Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
1979. december 9., vasárnap A múlt és jelen ápolása Gyulán Héttön Népújságankét Sarkadon Szerkesztőségünk az olvasók körében mind népszerűbb ankétok sorozatát Sarkadon folytatja. Holnap, december 10-én 18 órakor a községi könyvtárban találkoznak a Békés megyei Népújság előfizetői és rendszeres olvasói a lap szerkesztőivel, munkatársaival, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat képviselőivel. Az anké- ton az érdeklődők megismerkedhetnek a szerkesztőség és a vállalat munkájával és megvitathatják a lappal kapcsolatos észrevételeket is. A zárt kertek helyzete Szabad idd is népgazdasági érdek Pásztor Béla, a Hazafias Népfront megyei gazdaság- politikai munkabizottságának tagja nemrég testületi ülésen ismertette a megyében levő zárt kertek helyzetét. Az összességében mintegy 6 ezer hektárt magában foglaló földterületnek megvannak a hasznosítási lehetőségei. Az a cél, hogy a mezőgazdaságban rejlő tartalékokat is minél jobban feltárjuk. Egyébként Békés megyében az összes szőlőterület 46, a kertek 17 és a gyümölcsösök 21 százaléka sorolható ide. A 76 település közül 42- ben találhatók zárt kertek. Főként azok a helyek alkalmasak a művelésre, ahol folyók, vagy holtágak találhatók. (Például Szarvason és a szarvasi járás területén csaknem 860 hektáron folyik a termelés.) Az előadó ezután kitért arra, hogyan kapcsolódik össze a zárt kertek tulajdonosainak tevékenysége az ÁFÉSZ-szakcsoportok munkájával. Megyénkben egy szőlő-gyümölcs, 10 kerthasznosítási, 25 zöldség- és 2 gyógynövénytermesztő-cso- port (2614 taggal) működik. Tavaly 30 millió forint értékű árut értékesítettek. _ A hozzászólók közül többen is hangsúlyozták: mihamarabb segítséget kell nyújtani az idős embereknek ahhoz, hogy kertjüket — ha akarják — megfelelően értékesíthessék. Vadvédelmi szempontból is szükséges foglalkozni a kerítésépítés problémájával, amelynek megoldását elsősorban közös összefogással lehetne elősegíteni. Több településen viszont már sikerült megvalósítani a hobbikertek és ví- kendházak létesítésére alkalmas zárt kertek villany- és vízellátását is. A gyulai Városi Tanács több jelentős történeti, idegenforgalmi jellegű kiadvány szerkesztésére adott megbízást. Készül Ruzsicskay György, Munkácsy-díjas festőművész munkáiból a gyulai vár történetét bemutató képes album. Megjelentetése összekapcsolódik a helytörténeti munkák iránt megnövekedett igénnyel. A forradalmi hagyományok ápolása, a régi harcok ma is hasznosítható tanulsága késztette Gyula város Tanácsát egy munkásmozgalom-történeti kiadványsorozat megvalósítására. Ez év nyarán jelent meg e sorozat első darabja, A két forradalom fényei címmel, amely az 1918—19-es gyulai munkás- mozgalom történetéhez nyújt adalékokat. A kötet szerzői jó munkát végeztek. A folytatás egy része már nyomdakész állapotban van. Ebben a szerzők az 1919 és 1944 közötti gyulai munkásmozgalom történetét dolgozzák fel. A kötet várhatóan 1981-ben kerül az olvasókhoz 4 ezer példányban. A város régóta büszkélkedhet a helytörténeti és munkásmozgalom-történeti kutatásokban jártas kiemelkedő egyéniségekkel. Elérkezett annak az ideje, hogy a régebbi generáció, átadva tapasztalatait, felkészítse erre a munkára a fiatalabb generációt. így dr. Marik Dénes, Csoór István, dr. Hunya Sándor és Kemény László mellett bekapA Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya a helyi ÁFÉSZ-szel közösen Egészségünk érdekében — étkezzünk okosan címmel egészségnevelési estet tartott december 7-én, pénteken Sarkadon. Szabó János- né, az ÁFÉSZ osztályvezetője mondott megnyitót, majd Minden ötödik kövér címmel dr. König János osztályvezető főorvos tartott előadást. Ezután filmvetítés következett, majd egy játékos vetélkedő után a korszerű, egészséges táplálkozásra ösztönző kiállítást nyitott meg dr. Szabó László körzeti orvos. Az ilyen és hasonló egészségnevelési programok szükségességét alátámasztja az a tény, hogy napjainkban egyre égetőbb egészségügyi problémája városon és a községekben élőknek egyaránt a korszerű táplálkozás, csolódott a munkába dr. Csípés Antal, dr. Daka István és dr. Gál Jánosné is. E témában valószínű könyvcsemege lesz a gyulai Vörös század egykori századparancsnokának, Mayer Vilmosnak tudományos igénnyel készülő történeti munkája is. Ugyancsak a múlt hagyományainak megőrzése céljából készül, dr. Beck Zoltán gondozásában, az 1980-ban nyomdába kerülő gyulavári népdalok gyűjteménye. Újdonságként és hasznos fogódzóként jelenik meg Gyula város irodalmának bibliográfiai gyűjteménye is Havasi Istvánné összeállításában. Ugyanakkor, szintén az ő gondozásában, készül a városba járó folyóiratok, periodikák bibliográfiája, lelőhelyjegyzékkel ellátva. A város vezetői nem felejtkeznek meg az idegen- forgalomból reájuk háruló feladatokról sem. Nyomdakész állapotban van már egy, a város teljes gazdasági, kulturális életének félig tudományos, félig idegenforgalmi jellegű városismertetője. E célt szolgálta a nemrég öt nyelven megjelent, 50 ezer példányú gyulai tájékoztató füzet. Régi igényt elégített ki ezzel Gyula városa. S végül, elkészült a Gyulát bemutató hat diaképből, képeslapból álló és térképpel ellátott városismertető, ami várhatóan a következő idegenforgalmi idény elején jelenik meg. — ssy — az egészséges életmód. Az új, a réginél kényelmesebb- életforma, - a jó körülmények melléktermékeként 50—60 évvel ezelőtt még szinte ismeretlen betegségek jelentek meg. Orvosok a megmondhatói, hogy a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a cukorbetegség egyre nagyobb súllyal jelentkezik a körzeti egészségügyi szolgálat munkájában. Mindez pedig jórészt megelőzhető, ha okosan élünk, ha megfelelő életmódot alakítunk ki. Az ehhez vezető úton az első lépés táplálko- ,zási hagyományaink, szokásaink változtatása, s ugyanakkor a több mozgás. Ha ugyanis bőséges étkezés mellett egyre kevesebbet mozgunk, a szervezet kalóriaegyensúlya felbomlik, s előbb-utóbb bekövetkezik az elhízás. „Étkezzünk okosan!” Fél évszázados házassági évfordulóját tartotta december elsején a békési Kertész Károly és felesége. Ezen a napon a Társadalmi ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda rendezésben ismét kimondták az „igen”t- az ünnepeltek Bencsikék Szarvas határában, Érdparti szőlők, tanya 229. sz. alatt laknak. A hivatalos cím szerint tehát tanyán. — No igen, tanyának mondjuk, de nem olyan ez már, mint annak idején — világosít fel a boltajtóban Bencsik Jánosné, miközben kerékpárjára akasztja a bevásárló táskát. — Majdnem olyan itt, mintha a faluban laknánk. Látja, egymást érik a házak, itt a betonút, van villanyunk, van itt minden, autó, mosógép, tévé, centrifuga, csak aztán győzzük a villanyszámlát fizetni. Persze vannak, akik bent a városban vettek házat, vagy emeletre mentek. Mi maradunk. Itt szoktuk meg, jó itt. Jószágot tartunk, az uram meg villanyszerelő a gazdaságban. * * * Részlet a tanyai lakosság életkörülményeiről szóló beszámolóból, melyet a szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tárgyalt: „Az egész tanyavilágban legszilárdabb a városhoz közel fekvő út menti sortanyák — és a fejlesztendő külterületi lakott helyek — helyzete. Ezek lakói élvezik mindazokat az előnyöket, amelyeket a kint élő emberek a legtöbbre becsülnek; elsősorban a jó közlekedés és a villany ... A tanya létjogosultságát részben az állattartásnak köszönheti. Továbbra is számolni kell a tanyai lakosság apadásával, de számolni kell több évtizedig a tanyás településsel.” Különösen az idős emberek válnak meg nehezen a tanyától, ahol életük javát már leélték. Mint például a 71 éves Mizik Sándor bácsi. — Arra ni, amerre a kis járda vezet, ott lakunk. — Int a ködben alig látszó épületek felé. — Tanyának tanya, de már hozzánk is elért a villany. Kettesben vagyunk az asszonnyal, az én fiam is emeletre ment, a másik meg Pestre. Ha sár van, már nem nagyon szaladgálnak ki hozzánk. — És mivel telnek a napok? — Hát, mindig van dolog a ház körül, meg elpolitizál- gatok az szomszéddal. Mióta tévé, meg rádió van, inkább azt nézem. Elég tarka a világ, valahol mindig háborúznak, vitatkoznak, pedig de jó lenne, ha meg tudnának állapodni! — És itthon? — Hát, mindig hallom, hogy dolgozni kell. Ez így van rendjén, magától semmi nem terem meg, munka nélkül nem lehet élni! A Szarvas külterületén élők lélekszáma jelenleg a város lakosságának 23 és fél százalékát teszi ki; mintegy 4 ezer 700-an élnek tanyán. 1972 óta 117-el csökkent a tanyasi lakások száma, s ebből adódóan a lé- lekszám is. Különösen a szétszórt tanyákról költöztek el, onnan, ahol nem biztosítható a villany és a kiépíthető úthálózat. A külterületen összesen 1228 tanya villamosított. Nyolc család kapott az elmúlt években építési engedélyt, lebontásra került 125 tanya — s ami igen figyelemre méltó: 100 tanyaépületet újítottak fel tanyás településeken. Szarvas általános rendezési terve szerint három külterületi lakott helyet kívánnak fejleszteni: az Ezüst-szőlőt, Oszol ő- Középhalmot és Sirató-Be- zinát. A siratói szőlőkbe vezető úton találkozunk Borgulya Györggyel, aki a Lenin Tsz- ben állattenyésztő, s egy azok közül, akik felújították a tanyájukat. — Valamikor mi is kint laktunk az isten háta mögött, innen úgy 4 kilométerre, aztán megvettük itt Si- ratóban a házat, és renováltuk. — Fürdőszoba van? — A vizet tán jövőre vezetik be, innen a tsz-köz- pontból, úgyhogy még nincs berendezve, de a helyét meghagytuk. Ha meg nem lesz vízvezeték, veszek villany- motort. — Hogy-hogy nem a várasba költöztek? — Mert a város szélén, ahol az új lakások vannak, az a hely nem tetszett, magasan van a talajvíz. Meg itt jószágot is tudunk tartani, és a gyereknek könnyű busszal bejárni az iskolába. Szarvas külterületén ösz- szesen 4 élelmiszer-, háztartási-vegyesbolt, egy kenyérbolt, három terménybolt, eg italbolt és egy autóscsárda működik. Ezek a tanyasi üzletek szinte kivétel nélkül túlzsúfoltak. Eléggé zsúfolt az Ér-parti szőlőben működő 4-es számú bolt is, amit a Körner János éppen Opauszki Jani bácsit szolgálja ki, mögötte Mizik Sándor környékbeliek csak Bodnárféle boltnak neveznek Van itt minden: az alapvető élelmiszerek mellett kapható papírzsebkendő, pezsgő, sampon, kakaós süteménypor éppúgy, mint mustár, garzon tea, képeslap, bélyeg, mák, dió, bab, lencse, sör, üdítő. — Havonta átlagosan úgy 150—160 ezer forint a forgalmunk — mondja Rómer János üzletvezető, akit — mint Kugyela András és Paulik György postásokat — „bácsinak” hív a környéken mindenki, a gyerekektől a 70 éves Opauszki János bácsiig. — Mindig is tanyai boltban dolgoztam. Megérkezett a posta Borgulya György útban Szarvasra Fotó: Veress Erzsi — Milyen az áruellátás? — Az nagyrészt attól függ, hogy forgolódik az ember! A boltajtó mellett pakolászik Opauszki Jani bácsi, aki alaposan bevásárolt, 12- féle árut vett — a mosóportól a trappista sajtig, sőt petróleumot is! — Jani bácsiéknál nincs villany? — Már régóta van. Ecsetet mosni kell a petró, meg ott a lámpa készenlétben, ha elmegy a villany, csak furcsa, nem látunk már mellette rendesen. Jaj, elfelejtettem tésztafélét rendelni az ünnepekre — lép vissza a pulthoz. — Tudja, míg ketten vagyunk az asszonnyal, nem mozdulunk a tanyáról. Ha valamelyikünk egyedül marad, akkor csak muszáj lesz otthagyni. * * * A világtól elzárt, köves- úttól, villamos veze( éktől messzire eső tanyák száma tehát Szarvas határában is egyre csökken. S ugyanakkor egy új településforma szerez létjogosultságot magának: a tanyás település, amely magával hozta a tanyai életmód változásait is. Tóth Ibolya- •
