Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
1980. január 17., csütörtök NÉPÚJSÁG Sorsok Hét gyerekkel egyed üI Javuló helyzet a középfokú tanintézetek beiskolázásában A tayán töltött kemény, keserűséggel teli évek megrendítették egészségét. Most 39 éves. De az átélt évek mindegyike mintha kétszeres nyomot hagyott volna arcán. T. Jánosné törékeny, apró termetű, a háta meghajlott, s mégis a szükség ma is emberfeletti erőfeszítésekre kényszeríti. Hét gyermek — hat lány és egy fiú édesanyja. Két esztendeje, férje halálát követően költöztek be a békéscsabai József Attila- lakótelep egyik 10 emeletes épületébe, otthagyva életük korábbi színterét, az Üj kígyós környéki tanyájukat. # Kora délután a frissen mosott ruhák még terítésre várva, egy kupacban hevernek a fürdőszobában. A gáztűzhelyen sorakozó edények közül még az ötliteres lábos tűnik a legkisebbnek. Készül a vacsora. A konyhában törött hátú székek árválkodnak, s úgy néz ki minden, mint „tatárjárás” után. A szobákban viszont --—mind a háromban — szigorú rend, s az ágyak uralják a terepet. Juliska, az anya szeme tétován kerülget bennünket. Életéről nehezen, csak nagy unszolásra hajlandó vallani. Bizonyára, az akaratlanul feltörő könnyeket igyekszik visszaszorítani... Három éve halt meg a férjem. Akkor tanyán laktunk. Hát, nehéz sorsunk volt ott, annyi biztos. A megboldogult uram nagyon ivott. Havonta csak 2 ezer forintot adott haza, abból fizettem a gyerekek kollégiumát. Volt úgy, hogy két-három kilométert kellett megtenni az ivóvízért. Akkor mentem én tönkre. Feküdtem is az ideggyógyintézetben, s utána kaptam erősítő injekciókat. Itt jobb, könnyebb a gyerekeknek. A legnagyobb, Juli már dolgozik. Takarító a kötöttárugyárban. Mondhatom, jól tanult, fel is vették a gimnáziumba, csak gyenge az idegzete, most is gyógyszert szed. Sokat kell neki pihenni. Zsuzsa is jól tanult, őt is felvették a gimnáziumba, de mindenáron dolgozni akart. Nagyon nehéz a munkája a téglagyárban. Tizenhat éves, férjhez ment... Látszik rajta, nehezére esik erről beszélni, hót gyorsan kavar egyet a tűzhelyen piruló hagymán, s aztán tovább is lép beszédében a következő gyerekhez. — Editke hatodik osztályos, Gyöngyi ötödikes, Nel- li, a legsoványabb, másodikos, Erika pedig most lett elsős. A Jani, az cukrásznak tanul. Nagy, hosszú gyerek, az egyik dédszülőre üt — mosolyodik el érkezésünk óta először. Rendes volt hozzánk a csabai tanács, pedig én jobb szerettem volna Üj kígyóson maradni. Hiába, ott csak ismerősebb vagyok. De az ottani tanács pénzért adta volna a lakást, s a részleteket A MÁV békéscsabai klubkönyvtára rendszeresen gondoskodik a város fiatalságának szórakoztatásáról. Elég itt a hetente megrendezésre kerülő diszkóestekre gondolni, amelyeken mintegy 300 fiatal vesz részt rendszeresen. A klubkönyvtár programjában a közeljövőben három, az ifjabb korosztálynak szóló műsor is szerepel, így 19-én, szombaton 6 órától „pótszilveszterre” jöhetnek össze a táncolni, szóranem tudtam volna fizetni. Itt egy fillért sem kértek tőlem. Februárban lesz egy éve, hogy dolgozom a lakás- szövetkezetnél. Hat lépcsőházat vállaltam. Csak most a fagy miatt nem szabad felmosni, mert balesetveszélyes. Na, innen a szövetkezettől 1500 forintot kapok. Nem mondom, a pénzből kijövünk. Hatezer-ötszáz árvasági pótlékot és özvegyi nyugdíjat kapok, meg ehhez jön még a kétezer-ötszáz forint családi pótlék is. Mikor ideköltöztünk, az összes bútort a bizományiból vettem, de szereztünk azóta részletre hűtőt, mosógépet, meg tévét is. A gyerekek jobb szeretnek itt, mint a tanyán. Csak hát, nehéz velük bírni, visszafeleselnek. Hiányzik nekik az apa. Hát hogy is adnám én állami gondozásba őket! — csattan fel kérdésemre a hangja. — Akármelyik ujjamat harapnám meg, fájna az nekem mindegyik. Szeretem én a más gyerekét is! Most is befogadtam egy időre a nővérem fiát. Csak addig, míg nem talál magának helyet ... Mennyit esznek? A kicsik az iskolában ingyen koszto- sok. De azért elmegy egy nap egy vekni kenyér meg hat liter tej is. Lehet, ezért nem eszik a levest — mélázik el. — A kicsik sajnos nem tanulnak jól, de én a hat elemimmel sem tudok annyit, amennyi most az elsősöknek kell. Tudja, mi is hatan voltunk testvérek — csap át hirtelen egy másik témára: — Négy mostohaanyám volt. Persze, akadt köztük jó is. Két testvéremet elvittek a menhelyre. Hát én ezt nem akarom. Meg azt sem, hogy az érr gyerekeimnek ennyi kicsije szülessen. Bajnak van már csak ez a sok ... Miközben a tiszta szobákat végigjárjuk, megérkezik a legnagyobb lány. Nevetve meséli, hogy már kétszer is elcsalta színházba az édesanyját. Előkerülnek az üveges szekrényből Juli vers-és prózamondásért, meg a jó tanulásért szerzett oklevelei. A versmondás, s a könyvolvasás jelenti számára ma is az igazi szórakozást. Erre már az édesanyja is előkeríti fekete kézitáskáját, s büszkén húzza elő belőle nyugdíjas mozibérletét. — Csak az a baj, hogy nem tudókén a moziba eljutni. Van itt mindig dolog. Nyaralni? Életemben sem voltam. De a gyerekek már igen. Hanem a férjem volt vállalata, az erőműjavító, nyáron rendezett Pósteleken a gyerekek tiszteletére igen jó programot. Még trikókat is kaptak a kicsik, meg játékokat is! A tévén megkezdett hímzések egész sora. — Hát, most már erre is jut idő. Meg pénz is. Mert hiába akartam én a tanyán, nem futotta rá. Jobb azért most. Sokkal jobb ... B. Sajti Emese kozni vágyók. Január 22-én, kedden 18 órától ismét meglepetés vár a könnyű műfaj kedvelőire, hiszen ebben az időpontban kezdődik a Dévényi-diszkó. Az est vendége az az angol származású jógás lesz, aki a legutóbbi tv-forgószín egyik győztese volt. Másnap, 23-án is érdemes felkeresni a klubkönyvtár nagytermét, ekkor 18 órától Mini-koncertre invitálják a fiatalokat. A munkaerő-felmérés szempontjából különös jelentőségű a megyei tanács munkaügyi osztálya által minden évben elkészített beiskolázási „térkép”. A napokban készítették el a megye középfokú oktatási intézményeire vonatkozó beiskolázási helyzet pontos elemzését. Ebben megállapították, hogy az 1979/80-as iskolai évben megyénk általános iskoláiban 4892 tanuló fejezte be tanulmányait. Ebből mindössze 3 százalék az, aki nem tanult tovább. A friss adatok szerint úgy tetszik, hogy a szomszédos megyékben továbbtanuló gyerekek száma is csökkent. Ez mindenképpen örvendetes eredmény. A felmérés részletesen kimutatja a különböző iskolatípusok közötti felvételi eredményeket is. Az általános iskolát végzett fiatalok zöme, 45 százaléka, a szakmunkásképző intézetekben folytatta tanulmányait. Ez a megyében 2 ezer 220 diákot jelent. A szakközépiskolákban 1071, a gimnáziumokban pedig 915 diák iratkozott be az első osztályba. Az előbb említett intézménytípusok közül egyedül a szakközépiskolai beiratkozás maradt el csak a tervezettől. Ugyanakkor kiemelésre érdemes az a tény is, hogy végre nőtt a szakközépiskolákban tanuló lányok aránya. Az ipari szakmákra beiskolázást nyert ezerhétszázkét tanuló. Idén, a korábbiaktól eltérően a legkevésbé kere1881. január 10-én született Debrecenben az egyik legjelentősebb, európai hírű szobrászművész, Medgyessy Ferenc. Szülővárosában már 1979 tavaszán megkezdődtek az előkészületek a 100. évfordulóra. Remélhetőleg sor kerül az országos centenáris bizottság alakulására is, a hátralevő szűk egy év jelentős feladatokat ró az országos intézményekre, szervekre. (Nemzeti Galéria, MTA Művészettörténeti Kutató- csoportja, Magyar Képzőművészek Szövetsége stb.) Debrecenben 1980. júliusában nyűik a jubiláris hagyatéki kiállítás. A város ugyanis 1977-ben átvette a művész Százados úti műtermében levő szobrászati és grafikai hagyatékát: háromszáz plasztikát (agyagvázlatok, gipszek — köztük a monumentális művek nagy gipszei, bronzok, terrakották) és kétezerötszáz rajzot. Ebből a jelentős anyagból válogatva rendezi meg a Déri Múzeum Medgyessy Ferenc életműve című kiállítását, majd beláthatóan 1982-ben (egy XVIII. századi civisház felújítását követően) az önálló Medgyessy Emlékmúzeumot. A tárlathoz szakelőadások, „múzeumi muzsika” rendezvények, irodalmi estek, filmvetítések csatlakoznak, októberben pedig emlékülés (a Nemzeti Galéria, az MTA Művészet- történeti Kutatócsoport és a Déri Múzeum munkatársai előadásával) és emlékünnepély. A tejívek szerint Illyés Gyula, László Gyula, Borsos Miklós, s a szobrász egykori barátai, tisztelői is részt vesznek e rendezvényeken. 1980—81-ben nyolc Med- gyessy-szobrot avatnak Debrecen közterein (a Déri Múzeum, az Irodalmi Múzeum előtt, a Nagyerdőn). Az önt- tetést, illetve a kőbe faragtatást a Kulturális Minisztérium és a Képző-, Iparművészeti Lektorátus segítségésett szakma a férfiszabó és a vasútijármű-szerelő szakma volt. Ugyanakkor örömmel és meglepetéssel állapíthatjuk meg, hogy jelentősen javult a kőműves, a hegesztő-, a cipőfelsőrész-készítő és a könyvkötő szakmákra való jelentkezés. A szövőszakmára 226 százalékos volt a beiskolázás! Az iskolák javuló pályaválasztási munkáját bizonyítja, hogy mérséklődött az úgynevezett divatos szakmákra történő túljelentkezés. Bár a felvételi keretszámok pontos ismeretében még ilyen arányú túljelentkezésre sem kerülhetett volna sor, például a mezőgazdasági gépszerelő, vagy a csőhálózatberendezés szerelő szakmákban, ha fegyelmezettebben folyik a pályairányítás. Ä középiskolai végzettségű fiatalok szakmunkásképzésben való részvétele még mindig nem alakul az igényeknek megfelelően. Elszomorító adat, hogy a felvételi kerethez viszonyítva a karosszérialakatos és autószerelő szakmára mindössze 20, illetve 32 százalék jelentkezett. A továbbtanulásra jelentkezés idén is az élelmiszergazdaságban alakult a legkedvezőtlenebbül. Különösen a baromfihús-feldolgozó és a kertészszakmákban megoldatlan még az utánpótlás. A kereskedelem és vendéglátás szakmáira viszont idén elegendő tanulót sikerült beiskolázni. vei végezteti a megyei és városi tanács. Fontosnak tartjuk, hogy a munkás- és tanulóközösségek megismerjék Medgyessy gazdag életművét. A Megyei Művelődési Központtal, a TIT-tel, a Hazafias Népfronttal megyeszerte kiemelt rendezvényeket, vándorkiállításokat, előadásokat, szobornéző sétákat tervezünk a „Korunk valósága” szocialis- tabrigád-vetélkedőben, illetve a „Debreceni kaleidoszkóp” című iskolai versenybe beépítve. Szeretnénk, ha országos ügy lenne a Medgyes- sy-centenárium. Várjuk a A szakközépiskolák az idén is gondokkal küszködtek, különösen az esztergályos- szakmunkásképzési célú szak benépesítésében. Ugyanakkor az autóforgalmi, a zöldség- termesztő és cipőipari szakmákban 100 százalék felett alakult a szakközépiskolai beiskolázás. A gimnáziumokban, bár túljelentkezés mutatkozott, néhány iskola beiskolázási gondokkal küszködött. így a békéscsabai szlovák gimnázium, a gyomai és a mezőberényi is. Túljelentkezés mutatkozott — meglehetősen aránytalan! — a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. Továbbra is népszerű a továbbtanulók körében az egészségügyi szakiskola, s a felvételi tervet a gép- és gyorsíróiskolában is sikerült teljesíteni. Bár a erőfeszítések a beiskolázás mennyiségében és szerkezetében az idei tanévben hoztak némi javulást, a jövőben- továbbra is szükséges javítani a pályára nevelés és pályairányítás hatékonyságán. A szakmunkástanulók beiskolázásán belül pedig az oktatási intézményeknek, s a pályaválasztással foglalkozó szerveknek minden eszközzel segíteniük kell az élelmiszergazdasági pályákon kialakult áldatlan állapotokon! Hiszen a megyei munkaerőigények minél előrelátóbb pótlása csak nagyon gondos beiskolázási, pályairányítási program mellett érhető el. B. S. E. Medgyessy nevet viselő iskolákat, őrsöket, brigádokat, valamint a realista szobrá- szatot, igaz művészetet szerető látogatókat a jelenleg is látható, Déri Múzeum-beli állandó Medgyessy-kiállítás- ra, s városunkba, amelynek terein, parkjaiban, épületein több mint húsz Medgyessy- alkotás látható, köztük az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat nyert Déri téri aktok, a Petőfi- és Aranyszobor, a református kollégium domborművei, a Mó- ricz-szobor és relief. Sz. Kürti Katalin, Debrecen, Déri Múzeum Békéscsabán volt legutóbb — mintegy két éve — önálló kiállítása Kovács Éva budapesti keramikusművésznek. Most újabb tárlatra készül. A gödöllői múzeumban február végén nyílik meg kiállítása, amelyben lakásdíszítő kerámiafigurákat és modern vonalú használati edényeket: teás- és kávéskészleteket mutat be. Műtermében — mint a képen látható — már sorakoznak a legújabb alkotások Fotó: Tóth Béla Műsorok fiataloknak Készülődés Debrecenben a Medgyessy-centenáriumra Tudomány és gyakorlat Munkakezdés előtt kötelező a „bemosakodás”. Gézmaszk az arcon, s a fertőtlenített fehér köpenyek akár egy sebészeti műtőben is megfelelnének. Pedig nem szívműtétek közreműködőit vigyázza a csíramentesség, hanem a modern sertéstenyésztő telep munkásainak kell ily különös módon ügyelniük a tisztaságra. A nem is túlságosan távoli jövő, hanem a növekvő igényeket felismert jelen képéhez tartozik a fenn vázolt sertéstelep, ahol a malacokat császármetszéssel segítik a világra, és csíramentes környezetben próbálják a lehető legjobban kihasználni az állatok biológiai adottságait. S aki utópiának hiszi e módszerek elterjedését, gondoljon csak arra, hogy hová lettek azok a „juhásznak jól van dolga” idők, amikor egyik dombról a másikra vándorolva termelték a húst, a gyapjút, a tejet? Bizony, a romantikus múlt hangulatain csak elandalodni lehet, de megélni belőlük bajos volna. És a modern telepek állatgondozó szakmunkásait látva önként adódik a remény, hogy azok az emberek, akik munkahelyükön kulturált körülmények közt élnek, napi munkájuk végeztével is igényesebbek lesznek a szórakozásban, pihenésben, a szabad idő hasznos eltöltésében Mint ahogy Eke Károly, Tudomány és gyakorlat című sorozatában — melynek legutóbbi részét Biológiai kutatások az állattenyésztésben címmel kedd este sugározta a Kossuth adó — összefonódik _a termelőmunka a tudományos kutatók eredményeivel. Gazdaságos exportról, rubel- és dollár- milliókról beszéltek a rádióműsorban megszólaltatott szakemberek, akik közt szót kapott a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet igazgatója is. Megtudhattuk, hogy hazánkban mindössze két kilogramm halat fogyasztanak évente (és lakosonként), amely nagyon kevés. Növelni kellene tehát az igényeket, de ehhez a jó minőségű — kevésbé zsíros — halak nagyobb tömegét kellene előállítani. Mint oly sok dologban, itt is a tudomány fokozottabb bevonására, a halastavak biológiai egyensúlyának nagyobb védelmére lenne szükség. Néhány éve riasztó h'rek röppentek világgá a „biológiai forradalom” elképzelhető fenyegetéseiről. Aztán, mint az élet más területein is, ‘elcsitultak a kedélyek, s most szívesebben hallunk olyan hírekről, hogy a tudomány az emberiség felemelkedésének beláthatatlan tartalékait igyekszik kiművelni. Bárcsak általánosabbá válna ez a jó kilátásokat ígérő hang az élet valamennyi hullámhosszán! (Andódy) színhíz, mozi 1980. január 17-én, csütörtökön, délután 15.00 órakor Békéscsabán: HAMPIP, CSIRÖ ÉS A TÖBBIEK Nemecsek-bérlet. 1980. január 17-én, csütörtökön, este 19.00 órakor Békéscsabán: UNALMIA Vörösmarty-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: Péter cár és a szerecsen, 6 és 8 órakor: Konvoj. Békéscsaba Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Száll a kakukk fészkére, 7 órakor: Felkavart víz. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Hair. Békéscsabai Terv: Csak fél 6 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat. I., II. Gyulai Erkel: A bajkeverő. Gyulai Petőfi: Sebességláz. Orosházi Béke: 5 órakor: A blokád folytatása. I., II. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A delfin napja, fél 6 és fél 8 órakor: A skarlát betű. Szarvasi Táncsics: Bizalom.
