Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
o H>79;_jIecember_JÍ2_csütörtöki Éreztem, hogy valami baj lesz! bz anyag ne vesszen el... a fénysorompó vörösen villogott... Mennyit eszik a rozsda ? A szétroncsolódott autóbusz A helyszínre először a haMint lapunkban már hírt adtunk róla, december 3-án 9.13 órakor súlyos baleset történt Elek és Lökösháza között. A Lökösházáról Elekre tartó Ikarus 66-os típusú menetrendszerű Volán-autóbusz vezetője, Ármán János battonyai lakos a vasúti kereszteződésben nem vette figyelembe a vörös fénnyel villogó jelzőt, a sínekre hajtott, és a Kétegyháza felől érkező 632-es számú motorvonat 55—60 kilométeres sebességgel belerohant az autóbusz hátsó részébe. Az autóbuszon mintegy 40-en utaztak, közülük Dancsó Julianna 19 éves battonyai, Halász György 45 éves lö- kösházi, Horváth István 21 éves kisdombegyházi, ifj. Kelemen Lajosné 24 éves lökösházi, id. Kelemen Lajosné 48 éves lökösházi, Kon- timér Jánosné 21 éves lökösházi és Síistik Ferenc 34 éves dombegyházi lakosok a helyszínen, Fodor Béla 21 éves kevermesi, Horváth István 21 éves lökösházi, Kot- roczó Béláné 77 éves lökösházi és Süsün Antal 53 éves kevermesi lakosok kórházba szállítás után meghaltak. A rendőrség a helyszíni szemle, a gépkocsivezető, az utasok és a vonatvezető vallomása alapján már rekonstruálta az esetet. Eszerint az autóbusz az enyhén jobbra ívelő kanyarban haladt Lö- közháza felől a vasúti átjá-^ ró felé. Az utasok közül többen látták a közeledő vonatot, és azt is, hogy a jelző vörösen villogott. Többen megjegyezték, hogy rendszeresen járnak ezen a vonalon, és ezúttal véleményük szerint a szokottnál sokkal gyorsabban haladt az autóbusz a kanyarban. Az egyik élöl ülő utas meg is jegyezte a vele szembe ülőnek: úgy érzem, baj lesz, jön a vonat, és mi túl gyorsan megyünk! Ezután már mindenki csak a csattanásra emlékszik. Az autóbusz egy része az ütközés erejétől teljesen szétroncsolódott. A motorvonat motorkocsija és az azt követő személykocsi kisiklott és felborult. A vonatvezető, ökrös Sándor elmondta, hogy bekapcsolt lámpákkal közeledett a kereszteződéshez, többször adott hangjelzést, amikor meglátta az autóbuszt fékezett, de már nem tudta elkerülni a balesetet. ö is súlyos sérülést szenvedett, a kórházban ápolják. Az autóbusz vezetője — akit előzetes letartóztatásba helyeztek — vallomásában elmondta, hogy a kereszteződéshez közeledve észrevette az előjelző táblákat, majd a fénysorompót, mely szerinte fehér fényt adott. Ezért a sínekre hajtott, és a vonatot csak akkor vette észre, amikor az hangjelzést adott. Ekkor már a síneken volt, gázadással próbált elmenni a vonat elől, de nem sikerült. tárőrség mentőkocsija érkezet, majd néhány perc múlva nagy erőkkel vonult ki a mentőszolgálat, a rendőrség, és hozzákezdtek a szervezett mentéshez. Közben a szakértők megvizsgálták a fénysorompót, s megállapították, hogy kifogástalanul működött. Egy másik motorvonattal próbajáratot végeztek a MÁV szakértőinek jelenlétében, s ebből az derült ki, hogy a jelző vörösre váltása után csaknem 90 másodpercre ért a vonat a kereszteződéshez. Mindezek alapján egyértelműnek látszik, hogy a balesetért Ármán János gépkocsivezetőt terheli a felelősség, aki a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott, és ezzel tragikus összeütközés előidézője lett. Vándor Pál, a Volán 8-as számú Vállalat igazgatója a balesettel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: — Minden baleset megrendítő, vállalatunk kollektívája mély együttérzését fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, s osztozunk fájdalmukban. A baleset okát a hatóságok tisztázták. A gépkocsivezető pillanatnyi mulasztásának eredménye a tragédia. Valamennyi gépkocsivezetőnk átélte ennek a balesetnek a súlyát. Kedden reggel, indításkor gépkocsi- vezetőinkkel ismertettük a baleset körülményeit. Kedden valamennyi sérültet meglátogattuk, s felkerestük az elhunytak hozzátartozóit, akiknek részvétünket fejeztük ki, s ezen túl tíz-tíz ezer forint gyorssegélyt adtunk, valamint az Állami Biztosító szintén 10—10 ezer forintot folyósított előlegként utas- baleset-biztosítás címén. Az Állami Biztosítóval közösen megkezdtük a személykártérítés felmérését, soron kívül intézkedünk a dologi károk megtérülésében. Az elhunytak temetésénél a tőlünk telhetőt megtesszük, igyekszünk a családtagok, a hozzátartozók fájdalmát enyhíteni. A balesetet követően elemeztük, hogy az autóbusz menetrendje megfelelően készült-e. Az útvonal-technológia szerint a közúti és vasúti kereszteződésben a járatok áthaladása külön-külön időpontra esik. Jelen esetben az autóbuszjáratnak 8.51 órakor, a vonatnak pedig 9.03 órakor kellett volna áthaladnia az említett kereszteződésen. Az autóbusz-közlekedésben az útvonal-technológia külön kiemeli a vasúti átjárók veszélyforrásait. Az elhunytak temetéséről a Volán 8-as számú Vállalat intézkedik. Tegnap délelőtt Gyulán, a megyei kórház 3-as sz. sebészetén dr. Sátori Ödön osztályvezető főorvostól érdeklődtünk a tömegbalesetet szenvedett emberek állapota felől. Mint mondotta, a hozzájuk beszállított 16 sérült közül négyen meghaltak, s kilencen — megfelelő orvosi ellátás után — már haza is mentek. Jelenleg egy élet- veszélyesen megsérült fiatal- asszonyt és két gyógyulófélben levő beteget ápolnak az osztályon. Az osztályvezető főorvos arról is tájékoztatott, hogy az egészségügyi intézmény valamennyi osztályának és gazdasági hivatalának dolgozói felajánlották, hogy a mentők által folyamatosan szállított sérülteknek gyors segítséget nyújtanak. A vérellátó szolgálat asszisztenseitől — az ápoló személyzeten át — az orvosokig mindenki igyekezett megteremteni a fogadásra alkalmas feltételeket. E gyors segítségnyújtá- j suk egyben dicséretes egészségügyi kultúráról tett tanú- bizonyságot. A kórházban meglátogattuk Horváth Istvánná lökös- | házi lakost. A súlyos sérü- i lést szenvedett fiatalasszony egyébként még nem emlékezett a balesetre ... Ottjár- tunkkor — az orvosi vélemény szerint — már számos biztató körülmény tapasztal- . ható felépülésével kapcso- ’ latban. A 3-as sz. sebészeten I fekvő két sérült viszont már ; olyan állapotban van, hogy ; gyógyulásuk biztosra vehető. : Néhány szót váltottunk j Tulkán György vonatjegy- ! kezelővel is, aki — visszaemlékezve. a tragédiára — az ütközés pillanatát villám- csapáshoz hasonlította, öt a , kerekek, az ülések és az ! üvegdarabok halmaza alól j szabadították ki... * * * A rendőrség szakértők be- I vonásával tovább folytatja a j vizsgálatot. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet több éve eredményesen vesz részt a város lakásépítésében. A szövetkezet építőinek keze nyomán új városrész bontakozott ki a település központjában. Ebben az évben, a 142 dolgozót foglalkoztató építőrészleg tervében 40 millió forintos termelési érték elérése szerepel. Most, az év végéhez közeledve már megállapítható: célkitűzéseiket 10 százalékkal, az elmúlt év eredményeit pedig csaknem 20 százalékkal teljesítették túl. Egyebek között az év közben átadták a vásártéren épült ABC-áruházat, a Vetőmag Vállalatnál befejezték a magtisztító rekonstrukcióját, s elkészült 12 lakás. A közeljövőben, még ebben az esztendőben újabb 28 szövetkezeti lakásba költözhetnek be az új tulajdonosok. A szövetkezet építői a városban nemcsak arról híresek, hogy tartják a határidőket, hanem arról is, hogy léteNyolcadik esztendeje lezárt, lepecsételt, vízzel teli tartály áll a világhírű vegyipari cég házimúzeumában. A tartály alján különleges bevonattal borított vasöntvény. A kiállítási tárgy: reklám. Annak bizonyítása — sok más, szintén a múzeumban látható anyaggal, eszközzel egyetemben —, milyen kiváló lehetőségeket kínál a cég a felhasználóknak értékeik védelmére, valójában természetes folyamatok meggátolására, vagy rosszabb esetben, késleltetésére. Lassú lépésváltás 'Néhány éve csupán, hogy megszervezték hazánkban a felületvédelmi szakember- képzést. Jele az annak, néhány fejlett ipari államtól eltekintve, milyen későn észlelte — a termelői és a nem termelői felhasználást egyaránt beleértve ebbe — a gazdaság, gyorsan növekvő javait miként vámolja, károsítja az, amit köznapian rozsdának, oxidációnak, korhadásnak nevezünk. S persze nemcsak a korrózióról van szó, hanem általában az úgynevezett állagromlás fokozódó költségeiről, s a másik oldalon a védelem fokozódó jelentőségéről. Hiszen a faanyagok megóvásának is egyre nagyobb a gazdasági, gazdálkodási szerepe, amint igaz ez az épületekre is; a közelmúltban kezdte meg hazánkban működését az az első, nemesvakolatot készítő üzem, amelynek termékei lehetővé teszik időt álló — négy, öt évtizedig tartó, festést nem igénylő — épületbevonatok alkalmazását. Minél gazdagabb a termelőágazatok technikai felszereltsége, minél bonyolultabbak a gyártástechnológiák, annál nagyobb értékek szorulnak folyamatos védelemre, ahogy ez a helyzet az úgynevezett infrastruktúrában, azaz a háttérágazatokban is. Hiszen igaz, az udvari kútnál mást nem tudott megenni a rozsda, mint a láncot, a vödröt, de még ezek is kitartottak néhány esztendeig. A vízvezeték földbe süllyesztett csövei, a víznyerőhelyek és -tárolók berendezései helyzetüknél fogva sokkal inkább prédái a természeti környezetnek. Vissza tehát a kúthoz, a vösítményeiket kiváló minőségben adják át. A télen teljes erővel dolgoznak a megkezdett építkezéseken. Ameddig viszont az időjárás engedi, a szabadtéri feladatokat helyezik előtérbe- A hideg' beköszöntésével a „félkész” létesítmények belső munkálatainál, az előkészítésben, valamint más gazdasági egységeknél vállalt belső átalakításoknál foglalkoztatják a teljes létszámot. A szövetkezet építőinél több, mint három éve nem volt egyetlen nap fiagy- szabadság sem. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet építőrészlege tavaly és az idén összesen 13,3 millió forintot fordított a technológia korszerűsítésére, a gépesítésre. A hagyományos építési módot ez évben felváltotta a kö- zéptéglablokkos technológia, az épületek kivitelezéséhez a beruházással egy időben hozzáláttak, s a jövő év derekán átadják az első, 28 lakásos középblokkos technológiával készült lakóházat. dörhöz? Ki vélhetné ezt megoldásnak? Elkerülhető egYharmad Csupán a mezőgazdaságban évente másfél milliárd forint kárt okoz a korrózió. Országosan, s minden területet figyelembe véve 18—20 milliárdot tesz ki! Ráadásul ez csak a közvetlen kár, nincs benne a közvetett — így a korrodált cső törése miatti termelési hiány, szállítási fönnákadás okozta — veszteség. Ma már vannak korszerű védőanyagok, készülnek korrózióálló ötvözetek, hódít az alumínium, a műanyag. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság erre vonatkozó fölmérése és elemzése szerint rövid idő alatt egyharmadával mérsékelni lehetne az említett 18 —20 milliárd forintot kitevő kárt. Ehhez kellenek központi ösztönzők, támogatások, szükségeltetik fizetőképes kereslet is hozzá, de legalább eny- nyire elengedhetetlen az is, hogy a gyári középvezető, a termelőszövetkezeti ágazatirányító ne nézze tétlenül, ne tűrje el a gondatlanságot, a rendetlenséget. A javak megóvásának ugyanis először az elemi lehetőségeit illene, kellene kamatoztatni. Azt például, hogy ne takaratlanul heverjenek fémalapanyagok, alkatrészek a gyárudvaron, hiszen hazai üzem kiváló minőségben készít korszerű, kimondottan ilyen célokra takaró anyagokat! Ahogy sajnálatosan az is a szokványos esetek közé tartozik, amikor hosszú hetekig, ahogyan a földről beérkeztek, úgy állnak a gépek, berendezések a mezőgazdasági üzemek gépjavítóműhelyei előtt... Vigyázzunk! A mezőgazdaságban a gépek, berendezések, járművek — bruttó — értéke 1970 és 1978 között, fl cukor útja Termesztése az intenzitás Európában az ókorban, a középkor elejéig csak a mézet használták édesítő szernek. Nagy Sándor macedóniai király indiai hadjárata alatt ismerték meg a cukornádat, „amelyből a mézet a méhek segítsége nélkül is elő lehet állítani”. Indiában először úgy használták fel táplálkozásra a cukornádat, hogy megrágták és úgy szívták ki a cukros nedvet. Később kisajtolták a cukrot a nádból. A cukornád termesztése a Földközi-tenger vidékén alakult ki, de a spanyolok a Kanári-szigetekre is áttelepítették. Itt igen bő termést adott, úgy, hogy ebben az időben Európát elárasztották „kanári cukorral”. Kolumbusz második útja alkalmával vitt cukomád- dugványokat. Közép-Ameri- kába, ahol szintén bő termést. hozott. Európában az első cukorfinomítót Angliában létesítették, Magyarországon pedig Mária Terézia adott engedélyt Fiúméban cukorfinomító építésére. Bár a cukor a XVI. században már széles körben elterjedt, p nép számára sokáig elérhetetlen maradt drágasága miatt. Ez volt a fő oka, hogy más cukorforrást kerestek, és meg is találták a répában. Egymás után épültek az első répacukorgyárak, és ennek a fejlődésnek adott nagy lendüle32,7 milliárdról 93,1 milliárd forintra nőtt. Tavaly, az esztendő végén egyebek mellett 56 ezer traktor, 26 ezer tehergépkocsi, 14 ezer kombájn volt az üzemek tulajdonában. Hasonló gyarapodást figyelhetünk meg szinte valamennyi népgazdasági területen, hiszen például a szállítás, hírközlés gép-, berendezés-, járműállománya 63 milliárd forint — nettó! — értékét képviselt 1978 végén. A szállításra használt csővezetékek hossza 1961-ben mindössze 570 kilométer volt, tavaly 4895 kilométer; szervezett, tervszerű, úgynevezett katódvédelmes megóvásuk két-három esztendeje került csak napirendre, s minden részletében még ma sem megnyugtatóan rendezett. Fogyókúrára fogva Mind több az olyan gyártástechnológia — például úgynevezett agresszív folyadékok, maró sók használata, keletkezése —, ami rendkívüli módon igénybe veszi a gyártó berendezéséket. Viszont: kifejlesztették a korrózióálló fémötvözetekből, zománcozással készült szelepek, szivattyúk, autóklávok stb. azon termékcsaládjait, amelyek élettartama nyolc—tízszerese a hasonló, hagyományos eszközökének. Igaz, áruk két-, háromszorosa a hagyományosnak, de a rövid távú szemlélet csak ezt veszi figyelembe, s ne ma megnyerhető hasznot a leállások, nagyjavítások, cserék elkerülésével. Ahogy ez a szemlélet az oka annak is, hogy hosszú ideje tart a vita azon, ki viselje a műgyanta- és festékipar fejlesztésének költségeit, hiszen a korróziót megelőző bevonatok haszna nem az előállítóknál, hanem a felhasználóknál mutatható ki... fokmérője tét a napóleoni kontinentális zár. Az 1800-as évek közepén már több mint 400 cukorgyár működött Európában. A cukorrépa őse az ún. tengerparti répa volt. Sok páradús napfényt és hosszú tenyészidőt igényelt. Ebből nemesítették ki hosszú munka során a mind nagyobb cukortartalmú répafajtákat. Ma már ott tartunk, hogy még rossz időjárás és kedvezőtlen talajviszonyok között is sikeresen termeszthető a cukorrépa, ha az agrotechnika jó. Régebben óriási kézimunka-igénnyel járt a termesztése, ami természetesen a mai körülmények között el sem képzelhető. Jöttek tehát a vetést, a növényápolást és végül a szedést elvégző gépek, amik lehetővé tették a nagyüzemi termesztést. A cukorrépa-termesztést úgy szokták jellemezni, mint a gazdálkodás intenzitásának a fokmérőjét. Termesztése megkívánja a megfelelő tápanyag-visszapótlást, a gondos talajművelést és növényápolást. Mindezt a cukorrépa annyira meghálálja, hogy a ráfordított munka költségei fokozottan megtérülnek. A termesztésével járó melléktermékek — répafej. szörplé. répaszelet — az állattartást is segítik. Lakásépítés Szarvason Mészáros Ottó
