Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
1979. december 8., szombat Megváltozik a fizetővendégszolgálat szobáinak ára A belkereskedelmi miniszteri rendelet alapján 1980. január elsejétől szabadáras kategóriába tartoznak a fizetővendég-szolgálat szobái. Ennek alapján az idegenforgalmi vállalatok újra osztályba sorolják ezeket. Magyarország kereskedelmi szálláshelyeinék száma nyári idényben a kempingek- 'kel együtt 233 ezer, ennek több mint felét a fizetővén- dég-szolgálat keretében kiadott szobák, lakásrészek, magánházak jelentik. Ily módon a fizetővendég-szolgálat igen fontos szerepet tölt be — különösen a főszezonban — idegen forgalmunkban. A rendelet megjelenése nyomán az utazási irodák, idegenforgalmi hivatalok a közelmúltban egyeztették a kategóriánkénti követelményeket, s a korábbiaknál szigorúbb feltételeket, szabtak. így például alapvető követelménnyé tették, hogy az első osztályú szoba külön bejáratú, a haliból, a társalgóból vagy előszobából nyíló legyen, főzési lehetőséggel társuljon. A szabad ár a gyakorlatban annyit jelent, hogy kategóriákon belül is differenciálhatnak. A városközpontban kiadó szoba például értékesebb a korszerűbben felszerelt, de a központtól messzebb fekvőnél. Harmadik kategóriás besorolásra is lehetőség nyílik. Ez elsősorban azokat az üdülőhelyeket érinti, amelyek vonzóak a turisták számára, bár az infrastruktúra még nincs kiépítve. Ilyen a többi között az őrség, amelynek falvai már eddig is kedvelt üdülőhelyek voltak. Az utazási irodák, idegen- forgalmi hivatalok megkezdték a fizetővendég-szolgálat szobáinak, lakásainak újra besorolását. A követelményeknek megfelelőkért átlag 50 százalékkal magasabb árakat kérhetnek. A rendelet január 1-től lép életbe. A régi árak az új besorolás elkészítéséig — legkésőbb március 31-ig — maradnak érvényben. Mint egész éjjel, akkor is esett az eső, amikor hajnalban hazaért Ratkai Péter, és már a tornácon levette füles sapkáját, s nagyokat csapkodott azzal, hogy legalább a prémes fülvédőjébe beívódott nedvességet rázza ki valamelyest; minél kevesebb csepegjen ki abból a konyha cementlapjára, amikor leteszi a hokedlira. Aztán lehúzta magáról á vattás nagykabátot, és azt rá- zogatta. De annak mit sem ért a rázogatás, a nedvesség beette magát a szövet és a bélés közé varrt vattába. Meg csuromvizes volt mindene, csak a vastag bőrű, gumitalpú bakancsa nem ázott át. A novemberi szél meg újra és újra nekiveselkedett, rázta a fák gallyait, mintha dühös lenne, hogy egy pár megsárgult levél még mindig makacsul tartja magát odafenn. Gyorsan be is ment Ratkai Péter a konyhába^ mert vacogott a foga, és úgy érezte, hogy a bele is fázik. A felesége még akkor észrevette, hogy megjött, amikor a kétsoros téglajárdán caflatott a kaputól a tornácig, mert ha éjszakai gyakorlaton volt, az asszony minden neszre felébredt. Most is már meggyújtotta a gázresót, és feltette a teavizet, mire Ratkai Péter belépett a konyhába. És melegedett a lábvíz is. S mint annyiszor, amikor a gyakorlaton megviselte az időjárás, most is korholta a felesége, hogy még mindig nem hisz magának. Majd egyszer olyan betegséget szerez, hogy aztán nyomhatja az ágyat! Nem volt neki elég húsz évig szolgálatba járni? Hiszen már mákos a haja! Vegye most már fel helyette fiatalabb a munkásőr ruhát. És ne többet, csak húsz évet szolgáljon le az is. S miközben korholta, elázott ruháját kiteregette a konyhában a szárítózsinegre. Aztán kivett a konyhaszekrényből egy rummal tele kétdecis laposüveget, és belelöttyentett abból a gőzölgő teájába egy kicsit. — Hadd melegítsen ez is — mondta aztán. — Mert a lelked is átfázott. Ratkai Péter szó nélkül hallgatta felesége korholó szavait, amíg iszogatta a forró teát, és a meleg vízben a lábát áztatta. Aztán belebújt az ágyba. A felesége már nem feküdt le, s mint más napokon reggel, tett-vett a konyhában, szoljában, csak most csendben rakosgatta ide-oda a holmikat, hogy nyugodtan aludhasson a férje. De most nem jött Ratkai Péter szemére álom, az járt az eszében, hogy harminc éve élnek együtt a feleségével,és az sehogy se akar rájönni, miért ragaszkodik őa munkásőri posztjához? Pedig a felesége ugyanúgy tudja, mint ő, ha azután ismerkedA Budapesti Finomkötöttárugyár női ruhákat, kosztümöket, blúzokat, pulóvereket, valamint férfi-alsóneműket gyárt. Az idén a termékszerkezet-módosításnak eredményeként megkezdték a poliészter és pamut keverékből készülő alsó és felsőruházati termékek gyártását. Ebből az anyagból készült termékek tulajdonságai igen jók, megtartják a szintetikus és a természetes anyag jó jellemzőit (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) Szeszmentes ifjúsági cukrászda Csanádapácán Milyen az áruellátás, az üzlethálózat? Erről kérdeztük Szatmári Sándort, a csa- nádapácai községi pártbizott. ság titkárát. Elmondotta, hogy az egyesülés jótékonyan hatott a település kereskedelmére, vendéglátására. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ jól szervezi az áruforgalmat, a felvásárlást, és igyekszik korszerűsíteni az üzleteket is. A kiskereskedelmi áruforgalom 1975-höz képest ez év szeptember végéig 51, a vendéglátásé 36 százalékkal nőtt. Két önkiszolgáló élelmiszer- üzlet, húsbolt, három vegyesbolt látja el élelmiszerekkel a lakosságot. Tőkehúsból, töltelékárukból sajnos nincs ele. gendő, a sörszállítmányok pedig legtöbbször késnek. Ugyancsak sok a hiánycikk a háztartási és a vas-műszaki szakmában, s gond van az építőanyagok ellátásával is. A nagykereskedelmi vállalat a megrendelt vegyi áruk 60— 70 százalékát teljesíti. A községben mintegy 36 belvízkárt szenvedett házat kell helyreállítani, amelyekhez alig lehet kapni téglát, cementet, faárut. A községben zöldség- és fűszer-, gyógynövénytermesztő szakcsoport működik, 160 taggal. A felvásárlás bevétele ebben-az évben csökkent. Különösen baromfiból, tojásból. toliból vettek kevesebbet, mint tavaly. A libatömésről áttértek a sertés- és a szarvasmarha-hizlalásra. A fólia alatti primőrök közül paradicsomot, uborkát, paprikát termesztenek. De még ennél is eredményesebb a szántóföldi zöldségtermesztés, - hiszen 158 ilyen szerződést kötöttek, s 51 százalékkal termeltek többet, mint 1978- ban. Ami a beruházásokat illeti: örvendetes, hogy sínen van az ABC-áruház építése. A terv elkészült, a helyét is kijelölték, s a létrehozást a tagság 1 millió forint értékű célrészjeggyel segíti. A szövetkezet építőbrigádja 1980- ban szeretné átadni a létesítményt. Az év második felében nyitották meg a szeszmentes ifjúsági cukrászdát és süteményboltot. Korszerűsítették a cukrászüzemet, amely két műszakban termel, a felvásárlóhely felújítására 185 ezer forintot költöttek. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat győri központjában nagy gyakorlattal és kiváló minőségben újítják fel, illetve karbantartják az árammérőket. Az elmúlt évben a háromfázisú órából 768 darabot, idén pedig már közel 10 ezer darabot újítottak fel (MTI-fotó, Matusz Károly felvétele — KS) Cserei Pál: Avártán Több munkavédelmi film Bővül a munkavédelmi filmek kölcsönzési lehetősége: jövőre Budapesten és Pest megyében a MOKÉP közművelődési filmtára bocsátja az érdeklődők rendelkezésére a munkavédelmi témájú kópiákat. Mintegy 700 munkavédelmi filmtekercs kerül most a közművelődési filmtárba, a 4000 politikai, tudományos és ismeretterjesztő oktatási segédanyag mellé. Ha a kezdeményezés beválik, a későbbiek során a többi megyében is átveszi a MOKÉP a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa mellett működő filmtáraktól a munkavédelmi propagandafilmek kölcsönzését. A nagyközség közbiztonságáról tárgyalt Füzesgyarmat tanácsa Tegnap, pénteken délután Füzesgyarmaton a pártbizottság székházában ülésezett a nagyközségi tanács Szőke István tanácselnök vezetésével, melyén részt vett Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az ülés a tanácselnök jelentésével kezdődött a tanácshatározatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti végrehajtó bizottsági munkáról. Ezt követően Nagy László vezető körzeti 'megbízott beszámolóját vitatták meg, amely értékelte Füzesgyarmat nagyközség közrend-közbiztonsági helyzetét. Az írásban beterjesztett beszámoló elöljáróban megállapítja, hogy a lakosság ügyeit kulturáltan, gyorsan, a törvényesség megtartásával igyekeznek intézni. Ennek ellenére előfordult olyan eset is, hogy egy-egy garázda nyomdafestéket nem tűrő sértésekkel „illette” az intézkedő rendőrt. A bűnügyek idei számának taglalásakor megállapították, hogy ez az elmúlt éviekhez hasonlóan alakul. Tizennyolc esetben rendeltek el nyomozást bűn- cselekmények miatt. Nem kis gondot okozott az idén például egy, a termelőszövetkezettől ellopott ló és a tolvaj felkutatása. Egy hónap alatt már a harmadik gazdánál volt a ló, „hetedhét országon túl”, Csárdaszálláson akadtak rá. Stagnál a közlekedési * bűncselekmények, balesetek száma is. Az idén 7 esetben fordult elő. Sajnos, közülük egy halállal végződött, három súlyos, három pedig könnyű sérüléssel. Ami elgondolkoztató és nem egyedi, a balesetek többségét ittas vezetők okozták. Itt is emelkedő tendenciát mutat a' társadalmi tulajdon elleni bűntettek száma, pedig, ha lehet, ezt a rendőrség még inkább kiemelt feladatának tekinti. tek is meg. amikor kőművesként idejött a városba dolgozni, hogy a Tiszáék geszti birtokán született, hiszen sokszor elmondta annak. Mint ahogy a fia is ismeri ezt a históriát, aki agrármérnök a város szomszédságában fekvő falu szövetkezetében. És mint ő, a felesége sem valamiféle úriasszony méhéből pottyant ki, szövőnő volt az édesanyja. Az övé meg? Uradalmi cseléd az édesapjával együtt. És nagy utat tett ám ő meg! Az édesapja nem ismerte a betűket, és nem tudott sem írni, sem olvasni. Az édesanyja három osztályt járt, csak aztán abba kellett hagynia az. iskolát, munkába állították a szülei, mert kevés volt otthon a kenyér. De mivel mégiscsak megízlelte az édesanyja a betű erejét, amikor ő elérte az iskoláskort, nem hagyta nyugton az édesapját, addig mondta annak, hogy a gyereknek írástudónak kell lennie, mert anélkül nem boldogul a világban, hogy beíratták az iskolába. Az iskola után pedig odaadták kőművesmesterséget tanulni. Hányszor, de hányszor mondta neki az édesanyja, hogy tanuljon meg mindent, amihez hozzáfér, mert másként nem szabadul a cselédek világából. Az pedig csak elemészti az embert. A felesége közben észrevette, hogy nem alszik, és odaszólt neki: „Már meg aludni sem tudsz?” — Az jutott az eszembe, hogy milyen sokat tanultam a technikum esti tagozatán — válaszolt a feleségének és felkönyökölt az ágyon. — Arra meg emlékszel, hogy éjszakánként alig látszott ki a fejem az asztal mellett a könyvek közül, amikor a marxista esti egyetemre jártam? Csak lassan fejlődik az öntudat, de már egyre többen magukénak érzik és védik a társadalmi tulajdont. Emelkedett — 232 — a helyszínen kiszabott bírságok száma. Kirívó garázdaság nem történt a nagyközségben, de ami nyugtalanító, több lett a verekedés, az utca rendjét sértő cselekmények száma, az éjszakai csendháborítás. Értetlenül állnak a néhány esetben tapasztalható szülői felelőtlenség előtt, akik 14— 15 éves lányukat, fiukat engedik hajnali egy-két óráig szórakozni. Találkoztak olyan 12 éves fiúval is — 6. osztályos —, aki este 10 órakor még a diszkóban volt. Elismeréssel szólt a beszámoló a rendőrök munkáját segítő önkéntesekről. Két csoportban csaknem 30-an tevékenykednek, és eredményes munkájukat tükrözi, hogy Csák József önkéntes rendőr miniszteri kitüntetést kapott, nézvén kapták meg a 10, illetve 15 év után járó szolgálati érdemérmet, Pálfi István, a járási rendőrkapitányságtól vette át a jutalmat. De nemcsak a Belügyminisztérium, hanem a gazdasági vezetők is jutalmazzák a lelkiismeretes munkát. Az idén 8 önkéntes rendőr részesült pénzjutalomban. A beszámoló megvitatása és elfogadása után Varga László, a nagyközségi tanács vb költségvetési üzemének vezetője számolt be munkájukról, majd ismertették, megvitatták és jóváhagyták a nagyközségi tanács jövő évi üléseinek időpontjait és napirendjeit. A tanácsülés a tanácstagok kérdéseire adott válaszokkal, bejelentésekkel ért véget. B. O. — Én meg sokszor vizes törülközővel borogattam a fejedet — mondta nevetve a felesége. — így volt — mondta Ratkai Péter, és elnevette magát. — De hát a geszti uradalomban csak a cselédvilágot láttam, a marxista egyetemen pedig megismertem a nagyvilágot. A felesége aztán azt mondta neki, hogy most már aludnia kellene, mert ’ nemsokára munkába kell mennie. És ha semmit nem alszik, nehezen bírja ki a nyolc órát. Még majd a fáradtságtól lehemperedik arról az emeletes házról, amit építenek. De Ratkai Pétert nem hagyták most nyugton a gondolatai, és azt mondta, elég az neki, hogy kinyújtózkodott, meg felmelegedett. A kőművesség soha nem volt anyámasszony-szakma, és most sem az, amikor panelekből húzzák fel a házakat. Húsz évvel ezelőtt még téglából építették a három-, négyemeleteseket, de most már panelekből. És sok tízemeletest is felhúznak. Ez a rész, ahol ők laknak, olyan mint a falu, de körülöttük lassan igazi város nő ki, égbe nyúlnak a házak. Bár városnak mondták lakóhelyüket azelőtt is, dehát miféle város is volt ez, amikor a közepén malacok legeltek? — És rpiért mondod ezt nekem? — nézett rá kérdőn a felesége, s leült az ágy szélére. — Hiszen ezt én jobban tudom, mint te, mert itt születtem. Ratkai Péter pár pillanatig gondolkozott, majd ezt mondta, csak azért hozta ezt szóba, mert amíg ilyenné lett ez a város, sokszor fel kellett neki is gyűrnie az ingujját. Hat-nyolc éve még nem volt szabad szombat, és néha vasárnap is ráhúztak. Mint ahogy mostanában egy-egy szabad szombaton
