Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

IgHiWkfiM 1979. december 12., szerda fl WEB elült A gyulai ÁFÉSZ tevékenysége Szövetkezeti vezetők a lakosság áruellátásáról A gyulai ÁFÉSZ a váro­son kívül tekintélyes részt vállal Elek, Kétegyháza, Do­boz, Szabadkígyós, Lököshá- za, Mezőgyán, Gerla és Geszt lakosságának áruellátásából. Gyulán például az összes kiskereskedelmi és vendég­látóipari forgalom 25, a te­rületéhez tartozó községek­ben 95 százalékát adja. Több mint 10 és fél ezer tagja van a szövetkezetnek, akik 3 és fél millió forint értékű rész­jeggyel támogatják a szö­vetkezet célkitűzéseit. Az idei évben 620 milliós forga­lom lebonyolítását tervezik, és ezzel az összeggel a nagy­ságrendet és forgalmat te­kintve a megyében levő fo­gyasztási szövetkezeték kö­zül a negyedik helyen áll­nak. Tegnap, kedden délelőtt a gyulai járási-városi Népi El­lenőrzési Bizottság ülésén Paulik János, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke adott tá­jékoztatást a bizottság tag­jainak az ÁFÉSZ tevékeny­ségéről. Részt vett az ülésen Józsa Béla, a megyei NEB elnöke, valamint Csordás István, az MSZMP városi bizottságának munkatársa. A tájékoztató jelentés szóbeli kiegészítése után kérdések és hozzászólások hangzottak el. Felszólalt Józsa Béla, Varga István, Jobbágy Károly, Há­jas Géza, Ficzere András, akik mélyrehatóan elemez­ték a szövetkezet eddigi te­vékenységét. A vita után Zsótér Antal, a járási-városi NEB elnöke mondott össze­foglalót, amelyben pozitívan értékelte az ÁFÉSZ tájékoz­tató beszámolóját. Az év utolsó értekezletét tartották a MESZÖV-ben az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi vezetői. A tanácskozás első részében Kocsis Lajos, a Szolnok—Békés megyei FŰ­SZERT Vállalat igazgató- helyettese ismertette az élel­miszer és vegyi áruk év vé­gi ellátásának helyzetét. Ezt követően dr. Csikós Sándor, az említett vállalat igazga­tója értékelte a fogyasztási szövetkezetekkel kialakult kapcsolatot és a további együttműködés lehetőségeit. A szövetkezetek kereskedel­mi vezetői egyetértettek ab­ban, hogy az alapellátást szolgáló árucikkekből meg­felelő készletet tudnak biz­tosítani. A tanácskozás második ré­szében Oláh Gábor, a me­gyei szövetség ÁFÉSZ-tit- kárságának helyettes veze­tője adott tájékoztatót a Belkereskedelmi Miniszté­riumban elhangzott azon megállapításokról, melyek az 1980. évi kereskedelmi munka legfontosabb tenni­valóit, így ezen belül is a tervezés feladatait hangsú­lyozták. Végezetül Gyeraj Já­nos titkárhelyettes az 1978. évi szabályozók változásai­ról és azok várható hatásai­ról tájékoztatta az ÁFÉSZ- ek kereskedelmi vezetőit. — Balkus — Nyugdíjas-találkozó Országos árpatermesztési tanácskozás Győrött Egy kiló műtrágya felhasz­nálásával termelt kukoricá­ból 4,2, búzából 5,2, tavaszi árpából pedig 7,4 kiló nyers- fehérje nyerhető. Emellett az árpa fontos nyersanyaga a söriparnak, s ebben a minőségében kitűnő export­cikk is. E tények, s az eze­ket igazoló Győr-Sopron megyei tapasztalatok álltak az érdeklődés előterében a kedden Győrött megrende­zett országos árpatermesz­tési tanácskozáson. Győr—Sopron megye me­zőgazdasági üzemei — a határ menti kapcsolatok ki­használásával — az utóbbi években meghonosítottak egy bőtermelő szlovákiai ár­pafajtát, s ezt az idén már jelentős területen termesz­tették, főként a Szigetköz­ben. Éz az árpafajta az idei kedvezőtlen időjárás ellené­re is 50 mázsánál többet termett hektáronként. A szakemberek szerint átlagos időjárású években biztosan lehet számítani 60 mázsás, vagy ennél magasabb ho­zamra is. E tapasztalatok alapján Győr-Sopron me­gyében a következő évek­ben tovább növelik — meg­kétszerezik — e nagy ho­zamú fajta vetésterületét. A tanácskozás végén Ro- mány Pál mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter ki­tüntetéseket adott át azok­nak a szlovákiai szakembe­reknek, akik elősegítették a nagy hozamú fajta hazai meghonosítását. A Békés megyei Élelmi­szer-Kiskereskedelmi Válla­latnál eredményesen mű­ködi) ek Békéscsabán, Gyu­lán, Orosházán levő nyug­díjasklubok. A vállalat szak- szervezeti bizottsága éven­ként egyszer nyugdíjas-talál­kozót rendez számukra. Az elmúlt héten Békéscsabán több mint 80-an vették részt a meghitt hangulatú találko­zón. Hétfőn délután pedig a gyulai nyugdíjasok találkoz­tak a járási hivatal tanács­termében. A szép számban megjelenteket Krizsán Mik­lós igazgató üdvözölte és tá­jékoztatást adott részükre arról, hogyan állnak az idei tervteljesítéssel. Ezt követő­en a szakszervezeti bizott­ság látta vendégül nyugdí­jas dolgozóit. Meglepetéssel is szolgáltak a szocialista brigádok, amelyek pénz- és tárgyjutalmakat ajándékoz­tak részükre. A meghitt és Fotó: Béla Ottó jó hangulatról az Elkel Fe­renc Művelődési Központ és Ifjúsági Ház citerazenekara gondoskodott. Szigorúbb biztosítási feltételek Nők a mezőberényi szőnyegszövőben Befejeződött a mezőgaz­dasági nagyüzemek 1980-ra szóló biztosításainak meg­újítása. Az Állami Biztosító a gazdaságosabb termelés ösztönzése érdekében 1980- tól több módozatnál szigo­rított a biztosítási feltétele­ken. Ennek ellenére a mint­egy 1500 ' mezőgazdasági nagyüzem közül csak 107 gazdaság nem kötötte meg az új évre is a korábban igénybe vett biztosításokat. Négy olyan üzem van, ame­lyik növény-, illetve állat- biztosítását is megszüntette. A mezőberényi Petőfi Sán­dor Művelődési Központ dí­szítőművész szakkörének no­vember elején berendezett kiállítása a napokban zárta kapuit. A szakkör önként A mezőgazdasági biztosítá­sok változatlan .széles körű igénybevételéhez hozzájárul, hogy a mezőgazdaság a vá­ratlan veszélyeknek legin­kább kitett termelési ág. Ezt igazolják az 1979-es év kár­térítési adatai is. A mezőgaz­dasági üzemeknek fizetett térítés várhatóan eléri az 5 milliárd forintot. A legtöbb kár idén a növénytermesz­tést érte: az előzetes becslé­sek szerint 3 milliárd 700 millió forintot kapnak nö­vénybiztosításaik alapján a nagyüzemek. felajánlott belépődíjat foga­dott el a látogatóktól, amely­nek végösszege megközelítet­te a két és fél ezer forintot, A díszítősök ebből a pénzből ajándékozták meg a mező­A Csaba Szőnyegszövő mezőberényi részlegében 230 nő dolgozik, a bedolgozók száma pedig 80. Jelenleg 40- en vannak otthon gyermek- gondozási segélyen. Az asz- szonyok megfelelő munka- körülmények között dolgoz­nak. Folyóvíz, zuhanyozó biztosítja a tisztálkodási le­hetőséget. Negyedévenként tartanak munkavédelmi elő­adást. Ez is elősegítette, hogy az utóbbi években nem for­dult elő üzemi baleset. Jól szervezett az itt dolgozó nők egészségügyi ellátása. Ré­gebben kéthetenként tartót-* herényi utcai óvoda gyer­mekeit a Télapó-ünnepélyen. A gyerekek műsorral, s ma­guk készítette ajándékokkal kedveskedtek a vendégek­nek. tak orvosi rendelést, ez év­ben már hetente négyszer jár ki az üzemorvos. A he­lyi Vöröskereszt-alapszerve- zet rendszeresen tart felvilá­gosító előadásokat, évente 4 alkalommal pedig véradóna­pot szerveznek az aktívák. Sajnos, kevesen szánják rá magukat a továbbtanulásra. Mindössze 20 a szakmunká­sok száma. Jelenleg heten járnak középiskolába, ket­ten szakmunkásvizsgára ké­szülnek, politikai oktatáson pedig 30-an vesznek részt. Hat szocialista brigádban összesen 100-an dolgoznak. Csaknem valamennyi brigád patronál idős embereket, két brigád tagjai pedig állami gondozott gyerekekkel tarta­nak kapcsolatot. A szövetkezet anyagilag is segíti dolgozóit. Az egy főre eső szociális alap évente 750 forint. Mivel sok a fiatal, minden évben kapnak néhá- nyan 20—30 ezer forint la­kásvásárlási, illetve -építési kölcsönt. Díszítömüvész-szakkör a gyermekekért Kiszely János né a díszítőművész-szakkör nevében adta át a játékokat a gyerekeknek GÉPKOCSIÁTVÉTELI SORSZÁMOK 1979. DECEMBER 11-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 8898 Trabant Lim. (Bp.) 22247 Trabant Lim. (Gyfir) 9831 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 34221 Trabant Lim. Spec. (Gyfir) color. Trabant Combi (Bp.) 4823 Trabant Combi (Győr) 1S38 Wartburg Lim. (Bp.) 16667 Wartburg de Luxe (Bp.) 21387 Wartburg de L. tolót. (Bp.) S2S7 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 3151 Wartburg Tourist (Bp.) 8427 Skoda 10$ (Győr) 4856 Skoda 105 (Bp.) 7115 Skoda 10$ (Debrecen) 3541 Skoda 120 (Győr) 3883 Skoda 120 (Bp.) 8011 Skoda 120 (Debrecen) 2938 Lada 1200 (Bp.) 105930 Lada 1200 (Debrecen) 57700 Lada Combi (Bp.) 15989 Lada 1300 (Bp.) 17703 Lada 1300 (Debrecen) 10255 Lada 1500 (Bp.) 28994 Lada 1800 (Bp.) 5462 Lada 1600 (Debrecen) 2128 Moszkvics (Bp.) 8620 Zaporozsec (Bp.) 30507 Dácia (Bp.) 14101 Polski Fiat 126 (Bp.) 23860 Polski Fiat 1500 (Bp.) 15771 Dialógus a Hotel Ifjúságban Ö csend több a pász- szenésnytnél. CZim- balmos Béla beszél, ö a TOT főtitkára. Éppen arról szövi gondolatait, hogy mit jelent az egyes ember számára a termelőszövetke­zet, s mit jelent a szövetke­zet magának a tagságnak és a népgazdaságnak. Mai, élő gondjaink és örömeink aka­démiája a tsz-elnöikök szer­vezett továbbképzése. Ezen kereste a választ a felvetett kérdésekre Budapesten ő, és hallgatósága a Hotel Ifjúság­ban. Miért pont itt és miért ép­pen ebben a formában? A válasz egyszerű. Ilyenkor év végén az országos ágazatok irányítóinak igazán sok a munkája. Különösen ezen az őszön, tekintettel arra, hogy 1980-tól új közgazdasági sza­bályzók lépnek életbe. Ilyen­kor egyiken-más ikon akad még simítani való. Azután meg a jövő évi tervek elő­készítése döntésre nem ép­pen könnyűnek ígérkező fel­adat. Különösen nem, ha ezekre a nyári hónapok, il­letve az utóbbi hetek vi­lágpiaci körülményeinek fi­gyelembevételével szeret­nénk megfelelni. Tulajdon­képpen azért szervezte Bu­dapestre a továbbképzést a Körösök Vidéke Tsz-ek Te­rületi Szövetsége, hogy az ország és az ágazat gondjai­nak megismerését a legillé- tékesebbektől hallják a szö­vetkezet vezetői. Lássák ők maguk is, hogyan ítélik meg munkájukat, merre tart, jó irányban halad-e ez az ön­ként vállalt falusi új élet­forma. A szövetkezeti ágazat meg­ítélésében eddig általában a gazdasági hozamokat tekin­tették alapnak. Miből, meny­nyi termett. A mennyiért termett nagyon is felelősség- teljes kérdését csak az utób­bi időben halljuk itt is, ott is. Egy-egy növény termesz­tésében mind gyakrabban, a jövőben pedig kizárólagosan a mennyi jövedelmet hoz alapján vonják meg a mér­leget. A gazdálkodásban ki­zárólagosan a nyereség fog­lalja el a központi helyet. A hozam és a költség viszo­nya tehát elvezet a lényeg­hez, a kockázatvállalás ér­telméhez. Akkor ott, senki sem ta­lálta furcsának, hogy a TOT főtitkára, aki a mozgalom­ban politikai vezető, a gaz­dálkodást a tiszta hozam ol­daláról közelítse meg. Szö­vetkezeti vezetőink nagyon is jól érezték a lényegre ta­pintást, mely mai viszonya­ink között legfőbb anyagi forrása a szövetkezeti ön- kormányzatnak, a mozga­lomról való gondoskodás­ban. Ki tagadná, hogy itt már nincsenek gondok, jövőt kö­zelebb hozó feladatok? A tsz-ek szövetkezeti jellege ma a korábbitól eltérő mó­don és színvonalon körvona­lazza a közös munka főbb irányait. Itt tárták ki a TOT elnökségének egyik legutób­bi állásfoglalását az országra kiterjedő kölcsönös fejlesz­tési alap létrehozására. A TOT elnöksége vala­mit már lát a jövőből, tör­ténetesen abból, hogy a szö­vetkezetek saját erőforrását meghaladó fejlesztésekben — az állami támogatás rend­szerének fenntartása mellett — hogyan lehetne gyorsab­ban, hatékonyabban előbbre lépni. Ismeretes, hogy több beruházás a saját erő hiá­nyában jelenleg is félben áll, vár valamiféle tőkegaz- dagságot. Meg azután a me­zőgazdaságban mégiscsak sok függ az időtényezőtől. Jó, jobb mindezeket a nem várt meglepetéseket szövetkezeti összefogással kivédeni. S mi volt erről szövetkezeti veze­tőik véleménye? Egyértelmű helyeslés. Lehetett volna más vélemény is? Persze, hogy lehetett volna, de az a más nem a mozgalmat, hanem valami egész mást szolgált volna. Azok, akik benne él­nek az élet sűrűjében, és olykor vállukon érzik a megoldásra váró nehéz gon­dokat, józan mérlegelés után mondták el véleményüket a biztos támasz megteremtésé­nek okos, előrelátó lehetősé­géről. A gondolatok tovább pe­regtek. A párt nő- és ifjú­ságpolitikájában elért ered­mények, a nők és a fiatalok foglalkoztatásának megoldá­sa, megbecsülésük mindig is a szövetkezetpolitika élvona­lába tartozott. Általában jól lépték meg a tßz-ek a ma­guk által előírt feladatokat. Ennek eredménye, hogy az utóbbi időben felgyorsult a fiatalok tsz-be áramlása, az egykori falusi asszonyok pe­dig férjeik oldalán dolgoz­nak. Nélkülük nincs, csak velük, munkájukkal, segítsé­gükkel él és terebélyesedik az új falusi életforma. Va­jon így látják ezt minden­hol? Hat-e még a 35 évvel ezelőtti szemlélet a női mun­kaerő megítélésében, a mun­ka megbecsülésében? De ar­ról is szóltak, hogy a nők számarányának megfelelő vezető helyek biztosításában — a szövetkezeti demokrá­cia különböző fórumain is — még csak éppen hogy el­indultunk. Valahogyan több megértést érdemelnének azok az édesanyák, akik a gyer­meknevelés és a háztartás mellett napi rendszeres mun­kát vállalnak a tehenészet­ben, a fiaztatóban, a barom­fiéiban, a kertészetben... Róluk és természetesen a fiatalokról csak akkor lehet­séges megkülönböztetett fi­gyelmességgel gondoskodni, a letelepedést segíteni, ha a tsz jól, eredményesen gaz­dálkodik. A jövedelemnek tehát nemcsak mát szolgáló szerepe van, hanem jövőt formáló is. A termelőszövetkezeteknek minden okuk megvan a még jobb munkára azért is, mert a falusi társadalom egyre növekvő nyugdíjasrétege is joggal innen, a szövetkeze­tétől várja a gondolkodást, többször még a meghitt em­beri szavakat is. Ezek a mai öregek 25—30 évvel ezelőtt alapozták meg, indították útjára ezt az azóta nemzet­közi elismerésben részesí­tett mozgalmat. A szövetke­zeti mozgalom töretlen fej­lődése valójában nekik kö­szönhető. Nagyot változott a világ, de még mennyi minden kelle­ne az egészségesebb élethez. A mai 60 évesek egykor ke­nyérről álmodtak, ma meg az üzemorvos szükségessé­géről beszélnek, meg a jog­segélyszolgálat szervezéséről, hogy ezt a mát sokáig él­hessék, s ha az irigyek en­nek csak egy darabkáját is el szeretnék venni, hát le­gyen támaszuk a perben. Mennyivel másabb gondok ezek, mint a korábbiak? Má- sabbak, mert mögöttük mun­kás hétköznapok, évek, év­tizedek állnak, és egy olyan termelőszövetkezeti mozga­lom, mely a magyar gazda­ság számára elismerést ví­vott ki a nagyvilág előtt. Ö ost a világgazdaság nagy átrendeződésé­nek időszakában nem árt ezekről és a paraszti élet mai nagy vívmányairól is szót váltani, sokasodó fel­adataink tudatában, hogy le­gyen kitartásunk, erőnk le­küzdeni az elénk emelt aka­dályokat. Ilyen erőgyűjtés­féle volt az a párbeszéd, melyből néhány gondolatot, ennyire rövidre fogva, sze­rettem volna elmondani Só- tyi János, a csabai Farkas Miklós, Csirik Imre, Lad- nyik Mihály, Petrovszki Mi­hály, a kamuti Balogh Sán­dor, Zöldi Lukács, Ombódi Sándor, a dévaványai Kiss Ferenc — de sorolhatnám a neveket tovább — felszóla­lása nyomán. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents