Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

o Mező kovácsháza Nyereséges évet zártak a szövetkezeti építők A Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezeti Vállalatot jó másfél évtizeddel ezelőtt a mezőkovácsházi járás ter­melőszövetkezetei azért hozták létre, hogy a közős gaz­daságok fejlődésével jelentkező építési igényeket az adott viszonyok között korszerűnek számító kivitelező szervezet elégíthesse ki. Az erők összpontosítása, az épí­tőgárda kialakítása, következetes és szívós munkával, olyan jól sikerült, hogy a vállalat vezetői 16 év után is újabb sikerekről, újabb eredményekről adhattak számot a tegnapi, pénteki zárszámadó igazgatótanács-ülésen. A mezőkovácsházi TÖ- VÁLL néven ismertté vált építőipari szövetkezeti közös vállalatnak két tsz kivételé­vel ma már a járás vala­mennyi termelőszövetkezete részese. Ez utóbbit egyéb­ként szó szerint is értelmez­hetjük, hiszen a vállalkozás tagszövetkezetei ez alka­lommal csaknem négymillió forint hasznon osztozkodhat­tak a vagyoni hozzájárulás, illetve a kapacitások lekö­tésének aránya szerint. Ez a szám már önmagá­ban is a vállalat eredmé­nyes gazdálkodásáról ta­núskodik. A nyereséges épí­tőtevékenység már csak azért is érdemel az átlagos­nál nagyobb figyelmet, mert az elmúlt év nemigen ké­nyeztette ezt a kollektívát kedvező feltételekkel, kö­Kerékpárút Kondoroson A főutakon tapasztalható forgalomnövekedés sok he­lyen szükségessé teszi a las­sú járművek — ezen belül főleg a kerékpárosok — for­galmának leválasztását. A té­ma vizsgálatát és elemzését a Békés megyei Közlekedés- biztonsági Tanács és a KPM Közúti Igazgatóság szakem­berei évek óta folyamatosan folytatják, és a megye több településében tettek javasla­tot a kerékpárforgalom le­választására, kerékpárutak kiépítésére. A munka jelen­tős állomásához érkezett, el­készült ugyanis a kondorosi kerékpárút kiviteli tervdo­kumentációja. A Kondoroson átvezető 44. sz. főút mintegy 900 m-es szakaszáról már 1979-ben ki­tiltották és elterelték a ke­rékpárforgalmat, de továb­bi, mintegy 1200 m-es sza­kaszon (Békéscsaba felé) szükséges leválasztani a ke­rékpárosokat a 44. sz. főút- ról. A kerékpárút kiviteli tervét az MKBT forgalom­szervezési szakbizottsága, a KPM Közúti Igazgatóság forgalomtechnikai osztálya és az ott működő Vásárhe­lyi Boldizsár Szocialista Bri­gád készítette el társadalmi munkában. A kerékpárút költségvetésének összege: 864 e :zer forint. Az elmúlt napokban dr. Sajti Imre rendőr ezredes, a Békés megyei Közlekedés­biztonsági Tanács elnöke ünnepélyes keretek között adta át a tervdokumentációt Mokran Mátyás tanácselnök­nek, aki köszönetét fejezte ki a tervet készítő kollektí­vának és az MKBT-nek. Bejelentette, hogy a kerék­párút megépítését a nagy­község igen fontosnak tartja, megvalósítása és forgalomba helyezése jelentősen javítani fogja a 44-es főút érintett szakaszának forgalombizton­ságát. Az elmúlt években ezen az útszakaszon sok ke­rékpárosbaleset, közöttük több súlyos és halálos kime­netelű fordult elő. A kerék­párutat a tanács költségveté­si üZeme fogja építeni 1980- ban, de jelentős társadalmi munkára számítanak az érin­tett termelőszövetkezetektől és üzemektől. Az MKBT el­nöke a kerékpárút megvaló­sításában további társadalmi segítséget ajánlott fel a já­rási KBT és az MKBT részé­ről. rülményekkel. A jó szerve­zés, a munkák folyamatos­ságát biztosító átállások és az építők hatékony erőki­fejtése egyaránt hozzájárult a termelékenység fokozásá­hoz. Ha az egy építőmunkásra jutó termelési értéket vizs­gáljuk az építőipari szövet­kezeti vállalatnál, megálla­píthatjuk, hogy az eredeti­leg tervezett 354 ezer forint­tal szemben ez az érték el­éri a 435 ezer forintot, ami 24 százalékos túlteljesítésnek felel meg. Ezzel a teljesít­ménnyel a nagy építőipari szervezetekhez mérve sincs mit szégyenkezni a kovács­házi építőknek. Hozzátehetjük — a körül­mények érzékeltetésére — mindehhez még azt is, hogy szemben az 1978-at jellem­ző 52 munkaterülettel, az elmúlt esztendőben 82 he­lyen dolgoztak a vállalat brigádjai, összesen 69 és fél millió forint értékű munkát fejeztek be 1979-ben, s ezzel 21 százalékkal szárnyalták túl saját, egy esztendővel korábbi teljesítményüket. Figyelembe véve a termelés alakulását, és azt, hogy idő­közben a vállalatnál dolgo­zók száma öt százalékkal A szarvasi Dózsa Terme­lőszövetkezet tejtermelésben évek óta az ország legjobb­jai között szerepel. A szarvasmarha-tenyésztő szo­cialista brigád jó munkáját többek között az MSZMP KB oklevele is nyugtázta. Az elmúlt esztendőben ismét jó eredményt produkáltak az állattenyésztők: a gondjaik­ra bízott tehenek átlagos tej­hozama 4570 liter volt. Említésre méltó, hogy me­net közben egy évvel koráb­ban fejezték be a 688 férő­helyes szakosított, tehenésze­ti telep építését, és a tehén- állományt 38 százalékkal nö­csökkent, egyértelműen ■ megfogalmazhatjuk: a több- lettermelés egésze a terme­lékenység növekedéséből származik a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalatnál. A kép teljességéhez tar- • tozik, hogy a munkabrigá- j dók lendületét az ösztönzés kedvezően alakuló rendszere 'i mellett fokozták a kongresz- szusi és felszabadulási mun- | kaversenyhez csatlakozott j kollektívák felajánlásai, il­letve a vállalások teljesítését i! megalapozó, lelkes munka. A vállalat 1979-es teljesít- j ményének értékét még egy dolog külön is növeli: az j eltelt 16 év alatt a vállalko­zás nem távolodott el te­vékenységében eredeti ren­deltetésétől. Döntő hányadá­ban ma is a tagszövetkeze­teknél kivitelezett építési munkák határozzák megter­melését. Emellett természe­tesen hatókörében részt vesz a településfejlesztő beruhá- ; zásokban is. Csak példa­képp említjük: ebben az esz­tendőben a mezőhegyesi ABC-áruház építésén dől- j goznak a vállalat brigádjai, j Az idei évről még annyit ; kell mondanunk, hogy az i építőipari szövetkezeti vál- j lalat szeretné az elmúlt esz­tendei termelést „megismé­telni”, ami a szigorúbbá : vált közgazdasági környe­zetben nem kis feladatot je­lent. Terveik teljesítését az építők bérezésének javításé- val, a prémiumrendszer to­vábbfejlesztésével, és a tag- ; szövetkezetekkel kialakított : jó kapcsolatok elmélyítésé­vel kívánják többek között még biztonságosabbá tenni. K. E. P. vélték, s 180 F—1-es előhasú üsző volt. A tehénlétszámból pedig 250 a magyar tarka. A termelőszövetkezetnek az a célja: az elkövetkező idő- • ben úgy fejlesszék tovább a tehénállományt, és olyan eredményeket érjenek el, hogy a 30 százalékos tejpré- i miumra jogosultak legyenek. Jói dolgozott a szövetkezet építőipari brigádja is. A bri- , gádban az egy tagra jutó ter­melési érték 593 ezer forint volt. Az építők jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy 1979-ben terven felüli nyere­séget ért el a jó hírű szövet­kezet. Rekordidő alatt, tízhónapi munkával készült el a vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet új, ezer férőhelyes, szakosított ■ szarvasmarhatelepe Gecsén. A 40 millió forintos beruházási költséggel, korszerű technológiával épült, félig földbe sül­lyesztett istállókkal kialakított telepet a szövetkezet szakem­berei maguk építették. Az új telepen 1980-tól évente mint­egy 4,5 millió liter tejet fognak termelni (MTI-fotó: Vida András felvétele — KS) ! Továbbra is az élvonalban a szarvasi Dézsa Tsz tejtermelése 1980. január 19., szombat Vasúti személyszállítás -ma, holnap Gyorsabb, kényelmesebb utazás Beszélgetés Szűcs Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával Egy évtizede annak, hogy a MÁV vonalain naponta egymillió utas utazott. Ak­koriban a vasútnak évente 365 millió utas elszállításá­ról kellett gondoskodnia. Ez a szám az utóbbi években erőteljesen csökkent. 1979- ben már csak 293 millióan utaztak vasúton, azaz napon­ta 800 ezren. Az idén 270 millió utasra számítanak. A MÁV idei személyszállí­tási terveiről, a szolgáltatá­sok fejlesztéséről, a hivatás­forgalom javítására tervezett intézkedésekről kértünk tá­jékoztatást Szűcs Zoltántól, a MÁV vezérigazgatójától. — Az utasok számának csökkenése több tényező együttes hatásából ered — kezdte nyilatkozatát a MÁV vezérigazgatója. — Az ipar- telepítéssel a bejárók közül sokan lakóhelyükön is meg­felelő munkához jutottak, nem kell naponta 50—80 ki­lométeres távolságra utazni­uk munkahelyükre. A gépko­csik számának emelkedésé­vel, különösen a nyári hó­napokban a balatoni és üdü­lő-, kirándulöhelyi forgalom­ban sokan inkább a gépko­csit választják, még a meg­drágult benzinköltség ellené­re is. A vasúti utazásra vi­szont az jellemző, hogy nőtt az átlagos utazási távolság, mert utasaink főleg az ex­pressz- és gyorsvonatokkal a messzebb fekvő országrésze­ket keresik fel. A belföldi és nemzetközi turizmus szintén a vasúti utazásnak kedvez. Szeged, Pécs, Debrecen, Mis­kolc és Szombathely vi­szonylatában pedig csaknem 10 százalékkal nőtt vonata­inkon az utasforgalom. — A naponta munkába uta­zók a vasút mindennapos vendégei, ök az elmúlt évek­ben sokat panaszkodtak a vo­natok zsúfoltságára, a vonat­késésekre. — A főváros és 18 megye- székhely körzetében befeje­ződött az utasszámlálás. Vo­natok és vonalak szerint mértük fel az utasok szá­mát, ez a kiinduló alapja a zsúfoltság csökkenését célzó intézkedéseinknek. A helyzet -az, hogy a csúcsidőszakokban közlekedő munkásvonatok- nák csak egy része zsúfolt, más vonatok pedig nincse­nek jól kihasználva. Most a zsúfolt vonatok szerelvénye­it elsősorban a főváros von­záskörzetében, ahol szüksé­ges, ott a vidéki városok vonzáskörzetében is — egy- egy kocsival meghosszabbít­juk. Ez várhatóan enyhíti majd a zsúfoltságot. Ami a menetrend betartását illeti, a múlt évhez képest javult a helyzet. A késéseket elsősor­ban pályafelújítási munkák okozták, azonban a munkák befejeződésével fokozatos ja­vulás várható. — A MÁV és a Volán egy sor távolsági járata azonos útirányú. E kettősség meg­szüntetése jelentős népgaz­dasági előnnyel járna. Ter­veznek-e változtatást a kö­vetkező menetrendek összeál­lításánál? — Az ésszerűség azt kí­vánja, hogy a távolsági for­galomban párhuzamosan köz­lekedő buszjáratok menet­rendjét és a vonatok útirá­nyát összehangoljuk. Miért induljon Szegedre reggel 6 órakor gyorsjáratú autóbusz, amikor 7.15-kor indul a Sze­ged expressz. A busz 9.25- kor, a vonat 9.41-kor ér Sze­gedre. A párhuzamosságok megszüntetésére törekszünk, s tárgyalásokat folytatunk a tárca más ágazataival. Ez természetesen együtt jár a menetrendi struktúra bizo­nyos megváltoztatásával. — A vonattal utazás a két- három tagú családnak is ki­fizetődőbb, mint a gépkocsi. Várható, hogy fokozatosan ismét emelkedik majd a tá­volsági utasok száma. Ho­gyan készül erre a MÁV? — Az utazóközönségnek az az igénye, hogy gyorsabban érje el a célját, természete­sen továbbra is a legfonto­sabb szempont marad. A sok helyen megálló távolsági sze­mélyvonatokat fokozatosan gyorsvonatokká alakítjuk át. A gyorsvonatok csak a na­gyobb állomásokon állnak meg, onnan helyi buszjára­tok szállítják majd az uta­sokat a kisebb településekre. Ennek előnye, hogy egy tá­voli kis faluba 2-3 órával hamarabb lehet eljutni a fő­városból, mint egy olyan személyvonattal, amely min­den állomáson és megállóhe­lyen megáll. A vonat- és au- tóbuszközlekedés ilyen struk­túrája a komplex közleke­dési lánc kialakítását jelen­ti, amely nagyobb gyorsasá­gával több szolgáltatást nyújt és üzemeltetése is gazdasá­gos. Ennek megvalósítását er­re az évtizedre tervezzük. — A nyári időszámítás be­vezetése mit jelent a vasúti közlekedésben? Az utazóközönség megszok­ta, hogy évente egyszer, má­jus utolsó napjaiban válto­zik a menetrend. Az idén többször lesz menetrendvál­tozás. Ennek oka, hogy a nyári időszámítást hazánk­ban is bevezetik. Következésképpen a nyári időszámítás bevezetésétől a jelenleg érvényes menetren­det módosítanunk kell. Jú­nius hó 1-től életbe lép a MÁV 1980. évi nyári menet­rendje, amelyet viszont az órák visszaigazítása miatt az ősz folyamán meg kell vál­toztatnunk. A tervezett nyá­ri menetrendről előzetesen annyit, hogy az egységesített szabad szombatok miatt a távolsági utasforgalom to­vábbi növekedésével számo­lunk. Ezért a fővonalakon több gyorsvonat közlekedik majd. — Az állomások pénztárai előtt még gyakran hosszú a sor. A vonatok tisztasága né­mileg javult ugyan, de ko­rántsem kielégítően. Mit tesz a vasút az utasok jobb kiszolgálásáért? — Kevés a pénztáros; a megoldás járható útja a gé­pesítés.. Nagyobb pályaudva­rokon kísérletképpen 23 olasz gyártmányú menetjegy-auto­matát szerelünk-fel. Ez szük­ségessé teszi a tarifák némi egyszerűsítését. Június 1-től a fillérek le-, illetve felke­rekítésével kerek összegű ta­rifát vezetünk be. Lényege­sen csökken a jegyfajták száma, könnyebb és gyorsabb lesz a pénztárosok munkája. Kísérletképpen a mellék- vonali motorvonatokon ka­lauz nélküli kocsikat jelö­lünk ki, a bérlettel utazók­nak. Aki ezekbe a kocsikba jegy nélkül száll fel, 100 fo­rint bírságot fizet. A pénztá­rak munkája és a jegyvizs­gálat szorosan összefügg. Azért kérjük, hogy aki te­heti, a jegyét elővételben váltsa meg, hogy a sorban állást elkerülje. A szerelvényeket Bp., Nyu­gati, Bp., Déli pu., Szombat­hely; Pécs és Miskolc álló­4 másokon kocsimosó-berende­zésekkel tisztítjuk. Debre­cenben a közeljövőben he­lyezzük üzembe a kocsimo­só-berendezést. Bp., Keleti pu.-on is hasonló berendezés létesítését tervezzük. Az ér­kező szerelvények belső ko­csitereit néhány gócponti ál­lomáson hasonló bázisok ki­alakítását tervezzük, ahol a takarításhoz biztosítjuk a víz és elektromos csatlakozáso­kat, a csatornahálózatot és a szilárd útburkolatot. Célunk az, hogy rövid időközönként vegyszeres nagytakarítást és fertőtlenítést végezzenek minden kocsiban. Kísérletek folynak ipari takarítógépek alkalmazására is. Jelentős összegeket köl­tünk a vonatok takarítására, ezért joggal kérhetjük a kö­zönséget arra, hogy ügyeljen jobban a tisztaságra. — A személyszállítás javí­tására milyen műszaki fej­lesztést tervez a MÁV ebben az évben? — Az idén 143 új, 2. osz­tályú, négytengelyes vasúti kocsit kapunk Lengyelor­szágból, ez pótolja a selej­tezések miatt elvesztett ülő­helyeket, és típusátcsoporto- sításokra is ad lehetőséget. Az elmúlt évben 80 darab lengyel gyártmányú, 1. osz­tályú és 70 db 2. osztályú kocsi is érkezett, ezeket már üzembe helyeztük. A mellékvonalakról las­san eltűnik majd az utolsó gőzmozdony is, 140 csehszlo­vák gyártmányú motorvonat veszi át a forgalmat, ezek­ből 50 szerelvény már üzem­ben van. A 189 ülőhelyes csehszlovák motorvonatok hajtóművének az az érdekes­sége, hogy nem fogyaszt több nyersolajat, mint egy autó­buszmotor, ezért üzemelteté­se igen gazdaságos. Emellett szép, kényelmes, panoráma­ablakokkal felszerelt kocsik­ból állnak. A fővonalak rekonstruk­ciója tovább folytatódik, en­nek eredményeként a vona­tok néhány szakaszon már nagyobb sebességgel közle­kednek. Az újjáépítés átme­neti zavarokat okoz a for­galom dinamikájában, ké­sésekkel, kényelmetlenséget okozó átszállásokkal jár együtt. Ilyen munkák foly­nak a hegyeshalmi, a hat­van—miskolci, a ceglédi vo­nalon. Ebben az évben be­fejeződik az újszászi vonal kétvágányúsítása is, ettől a forgalom jelentős meggyor­sulása várható. Egységes alapelvek sze­rint fejlesztjük az utastájé­koztatás rendszerét. Az idén a Keleti pályaudvaron levő központi. információ műszaki berendezéseit korszerűsítjük, ezzel várhatóan javulni fog a telefonhívási lehetőség. A metró kispesti vonalának megnyitásával a lajosmizse —kecskeméti vonal munkás­vonatainak új végállomása Kőbánya—Kispest állomás lesz, ahol a pénztárt jegy­nyomtató géppel szereljük fel — fejezte be nyilatkoza­tát a MÁV vezérigazgatója. Bermann István

Next

/
Thumbnails
Contents