Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

1980. január 4., péntek Merre tovább, végzős diákok? Csupán néhány hét vá­lasztja el a végzősöket — az általános iskolák nyolcadi­kos és a középiskolák negye­dikes tanulóit — attól, hogy végleges választ adjanak, hol folytatják tanulmányaikat, milyen hivatást választanak maguknak. A sikeres dön­téshez alapvetően fontos in­formációkat csak többnyire folyamatos, tervszerű pálya- választási előkészületek so­rán szerezhették meg az érintett szülők és gyerme­keik. A gondos felkészítés ellenére akadnak azonban szülők, tanulók, akik még bizonytalanok a pálya, illet­ve iskola megjelölésében. De van még idő ... A következő tanévre is a már bevált rendszer szerint, azaz lépcsőzetesen történik a beiskolázás megyénk közép­fokú intézeteibe. Eszerint az iskolák három csoportba tar­toznak. Az elsőbe azok, me­lyekbe évek óta nagy a túl- j elentkezés: egészségügyi, közgazdasági, kereskedelmi, autószerelő, postaforgalmi szakközépiskolák. A második csoporthoz a gimnáziumok, a többi szakközépiskola, az egészségügyi szakiskola, va­lamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző intézet, a harmadikba pedig valamennyi szakmun­kásképző intézet, a gyors- és gépíróiskola. A jelentkezési határidő továbbra is már­cius 20. A középfokú iskolák elutasítás esetén határidőhöz kötötten küldik tovább a második helyen megjelölt iskolába a jelentkezési lapo­kat. Szakmunkás­képzés Békés megye általános is­koláiban várhatóan 5100 ta­nuló fejezi be tanulmánya­it az- 1979/.80-as tanévben. A munkahelyek igényei sze­rint szakmunkásképző inté­zeteink 2300 fiatalt szándé­koznak felvenni az 1980/81- es tanévre. Természetesen a jelentkezési arányok szak­mánként különböznek, ami­re előzetesen célszerű gon­dolni. A szakmunkásképzőbe je­lentkezés a módosított Or­szágos Szakmunkásképzési Jegyzék alapján történik. Több szakma neve megvál­tozott, összevontak szakmá­kat, néhányat pedig ebből következően megszüntettek. Az erről szóló rendeletet a Magyar Közlöny 1977. de­cember 28-i száma ismerte­ti. Gimnáziumok, szakközépiskolák A következő tanévre gim­náziumaink 920, szakközép- iskoláink 1100 tanulót vesz­nek fel. Az 1980/81-es tanév­ben is a fakultatív oktatási rendszer szerint történik a képzés valamennyi gimnázi­umban, melyet már ebben a tanévben bevezettek. A gim­názium feladata elsősorban a továbbtanulásra való felké­szítés. Az első két évfolyam tanulmányai a különbségek csökkentését, a felzárkózta­tást, a pályaválasztási el­képzelések kialakítását szol­gálják. Harmadikban és ne­gyedikben pedig, a válasz­tásra építve, minden tanuló elméleti vagy gyakorlati jel­legű szakosított képzésben is részt vesz. Megyei beisko­lázású speciális osztályok in­dulnak a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban (nyel­vi és testnevelés), valamint a gyulai Erkel Ferenc Gim­náziumban (testnevelés). Várhatóan a kelleténél többen, pályáznak ezúttal is az autószerelő, az egészség- ügyi, a közgazdasági és a kereskedelmi szakközépisko­lába. Érdemes a döntésnél ezt a tényt figyelembe ven­ni. Középiskola után Ebben a tanévben me­gyénk gimnáziumai 760, szakközépiskolái 820 tanulót bocsátanak útjukra. Meg­említjük, hogy Békés megye a közgazdász, az orvosi, az agrár, a pedagógus, a mű­szaki és a jogi végzettségű szakembereket várja első­sorban. A különböző felsőfo­kú intézeti továbbtanulási lehetőségeken túl megyénk szakmunkásképzőiben is sze­rezhetnek képesítést azok, akik eredményesen befeje­zik a középiskolát. Egyre na­gyobb az igény az ilyen vég­zettségű szakemberek iránt is. A szakmák mindegyiké­nek jók a távlatai, s a to­vábbképzési, továbbtanulási lehetőségek adottak. A je­lentkezési lap benyújtásának utolsó határideje 1980. au­gusztus 31. így azok is pá­lyázhatnak, akik sikertelen felvételi vizsgát tettek vala­melyik egyetemen vagy fő­iskolán. Természetesen már márciusban célszerű felvéte­li kérelmet benyújtani a szakmunkásképző intézetek­be. Az általános iskolás ta­nulók számára ajánlott szak­mák mindegyikére jelentkez­hetnek középiskolások. Ezen­kívül tanfolyami képzés ke­retén belül is szerezhetnek képesítést, munkavégzés mellett. A kisegítő iskolát eredmé- nvesen befejező fiatalok szá­mára is van szakmatanulási lehetőség megyénkben. A Békéscsabai Kisegítő To­vábbképző Iskola lányok és fiúk által egyaránt választ­ható szakmák körében beta­nított munkák elvégzésére ad képesítést. Bízunk abban, hogy a kö­rültekintő pályaválasztási előkészületek eredményeként megyénk minden végzős di- ákia az adottságainak, ké­pességeinek megfelelő pá­lyát, iskolát választja, tehát sikeresen dönt néhány hét múlva. Selmeczi László Filmművészeti sorozatok A Békés megyei Moziüze­mi Vállalat rendezésében a hónap második felében új filmtörténeti sorozat indul megyénk négy helységében. A filmművészet egyik leg­nagyobb rendező-színész egyéniségének, Orsón Welles- nek alkotói sorozatában hat filmet mutatnak be. Elsőként A gonosz érintése című al­kotását láthatja a közönség 17-én Füzesgyarmaton, 19-én a békéscsabai Szabadság, másnap az orosházi Partizán­moziban, illetve 21-én a gyu­lai Petőfi filmszínházban. Ugyancsak hat, az olasz— francia neorealizmus utáni korszak legértékesebb darab­jait is láthatja újra a film­kedvelő közönség. Ebből hármat Dino Risi rendezett, illetve a filmek főszerepét a hazánkban is közismert olasz komikus, Vittorio Gassman alakítja. Elsőként Mezőbe- rényben, január 17-én, Med- gyesegyházán 20-án és Bé­késen 23-án az Előzés című drámát vetítik, amely 1962- ben készült. Téli szün­idő A 2-es számú általános iskola „kis tornászlányai” naponta járnak edzésre Az elmúlt napokban a Megyei Művelődési Központban Takács Győző kerámikus irányítá­sával az agyag megmunkálásával ismerkedtek meg a gyerekek Ellesett pillanat a könyvtár- Idézzük vissza a nyarat! — egy kis kődobálás bán A gyerekek örömére végre leesett az első hó! Fotó: Gál Edit L A lottójáték történetéről Mindig sokan akadtak, akik sorsukon szerencsejáték­kal próbáltak segíteni; koC- kázással, kártyázással, sor­solással akartak több pénz­hez jutni. A szerencsejáték sorában száz évvel ezelőtt a legnagyobb népszerűségnek a lottó vagy más néven a lutri örvendett. A múlt századi lottón is kilencven számból húztak ki ötöt, a nyerési lehetőségek azonban egészen mások vol­tak. A betevők megtehettek egy számot, és ha ezt kihúz­ták az öt között, a betét ti- zennégyszeresét fizették visz- sza. Ezt extratónak nevez­ték. Fogadhattak két vagy három számra is — ez volt az ambo és a temo — nye­reményenként, ha mindket­tőt, illetve mind a hármat kihúzták, a betét kétszáz- negyven-, illetve négyezer- nyolcszázszorosát számolták le a nyertes kezébe. Külföl­dön négy vagy öt számot is meg lehetett tenni (kvater- no, kvinterna), de Ausztriá­ban és Magyarországon ilyen tétet nem fogadtak el. Egy számra úgy is lehetett tenni, hogy meghatározták: hánya­diknak húzzák ki a szeren­csekerékből. Ezt rufnak hívták. A nyeremény lényegesen elmaradt a matematikai va­lószínűség mögött, az extra­tónál ennek 78 százaléka, a temónál pedig csak 40 szá­zaléka volt. A nagy számok törvénye értelmében a játék rendezősége így mindig szép jövedelemhez jutott. 1867 és 1897 közt a fogadók nyere­mény gyanánt a befizetett összeg felénél alig valamivel többet, 55 százalékot kaptak vissza, és még ebből is le­vonták a 15 százalékos nye­reményadót. Minden nagyobb helyen nyitottak lottógyűjtödét, a nagyobb városokban többet is, számuk 1880-ban Magyar- országon 1739 volt. Itt kel­lett befizetni a pénzt. A maihoz hasonló egységes szelvényeket nem nyomtak; mindenkinek magának kel­lett meghatározni, hogy mennyit és milyen formában kockáztat. A megtett szá­mokról és a befizetett ösz- szegről a gyűjtödék elismer­vényt, reskontót adtak, ezzel lehetett a nyereményért je­lentkezni. Sokan lottóztak, átlagosan minden héten háromszázez­ren. Különösen a városokban élő szegények kockáztattak sok pénzt, a kiegyezés után évi átlagban hárommillió koronát. A betevőknek ke­vesebb, mint egy százaléka nyert (0,9%), az átlagnyere­ség 11 forint volt. A múlt századi számsors­játék a kisemberek ezreinek szenvedélyévé vált, és csak növelte nyomorukat. Ezért követelte számos újságcikk és képviselőházi felszólalása megszüntetését. Erre 1897 szeptemberében került sor. A lottózás Magyarországon csak 60 esztendővel később, 1957-ben indult meg újra, de gyökeresen más formák közt. Ez az új lutri már nem a szegényeket még szegényebbé tevő szenvedély, hanem csak izgalmas játék, amely hozhat nyereményt, de amelytől sen­ki sem várja sorsa megvál­tozását. Vé-Mi Békési Bástya: 4 és 7 órakor: A Jó, a Hossz és a Csúf I., II. rész. Békéscsabai Építők Kultúr- otthona: 5 órakor: Szegény gaz­dagok, 7 órakor: Hajtóvadászat. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Detektív két tűz között, 6 és 8 órakor: Pantaleon és a hölgyvendégek. Békéscsabai Terv: A vasálarcos férfi. Gyulai Erkel: Koldus és királyfi. Gyu­lai Petőfi: 3 órakor: A vad hattyúk, 5 és 7 órakor: Konvoj. Orosházi Béke: 5 órakor: Az inkák kincse, 7 órakor: Ragado­zó madarak. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Égig érő fű, fél 6 órakor: A nyomorultak I., n. rész. Szarvasi Táncsics: Magán- vélemény.

Next

/
Thumbnails
Contents