Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

1979. december 9., vasárnap A múlt és jelen ápolása Gyulán Héttön Népújság­ankét Sarkadon Szerkesztőségünk az olva­sók körében mind népsze­rűbb ankétok sorozatát Sar­kadon folytatja. Holnap, de­cember 10-én 18 órakor a községi könyvtárban talál­koznak a Békés megyei Nép­újság előfizetői és rendsze­res olvasói a lap szerkesztői­vel, munkatársaival, a Bé­kés megyei Lapkiadó Válla­lat képviselőivel. Az anké- ton az érdeklődők megismer­kedhetnek a szerkesztőség és a vállalat munkájával és megvitathatják a lappal kap­csolatos észrevételeket is. A zárt kertek helyzete Szabad idd is népgazdasági érdek Pásztor Béla, a Hazafias Népfront megyei gazdaság- politikai munkabizottságá­nak tagja nemrég testületi ülésen ismertette a megyé­ben levő zárt kertek hely­zetét. Az összességében mintegy 6 ezer hektárt ma­gában foglaló földterület­nek megvannak a hasznosí­tási lehetőségei. Az a cél, hogy a mezőgazdaságban rejlő tartalékokat is minél jobban feltárjuk. Egyébként Békés megyében az összes szőlőterület 46, a kertek 17 és a gyümölcsösök 21 szá­zaléka sorolható ide. A 76 település közül 42- ben találhatók zárt kertek. Főként azok a helyek alkal­masak a művelésre, ahol folyók, vagy holtágak talál­hatók. (Például Szarvason és a szarvasi járás területén csaknem 860 hektáron folyik a termelés.) Az előadó ezután kitért arra, hogyan kapcsolódik össze a zárt kertek tulaj­donosainak tevékenysége az ÁFÉSZ-szakcsoportok mun­kájával. Megyénkben egy szőlő-gyümölcs, 10 kert­hasznosítási, 25 zöldség- és 2 gyógynövénytermesztő-cso- port (2614 taggal) működik. Tavaly 30 millió forint ér­tékű árut értékesítettek. _ A hozzászólók közül töb­ben is hangsúlyozták: miha­marabb segítséget kell nyúj­tani az idős embereknek ah­hoz, hogy kertjüket — ha akarják — megfelelően ér­tékesíthessék. Vadvédelmi szempontból is szükséges foglalkozni a kerítésépítés problémájával, amelynek megoldását elsősorban közös összefogással lehetne elősegí­teni. Több településen vi­szont már sikerült megvaló­sítani a hobbikertek és ví- kendházak létesítésére alkal­mas zárt kertek villany- és vízellátását is. A gyulai Városi Tanács több jelentős történeti, ide­genforgalmi jellegű kiadvány szerkesztésére adott megbí­zást. Készül Ruzsicskay György, Munkácsy-díjas fes­tőművész munkáiból a gyulai vár történetét bemutató ké­pes album. Megjelentetése összekapcsolódik a helytör­téneti munkák iránt megnö­vekedett igénnyel. A forradalmi hagyomá­nyok ápolása, a régi harcok ma is hasznosítható tanulsá­ga késztette Gyula város Ta­nácsát egy munkásmozga­lom-történeti kiadványsoro­zat megvalósítására. Ez év nyarán jelent meg e sorozat első darabja, A két forrada­lom fényei címmel, amely az 1918—19-es gyulai munkás- mozgalom történetéhez nyújt adalékokat. A kötet szerzői jó munkát végeztek. A foly­tatás egy része már nyomda­kész állapotban van. Ebben a szerzők az 1919 és 1944 kö­zötti gyulai munkásmozga­lom történetét dolgozzák fel. A kötet várhatóan 1981-ben kerül az olvasókhoz 4 ezer példányban. A város régóta büszkélkedhet a helytörténe­ti és munkásmozgalom-tör­téneti kutatásokban jártas kiemelkedő egyéniségekkel. Elérkezett annak az ideje, hogy a régebbi generáció, át­adva tapasztalatait, felké­szítse erre a munkára a fia­talabb generációt. így dr. Marik Dénes, Csoór István, dr. Hunya Sándor és Ke­mény László mellett bekap­A Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya a helyi ÁFÉSZ-szel közösen Egészségünk érdekében — étkezzünk okosan címmel egészségnevelési estet tar­tott december 7-én, pénte­ken Sarkadon. Szabó János- né, az ÁFÉSZ osztályvezető­je mondott megnyitót, majd Minden ötödik kövér címmel dr. König János osztályveze­tő főorvos tartott előadást. Ezután filmvetítés követke­zett, majd egy játékos ve­télkedő után a korszerű, egészséges táplálkozásra ösz­tönző kiállítást nyitott meg dr. Szabó László körzeti or­vos. Az ilyen és hasonló egész­ségnevelési programok szük­ségességét alátámasztja az a tény, hogy napjainkban egy­re égetőbb egészségügyi problémája városon és a községekben élőknek egy­aránt a korszerű táplálkozás, csolódott a munkába dr. Csí­pés Antal, dr. Daka István és dr. Gál Jánosné is. E témában valószínű könyv­csemege lesz a gyulai Vörös század egykori századpa­rancsnokának, Mayer Vil­mosnak tudományos igénnyel készülő történeti munkája is. Ugyancsak a múlt hagyo­mányainak megőrzése céljá­ból készül, dr. Beck Zoltán gondozásában, az 1980-ban nyomdába kerülő gyulavári népdalok gyűjteménye. Újdonságként és hasznos fogódzóként jelenik meg Gyula város irodalmának bibliográfiai gyűjteménye is Havasi Istvánné összeállítá­sában. Ugyanakkor, szintén az ő gondozásában, készül a városba járó folyóiratok, pe­riodikák bibliográfiája, lelő­helyjegyzékkel ellátva. A város vezetői nem fe­lejtkeznek meg az idegen- forgalomból reájuk háruló feladatokról sem. Nyomda­kész állapotban van már egy, a város teljes gazdasági, kul­turális életének félig tudo­mányos, félig idegenforgalmi jellegű városismertetője. E célt szolgálta a nemrég öt nyelven megjelent, 50 ezer példányú gyulai tájékoztató füzet. Régi igényt elégített ki ezzel Gyula városa. S végül, elkészült a Gyulát bemutató hat diaképből, képeslapból álló és térképpel ellátott vá­rosismertető, ami várhatóan a következő idegenforgalmi idény elején jelenik meg. — ssy — az egészséges életmód. Az új, a réginél kényelmesebb- élet­forma, - a jó körülmények melléktermékeként 50—60 évvel ezelőtt még szinte is­meretlen betegségek jelen­tek meg. Orvosok a meg­mondhatói, hogy a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a cukorbetegség egyre na­gyobb súllyal jelentkezik a körzeti egészségügyi szolgá­lat munkájában. Mindez pedig jórészt meg­előzhető, ha okosan élünk, ha megfelelő életmódot ala­kítunk ki. Az ehhez vezető úton az első lépés táplálko- ,zási hagyományaink, szoká­saink változtatása, s ugyan­akkor a több mozgás. Ha ugyanis bőséges étkezés mel­lett egyre kevesebbet moz­gunk, a szervezet kalória­egyensúlya felbomlik, s előbb-utóbb bekövetkezik az elhízás. „Étkezzünk okosan!” Fél évszázados házassági évfordulóját tartotta december elsején a békési Kertész Károly és felesége. Ezen a napon a Társadalmi ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda rendezésben ismét kimondták az „igen”t- az ünnepeltek Bencsikék Szarvas határá­ban, Érdparti szőlők, tanya 229. sz. alatt laknak. A hiva­talos cím szerint tehát ta­nyán. — No igen, tanyának mondjuk, de nem olyan ez már, mint annak idején — világosít fel a boltajtóban Bencsik Jánosné, miközben kerékpárjára akasztja a be­vásárló táskát. — Majdnem olyan itt, mintha a faluban laknánk. Látja, egymást érik a házak, itt a betonút, van villanyunk, van itt minden, autó, mosógép, tévé, centri­fuga, csak aztán győzzük a villanyszámlát fizetni. Per­sze vannak, akik bent a vá­rosban vettek házat, vagy emeletre mentek. Mi mara­dunk. Itt szoktuk meg, jó itt. Jószágot tartunk, az uram meg villanyszerelő a gazdaságban. * * * Részlet a tanyai lakosság életkörülményeiről szóló be­számolóból, melyet a szarva­si Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága a közelmúlt­ban tárgyalt: „Az egész ta­nyavilágban legszilárdabb a városhoz közel fekvő út menti sortanyák — és a fej­lesztendő külterületi lakott helyek — helyzete. Ezek la­kói élvezik mindazokat az előnyöket, amelyeket a kint élő emberek a legtöbbre be­csülnek; elsősorban a jó közlekedés és a villany ... A tanya létjogosultságát rész­ben az állattartásnak kö­szönheti. Továbbra is szá­molni kell a tanyai lakosság apadásával, de számolni kell több évtizedig a tanyás te­lepüléssel.” Különösen az idős embe­rek válnak meg nehezen a tanyától, ahol életük javát már leélték. Mint például a 71 éves Mizik Sándor bá­csi. — Arra ni, amerre a kis járda vezet, ott lakunk. — Int a ködben alig látszó épületek felé. — Tanyának tanya, de már hozzánk is el­ért a villany. Kettesben va­gyunk az asszonnyal, az én fiam is emeletre ment, a másik meg Pestre. Ha sár van, már nem nagyon sza­ladgálnak ki hozzánk. — És mivel telnek a na­pok? — Hát, mindig van dolog a ház körül, meg elpolitizál- gatok az szomszéddal. Mióta tévé, meg rádió van, inkább azt nézem. Elég tarka a vi­lág, valahol mindig hábo­rúznak, vitatkoznak, pedig de jó lenne, ha meg tudná­nak állapodni! — És itthon? — Hát, mindig hallom, hogy dolgozni kell. Ez így van rendjén, magától sem­mi nem terem meg, munka nélkül nem lehet élni! A Szarvas külterületén élők lélekszáma jelenleg a város lakosságának 23 és fél százalékát teszi ki; mintegy 4 ezer 700-an élnek tanyán. 1972 óta 117-el csök­kent a tanyasi lakások szá­ma, s ebből adódóan a lé- lekszám is. Különösen a szétszórt tanyákról költöz­tek el, onnan, ahol nem biz­tosítható a villany és a ki­építhető úthálózat. A külte­rületen összesen 1228 tanya villamosított. Nyolc család kapott az elmúlt években építési engedélyt, lebontásra került 125 tanya — s ami igen figyelemre méltó: 100 tanyaépületet újítottak fel tanyás településeken. Szarvas általános rendezési terve sze­rint három külterületi la­kott helyet kívánnak fejlesz­teni: az Ezüst-szőlőt, Oszol ő- Középhalmot és Sirató-Be- zinát. A siratói szőlőkbe vezető úton találkozunk Borgulya Györggyel, aki a Lenin Tsz- ben állattenyésztő, s egy azok közül, akik felújították a tanyájukat. — Valamikor mi is kint laktunk az isten háta mö­gött, innen úgy 4 kilométer­re, aztán megvettük itt Si- ratóban a házat, és renovál­tuk. — Fürdőszoba van? — A vizet tán jövőre ve­zetik be, innen a tsz-köz- pontból, úgyhogy még nincs berendezve, de a helyét meg­hagytuk. Ha meg nem lesz vízvezeték, veszek villany- motort. — Hogy-hogy nem a vá­rasba költöztek? — Mert a város szélén, ahol az új lakások vannak, az a hely nem tetszett, ma­gasan van a talajvíz. Meg itt jószágot is tudunk tar­tani, és a gyereknek könnyű busszal bejárni az iskolába. Szarvas külterületén ösz- szesen 4 élelmiszer-, háztar­tási-vegyesbolt, egy kenyér­bolt, három terménybolt, eg italbolt és egy autóscsár­da működik. Ezek a tanyasi üzletek szinte kivétel nélkül túlzsúfoltak. Eléggé zsúfolt az Ér-parti szőlőben működő 4-es számú bolt is, amit a Körner János éppen Opauszki Jani bácsit szolgálja ki, mö­götte Mizik Sándor környékbeliek csak Bodnár­féle boltnak neveznek Van itt minden: az alapvető élel­miszerek mellett kapható pa­pírzsebkendő, pezsgő, sam­pon, kakaós süteménypor éppúgy, mint mustár, garzon tea, képeslap, bélyeg, mák, dió, bab, lencse, sör, üdítő. — Havonta átlagosan úgy 150—160 ezer forint a for­galmunk — mondja Rómer János üzletvezető, akit — mint Kugyela András és Paulik György postásokat — „bácsinak” hív a környéken mindenki, a gyerekektől a 70 éves Opauszki János bá­csiig. — Mindig is tanyai boltban dolgoztam. Megérkezett a posta Borgulya György útban Szarvasra Fotó: Veress Erzsi — Milyen az áruellátás? — Az nagyrészt attól függ, hogy forgolódik az ember! A boltajtó mellett pako­lászik Opauszki Jani bácsi, aki alaposan bevásárolt, 12- féle árut vett — a mosópor­tól a trappista sajtig, sőt petróleumot is! — Jani bácsiéknál nincs villany? — Már régóta van. Ecse­tet mosni kell a petró, meg ott a lámpa készenlétben, ha elmegy a villany, csak furcsa, nem látunk már mellette rendesen. Jaj, elfe­lejtettem tésztafélét rendelni az ünnepekre — lép vissza a pulthoz. — Tudja, míg ket­ten vagyunk az asszonnyal, nem mozdulunk a tanyáról. Ha valamelyikünk egyedül marad, akkor csak muszáj lesz otthagyni. * * * A világtól elzárt, köves- úttól, villamos veze( éktől messzire eső tanyák száma tehát Szarvas határában is egyre csökken. S ugyanakkor egy új településforma sze­rez létjogosultságot magá­nak: a tanyás település, amely magával hozta a ta­nyai életmód változásait is. Tóth Ibolya- •

Next

/
Thumbnails
Contents