Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
1980. január 17., csütörtök o Az ország minden részéről érkező napraforgóból és repcéből előállított étolajból évente tizennyolc—húszezer tonnát palackoznak a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat rákospalotai gyárában. A korszerű konyha ma már növényi olajat használ, ezért termékük egyre keresettebb (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) Kerületi népfrontmunka Békésen Legutóbb 1979 augusztusában kerestük fel Békésen a Hazafias Népfront-bizottságot, ahol Berta József városi és Kiss Ilona I. kerületi HNF-titkárral elemeztük a mozgalom addigi eredményeit és a várható feladatokat. A napokban szintén ellátogattunk Békésre, hogy egy másik, ugyancsak jól dolgozó testület tevékenységéről számoljunk be lapunkban. * * * Csak a beszélgetés vége felé győződtem meg arról, mekkora szervező-irányító munkát fejtettek ki Belleli Lajosné titkár és Kisvárdai Tibor elnök a IV. kerületi népfrontbizottságban, illetve a lakóterületen. Elmondták: házról házra járva, időt és energiát nem sajnálva — teljesen önzetlenül — keresték fel a környék lakosait azért, hogy járda és kövesút építéséhez anyagi; a parkosításhoz és egyéb munkákhoz társadalmi segítséget kérjenek. Közben ők maguk fogtak hozzá a fák, a díszcserjék elültetéséhez is. Hosszú lenne leírni, mennyi utánjárásba került, amíg sok-sok ezer forint összegyűlt és a másfél kilométer hosszú új kövesút elkészülhetett. E munkálatokba a gazdasági szerveken kívül a tanács is bekapcsolódott. (Hátra van még egy 500 méteres szakasz befejezése.) Mit jelentett mindez a környék lakosainak? Elég csak arra gondolni, hogy az' alapvető élelmiszerekkel, tüzelővel stb. megrakott járművek sok esetben nem közlekedhettek a földúton, fezért a körzeti HNF-bizottság kiskocsit csináltatott, és megszervezte: ki, melyik napon vállalja, hogy az árut elszállítja a boltig. Arról volt szó, hogy egy- egy ügyben személyesen — akár többször is — fel kellett keresni a családokat. Néhány utcabeli szemellenzősen viselkedett. Amikor látták : szombat délutánonként, vasárnapokon is járják a ta-. nácstagok és a népfrontaktívák az utcákat, szervezik a fórumokat, a politikai előadásokat vagy a társadalmi munkákat, akkor kissé gúnyos, lekicsinylő megjegyzéseket tettek rájuk. A közművesítés után viszont éppen ők voltak azok, akikaiig tudták leplezni örömüket, mert például az általuk eladásra kínált telek ára magasra szökött... A környék arculatának változását tapasztalva a város vezetői is elismeréssel nyilatkoztak a kerületi nép- frontbizottság munkájáról. Sőt, elhangzott az a vélemény is, hogy a HNF közreműködése nélkül még a pártszervezet sem tudott volna sokat tenni a fejlesztési célok eléréséért. A népfront korábban felmérte a kerületben élő, magányos, idős emberek helyzetét, és ezzel is segítette a városi tanács egészségügyi osztályát. Még nem döntöttek arról, milyen formában fog megvalósulni az öregek napközi otthona a kerületben. a takarékosság követelményeit figyelembe véve, többen is azt szorgalmazzák — tegyük hozzá: nagyon helyesen —, hogy a kerületi pártszervezet és a HNF-bizottság székháza, valamint az említett napköziotthon egy telken épüljön fel. így nem kellene mindhárom létesítménybe külön-külön gondnokot, takarító személyzetet' stb. alkalmazni, s ugyanakkor olcsóbb lenne az energiafelhasználás is. Ezek még tervek, de hogy valóra váljanak újabb és újabb erőfeszítésekre lesz szükség a jövőben. A kerületi HNF-bizottság titkára és elnöke több példát is felsorolt azzal kapcsolatban: miként lehet személyes példamutatással másokat is aktivizálni. Röviden így fogalmaztak: nem szükséges mindig tanácskozni, ülésezni, inkább cselekedni kell, ha eredményeket akarnak elérni. Ezt az elvet vallják a tanácstagok megválasztásával kapcsolatban is. Megemlítették: jó néhány tanácstag rendszeresen távol marad a gyűlésekről, s pasz- szív magatartásával inkább hátráltatja, semmint segíti a munkát. Most, a választások alkalmával a népfront különös figyelmet fordít a fiatalok és a nők közéleti szereplésére. A cél az, hogy a legaktívabb és a legrátermettebb tisztségviselőket bízzák meg a feladatok teljesítésével. Csakis ily módon lehet erősíteni a lakosság, a gazdálkodó szervek, az intézmények, valamint a város párt-, állami és tömegszervezetei között kialakult kapcsolatokat, s tudatosabbá tenni a köz javát szolgáló célokat. Több év mérlegét megvonva bebizonyosodott, hogy érdemes volt küzdeni, fáradozni azért, hogy a népfront, mint tömegmozgalom ne csak elvi, hanem gyakorlati tényezővé váljon a várospolitikai feladatok végrehajtásakor. Ha azt vesszük alapul, hogy Békésen a társadalmi munka értéke tavaly elérte a 2,5 millió forintot, akkor — ez 5 körzetre lebontvS — egy-egy kerületre 450—500 ezer forint jut. Ami a békési HNF-aktívák tevékenységének tartalmi részét illeti, tényekkel igazolható: nem látványos megmozdulásokat, hatalmas tömegakciókat, hanem kisebb, saját lakókörzetüket érintő tennivalókat tartanak szem Bukovinszky István Fényszedésre készül a Dürer Nyomda Nagy jelentőségű megállapodást írt alá az elmúlt héten Furák Gábor, a Dürer Nyomda főmérnöke. Megegyeztek egy svájci céggel, hogy megvásárolják a GSA 780 típusú fényszedő rendszert. Ez a modul felépítésű rendszer egyaránt alkalmas könyvek és újságok előállítására. Az új rendszer legfőbb előnye, hogy kiküszöböli a lassú és nehézkes ólomszedést a • nyomtatásból. Segítségével közvetlenül ofszet- lemez-készítésre alkalmas filmet kaphatnak, és emellett rendkívüli sebessége is nagyon meggyorsítja a munkát. Első lépésben 10 millió forintért a könyvnyomtatáshoz szükséges berendezéseket vásárolja meg a nyomda. Ennek fő egysége a számítógép-vezérlésű katódsugárcsöves levilágító, mely tulajdonképpen előállítja a szöveget. A központi számítógépbe betáplálták a magyar helyesírás szabályait a kivételekkel együtt. Ez lehetővé teszi, hogy úgynevezett endlos perforátort használjanak. Ennek az a nagy előnye, hogy nem kell törődni a sorvégződésekkel és a szavak elválasztásával, azt az igényeknek megfelelően végzi a számítógép. Kijavítja a helyesírási és ékezeti hibákat, és természetesen módot nyújt a gép utólagos korrekcióra is. Ehhez képernyőre írja ki a szöveget, és ezzel lehet elvégezni a szükséges szerkesztéseket is. A végleges változatot gyors nyomtatón kiírja, és ha minden megfelel a kívánalmaknak, akkor gombnyomásra elkészíti a filmet is. Tervek szerint a berendezést októberben szállítja a svájci cég Békéscsabára, ez lesz az első ilyen fényszedő rendszer az országban. Természetesen érkezése előtt már kiképzik a rajta dolgozókat Bécsben, a cég ottani képviseletén. Bár az új fényszedő már az idén munkába áll, még a jövő évet is tanulóidőnek szánják a nyomda vezetői. Addig megmarad a hagyományos ólomszedés is, és a tapasztalatok birtokában döntenek majd a felszámolásáról. Megállapodás született arról is, hogy elsőként 5 betűtípus számítógépes programját vásárolják meg, de szóba került az is, hogy a svájciak átadják a betűk kódolási módját, és azután a kívánalmaknak megfelelő betűfajtákat lehet beprogramozni a számítógépbe. Természetesen az sem érdektelen, hogy mikor lesz alkalmazható az új rendszer újság készítésére. Furák Gábor szerint ehhez még legalább két év és sok pénz kell, mert több kiegészítő berendezést is meg kell vásárolni, és az újság-előállítás biztonsága azt is megköveteli, hogy a fontos berendezésekből — meghibásodás esetére — tartalék is legyen, így tehát, bár a műszaki lehetőségek adottak lesznek, a fényszedés bevezetése az újságnál, a későbbi évek anyagi lehetőségének függvénye lesz. L. L. Nők a politikai munka élvonalában Sajátos a helyzete a Gyulai Húskombinát VI. számú pártalapszervezetének. Több okból is az, de nézzük meg ezek közül a legfontosabbakat. Munkaterületük vala- mennyiüket szoros adminisztrációs kapcsolatban tartja az állami gazdaságokkal, a tsz- ekkel, az ÁFÉSZ-ekkel, továbbá a háztáji és kisegítő gazdaságokkal. Szóval minden állattenyésztővel és hizlalóval. A megkötött szerződésekre ők utalják ki az előleget, és az elszámolás is rájuk tartozik, ök utalványozzák a pénzt. Elég nagy összeggel bánnak, hiszen a megye üzemei által felkínált 38 ezer hízott marhát, csaknem 900 ezer hízott sertést és 35 ezer juhot a húskombinát dolgozza fel, vagy éppen készíti elő élőexportra. Olyan kettő és fél milliárd forint forgalom bonyolódik körülöttük. Nincs egyetlen számla, feljegyzés, melyet ne ismernének, melyre közülük valaki ne tenné rá a kézjegyét. Nők. nők, mindenhol csak nők ültek az alapszervezet pártvezetőséget választó taggyűlésén is, ahol a sorokat csak itt-ott szakította meg egy-egy férfiarc. — A mi alapszervezetünkbe valójában csak néhány férfi tartozik — mondja mosolyogva Kiss-Pál Istvánná —, a vezetőség is csak nőkből áll. Hallotta, éppen az imént tett jelentést a taggyűlésnek a szavazatszedő bizottság. Nálunk a férfiak is ránk szavaztak. Bíznak bennünk, hogy a párt, a kommunisták ügyét jól szolgáljuk, jól képviseljük. — Milyennek értékeli a taggyűlést? — kérdeztem Szabó Ferencnétől, a levezetőelnöktől. aki egy szál vörös szegfűvel a kezében már éppen indulni készült. Zárszavában ugyanis erősen a forgatókönyvre hagyatkozott. — Természetesen jónak. A beszámoló áttekintést adott a párt kongresszusi irányelveiről. Titkárunk átfogóan vázolta fel az országos helyzetet, a felszólalók pedig, Szé- csi István, Kiss Lajos és Komlós Sándorné a munka hatékonyabb folytatásának szükségességével foglalkoztak. — Kiss Lajos gazdasági igazgató azokról a feladatokról beszélt, melyek a beszámoló taggyűlés után kerültek az érdeklődés középpontjába kombinátunkon belül — szólt közbe Kiss-Pál Istvánná, majd hozzátette: — Ebben az évben kétszázmillió forint nyereséget kell produkálnunk az idei néhány milliós tervezett veszteséggel szemben. A mi munkásgárdánk ezt a tervezett veszteséget is csökkentette jó minőségű munkával. Az elmúlt években itt minden munkafolyamat, technikai berendezés bejáródott, így most már előttünk is felemelték a mércét. A taggyűlés részvevői egy- egy meleg kézfogás vagy egy-egy puszi erejéig sorba állnak és gratulálnak a pártvezetőségbe választott öt asz- szonynak. Kiss-Pál Istvánná el-elcsukló hangon köszönte meg a bizalmat. „Bízom abban, hogy a taggyűlés jó légköre végigkíséri munkánkat és a párttagság ugyanúgy, mint eddig, a vezetőség irányításával megoldja a feladatokat.” A taggyűlési zárszó után az öt asszony még együtt maradt. Megtartották az első pártvezetőségi ülést. Felosztották a pártmunka főbb területeit. Kint szépen beesteledett. Eloltották az irodák villanylámpáit 'és egy autóbusz a Béke sugárúton melegített. Várta a vidékieket, akiket a munkaidő leteltével és a taggyűlés befejezése után Békéscsabára szállított. Másnap reggel a munka itt új mederben folytatódik. A Gyulai Húskombinát vezetését segítő osztályokat, a magasabb követelmények teljesítésére, átszervezték. Senki sem maradt munka nélkül, csak egy kicsit mindenki munkájára jobban számolnak a gazdasági vezetők, mint eddig. — Búcsúzóul még talán, annyit — mondja Kiss-Pál Istvánná —, hogy a politikai munka nálunk igen jól szervezett. Olyan propagandistáink vannak, akik a párt politikája iránt felkeltik az érdeklődést a pártonkívüliek körében. Néhányan kérésünkre, de sokan mindenféle agitáció nélkül vették meg a Kossuth Kiadónál megjelent pártkongresszusi irányelveket. Nálunk tehát a pártonkívüliek is tanulmányozzák é nagy jelentőségű dokumentumot, és amikor most jöttünk a taggyűlésre, többen mondták: egyetértenek a politikai irányvonallal, érte erősítsük, szilárdítsuk valamennyi dolgozó egységét. D. K. Nézzük: miből élünk? A kérdőjel itt fönn a címben elfogadható, az itt következőkben kell hogy kiderüljön: miért? Az eredeti kiszólás ugyanis inkább felszólító hangsúlyú. A már- már hosszúra nyúló cigarettaszünetnek, a véget nem érő vitának vet így véget — általában ugyanaz — a szaki, aki dolgozni jött, nem a munkaidőt kitölteni: na, emberek, nézzük, miből élünk! Timár László már nyugdíjas. Alapítástól az Endrődi Cipész Szövetkezetben dolgozott. Több mint három évtizedet. Csoda-e, ha ma sem hagyja hidegen a szövetkezet sorsa. Elsők között jelentkezett felszólalásra a pártalapszervezet vezetőségválasztó taggyűlésén is, amikor a kettes szalagon dolgozó kommunisták a hét közepén összeültek a kongresszusi irányelvek megvitatására. Előtte már ketten mondták el véleményüket. Németh János többek nevében üdvözölte örömmel azt a felmérést, amelynek eredményeként a fölöslegessé vált munkahelyeket megszüntetik, és oda csoportosítják majd át a munkásokat, ahol nagyobb szükség van rájuk. A második hozzászóló az ENCI elnöke, Sárhegyi András volt, aki szintén ennek az alapszervezetnek, a cipő- aljkészítők 4-es alapszervezetének tagja. Az elnök a szövetkezet eddigi eredményeit méltatva mondta, el, hogy ugyanahhoz a teljesítményhez az idén már kevés lesz a tavalyival azonos erőfeszítés. Ekkor állt föl Timár László, s kezdte ezzel: a 33 év alatt, míg itt voltam, tartottunk bizony jó néhány gyűlést, de bármi is volt a napirend, a fő téma, mi mindig a cipőcsinálásnál lyukadtunk ki. De hát mi ebből élünk. Nekünk ezt kell ma jobban tennünk, mint tegnap, s még jobban holnap, mint ma. Szavait helyeslés kísérte, rögtön el is mondta véleményét a szövetkezet készlet- gazdálkodásáról, ami bizony hagy még kívánnivalót maga után. Sok múlik ebben is a termelőkön, hangsúlyozta, hiszen a megrendelt anyag program szerint érkezik, ha pedig a műhelyekben a termelés programja elcsúszik valamin, az anyag napokig, hetekig áll a raktárban. Tehát oda kell figyelni, szigorúan megtartani a belső utasításokat. Kőris György, a járási pártbizottság titkára hozzászólása Timár Lászlóéhoz kapcsolódott elsősorban. Megerősítette, amit a szövetkezet nyugdíjasa hangoztatott : minden párttagnak legelőször a saját munkahelyén, saját környezetében kell érvényt szereznie a párthatározatoknak, a kongresszusi irányelvek szellemében először házon belül kötelességünk vizsgálni: milyen tartalékok mozgósításával őrizhetjük meg eddig elért eredményeinket. Az önelemzés, önértékelés adhat csak alapot a kritikus kitekintésre, fezt megtették egyébként az ENCI 4-es pártalapszervezetének tagjai is. Legalábbis erről tanúskodott Héjjá Sándor alapszervi titkárnak az a vitaindítója, amely az öt pártcsoport véleményét összegezte. A pártcsoportgyűlése- ken nagyon sok vélemény hangzott el egyetértésben a kongresszusi irányelvekkel, de az ENCI kommunistái egy-két kérdést az átlagosnál nagyobb nyomatékkai tettek szóvá. Szükségesnek tartják a politikai-ideológiai képzés, nevelés hatékonyságának növelését. Ehhez Kertes József, a szövetkezeti bizottság elnöke még azt is hozzátette, hogy már az általános iskola felső tagozatában meg kellene ismertetni gyermekeinket társadalmunk legfőbb törekvéseivel. Az alapszervezet tagjai abban is egyetértettek, hogy a munka szerinti bérezés elvének következetes megvalósításával egy időben a munka- és üzemszervezésben úgy kell előrelépni, hogy valóban mindenki le is dolgozhassa, ne csak letöltse a maga napi nyolcórás munkaidejét. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a nagy értékű termelőeszközök kihasználására feltétlenül növelni szükséges a műszakok számát. Mindezekkel összefüggésben pedig minden poszton meg kell követelni a beosztással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Az elhangzottak összegzésével kanyarodhatunk vissza bevezetőnkhöz: az Endrődi Cipész Szövetkezet 4-es pártalapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén ugyanis a vitaindítóban, a hozzászólásokban egyaránt az tükröződött: az előkészítők, az aljakészítők dolgozni akarnak, s tudni azt, hogy velük együtt mindenki dolgozik ebben az országban. Csak így válik világossá és egyértelművé az, hogy miből élünk Ez, saját jobb munkánk teremthet alapot ahhoz is, amit a kongresszusi irányelvek vitájában az ENCI kommunistái szintén fölemlítettek, hogy tudniillik, nem kevés még a teendő a város és a falu közötti különbségek mérséklésében is. K. E. P.
