Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
1979. december 9., vasárnap o IgUilUH&M A zöldségtermesztés tervei A háztartásokat is érintő, érdeklő kérdés: milyen zöldségtermésre számíthatunk 1980-ban? A megyei tanács mezőgazdasági osztályán elmondták, hogy megnőtt a termelési kedv a nagyüzemekben azoknak a zöldségkultúráknak a termesztése iránt, amelynek ápolási, betakarítási munkái gépesíthe- tők. Sajnos ebben a sorban kivétel a fogyasztók körében közkedvelt zöldborsó, melynek az elmúlt években fokozatosan gyengült a gazdasági pozíciója. Az idén a száraz május és főleg az egyre nagyobb termelési költségek miatt — ez a növény semmi hasznot nem hozott a termelőknek. örvendetes ugyanakkor, hogy a zöldbab, a paradicsom, a paprika és a gyökérzöldségek termesztésére nagy kedvvel vállalkoznak az üzemek, s a jövőben megvalósuló öntözési lehetőségek kiaknázásával minden bizonynyal nagyobb mennyiség kerül majd a piacokra, a boltokba e zöldségekből. A zöldségnövények ipari feldolgozásának határait szeretné a megye tovább szélesíteni, elsősorban a konzervgyári, s a hűtőházi kapacitások kibővítésével. Hagyománya van a megyében a primőrzöldség termesztésének is, sőt a korszerű termálenergia hasznosításával egyre versenyképesebb terméknek számít majd a piacokon. A primőrök egységes minőségéért a szakcsoportok, szakszövetkezetek palántákkal látják el a kistermelőket. Az Agráripari Egyesülés kertészetében az 1980-as üvegházi program szerint egy hat hektáros te- szerint egy hathektáros te- zöldségáru-forgalmát. A MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyáregységének kukoricacső- törő-adapterek alsó sorválasztóit készítik a nagyszénási Október 6-a Tsz kooperációs üzemében. Az ez év áprilisában indult üzemrész állandó létszáma 22, de télen, amikor a határban már befejezték a munkát, a nehézgépkezelők egy része is ide jön dolgozni. A daraboló-, hegesztő-, festő- és szerelőüzemrész idei anyagmentes termelési értékét hárommillió forintban határozták meg, s ez a jelenlegi állapotok szerint reális volt. Naponta átlagosan 100—120 burkolatot készítenek, illetve szerelnek össze. Az innen kikerülő adapterek főként nyugati exportra kerülnek, de jut belőlük a hazai vásárlónak is Fotó: Veress Erzsi «MMUHMMMWMMWMMHMMMWMMMWMMMUMI Újító vasutasok Az újítómozgalom egyre fokozódó gazdasági jelentősége közismert. Éppen ezért a népgazdaság valamennyi ágában, így a közlekedésnél is — azon belül a vasútnál — mindinkább előtérbe kerül az újítómozgalomban rejlő tartalékok kiaknázása, az emberek alkotó energiájának, kezdeményezőkészségének fokozottabb igénybevétele. A MÁV Szegedi Igazgatóság területén az első háromnegyed évben 528 újítási javaslatot nyújtottak be, melyből 280-at elfogadtak, s be is vezettek. Az újítások az idén eddig 3,6 millió forintot hoztak a vasútnak. E szép eredmény elérését segítette, hogy a vasútigazgatóság az elmúlt év végén kiadta központi feladattervét. Ebben olyan gazdasági és műszaki feladatokra, szám szerint 112- re irányították a vasutas újítók figyelmét, ami leginkább befolyásolja a gazdaságos munkát, a gépek, berendezések jobb kihasználását, az energiatakarékosságot. E központi feladatterv alapján a szolgálati helyek is elkészítették a korábbiaknál célszerűbb és reálisabb feladatokat kitűző saját ösz- szeállításukat, s azokat eljuttatták az érdekeltekhez. Ennek köszönhető, hogy amíg tavaly háromnegyed év alatt 25 feladattervi újításból csupán 7-et fogadtak el, ez évben a benyújtott 43-ból 29-et. Említést érdemel az is, hogy a benyújtott újítások 16 százaléka munkavédelemmel kapcsolatos javaslat volt. Az elért eredményekből tevékenyen kivették részüket a Békés megyei vasutasok. Különösen Békéscsabán és Vésztőn élénk az újítási kedv. A megyeszékhelyen, a pályafenntartási főnökségen az idén 38 újítási javaslatot adtak be, felét elfogadták és bevezették. A javaslatokból 11 volt munkavédelmi jellegű. Az üzemfőnökségen is egyre többen kapcsolódnak be a mozgalomba, eddig már 16 elfogadott ötletük van. A vésztői vontatási főnökség újítói évek óta eredményesen tevékenykednék. Az idén, háromnegyed év alatt 39 javaslatot nyújtották be, melyből 30-at elfogadtak és hasznosítottak. Újításaik közül kiemelkednek a munka- védelemmel, valamint a kulturált utazással (személykocsi fűtése, javítása stb.) kapcsolatos javaslatok. A vasútigazgatóság területén újítási kiállítások, ötletnapok megrendezésével is segítették a mozgalom eredményességét. Több helyen, többek között Békéscsabán és Vésztőn újítóklub is működik. E klubokban az újításokkal kapcsolatos előadások megtartása mellett gyakorlati segítséget is adnak az újítóknak. A kezdeményező újítók munkáját a vasút vezetői anyagilag és erkölcsileg elismerik. Az ez évben kifizetett 421 ezer forint újítási díjon felül többen kitüntetést, jutalmat is kaptak. A Kiváló Üjító kitüntetés bronz fokozatát az idén kapta meg Kovács Bálint, Mike Mihály és Szatmári Sándor, valamennyien a vésztői vontatási főnökség újítói. Földhasználók figyelmébe A száraz nyár végi, kora őszi időjárás kedvezett a mezei pocok szaporodásának, a megye területén — főleg pillangósokban — e kártékony állatok száma helyenként elérte, a kialakult fertőzött gócokban pedig meghaladta a veszélyes szintet. Az elmúlt hetekben a mezei pockok gyors ütemben megkezdték áttelepedésüket az őszi vetésű kultúrákra (őszi gabona, repce), ezzel veszélyeztetik e kultúrák áttele- lését is. Károsításuk egyelőre még csak a táblák szegélyzónájában jelentkezik, de további átvándorlás miatt számítani lehet a károsított terület további növekedésére. Különösen azok a táblák vannak fokozott veszélynek kitéve, melyek pillangósokkal szomszédosak, vagy nagyobb kiterjedésű, mezőgazdaságilag nem művelt területtel határosak. Ismert, hogy a mezei pocok egész télen át még a hótakaró alatt is érzékeny károkat okoz a pillangósokban, és az őszi vetésű kultúrákban. Ezért a védekezés még a havazás beállta előtt feltétlenül indokolt a fertőzött területeken. A védekezés azért is szükséges, mert a károsítóra kedvező (mérsékelten csapadékos hideg) téli időjárás esetén, „népessége” nagy százalékban áttelel, és tavasszal robbanásszerűen felszaporodhat. A mezei pocok veszélyes károsítónak minősül, az ellene való védekezés rendeletileg kötelező. Felhívjuk a termelők, földhasználók figyelmét, hogy tulajdonukban, kezelésükben levő földterületeken haladéktalanul mérjék fel a mezeipocok- fertőzés mértékét, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A védekezéshez elsősorban a Redentin 75 WP készítményt ajánljuk hektáronként 15—20 kilogramm mennyiségben, a fertőzött területre egyenletesen kijuttatva. A növényvédő szer használatánál a vonatkozó munka- és egészségvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani. Tatár József Béks megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Jó élni az adott lehetőségekkel Beszélgetés az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójával Huszonhat vállalat és üzem ötvenezer foglalkoztatottjának mindennapi munkája az egyik oldalon, a másikon a sokat emlegetett „olajválság” hazai hatásainak serege a termelői és a lakossági felhasználásban. Érthető tehát a közfigyelem, ami a hazai szénhidrogénipart övezi. A növekvő követelményekről beszélgettünk dr. Bán Ákossal, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) vezérigazgatójával. — Minisztertanácsi határozat rögzítette 1973-ban a hazai szénhidrogén-kutatás alapvető céljait. Hol tart ennek megvalósítása? — A szóban forgó útmutatás szerint a kitermelhető szénhidrogénvagyont 60 millió tonnával kell növelni az ötödik ötéves terv végéig. A kutatási módszerek tökéletesítése és intenzív jellegének erősítése lehetővé teszi, hogy a kormány határozatában foglaltakat 1979. végére teljesítsük, s jövőre 6—8 millió tonnás túlteljesítésre mutatkozik lehetőség. Hozzáteszem azonban: sok helyen kutatunk, mivel az új területek készlete kicsiny, jobb esetben közepes. Ez magyarázza az évenkénti 200 ezer méternyi kutatófúrást, s azt, hogy a Körös—Berettyó vidékétől a Dunántúlig, Barcs és Ma- gyarszentmiklós térségéig ott vannak feltáró csoportjaink. — Sok helyen kutatni és mind mélyebbre menni: kényszer, mivel a geológiai adottságok következménye, összefér ez a kényszer és a gazdaságosság? — Valóban egyre mélyebbek kutatófúrásaink. A hatodik ötéves tervben átlaguk 370 méterrel növekszik, eléri a 2900 métert. Ezen belül azonban jelentősen megnő a háromezer, sőt a 4500 méternél is mélyebb fúrások aránya. Ez természetszerűen magával hozza a költségek növekedését — így például a fúrási eredmények számító- gépes feldolgozása, új mélyfúrási, geofizikai eszközök beszerzése —, de: egy méter kutatófúrásra 35 tonna új ipari szénhidrogénvagyont tervezünk az 1981—1985 közötti időszakban. Más ténynyel érzékeltetve a gazdaságosságot: egy forint kutatási kiadás 13 forint eredményt hoz, azaz a mostani olajárakkal számolva, évi 12 milliárd forint eredményre teszünk szert e ráfordítások segítségével, a kitermelhető szénhidrogénvagy ónból. — Világszerte nagy figyelmet kapnak az ún. másodlagos és harmadlagos kitermelési módszerek, amit nyilván az árviszonyok magyaráznak. A szakemberek a hazai eredményeket sem tartják csekélynek. — Nagy erőfeszítéseket teszünk a korszerű másod- és harmadlagos művelési eljárások hasznosítására, s ennek köszönhetően Algyőn vízbesajtolással 40—45 százalékra növeltük a kinyert kőolajmennyiséget, a dél-zalai mezőkön széndioxidgáz- és vízbesajtolással harmincról 45—55 százalékra, Demjénnél pedig a rétegnyomás fokozása végett, az olaj egy részének föld alatti elégetésével kísérletezünk. Hozzátartozik a folyamatos ellátáshoz — a téli csúcsfogyasztási igények kielégítéséhez — a föld alatti gáztárolók megnőtt szerepe, így a pusztaedericsi, a pusztaföldvári tárolóé, vagya hajdúszoboszlóié, amelyet a közeli hónapokban adnák át rendeltetésének. — Ha a gázról szó esett: milyenek a lakosság ellátásának feltételei szénhidrogénekből? Hol lelhetők gyenge pontok: vannak-e zavarforrások? — Trösztünk vállalatai különlegesen fontos feladatukként kezelik a lakosság ellátását, ennek egyik oka az, hogy mi magunk is fogyasztók vagyunk. Tavaly az esztendő végén az országban 837 ezer háztartásban vezetékes gázt, kétmilliónál több családban pedig pb-gázt használtak. A változás ritmusát kitapinthatjuk egyetlen számadatból: tavaly 131 608 új háztartás kapcsolódott be az ún. palackos, azaz a pb-gázellátásba. Ami a zavarforrásokat illeti: átmeneti fennakadások voltak, vannak, jelenleg az importból származó pb-gáz egyenlőtlen beérkezése, a termék- tárolók hiánya. Algyőn most épül a 30 ezer köbméteres propán-butángáztároló, ennek elkészülte sok fejfájástól mentesít bennünket. A kőolajtermékeknél a kiszállítást tartjuk gyenge pontnak, a tankautók kétharmada elöregedett, gyakori a javítás miatti kiesés, s ehhez társulnak még az őszi, téli kedvezőtlen útviszonyok. — Hosszú időn át gond volt a palackokkal, kevés volt belőlük. Egy tartalék- palack kincsnek számított. Mi most a helyzet? — Gond valóban volt, de az idén lényegesen megváltoztak a körülmények. Ma az új felhasználókat egy hónapon belül bekapcsolják vállalataink a palackosgáz-ellá- tásba, s túl ezen, viszonylag rövid idő alatt kiszolgálják a tartalék palackot igénylőket is. Jövőre újabb lépést tehetünk, körülbelül 100 ezer tartalékpalackot értékesíthetünk. Rendeződik a 22 kg-os palackok ügye is, új típusából 20 ezer darabot kapunk az idén, s a jövő évtől kezdve szintén ennyit. — Évek óta a kőolajtermékek és a földgáz felhasználása is nagy iramban növekedett a termelőágazatokban éppúgy, mint a kommunális szektorban. Ä hazai termelési alapokat miként befolyásolja egyrészt a fogyasztás bővülése, másrészt a kutatófeltáró tevékenység? — Gázkészleteink eddig — a felhasználás növekedése ellenére sem csökkenték, azaz a kutatás pótolni tudta a kitermelt mennyiséget. Kő- olajkészleteink azonban — bármennyire is sajnálatos ez — apadnak, s ez — sok más okkal egyetemben — az észszerű fölhasználás, a takarékosság fontosságára figyelmeztet. A következőkkel érzékeltethetem ennek a bizonyos résnek a nagyságát: most egy év alatt 8—8,5 millió tonna kőolaj egyenértékű szénhidrogént termelünk ki, a megtalált vagyon viszont 6-7 millió tonna kőolajegyenérték. Ennek ismeretében kapja meg valódi jelentőségét a Szovjetunióból származó behozatal a kívülálló számára is. — Népgazdaságunk egésze sokat vár attól, amiről ma nap mint nap hallhat: a termelékenység növelésének szükségszerűségéről, az értékesebbé feldolgozott áruk arányának növeléséről, a termékszerkezeti változtatások jelentőségéről. Az OKGT eddig sem volt e területeken a sereghajtók között, ám a trösztön belül akadnak szembetűnő termelékenységi különbségek. — Sok irányban mozgunk a népgazdasági követelmények teljesítése érdekében, a műszaki fejlesztéstől a jól ösztönző bérformákig húzva meg cselekvésünk körét. Példát említve ez utóbbira: kutatóvállalatainknál eddig nyolc fúróberendezésnél vezettük be az egyösszegű utalványozást, s az eredmény 10 —15 százalékos termelékenységnövekedés. Hasonló kedvező tapasztalatokat szereztünk e bérformával a Kő- olajvezeték Építő Vállalatnál. Mond valamit törekvéseinkről, hogy idén hatszáz fővel csökkentjük a tröszt létszámát, a termelési érték, az árbevétel növekedése mellett. A korábbiaknál jelentősebb szerephez jutnak olyan tényezők, mint a költségelemzés, vagy az, hogy a jövő év végére 34 ezer fizikai foglalkoztatottunk közül 23 százalék idő-, több mint harminc százalék pedig munkanormák alapján dolgozik, kapja a jövedelmét. — Nagy értékű beruházások terepe volt a kőolajfeldolgozó- és földgázipar. Ez lehetőséget teremtett arra is, hogy növekedjék az ún. fehéráruk, azaz az értékesebb termékek aránya. Milyen további lehetőségek kínálkoznak ezen a területen? — A termékszerkezet változtatása egyben a termelékenységnek is fontos növekedési forrása, ezért minden jó irányú lépésre készek vagyunk. Kedvezően dolgoznak a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál megvalósított, s a nagyobb értékű termékek arányát növelő beruházások, főként ezek nyitottak utat annak, hogy ez évben 140 millió dollár értékű kivitelt valósíthassunk meg. Folyamatban van Százhalombattán az exportárualapokat bővítő hitel segítségével további három beruházás, -ezekhez is jogos reményeket fűzünk. Ahogy az ötödik ötéves tervben — az aromás extraháló, a ben- zinizomerizáló és más fejlesztésekkel —, úgy a hatodik ötéves tervben is lényeges feladatunk az ún. minőségi benzinek előállításának fokozása, újabb vegyipari, növényvédőszer-gyártási intermedierek — alapanyagok — készítése, mert ez utóbbiaknál viszonylag szerény beruházásokkal jelentős importot takaríthatunk meg. A következő középtávú tervidőszakban olyan lehetőségekhez is hozzányúlunk, mint a ma fűtőolajként értékesített termék továbbfeldolgo- zása, s belőle a benzin és gázolaj kinyerése, mert hiszen nekünk a trösztnek is alkalmazkodnunk kell a szénhidrogének minél célszerűbb, gazdaságosabb fölhasználásának követelményéhez — mondotta befejezésül az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. Mészáros Ottó A téli időszak egyik legkedveltebb virága a Mikulás-virág. A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat virágházaiból nagy mennyiségű dísznövény került az üzletekbe, de a karácsonyi ünnepekre is maradt még Fotó: Veress Erzsi
