Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

1980. január 20., vasárnap o IJI jUUKfllfl KISZ-taggvülések az orosházi gépgyárban Azért, hogy a központi in­tézkedések, határozatok a gyakorlatban minél gyorsab­ban, és széles körben érvé­nyesüljenek, szükséges, hogy mielőbb, és minél többen megismerjék azokat. Így vé­lekedett az Orosházi Gáz­ipari Gépgyár KlSZ-bizott- sága, mikor elhatározta, hogy az 1980-as esztendőben a gyár dolgozóira, közöttük — a fiatalokra váró — gaz­dasági feladatokat, az új gazdasági feladatokat, az új gazdasági szabályozókat, s azok várható hatását meg­ismerteti a KISZ-tagsággal. Ezért a gyárban működő hat KISZ-alapszerevezet janu­árban taggyűlést tart, ahol az üzemi KISZ-bizottság felkérésére a gazdasági ve­zetők adnak tájékoztatást az említett kérdésekről a fia­taloknak. Egyetemi előkészítő a Megyei Művelődési Központban A Megyei Művelődési Köz­pont évről évre egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolya­mot szervez a megye főhi­vatású népművelőinek. Eb­ben az évben februártól má­jusig tart a magyar és tör- történelem szakos felkészí­tés. Január 25-ig jelentkez­hetnek ide a képesítés nél­küli népművelők és könyv­tárosok, akik érettségivel rendelkeznek. Hetente egy alkalommal, pénteken reggel 8-tól dél­után fél ötig lesznek a fog­lalkozások. Az előkészítő­tanfolyamot követően a nyír­egyházi tanárképző magyar­könyvtár, magyar-népműve­lés, történelem-népművelés, földrajz-könyvtár tagozatára, az egri tanárképző történe­lem-népművelés, ének-zene népművelés szakára, a szom­bathelyi tanárképző magyar­könyvtár, magyar-népműve­lés, történelem-népművelés, történelem-könyvtár, vagy a szegedi tanárképző főiskola magyar-népművelés, föld­rajz-népművelés tagozatára jelentkezhetnek a részvevők. A felsőfokú tanítóképzőben végzettek két év alatt könyv­tár, vagy népművelés kiegé­szítő szakon tanulhatnák Nyíregyházán és Szombathe­lyen. Egyetemi végzettségű­ek, valamint főiskolán nép­művelési szakot végzettek­nek hároméves népművelési kiegészítő kezdődik Buda­pesten az ELTÉ-n és Deb­recenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A levelező tagozatra je­lentkező továbbtanulók a munkáltatóikhoz nyújtsák be papírjaikat, s innen február 15-ig kell a megyei tanács művelődésügyi osztályára to­vábbítani a jelentkezéseket. A további rangsorolás alap­ja az előkészítő tanfolyamon nyújtott teljesítmény lesz. Nyílt nap a népművészetek jegyében A békéscsabai Kulich Gyu­la Ifjúsági és Űttörőház ja­nuár 25-én, pénteken dél­után 4 órai kezdettel „nyílt napon” várja a város ifjú­ságát. Többek között a ház­ban működő ifjúsági és út­törőcsoportok mellett a vá­ros valamennyi úttörőcsapa­tát, KISZ-szervezetét és if­júsági klubját. A délután 4-től késő estig tartó programok műhelyfog­lalkozásokkal kezdődnek. A vállalkozó kedvűek válogat­hatnak a textilfestő, játék­készítő, fafaragó, makramé, kosárfonó, szövő, népi hímző és agyagozó műhelymunkák között. A belépőjegyeket ér­demes megőrizni, ugyanis a jegyek egyben tombolaként is szolgálnak, amelyekkel hím­zett térítőkét, makramé öve­ket, batik térítőkét és kép­zőművészeti tárgyú könyve­ket lehet nyerni. A gazdag délutáni prog­ram este fél 8-kor a nagy­teremben táncházzal, játék- és daltanulással ér véget. A nyílt nap keretében a rende­zők igyekeznek minden talp­alatnyi helyet kihasználni. A nagyteremben Békés megye népi műemlékeit bemutató kiállítás nyílik, az előtérben pedig az úttörőház citeraze- nekara deríti jó hangulatra a belépőket. Az első emele­ti egyes teremben könyv- és hanglemez-árusítás, az elő­térben cserépvásár. A vidám vendéglátáshoz hozzátartozik majd a szamovárban főzött tea, s a ropogós perecek áru­sítása is. ; Kukucs...! Mindenki gyermekkorából ismerheti ezt a kedves, de valójában csak a kicsiny gyermekeknek élvezetes játékot. |)e hát ezentúl a felnőtteknek is játszaniuk ; kell, ha ezekben a téli hónapokban vásárolni szeret­nének. Néhány békéscsabai üzletben — elsősorban az Univerzál .Vállalat boltjaiban — úgynevezett szélfogó­függönyöket szereltek fel. Eddig rendjén is van: az ál­landóan nyitogaiott ajtó mellett, a hidegben, a szűk, kis boltocskákban bizony rossz lenne eladónak, pénz­tárosnak lenni, ha nem lenne a bőrpaszpolos, vaskos ; szélvédő. Csak hát a használata! A kifelé jövők, a be­felé igyekvők nem is sejthetik, van-e valaki a függöny másik oldalán. Teljesen jó szándékkal, mi több: aka­ratlanul .vágtak már gyomorba engem is. Még elkép­zelni is szörnyű, ha egy kétméteres férfi rántja szét a függönyt a belső oldalon, s ugyanakkor egy testes hölgy igyekszik befelé... No, eredetileg úgy készítik ezeket huzat- és hideg- j fogó alkalmatosságokat, hogy átlagos fejmagasságban ; valami törhetetlen, de átlátszó lemezt szerelnek bele. Például, a plexinek nevezett szerves üveget, vagy vas­tagabb polietilén-lapot. Aki a .csabai függönyöket ter­vezte, az megfeledkezett erről az apróságról. Mi, vá­sárlók pedig játsszuk tovább a „Kukucs, ki van ott?” — című, nem épp kellemes társasjátékot! Jó szórako- : zást! —silá­Lázár György fogadta Do Muoit Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja szombaton a Parlamentben fogadta Do Muoi vietnami miniszterel- nök-helyetteset, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának póttagját, aki a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság nyolcadik ülésszaka alkal­mából, küldöttség élén tar­tózkodik hazánkban. A szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett Borbán- di János, a kormány elnök- helyettese, az együttműködé­si bizottság magyar tagozatá­nak elnöke, valamint Chau Tho Thong, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Ünnepélyes állománygyűlésen a békéscsabai munkásöröknél Tegnap, szombaton délután ünnepélyes állománygyűlésre sorakozott fel a békéscsabai városi munkásőregység. El­sőként a Lenin-szobornál el­helyezték a kegyelet és tisz­telet koszorúját, majd az if­júsági és úttörőházba, az egységgyűlés színhelyére vo­nultak. Az elnökségben ott volt Csatári Béla, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának tit­kára, Pusztai Kálmán, a munkásőrség Békés megyei parancsnokának helyettese, dr. Ábrahám Béla, a párt városi bizottságának első tit­kára, valamint az egység névadójának húga, Puskás Mihályné Kulich Jolán. A Himnusz elhangzása után Zolnai László, Mezőberény nagyközség pártbizottságának titkára nyitotta meg az ülést, majd Valentinyi Mi­hály egységparancsnok érté­kelte a békéscsabai munkás­őrök elmúlt évi tevékenysé­gét és vázolta az idei felada­tokat. Az ünnepi beszéd után a legjobbaknak átadták a kiváló parancsnok és mun­kásőr jelvényeket és a szol­gálati érdemérmeket. Ezt követően esküt tettek az új munkásőrök, majd Gulyás Ferenc leszerelő átadta fegy­verét Kovács Pál új munkás­őrnek. Az ünnepségen felszólalt Csatári Béla és dr. Ábrahám Béla. Az ünnepélyes állo­mánygyűlés az Internacioná- lé hangjaival ért véget. Hangversenyek megyénkben Az Országos Filharmónia Békés megyei szervezete ren­dezésében több hangversenyt is rendeznek a következő hé­ten megyénkben. Január 21- én, hétfőn este 7 órától Gyu­lán, a művelődési központ­ban Sebő György tartja ön­álló zongoraestjét. Az Ame­rikából érkezett zongoramű­vész Mozart-, Schubert-, Chopin- és Liszt-művekből válogatta össze műsorát. Mű­sorismertetőt Máriássy Ist­ván tart. Ugyancsak hétfőn, január 21-én kezdődnek a bécsi klasszikusok muzsikájából ízelítőt adó ifjúsági hangver­senyek, a negyedik évfolya­mosok, valamint 28—29-én a középiskolások és szakközép- iskolások részére. Az előadá­sokat Martos László vezény­letével a Békéscsabai szim­fonikus zenekar tartja. Az ifjúsági hangverseny- sorozat második évfolyamo­sai, január 21-e és 23-a kö­zött a szláv népek zenéjével ismerkednek. A műsorban fellép Bálint Mária (hegedű), Almássy László (zongora). Békéscsabán január 23-án, szerdán a Jókai Színházban lép fel a debreceni MÁV fil­harmonikus zenekar Lukács Ervin vezényletével. A mű­sorban neves hegedűművé­szünk, Kovács Dénes műkö­dik közre. Az előadás hall­gatói Händel: Tűzijátékát, Beethoven: D-dúr hegedű­versenyét és Bartók: A cso­dálatos mandarin című mű­vének szvitjét hallhatják. TJXJttXfjttfrTfxrxJZttttxxracriyxmxxjijjL A napokban átadták Békéscsabán, a Lencsési úton létesített patyolatszalont. A Békés megyei Patyolat Vállalat a szalonra több mint félmillió forintot fordított. Ebből az összegből mo­sógépeket és hozzá tartozó kiegészítő berendezéseket vásárol­tak, s helyeztek üzembe. Az új szalonban vegytisztítással, bérágynemű-kölcsönzéssel és helyben végzett piperemosással várják a megrendelőket Fotó: Veress Erzsi Takarékoskodni — ésszerűen , Q műszaki haladás, a gazdaságok műszaki-tech­nikai színvonalának fejlődése több forrásból táplálkozik. Első helyen említjük azokat a be­ruházásokat, amelyek a műszaki-technikai bázist meg­újítják, fejlettebbre cserélik. A műszaki haladás má­sodik számú előrevivője a folyamatos kutatás-fejlesz­tés, amely egyrészt termelési eljárásokat, másrészt a termékeket korszerűsíti. A műszaki fejlesztésnek ak­kor is nélkülözhetétlen a szerepe, amikor a rekonst­rukciós beruházások lehetősége viszonylag nagy; a mű­szaki-technikai bázist ugyanis soha nem lehet egyidő- ben széles körben korszerűsíteni, a megújításból ki­maradó területeken kizárólag műszaki fejlesztéssel le­het az elmaradást mérsékelni. Napjainkban — s ez koránt sem csupán 1980-ra vonatkozik — mindenfajta beruházás lehetősége mérsékeltebb a korábbinál, kö­vetkezésképpen égetően időszerű a műszaki fejlesztés maximális hasznosítása. Más szempontok, követelmények is előtérbe helye­zik a kutatás-fejlesztést, a technológiai eljárások, a gyártmányok korszerűsítését. A termékszerkezet átala­kítása lényegében a technológiai és a gyártmánystruk­túra átformálását jelenti. Ha a műszaki fejlesztés növekvő szerepét egybevet­jük a tényleges, a valós műszaki fejlesztési tevékeny­séggel, lehangoló képet kapunk. Az iparban ugyanis az tapasztalható, hogy évről évre növekszik mind az újonnan képződő, mind pedig a fel nem használt mű­szaki fejlesztési alap. A műszaki fejlesztéssel való „ta­karékosság” logikus következménye, hogy az évente újonnan bevezetett és korszerű gyártmányok termelé­sének aránya alacsony, sőt csökken. A gépiparban pél­dául az előző évtized utolsó éveiben a termelés és az értékesítés több, mint tíz százalékát alkották az adott évben bevezetett új gyártmányok, a hetvenes évek ele­jén 5—6, 1978-ban pedig már csak alig több, mint 4 százalékát. Az egész népgazdaság műszaki fejlődésé­ben kulcsszerepet betöltő vegyiparban 1978-ban mind­össze 1,9 százalék, a vegyipari export jelentős részét szolgáltató gyógyszeriparban pedig csupán 1,4 száza­lék volt az új gyártmányok részesedése a termelésben. Miközben a műszaki fejlesztési tevékenység egésze sokat veszített korábbi erejéből, van egy részterülete, ahol vitathatatlan a fejlődés, az előrelépés. A műszaki fejlesztési alapból nemcsak a vállalatoknál és kutató- intézetekben folyó fejlesztések finanszírozhatók, abból licencek is vásárolhatók. A szocialista iparban ma már csaknem kétszáz vállalat mintegy 400 meghono­sított licencet alkalmaz, a licencek alapján gyártott termékek száma meghaladja a 600-at. A licenc-ter- mékek többségét jelentős mennyiségben gyártják, az ilyen termelés összértéke megközelíti az évi 40 mil­liárd forintot. A gumiiparban — példának okáért — a termelés több, mint egyharmadát licenc-gyártmá- nyok alkotják, s számos egyéb iparágban is — a vil­lamoskészülék-, a híradás- és vákuumtechnikai ipar­ban, a gyógyszeriparban, a háztartási és kozmetikai vegyiparban — 10 százalékon felüli az utóbbi években bevezetett licenc-termékek gyártási aránya. A mű­szaki fejlesztési tevékenységnek ez a pozitívuma azon­ban nem változtat azon a tényen, hogy a hazai szelle­mi kapacitást és a külföldi fejlesztési eredményeket egyaránt hasznosító műszaki fejlesztés jócskán elma­radt az intézményesen biztosított pénzügyi lehetősé­gektől. Ennek oka nem a szemléletben — másutt van. Ne­vezetesen: a műszaki fejlesztési alap nem a kutatás- fejlesztési igénnyel összhangban képződött: egyes ipar­ágakban, vállalatoknál a fejlesztési szükségletnél több, másoknál lényegesen kevesebb. Jórészt azért, mert a termékcsoportok szerinti képzési kulcsok a teljes ter­melési értékre vonatkoztak, a magas anyaghányad, a széles körű bedolgozás tehát aránytalan műszaki fej­lesztési alapot eredményezett. O alószínű, hogy a vállalati értékalkotó tevékeny­séghez jobban idomuló képzés a fejlesztési szükségletek szerint csoportosítja át az alapok képződését, amely így a felhasználást is előmozdítja, lendületbe hozza a műszaki fejlesztési tevékenységet. Ebben az összefüggésben említhető az is, hogy a fel­dolgozóipari termékek többségénél a belföldi ár egyik összetevője az adott termék tőkés piaci exportára, il­letve annak nyeresége, ami rákényszeríti az erőtelje­sebb gyártmányfejlesztésre. A műszaki fejlesztési ala­pot az eddigiek során elvétve, kis mértékben fordítot­ták a technológiák korszerűsítésére. E tekintetben is várhatók változások, mert egy új hitelfajta — az in­novációs hitel- és a minisztériumoknál központosított fejlesztési alapokból való juttatás a technológiák fej­lesztésével szorosan összefüggő gépbeszerzések finan­szírozását is lehetővé teszi. Garamvölgyi István Új KBC-áruház a Békési úton Békéscsabán a IV. kerület­ben helyezkedik el a város ipari, élelmiszeripari nagy­üzemeinek jelentős része, így a forgácsoló, a konzerv­gyár, a PATEX, az üdítőipa­ri gyár, FŰSZERT és még néhány kisebb szövetkezet. A kerületben eddi&, nem volt áruház, az élelmiszer­vásárlást mindössze három áruda próbálta biztosítani, egyre kevesebb sikerrel. Ebből a felismerésből ki­indulva, a Békéscsaba és Környéke ÁFÉSZ itt építette fel az új ABC kisáruházát. A hárommillió forintos beruházással készült, 300 négyzetméteres kisáruház 550 ezer-forintos árukészlet­tel várja a vásárlókat. A 21. számú árudában az élel­miszer- és élvezeti cikk részlegen kívül háztartási, vegyiáru-, üveg-, porcelán-, műanyag-, valamint papír-, írószerárusító gondolák is helyet kaptak. Négyszáz li­ter mélyhűtő- és 300 liter hűtőpultkapacitás mellett 3,5 négyzetméteres hűtő­kamra biztosítja az élelmi­szerek romlásmentes tárolá­sát. Az eladótérben két nyelvű — szlovák, magyar — feliratok tájékoztatják a vásárlókat az áruk elhelye­zéséről. A szövetkezet vezetősége évi 8—10 millió forintos forgalomra számít. Az át­adás január 25-én, 11 órakor, lesz, és másnaptól a kisáru­ház reggel 6-tól este 7-ig tart nyitva. Plavecz Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents