Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

o H>79;_jIecember_JÍ2_csütörtöki Éreztem, hogy valami baj lesz! bz anyag ne vesszen el... a fénysorompó vörösen villogott... Mennyit eszik a rozsda ? A szétroncsolódott autóbusz A helyszínre először a ha­Mint lapunkban már hírt adtunk róla, december 3-án 9.13 órakor súlyos baleset történt Elek és Lökösháza között. A Lökösházáról Elek­re tartó Ikarus 66-os típusú menetrendszerű Volán-autó­busz vezetője, Ármán János battonyai lakos a vasúti ke­reszteződésben nem vette fi­gyelembe a vörös fénnyel villogó jelzőt, a sínekre haj­tott, és a Kétegyháza felől érkező 632-es számú motor­vonat 55—60 kilométeres se­bességgel belerohant az au­tóbusz hátsó részébe. Az autóbuszon mintegy 40-en utaztak, közülük Dancsó Ju­lianna 19 éves battonyai, Halász György 45 éves lö- kösházi, Horváth István 21 éves kisdombegyházi, ifj. Kelemen Lajosné 24 éves lökösházi, id. Kelemen La­josné 48 éves lökösházi, Kon- timér Jánosné 21 éves lö­kösházi és Síistik Ferenc 34 éves dombegyházi lakosok a helyszínen, Fodor Béla 21 éves kevermesi, Horváth Ist­ván 21 éves lökösházi, Kot- roczó Béláné 77 éves lökös­házi és Süsün Antal 53 éves kevermesi lakosok kórházba szállítás után meghaltak. A rendőrség a helyszíni szemle, a gépkocsivezető, az utasok és a vonatvezető val­lomása alapján már rekonst­ruálta az esetet. Eszerint az autóbusz az enyhén jobbra ívelő kanyarban haladt Lö- közháza felől a vasúti átjá-^ ró felé. Az utasok közül többen látták a közeledő vo­natot, és azt is, hogy a jelző vörösen villogott. Többen megjegyezték, hogy rendsze­resen járnak ezen a vona­lon, és ezúttal véleményük szerint a szokottnál sokkal gyorsabban haladt az autó­busz a kanyarban. Az egyik élöl ülő utas meg is jegyez­te a vele szembe ülőnek: úgy érzem, baj lesz, jön a vonat, és mi túl gyorsan megyünk! Ezután már min­denki csak a csattanásra emlékszik. Az autóbusz egy része az ütközés erejétől teljesen szétroncsolódott. A motor­vonat motorkocsija és az azt követő személykocsi kisik­lott és felborult. A vonatve­zető, ökrös Sándor elmond­ta, hogy bekapcsolt lámpák­kal közeledett a keresztező­déshez, többször adott hang­jelzést, amikor meglátta az autóbuszt fékezett, de már nem tudta elkerülni a bal­esetet. ö is súlyos sérülést szenvedett, a kórházban ápolják. Az autóbusz vezetője — akit előzetes letartóztatásba helyeztek — vallomásában elmondta, hogy a kereszte­ződéshez közeledve észrevet­te az előjelző táblákat, majd a fénysorompót, mely szerin­te fehér fényt adott. Ezért a sínekre hajtott, és a vona­tot csak akkor vette észre, amikor az hangjelzést adott. Ekkor már a síneken volt, gázadással próbált elmenni a vonat elől, de nem sike­rült. tárőrség mentőkocsija érke­zet, majd néhány perc múl­va nagy erőkkel vonult ki a mentőszolgálat, a rendőrség, és hozzákezdtek a szervezett mentéshez. Közben a szak­értők megvizsgálták a fény­sorompót, s megállapították, hogy kifogástalanul műkö­dött. Egy másik motorvonat­tal próbajáratot végeztek a MÁV szakértőinek jelenlété­ben, s ebből az derült ki, hogy a jelző vörösre váltása után csaknem 90 másodperc­re ért a vonat a keresztező­déshez. Mindezek alapján egyértelműnek látszik, hogy a balesetért Ármán János gépkocsivezetőt terheli a felelősség, aki a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott, és ezzel tragikus összeütközés előidézője lett. Vándor Pál, a Volán 8-as számú Vállalat igazgatója a balesettel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: — Minden baleset megren­dítő, vállalatunk kollektívá­ja mély együttérzését fejezi ki az elhunytak hozzátarto­zóinak, s osztozunk fájdal­mukban. A baleset okát a hatóságok tisztázták. A gép­kocsivezető pillanatnyi mu­lasztásának eredménye a tragédia. Valamennyi gépko­csivezetőnk átélte ennek a balesetnek a súlyát. Kedden reggel, indításkor gépkocsi- vezetőinkkel ismertettük a baleset körülményeit. Ked­den valamennyi sérültet meg­látogattuk, s felkerestük az elhunytak hozzátartozóit, akiknek részvétünket fejez­tük ki, s ezen túl tíz-tíz ezer forint gyorssegélyt adtunk, valamint az Állami Biztosító szintén 10—10 ezer forintot folyósított előlegként utas- baleset-biztosítás címén. Az Állami Biztosítóval kö­zösen megkezdtük a sze­mélykártérítés felmérését, soron kívül intézkedünk a dologi károk megtérülésében. Az elhunytak temetésénél a tőlünk telhetőt megtesszük, igyekszünk a családtagok, a hozzátartozók fájdalmát eny­híteni. A balesetet követően ele­meztük, hogy az autóbusz menetrendje megfelelően ké­szült-e. Az útvonal-techno­lógia szerint a közúti és vas­úti kereszteződésben a jára­tok áthaladása külön-külön időpontra esik. Jelen eset­ben az autóbuszjáratnak 8.51 órakor, a vonatnak pedig 9.03 órakor kellett volna át­haladnia az említett keresz­teződésen. Az autóbusz-köz­lekedésben az útvonal-tech­nológia külön kiemeli a vas­úti átjárók veszélyforrásait. Az elhunytak temetéséről a Volán 8-as számú Vállalat intézkedik. Tegnap délelőtt Gyulán, a megyei kórház 3-as sz. sebé­szetén dr. Sátori Ödön osz­tályvezető főorvostól érdek­lődtünk a tömegbalesetet szenvedett emberek állapota felől. Mint mondotta, a hoz­zájuk beszállított 16 sérült közül négyen meghaltak, s kilencen — megfelelő orvosi ellátás után — már haza is mentek. Jelenleg egy élet- veszélyesen megsérült fiatal- asszonyt és két gyógyulófél­ben levő beteget ápolnak az osztályon. Az osztályvezető főorvos arról is tájékoztatott, hogy az egészségügyi intézmény valamennyi osztályának és gazdasági hivatalának dolgo­zói felajánlották, hogy a mentők által folyamatosan szállított sérülteknek gyors segítséget nyújtanak. A vér­ellátó szolgálat asszisztensei­től — az ápoló személyzeten át — az orvosokig mindenki igyekezett megteremteni a fogadásra alkalmas feltétele­ket. E gyors segítségnyújtá- j suk egyben dicséretes egész­ségügyi kultúráról tett tanú- bizonyságot. A kórházban meglátogat­tuk Horváth Istvánná lökös- | házi lakost. A súlyos sérü- i lést szenvedett fiatalasszony egyébként még nem emléke­zett a balesetre ... Ottjár- tunkkor — az orvosi véle­mény szerint — már számos biztató körülmény tapasztal- . ható felépülésével kapcso- ’ latban. A 3-as sz. sebészeten I fekvő két sérült viszont már ; olyan állapotban van, hogy ; gyógyulásuk biztosra vehető. : Néhány szót váltottunk j Tulkán György vonatjegy- ! kezelővel is, aki — vissza­emlékezve. a tragédiára — az ütközés pillanatát villám- csapáshoz hasonlította, öt a , kerekek, az ülések és az ! üvegdarabok halmaza alól j szabadították ki... * * * A rendőrség szakértők be- I vonásával tovább folytatja a j vizsgálatot. A Szarvasi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet több éve eredményesen vesz részt a város lakásépítésében. A szövetkezet építőinek keze nyomán új városrész bonta­kozott ki a település köz­pontjában. Ebben az évben, a 142 dol­gozót foglalkoztató építőrész­leg tervében 40 millió fo­rintos termelési érték eléré­se szerepel. Most, az év vé­géhez közeledve már megál­lapítható: célkitűzéseiket 10 százalékkal, az elmúlt év eredményeit pedig csaknem 20 százalékkal teljesítették túl. Egyebek között az év közben átadták a vásártéren épült ABC-áruházat, a Ve­tőmag Vállalatnál befejezték a magtisztító rekonstrukció­ját, s elkészült 12 lakás. A közeljövőben, még ebben az esztendőben újabb 28 szövet­kezeti lakásba költözhetnek be az új tulajdonosok. A szövetkezet építői a város­ban nemcsak arról híresek, hogy tartják a határidőket, hanem arról is, hogy léte­Nyolcadik esztendeje le­zárt, lepecsételt, vízzel teli tartály áll a világhírű vegy­ipari cég házimúzeumában. A tartály alján különleges be­vonattal borított vasöntvény. A kiállítási tárgy: reklám. Annak bizonyítása — sok más, szintén a múzeumban látható anyaggal, eszközzel egyetemben —, milyen kivá­ló lehetőségeket kínál a cég a felhasználóknak értékeik védelmére, valójában termé­szetes folyamatok meggátolá­sára, vagy rosszabb esetben, késleltetésére. Lassú lépésváltás 'Néhány éve csupán, hogy megszervezték hazánkban a felületvédelmi szakember- képzést. Jele az annak, né­hány fejlett ipari államtól el­tekintve, milyen későn ész­lelte — a termelői és a nem termelői felhasználást egy­aránt beleértve ebbe — a gazdaság, gyorsan növekvő javait miként vámolja, ká­rosítja az, amit köznapian rozsdának, oxidációnak, kor­hadásnak nevezünk. S per­sze nemcsak a korrózióról van szó, hanem általában az úgynevezett állagromlás fo­kozódó költségeiről, s a má­sik oldalon a védelem foko­zódó jelentőségéről. Hiszen a faanyagok megóvásának is egyre nagyobb a gazdasági, gazdálkodási szerepe, amint igaz ez az épületekre is; a közelmúltban kezdte meg ha­zánkban működését az az el­ső, nemesvakolatot készítő üzem, amelynek termékei le­hetővé teszik időt álló — négy, öt évtizedig tartó, fes­tést nem igénylő — épület­bevonatok alkalmazását. Minél gazdagabb a terme­lőágazatok technikai felsze­reltsége, minél bonyolultab­bak a gyártástechnológiák, annál nagyobb értékek szo­rulnak folyamatos védelem­re, ahogy ez a helyzet az úgynevezett infrastruktúrá­ban, azaz a háttérágazatok­ban is. Hiszen igaz, az ud­vari kútnál mást nem tu­dott megenni a rozsda, mint a láncot, a vödröt, de még ezek is kitartottak néhány esztendeig. A vízvezeték földbe süllyesztett csövei, a víznyerőhelyek és -tárolók berendezései helyzetüknél fogva sokkal inkább prédái a természeti környezetnek. Vissza tehát a kúthoz, a vö­sítményeiket kiváló minőség­ben adják át. A télen teljes erővel dol­goznak a megkezdett építke­zéseken. Ameddig viszont az időjárás engedi, a szabad­téri feladatokat helyezik elő­térbe- A hideg' beköszöntésé­vel a „félkész” létesítmények belső munkálatainál, az elő­készítésben, valamint más gazdasági egységeknél vál­lalt belső átalakításoknál foglalkoztatják a teljes lét­számot. A szövetkezet építői­nél több, mint három éve nem volt egyetlen nap fiagy- szabadság sem. A Szarvasi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet építőrészle­ge tavaly és az idén össze­sen 13,3 millió forintot fordí­tott a technológia korszerű­sítésére, a gépesítésre. A hagyományos építési módot ez évben felváltotta a kö- zéptéglablokkos technológia, az épületek kivitelezéséhez a beruházással egy időben hoz­záláttak, s a jövő év dere­kán átadják az első, 28 la­kásos középblokkos technoló­giával készült lakóházat. dörhöz? Ki vélhetné ezt meg­oldásnak? Elkerülhető egYharmad Csupán a mezőgazdaság­ban évente másfél milliárd forint kárt okoz a korrózió. Országosan, s minden terü­letet figyelembe véve 18—20 milliárdot tesz ki! Ráadásul ez csak a közvetlen kár, nincs benne a közvetett — így a korrodált cső törése miatti termelési hiány, szál­lítási fönnákadás okozta — veszteség. Ma már vannak korszerű védőanyagok, ké­szülnek korrózióálló ötvöze­tek, hódít az alumínium, a műanyag. Az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság er­re vonatkozó fölmérése és elemzése szerint rövid idő alatt egyharmadával mérsé­kelni lehetne az említett 18 —20 milliárd forintot kitevő kárt. Ehhez kellenek központi ösztönzők, támogatások, szük­ségeltetik fizetőképes keres­let is hozzá, de legalább eny- nyire elengedhetetlen az is, hogy a gyári középvezető, a termelőszövetkezeti ágazat­irányító ne nézze tétlenül, ne tűrje el a gondatlanságot, a rendetlenséget. A javak meg­óvásának ugyanis először az elemi lehetőségeit illene, kel­lene kamatoztatni. Azt pél­dául, hogy ne takaratlanul heverjenek fémalapanyagok, alkatrészek a gyárudvaron, hiszen hazai üzem kiváló minőségben készít korszerű, kimondottan ilyen célokra takaró anyagokat! Ahogy sajnálatosan az is a szokvá­nyos esetek közé tartozik, amikor hosszú hetekig, aho­gyan a földről beérkeztek, úgy állnak a gépek, beren­dezések a mezőgazdasági üzemek gépjavítóműhelyei előtt... Vigyázzunk! A mezőgazda­ságban a gépek, berendezé­sek, járművek — bruttó — értéke 1970 és 1978 között, fl cukor útja Termesztése az intenzitás Európában az ókorban, a középkor elejéig csak a mé­zet használták édesítő szer­nek. Nagy Sándor macedó­niai király indiai hadjárata alatt ismerték meg a cukor­nádat, „amelyből a mézet a méhek segítsége nélkül is elő lehet állítani”. Indiában először úgy használták fel táplálkozásra a cukornádat, hogy megrágták és úgy szív­ták ki a cukros nedvet. Ké­sőbb kisajtolták a cukrot a nádból. A cukornád termesz­tése a Földközi-tenger vidé­kén alakult ki, de a spanyo­lok a Kanári-szigetekre is áttelepítették. Itt igen bő termést adott, úgy, hogy eb­ben az időben Európát el­árasztották „kanári cukor­ral”. Kolumbusz második út­ja alkalmával vitt cukomád- dugványokat. Közép-Ameri- kába, ahol szintén bő ter­mést. hozott. Európában az első cukorfinomítót Angliá­ban létesítették, Magyaror­szágon pedig Mária Terézia adott engedélyt Fiúméban cukorfinomító építésére. Bár a cukor a XVI. szá­zadban már széles körben elterjedt, p nép számára so­káig elérhetetlen maradt drágasága miatt. Ez volt a fő oka, hogy más cukorfor­rást kerestek, és meg is ta­lálták a répában. Egymás után épültek az első répa­cukorgyárak, és ennek a fej­lődésnek adott nagy lendüle­32,7 milliárdról 93,1 milliárd forintra nőtt. Tavaly, az esz­tendő végén egyebek mellett 56 ezer traktor, 26 ezer te­hergépkocsi, 14 ezer kombájn volt az üzemek tulajdoná­ban. Hasonló gyarapodást fi­gyelhetünk meg szinte vala­mennyi népgazdasági terüle­ten, hiszen például a szállí­tás, hírközlés gép-, berende­zés-, járműállománya 63 mil­liárd forint — nettó! — ér­tékét képviselt 1978 végén. A szállításra használt csőveze­tékek hossza 1961-ben mind­össze 570 kilométer volt, ta­valy 4895 kilométer; szerve­zett, tervszerű, úgynevezett katódvédelmes megóvásuk két-három esztendeje került csak napirendre, s minden részletében még ma sem megnyugtatóan rendezett. Fogyókúrára fogva Mind több az olyan gyár­tástechnológia — például úgynevezett agresszív folya­dékok, maró sók használata, keletkezése —, ami rendkí­vüli módon igénybe veszi a gyártó berendezéséket. Vi­szont: kifejlesztették a kor­rózióálló fémötvözetekből, zo­máncozással készült szelepek, szivattyúk, autóklávok stb. azon termékcsaládjait, ame­lyek élettartama nyolc—tíz­szerese a hasonló, hagyomá­nyos eszközökének. Igaz, áruk két-, háromszorosa a hagyományosnak, de a rövid távú szemlélet csak ezt veszi figyelembe, s ne ma meg­nyerhető hasznot a leállások, nagyjavítások, cserék elkerü­lésével. Ahogy ez a szemlé­let az oka annak is, hogy hosszú ideje tart a vita azon, ki viselje a műgyanta- és festékipar fejlesztésének költségeit, hiszen a korróziót megelőző bevonatok haszna nem az előállítóknál, hanem a felhasználóknál mutatható ki... fokmérője tét a napóleoni kontinentá­lis zár. Az 1800-as évek kö­zepén már több mint 400 cu­korgyár működött Európá­ban. A cukorrépa őse az ún. tengerparti répa volt. Sok páradús napfényt és hosszú tenyészidőt igényelt. Ebből nemesítették ki hosszú mun­ka során a mind nagyobb cukortartalmú répafajtákat. Ma már ott tartunk, hogy még rossz időjárás és kedve­zőtlen talajviszonyok között is sikeresen termeszthető a cukorrépa, ha az agrotechni­ka jó. Régebben óriási kézimun­ka-igénnyel járt a termesz­tése, ami természetesen a mai körülmények között el sem képzelhető. Jöttek te­hát a vetést, a növényápo­lást és végül a szedést el­végző gépek, amik lehetővé tették a nagyüzemi termesz­tést. A cukorrépa-termesztést úgy szokták jellemezni, mint a gazdálkodás intenzitásának a fokmérőjét. Termesztése megkívánja a megfelelő tápanyag-visszapótlást, a gondos talajművelést és nö­vényápolást. Mindezt a cu­korrépa annyira meghálálja, hogy a ráfordított munka költségei fokozottan megté­rülnek. A termesztésével járó melléktermékek — ré­pafej. szörplé. répaszelet — az állattartást is segítik. Lakásépítés Szarvason Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents