Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

£\ei KRESZ-parkot adtak át Békéscsabán Lányok—Asszonyok Kitüntetések az MSZBT székházában 1979. december 11., kedd Folytatódó igazodás Példás társadalmi össze­fogást példáz a december 8- án délelőtt átadott erzsébet- helyi KRESZ-játszópark megépítése. Az ünnepélyes átadáson jelen voltak azok a társadalmi munkások — szülők, szocialista brigádok, üzemek, vállalatok képvise­lői — akiknek keze nyomán az egykori nádasból, szemét­telepből felépült ez az új létesítmény. Az óvoda szülői munkaközösségének vezető­je, Serfőző Gyuláné mondott köszönetét a rendkívüli gyor­sasággal elkészült KRESZ- játszóparkért, majd dr. Vi­rág László, a városi tanács művelődésügyi osztályveze- zetője mondott ünnepi be­szédet. Ebből megtudhattuk, hogy a 6 ezer 600 négyzet- méter alapterületű park el­készítésében 360 társadalmi munkás 1895 munkaórát végzett. A HNF városi bizottsága nevében Banadics Antalné, elnök 10 Érdemes Társadal­mi Munkás kitüntető jel­vényt, és számos oklevelet adott át a legjobban dolgo­zóknak. Ezután dr. Virág László Békéscsaba városát ábrázoló emlékplaketteket nvújtott át elismerésül. Az ünnepség kedves szín­foltja volt az óvodások, és a Előadások közgazdászoknak A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szer­vezetének rendezésében „Népgazdaságunk készlet­helyzete” címmel december 12-én, szerdán a békéscsa­bai ifjúsági és úttörőházban hangzik el előadás. A köz­gazdászok Békés megyei szervezete a téma jó isme­rőjét, dr. Nagy Mártát, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság készletezési fő­osztályának főosztályvezető­jét kérte föl az előadás meg­tartására. Pénteken, december 14-én dr. Németi László, a mező- gazdasági tudományok kan­didátusa, a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Köz­pontja igazgatója lesz a Békéscsaba és Környéke Ag­ráripari Egyesülés, vala­mint a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Békés me­gyei Szervezete és a Magyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezete vendége. Előadására, „A mezőgazda­ság irányításának informá­ciós rendszere” címmel, dél­előtt a Békéscsabai Barom­fifeldolgozó Vállalat műve­lődési otthonában kerül sor. Fotó: Gál Edit 11. sz. általános iskola két diákjának műsora. Végeze­tül a Télapó-ajándékként kapott kisautókkal és rolle­rekkel nagy örömmel vet­ték birtokukba a Tompa ut­cai óvoda kis lakói a KRESZ-j átszóparkot. Karácsonyra - Nyugati A MÁV ígérete szerint a várhatóan minden eddiginél nagyobb karácsonyi forgal­mat a Nyugati pályaudvaron már az eredeti formájában helyreállított utascsarnok szolgálja ki. Már csak ki­sebb befejező munkák van­nak hátra. A jövő hét elején eltünte­tik a csarnokot lezáró úgy­nevezett kijárati üvegfal mellől az utolsó állványokat, befejezik az állomásfőnöki- forgalmi irodákat, egy hét múlva üzemkész lesz a csarnok. A tervek szerint de­cember 18-án megindulhat a forgalom, s helyreáll a két éve módosított eredeti közlekedési rend. Változás azért lesz a forgalomban, amennyiben a korábbi öt helyett négy vágány került a csarnokba. Megszüntetik a vágányok régi jelölését, el­tűnnek a „betűs vágányok”, helyettük — a Váci út felől indulva — egységesen „szá­mos” vágányok lesznek 1— 19-ig. A csarnokban ezentúl a 11, 12 és a 13-as vágányo­kon járnak a vonatok. Hétfőn Budapesten a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság székházában a társaság aranykoszorús jelvényével, illetve elismerő oklevéllel tüntették ki a Szovjetszkaja Zsenscsina című lap és a Lapkiadó Vállalat több mun­katársát abból az alkalom­a televízióban A Magyar Televízió, kará­csony előtti héten, december 18-án, folytatja Megkérdez­zük a minisztert műsorsoro­zatát. Ekkor dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhez látogatnak el a kamerák. A műsor ké­szítői szeretnék, ha közér­dekű és közvéleményt ér­deklő kérdésekre kapnának választ a minisztertől. Eh­hez kérik lapunk olvasóinak segítségét. Különösen a termelőszö­vetkezetekből, az állami gaz­daságokból, az erdőgazdasá­Miskolcon . December 1-én rendezték meg Miskolcon a VII. for- mációs táncbemutatót, a kö­zel háromezer embert befo­gadó városi sportcsarnokban. A versenyt — amelyet Antal Imre vezetett — telt ház előtt rendezték meg. A rendezvényen részt vet­tek a Békés megyei társas­tánccsapatok is. A Megyei Művelődési Központ formá- ciós együttese mindkét be­Békéscsabán az idős korú- akról való gondoskodást négy módon valósítják meg: a szo­ciális otthoni gondozás, az öregek napközi ellátása, a házi szociális gondozás kere­tében, valamint a kész­pénzsegélyek és járadékok útján. A szociális otthonok, a napközi otthonok és a há­zi szociális gondozó szolgá­lat 1978 óta integrált egység­ként működik, Egyesített Szociális Intézmények né­Számitottak a forgalomra A közlekedés is igazodott a kereskedelem ezüstvasár­napi nyitva tartási rendjé­hez. A BKV már reggel 80 autóbusszal, 97 villamossal és 10 trolibusszal többet in­dított a szokásos vasárnapi menetrenden felül. A Volán vállalatok ugyancsak számí­tottak a korábbiaknál jóval forgalmasabb vasárnaphoz. A Volán 20-as Vállalat a fő­városba, a vidéki Volán vál­lalatok a nagyobb városokba vezető járataikat bővítették, s megerősítették ,a helyi közlekedést is. A téli tavaszt sokan kirán­dulásra használták fel. Erős gépkocsiforgalmat bonyolított le a Balaton felé az M7-es út, és szokatlanul sok kocsi ment. a Duna mindkét part­ján a Duna-kanyarra. A for­galom lebonyolítására a fő­városban a BKV hegyvidéki járataira kisegítő kocsikat állított be. és a szentendrei HÉV-vonalon 10 percenként indították a szerelvényeket. Az Engels térről is már a reggeli órákban 9 másodiára- tot kellett indítani a Mátrá­ba utazók részére. ból, hogy 20 évvel ezelőtt jelent meg először a lap ma­gyar nyelvű kiadása, a Lá­nyok — Asszonyok. Az ün­nepségen jelen volt Ivan Szalimon, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. gokból, a kistermelőktől, az élelmiszeripari vállalatoktól, a felvásárló kereskedelmi szervezetektől, a fogyasztók­tól várják levélben a kérdé­seket. A műsor hagyományaihoz híven az adás befejezéséig — a napilapokban közölt te- lefonszámokon .— a műsor készítői várják a hívásokat és a kérdéseket. Levélben a kérdéseket a következő címre kérjük: Me­zőgazdaság-politikai Szer­kesztőség, „Megkérdezzük a minisztert”, Magyar Televí­zió, 1810 Budapest. mutatott koreográfiájával díjat nyert. így a „beatfor- máció” koreográfiái díjat, a „bécsi keringő formáció” pedig előadói díjat érdemelt ki. A szeghalmi művelődési központ úttörő formációs csoportja előadói díjban ré­szesült. Nagy sikere, volt a szarvasi együttesnek is, amely ugyancsak részt vett a miskolci bemutatón. ven. Ezáltal megteremtődött a komplex gondozási lehető­ség. Két szociális otthon mű­ködik a megyeszékhelyen. Az „A” otthon jelenleg zsúfolt, az ideális 50 helyett 75 idős, egészségkárosodott embert látnak itt el. A VI. ötéves terv­ben előreláthatólag lehetőség nyílik majd egy új, 125 sze­mélyes szárny kialakítására. A „B” otthon megfelel az igényeknek. A tavaly felújí­tott épületben 41 gondozott él. A környezet szépítésére, az ellátás színvonalának emelésére minden évben igen magas összeget fordít a ta­nács. Ez évben 330 ezer fo­rintot szántak e célra. Míg a szociális otthonba való fel­vételre igen sokan várakoz­nak, az öt öregek napközi otthonának kihasználtsága csak 85 százalékos. A nap­közikben mintegy 120 idős ember számára biztosítanak programot és napi kétszeri étkezést. Az idősek ellátásá­nak legelőnyösebb formája a házi szociális gondozás. Elő­nye, hogy a gondozásra szo­rulók nem szakadnak ki ere­deti környezetükből. Jelenleg hét főfoglalkozású gondozó­nő lót el 70 idős embert. Megyei közúti információ Békés megye országos közút­hálózatán folyamatban levő sza­bályozásról : A gyula—csorvási összekötő út Gyula és Szabadkígyós közötti szakaszán csőáteresz építése mi­att teljes útlezárás kezdődik de­cember ll-én, kedden S órakor. A forgalom az épités melletti terelőutat veheti igénybe. A te- relőúton 40 km/óra sebességkor­látozás és előzési tilalom van ér­vényben. H ét esztendő népgazda­sági tevékenysége I-------1 szerepelt az MSZMP K özponti Bizottsága decem­ber 6-i ülésének napirend­jén; az 1979. évi terv végre­hajtásának tapasztalatai, s a jövő esztendei program — valamint az állami költség- vetés — irányelvei. A veze­tő párttestület üléséről ki­adott közlemény — amelyet a lapok, így lapunk is szom­bati számukban publikáltak — az idei népgazdasági terv megvalósításának több ked­vező vonását rögzítette, első­sorban a külső egyensúly, a külkereskedelmi mérleg ja­vításában, a belső felhaszná­lás némely elemének, így a készleteknek a módosulásá­ban. Ugyancsak a pozitívu­mok közé tartozik a terme­lési és a termékszerkezet át­alakításának néhány kita­pintható jegye, a beruházási tevékenység ésszerűbb — a tervezettel lényegében meg­egyező -— kereteinek megte­remtése. örvendetes jelei vannak — s itt nem szabad elfeledkezni az MSZMP XII. kongresszusa, s a felszaba­dulás harmincötödik évfor­dulója tiszteletére tett válla­lásokról — a takarékosabb energia- és anyagfelhaszná­lásnak, a korszerűbb termé­kek aránya növelésének a teljes árukibocsátáson belül, s a munkahelyek egy részén haladás tapasztalható a szer­vezettségben, a fegyelemben is. Mindezek ellenére, ponto­sabban mindezekkel együtt, sem sikerült az 1979. évi népgazdasági terv valameny- nyi fő célkitűzését teljesíte­ni. A legérzékenyebb pont változatlanul a népgazdaság külső egyensúlyának javítá­sa, hiszen a vártnál nagyobb az az árveszteség, amelyet a cserearányok további romlá­sa miatt elszenvedünk, s a kivitel összetétele még min­dig nem igazodik kellőkép­pen a népgazdasági középtá­vú és éves programban fog­laltakhoz, elsősorban a gép­ipari áruk növekvő arányát tekintve. Arról is szólni kell, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt idén a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari ex­portárualapok a számítottnál kisebbnek bizonyultak, s ez szintén kedvezőtlenül befo­lyásolta a külkereskedelmi mérleget. Tárgyilagos, mert eredmé­nyekről és gondokról egy­aránt hű képet adó számve­tést tár a közvélemény elé a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, azt sem hallgatva el, a lakossági fo­gyasztásban szükségszerű lé­péseket kellett tenni, azaz az életszínvonalban nem ke­rülhetett sor a korábbi esz­tendőkben megszokott fejlő­désre. Ezt jelzi, hogy a la­kosság reáljövedelme csak valamelyest haladja meg a tavalyit, s a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti tagok re­álkeresete — figyelembe vé­ve a júliusi árintézkedése­ket — csökkent Ebben lé­nyeges szerepet játszott, hogy a nemzeti jövedelem — vár­hatóan — csupán egy-más- fél, az ipari termelés két és fél-három százalékkal bővül 1979-ben, azaz mindkét mu­tató elmarad a tervezettől. Leírtuk, hogy az előbbi be­kezdésben: eredményekről és gondokról egyaránt hű ké­pet tárt a közvélemény elé a Központi Bizottság ülésé­ről kiadott közlemény. Az eredmények azt tanúsítják — s erre a szombaton nyilvá­nosságra került dokumen­tum nagy hangsúllyal figyel­meztet —hogy hatalmas tartalékok rejlenek a nép­gazdaság minden területén, s ezek hasznosítása, illetve a külső egyensúly javításának alárendelt minden más fel­adat ugyan erőfeszítéseket követel, de nem rugaszkodik el a realitásoktól. Szorosan kötődik ezekhez a realitásokhoz — mind a nép- gazdasági termelési szerke­zet folytatódó átrendezésével, mind az állami költségvetés szigorú takarékossági voná­saival — a Központi Bizott­ság határozata az 1980. évi terv és állami költségvetés irányelveiről. Ami a legfon­tosabb: folytatni kell a meg­változott világgazdasági kör­nyezethez történő igazodást, nincs szó tehát semmiféle tendenciaváltásról: gazdál­kodásunk valamennyi ténye­zőjét továbbra is a haté­konyság és a külső egyensúly javításának kell alárendel­nünk. Éppen ezért — s a vissza­fogottabb belső felhasználás irányzatának változatlan megtartása következtében — az ipari termelés lehetőségeit döntő mértékben a kivitel növelésének, gazdaságossága fokozásának lehetőségei ha­tározzák meg. S ez azért ér­demel megkülönböztetett fi­gyelmet, mert — egyrészt — idén több iparterület még nem érzékelte kellő mérték­ben ezt a korlátozottságot, s azért is, mert — másrészt — várhatóan tovább éleződik a verseny a tőkés országok pia­cain, ahol gyakran amúgy- is hátrányos megkülönbözte­tésekkel kényszerülünk szem­benézni. Annak tehát, hogy az ipari termelés három és fél, négy százalékkal, a me­zőgazdasági termelés öt, öt és fél százalékkal növeked- hessék, hogy a nemzeti jö­vedelem három, három és fél százalékkal gyarapodhasson, nem egyszerű a feltételeit megteremteni. Meg kell azon­ban teremteni ezeket, mert — a Központi Bizottság ülé­se ezt sem hagyta homály­ban — a munka hatékonysá­gának fokozása, e folyamat erősítése, a differenciált be­ruházási tevékenység, s a nem rubel elszámolású kivitel egyensúlyának lényeges javí­tása elengedhetetlen eleme az elért életszínvonal megtartá­sának. az ideivel azonos re­áljövedelemnek. Ö em könnyű esztendőt vázolnak fel a Köz­ponti Bizottság ülé­sén elfogadott irányelvek, s mivel a termelő tevékenység az átrendeződés, az igazodás szakaszában tart, az életkö­rülményekben sem tehetünk — a 82 ezer megépítendő la­kást, az 1300 iskolai tanter­met és sok mást nem mellőz­ve — látványos fejlesztési lé­péseket. Amit elértünk, an­nak megvédése, megtartása, megszilárdítása sem csekély­ség. Remélhető, hogy a ja­nuártól érvényes új szabá­lyozók a jövő esztendőtől kezdve fokozatosan fölgyor­sítják a kívánatos változáso­kat a termelő ágazatokban. Ez egyben a munkahelyi kol­lektívákat is nagy próbaté­tel elé állítja. Ezért mutat rá a párttestület üléséről ki­adott közlemény, hogy az irányítás, a végrehajtás min­den szintjén érvényesüljön a tervbe foglalt követelmény- rendszer. Ehhez, több tekin­tetben már jó alapokra tá­maszkodhatunk, s ezeket az alapokat a feladataikat he­lyesen értő, gyakorló kollek­tívák teremtették meg. A jö­vő esztendei teendőknek is a legfőbb támasza ez. A divatkesztyük mellett sportkesztyűket is készít a Pécsi Kesztyűgyár. A skandináv államok mellett az NSZK-ba, Franciaországba és Olaszországba is szállítanak. Összesen százhúszezer párat exportálnak az idén (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — KS) Eszperantó emlékünnepség a Ganz-MÚVOG kulturális közpuntban Ünnepségen emlékeztek meg hétfőn a Magyar Esz- nerantó Szövetség tagjai az Eszperantó Világszövetség napjáról és e nyelv alapító­ja, Ludwig Lazar Zamenhof születésének 120. évforduló­járól Budapesten, a Ganz- MÁVAG kulturális központ­jában. Barna Zoltán, a budapesti eszperantó bizottság elnöke beszédében elmondta, hogy hazánkban mintegy húszezer eszperantista beszéli a mes­terséges nyelvet, s annak mintegy hetven országban több mint ötvenmillió mű­velője van. „Megkérdezzük a minisztert” Békés megyeiek sikere Idősek gondozása

Next

/
Thumbnails
Contents