majd. Orosházán ebben az évben elkészül a 120 személyes szálloda, amely tovább javítja majd a város idegenforgalmi helyze­tét. A békéscsabai kirendelt­ség a napokban kezdte meg a belföldi menetjegyek árusí­tását, amellyel most már a szolgáltatások teljes körét végzi az iroda. A'z elmúlt évben elért jelentős növeke­déshez hasonló módon sze­retnék ebben az évben is a szolgáltatásokat a vendégek­nek biztosítani. Felhívás Az Agrárfelsőoktatási In­tézmények Felvételi Előké­szítő Bizottsága az állami gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben, és a mező- gépiparban dolgozó tehetsé­ges szakmunkások számára egyetemi, főiskolai felvételre előkészítő tanfolyamot indít. Az 1980 szeptemberében kezdődő, tízhónapos, inten­zív tanfolyamra jelentkez­hetnek mindazok a szak­munkások, akiknek a mun­kahelye a MÉM-tárcához, illetve a KGM-tárcán belül a MEZŐGÉP Tröszthöz tar­tozik. A tanfolyam 26 hetes bent­lakásos és 12 hetes otthoni tanulással egybekötött sza­kaszból áll. Ennek eredmé­nyes elvégzése és sikeres egyetemi, főiskolai felvételi vizsga letétele után a részt­vevők a mezőgazdasági, élel­miszeripari, fagazdasági, mű­szaki, közgazdasági és jogi felsőoktatási intézmények nappali, esti vagy levelező tagozatán — üzemi ösztön­díjasként (havi 2100—4000 Ft) — tanulhatnak tovább és szerezhetnek egyetemi vagy főiskolai diplomát. A tanfolyamra történő je­lentkezés egyik alapvető fel­tétele a munkahely (vállalat, mgtsz) egyetértő ajánlása, míg a többi feltétel a 10/1978. (VIII. 29.) OM— MüM számú együttes ren­delet (Magyar Közlöny 1978/57. szám) 4. §-ában ta­lálható meg. Ugyancsak e rendelet intézkedik a tanfo­lyamra felvettek anyagi és szociális juttatásairól. Kérjük az érdeklődő mun­kahelyeket és szakmunkáso­kat, hogy továbbtanulási (taníttatási) szándékukat a munkahelyi cím, a továbbta­nulásra kiválasztott felsőok­tatási intézmény megjelölé­sével levélben, legkésőbb 1980. február 15-ig az alábbi címen jelentsék be: Agrárfelsőoktatási Intéz­mények Felvételi Előkészí­tő Bizottsága, szakmunkás tanfolyama GÖDÖLLŐ, Agrártudo­mányi Egyetem, 2103. Az érdeklődők részére a tanfolyam részletes felvételi tájékoztatóját megküldjük. Dr. Szendrö Péter, a FEB elnöke Kovács Géza fafaragóművész első önálló kiállítása nyílt ja­nuár 21-én, tegnap délután Békéscsabán, a megyei K1SZ- vezetőképző iskola előadótermében. A sokoldalú, tehetséges fiatalembert, aki az iskola tanára — mint művészt —, Karaba György, a vezetőképző iskola igazgatója mutatta be a hall­gatóknak, akik nagy tetszéssel fogadták a faragásokat, és kérdésekkel árasztották el az alkotót. A kiállítás három hétig látható a KISZ-iskolán Fotó; Veress Erzsi Értékrend így ideje mintha ke­vesebbet beszélnénk I az életmódról, s ha mégis, rendszerint ezzel in­tézzük el: most nem az a kérdés, hogyan éljünk, ha­nem az, hogy miből. Pedig a kettő elválaszthatatlan, fel­tételezi egymást. A különféle szükségletek kielégítését szolgáló lénye­ges és ismétlődő tevékenysé­gek — vagyis életmódunk összetevői — között több egymástól merőben eltérő rangsor állítható, azonban a szocialista világnézetű em­ber értékrendjében változat­lanul az életmód fő megha­tározói: a munka, a hivatás. Fejlődésünk egy korábbi szakaszában, amikor az em­lékezetes „frigiderszocializ- mus” vita zajlott, még ar­ról kellett meggyőzni jó­szándékú aggályoskodókat, hogy a munkából származó viszonylagos jólét nem fe­nyegeti a szocializmust. Visz- szatekintve nem könnyű • megérteni, miért szorult ez bizonygatásra akkoriban. Ma ugyanis egy másik nyilván­való igazságot kell ismétel­getnünk, nevezetesen azt, hogy viszonylagos jólétünket csak több és főleg jobb, át­gondoltabb munkával tud­juk megtartani. Ez azonban nem vonhatja el figyelmünket attól, hogy életünk középpontjában nem egyedül a viszonylagos jólét áll, hanem legalább annyira e jólét forrása, a munka. Napjaink nagyobb részét munkával töltjük, és senki­nek sem közömbös az, hogy milyen munkával, milyen munkatársak, milyen körül­mények között. Kedvező esetben, amikor a munka alkotó jellege és az egyén képességei, hajlamai találkoznak, kevésbé fáraszt a munkavégzés, és a jóleső fáradtság az alkotás örömé­vel párosul. örvendetes, hogy egyre több olyan mun­kakör létezik, amelyben meg lehet tenni az első, de leg­nagyobb lépést az emberi ön­megvalósítás, vagyis képes­ségeink minden oldalú ki­bontakoztatása felé. Példa erre a szocialista brigádok egy részének valóban sokré­tű, a munkán kívül a műve­lődésre és az egész életvitel­re kiható közös tevékenysé­ge. De az is kétségtelen, hogy mai viszonyaink között még túlságosan sok az alkotó jel­legűnek nagy jóakarattal sem nevezhető munka, és aligha hibáztatható automatikusan az, aki foglalkozásában, mo­noton részmunkájában nem tudja megtalálni a hivatá­sát. Az egyén választási lehe­tősége azonban ezekben az esetekben is megvan, s az már valóban rajta múlik, hogy az alkotó munka el­maradt öröméért mivel pró­bálja kárpótolni magát. Ha nehezebb a megélhetése, egé­szen természetes, hogy mel­lékmunkát vállal: így leg­alább a hónap végén több pénzt vihet haza a család­jának. Hiszen ezt a megol­dást választották már koráb­ban is sokan,, anélkül, hogy megélhetési gondjaik lettek volna; a nemzetközi statisz­tika tanúsága szerint pedig a különmunkák aránya min­den fejlett európai országban folyamatosan növekedik. Mert igényeink mindig előt­te járnak a kielégítésükhöz szükséges anyagi eszközök­nek, s ez — húzzuk alá — mindaddig nem is baj, amíg az eszközök célokká nem lépnek elő. Lényegében szabad válasz­tás kérdése az is, hogy vala­ki, felismerve tudásának, szakmai felkészültségének korlátáit, a sok áldozattal já­ró továbbtanulás mellett dönt, vagy „képzettségét” elegendőnek tartva, szabad idejében inkább különmun­kát vállal. Pedig a tanulás­tól idegenkedőknek rendsze­rint erős érveik vannak. Mit is lehet válaszolni azoknak, akik arra hivatkoznak, hogy keresetükből még a legszük­ségesebbekre sem telik, már­pedig ők addig akarnak jól élni, amíg fiatalok. Ha to­vább, kételkedünk, papíron is bebizonyítják, hogy külön­munka nélkül kocsira, kül­földi utazásra — és sajnos sok helyen a még hiányzó lakásra — soha nem jönne össze a pénz. Miért hangsúlyozzuk még­is a szabad választás lehető­ségét, miért állítjuk, hogy a dolgot jelenlegi helyzetükben is az emberekben kialakult értékrend, a szükségletek kö­zött felállított rangsor dönti el? Mert a tények furcsa módon azt mutatják, hogy a különböző formákban to­vábbtanulók között nagyobb a rendszeres vagy alkalmi különmunkát végzők rész­aránya, mint a „csak” dol­gozók körében. Vajon ezeknek az embe­reknek nem kell nagyon Is fontos szükségletek egész so­ráról lemondaniuk? A válasz nem kétséges, hiszen szabad időnkben — hajlamainknak és pénztárcánknak megfele­lően — a kikapcsolódás és szórakozás számos lehetősé­ge között választhatunk; azoknak azonban, akik to­vábbtanulnak és még mel­lékmunkát is végeznek a gyárban eltöltött nyolc óra után, bizony nem sok sza­bad idejük marad. Mégsem lenne helyes megszállottak­nak vagy áldozatoknak te­kinteni őket. Ha meggondol­juk, ezek az emberek szisz­tematikusan kidolgozták a maguk értékrendjét, asze­rint élnek, és teljesítve az aznapi munkát és tanulniva- lót, nem valószínű, hogy kü­lönösebb lyányérzetük lenne. legyük hozzá: ez a le­hetséges, bár nem I egyedül üdvözítő ér­tékrend társadalmi céljaink­kal is találkozik, mert a kép­zettebb ember jobban átlát­ja a termelési folyamatot, az emberi viszonylatokban könnyebben eligazodik. Kéri Tamás Kirándulások a Volán Touristtal A Békés megyei Volán Tourist-iroda az elmúlt év­ben a belföldi társasutak szervezésében ért el jó ered­ményt. A hazai kiránduláso­kat igen nagy sikerrel szer­vező iroda 12,8 százalékkal növelte az utak számát és bevételi eredményét. Csök­kent viszont a külföldi utak száma. A sikeres utak közül kedveltek voltak az egyéni valutakeretet nem terhelő hétvégi autóbusztúrák és a pár napos ausztriai utazások. Az utóbbi évek nagy sikere nemcsak itt, más utazási iro­dáknál ; "is a szovjetunióbeli társas és csoportos pihenő­túráknak volt. Méhészeti tanácskozás Hétfőn országos méhészeti szakmai tanácskozás kezdő­dött a Hungaronektár orszá­gos méhészeti szövetkezeti vállalat Zalaapátiban műkö­dő szakiskolájában. A méhé­szeti szaktitkárok, kisállatte­nyésztéssel és állategészség­üggyel foglalkozó szakembe­rek és kutatók 35 000 hazai méhész képviseletében a méz és méhészeti termékek ter­melésével és értékesítésével kapcsolatos időszerű kérdé­seket vitatják meg. A megbeszélés legfőbb cél­ja a világhírű magyar akác- és vegyes virágméz termelé­sének növelésé,' áz export fokozása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents