Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

1979. december 6., csütörtök A 1 J-'fiTc'}"'—"————————■—-------­u Tanácskozás a versenysport utánpótlásáról Tíz évvel ezelőtt jöttek lét­re az általános iskolai test­nevelés tagozatos osztályok. Létrehozásuk egyik legfőbb célja az volt, hogy szerve­zett bázist teremtsenek a sporthoz vonzódó, tehetséges gyerekek képzésére, a- ver­senysport utánpótlására. Szerdán a Népstadion saj­tótermében tartott országos tanácskozáson az oktatásügy és a sportmozgalom vezetői tekintették át az iskolák és a sportkörök tízéves együttmű­ködésének eredményét. Jelenleg mintegy 140 test­nevelés tagozatos általános iskolai ■ osztályban csaknem 26 ezer diákot képeznek. Dr. Nagy Tamás, az OTSH el­nökhelyettese előadásában el­mondotta: a tagozatos osztá­lyok mindinkább megtalál­ják helyüket az oktatás és a sport rendszerében, összessé­gében megfelelnek felada­tuknak. A tanácskozáson a továbbiakban Hanga Mária, oktatásügyi miniszterhelyet­tes értékelte az együttműkö­dést. Megjelent az Űj Burora Ezekben a napokban ke­rült a könyvesboltok, újsá­gos pavilonok polcaira az Üj Aurora című irodalmi és művészeti folyóirat ez évi harmadik, utolsó száma. A most színes műmellék­letet is tartalmazó lap te­matikailag három részre oszlik. Az első rész a Gyer­mekek éve — 1979 címet vi­seli. Beszámolókat olvasha­tunk többek között a mun­kára nevelésről, a Termő ékes ág ... című országos fo­tókiállításról, valamint a gyermek és a bábjáték kap­csolatáról. A részt gyerme­kek által írt versek, fogal­mazások, általuk készített festmények gazdagítják. A napi világpolitikai ér­deklődés homlokterében az afrikai kontinens áll. Iro­dalmának érdekes, elgondol-, koztató keresztmetszetét ad­ja néhány közölt verssel, no­vellával az Űj Aurora. Az összeállítás az Afroázsiai Írók Szervezetének Lotus cí­mű folyóirata nyomán, a Fekete-Afrika mai költésze­tének legjavát bemutatni ké­szült. Az irodalmi és művészeti folyóirat harmadik egységét a szerkesztők Kohán György emlékének szentelik. Ezeken a lapokon többek között né­hány most először közölt Kohán-levél és egy tanul­mány is helyet kapott. A magyar internacionalis­ták történetének tárházát gazdagítja Daniss Győző Vi­lágszabadság — Penza, 1918 című izgalmasan megírt ta­nulmánya, amely egy ma­gyar hadifogolylap történe­tének néhány részletét mu­tatja meg. Kósziilődés a közművelődési vetélkedőre Tegnap délután megbeszé­lést tartottak a megye köz- művelődési mozgalmát meg­hirdető szervek képviselői Békéscsabán a Megyei Mű­velődési Központban. Jelen voltak az értekezleten: Szel- jak György, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának osztályvezető-helyettese és Ambrus Zoltán, a megyei tanács közművelődési cso­portvezetője. Galambosné Varjú Blanka, a művelődési központ mun­katársa elmondta, hogy 785 szocialista brigád jelentke­zett a vetélkedőre, amelynek folyamatos művelődési sza­kasza már elkezdődött. A vállalati művelődési bizott­ságok munkahelyenként se­gítenek a felkészítésben, vagy összevontan tanulnak a brigádok, mint például a gyomai művelődési házban. A középdöntőbe jutott kol­lektívákat ismét központi­lag készítik fel. Száztizün­két szocialista brigád már negyedik esztendeje állan­dóan versenyez, az ő mun­kájukat külön elismeréssel figyelik majd a jövőben. 1980—81-ben lesz 5 éves a közművelődési mozgalom. Az eddigiek hasznosságát, s a jövő lehetőségeit fogja ku­tatni a megyei tudományos bizottság. A szocialista bri­gádok körében végzendő fel­mérés 1980 decemberében fejeződik be. GYORSLISTA az 1979. december 4-én megtar­tott, november havi lottó juta­lomsorsolásról és az előfizetéses lottószelvények között meghirde­tett plusz 1 gépkocsi rendkívüli sorsolásáról, amelyen a 44. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidíté­seket használtuk: A =5 vásárlási utalv. (1000 Ft), B = egyszemélyes, 7 napos uta­zás az 1980. évi olimpiára. (8800 Ft), C = egyszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olim­piára (9100 Ft), D = Lada 1200 típusú személygépkocsira utal­vány, E = különleges étkezési felszerelések III. (5840 Ft), F = különleges étkezési felszerelé­sek XX. (6040 Ft), G — külön­leges étkezési felszerelések XVII. (9488 Ft), I = kétszemé­lyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (17 600 Ft), J = két­személyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (18 400 Ft), K = kétszemélyes, 5 napos uta­zás az 1980. évi olimpiára (12 000 Ft), L = különleges ét­kezési felszerelések XI. (11155 Ft), M = kétszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (18 200 Ft), N = különleges ét­kezési felszerelések I. (16 892 Ft), O = otthon lakberendezési utalv. (15 000 Ft), P = különleges ét­kezési felszerelések IX. (3624 Ft), Q = különleges étkezési felsze­relések XIX. (5550 Ft), R = ze­nesarok utalv. (20 000 Ft), S = szerencseutalv. (30 000 Ft), T = vásárlási utalvány (10 000 Ft), U = vásárlási utalv. (9000 Ft), V = vásárlási utalv. (7000 Ft), W = vásárlási utalvány (6000 Ft), X = vásárlási utalvány (5000 Ft), Y = vásárlási utal­vány (3000 Ft), Z = vásárlási utalvány (4000 Ft), ZS = külön­leges étkezési felszerelések III. és Lada 1600 tip. személygépko­csira utalvány. hárommillió 374 259 U 393 487 O 412 715 Y 431 943 S 441 557 R 451 171 R 460 785 V 465 592 X 475 206 X 489 627 W 499 241 T 561 732 X 547 311 T 590 574 V 638 644 T 648 258 T 667 486 S 677 100 X 686 714 T 701 135 T 739 591 T 754 012 Z 763 626 T 787 661 T 811 696 Z 854 959 W 864 573 S 874 187 Y 893 415 V 379 066 W 398 294 T 422 329 Z 436 750 S 446 364 S 455 978 S 465 598 X 470 399 U 480 013 Z 494 434 Z 532 890 J 566 539 Z 552 118 W 629 030 H 643 451 Z 662 679 R 672.293 W 681 907 E 691 521 Y 725 170 O 749 205 Y 758 819 O 782 854 M 797 275 X 821 310 T 859 766 S 869 380 Y 883 801 Y 907 836 X 912 643 V 917 450 V 979 941 X 984 748 R 931 871 Z 946 292 Z 989 555 T NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 911 546 S 916 353 U 901 932 K 906 739 T ÖTVENÖT­MILLIÓ 650 384 U 659 998 U 664 805 T 674 419 T 679 226 V 890 734 X 895 541 E 900 348 T 905 155 V 909 962 Y 914 769 U 919 576 Z HATVANÖT MILLIÓ 004 806 O 009 613 T 019 227 S 028 841 S 067 297 V 086 525 Z 096 139 T 100 946 U 139 402 I 144 209 T 105 753 V 110 560 X 033 648 X 043 262 P 048 069 T 052 876 Y 149 016 J 153 823 T 158 630 W 163 437 Y 173 051 P 182 665 U 197 086 W 216 314 V 225 928 U 245 156 F 254 770 Z 273 998 Z 302 840 R 293 226 U 326 875 Q 350 910 M 360 524 R 370 138 Q 379 752 V 389 366 H 403 787 X 423 015 R 473 436 N 456 664 U 447 050 Q 471 085 X 485 506 O 495 120 P 509 541 V 519 155 Y 538 383 Z 547 997 Z 562 418 W 586 453 R 177 858 T 192 279 Y 211 507 T 221 121 V 235 542 T 249 963 T 264 384 W 278 805 Z 312 454 S 298 033 X 341 296 T 355 717 T 365 331 S 374 945 T 384 559 X 398 980 T 418 208 X 427 822 T 442 234 T 461 471 Y 451 857 T 480 699 Y 490 313 T 504 734 T 514 348 W 528 769 Y 543 190 Z 557 611 Z 576 839 Y 596 067 S A nyertes szelvényeket 1979. december 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges nyomdai hibákért felelős­séget nem vállalunk. Felújított óvodák, iskolák Orosházán Orosházán jó ütemben ha­ladtak a művelődésügyi ága­zatnak V. ötéves terv idő­szakára előirányzott beruhá­zásai. A két legjelentősebb létesítmény — mindkettő el­készült — a Hajnal utcai óvoda és a szakmunkáskép­ző intézet kollégiuma. Az 1979-re tervezett, na­gyobb összegű felújítások közül elkészült a rákóczite­lepi óvoda tetőcseréje, rend­behozták a napköziskonyhát, a Töhötöm utcai óvodát és az István király úti tanter­met. A 3-as számú általános iskola villanyhálózatának felújítása a téli szünetben fejeződik be, a kisegítő is­kola felújítása pedig — ka­pacitáshiány miatt — áthú­zódik a jövő évbe. Termékbemutató Békésen Jól sikerült termékbemu­tató-sorozat ért véget a kö­zelmúltban Békésen. A helyi ÁFÉSZ 53-as számú ABC- áruházában, az étteremben a háztartási munka meg­könnyítése, a korszerű táp­lálkozás, az alkoholmentes italok népszerűsítése, bemu­tatása volt a cél. A Hajdú megyei Tejipari Vállalat 16- féle tejtermékét, a Gyulai Húskombinát 9-fajta húsipa­ri termékét, töltelékárut, a Magyar Likőripari Vállalat a Tonik, a Dél-alföldi Pin­cegazdaság Márka üdítő ita­lokat, almaleveket mutatott be. Nagy sikert arattak a hidegkonyhai készítmények, ahol 8-féle hidegtálat szol­gáltak fel. Az érdeklődésre jellemző, hogy a délelőtti órákban, naponta 360—400-an tekin­tették meg a kiállítást. Itt a szállító vállalatok képvise­lői szakmai tanácsokkal lát­ták el az érdeklődőket. A forgalom ezekből a termé­kekből mintegy háromszoro­sára nőtt. Kismama- és nyugdijastalálkozé Mezökovácsházán Már sok éves hagyomány Mezökovácsházán, hogy az ÁFÉSZ évente egyszer a he­lyi művelődési házba össze­hívja a gyesen levő kisma­mákat. Tegnap, december 5-én 10. alkalommal gyűltek össze a mamák és gyerme­keik. Először az általános iskola úttörői adtak hangu­latos műsort, majd Beke Já­nos párttitkár tartotta meg ünnepi beszédét. Az ÁFÉSZ szakszervezeti bizottságának titkára, Szívós Lajos is kö­szöntötte a kedves vendége­ket, majd uzsonnával vendé­gelték meg az édesanyákat és gyermekeiket egyaránt. A rendezvény baráti beszélge­téssel ért véget, a gyerekek Télapó-csomagokkal térhet­tek haza. Ma, december 6-án, az ÁFÉSZ nyugdíjasai gyűlnek össze a művelődési házban, őket is minden évben meg­vendégelik. Csaknem 300 embert várnak ezen a na­pon, közülük 22-en most bú­csúznak \ munkahelyüktől. Nekik ajándékot adnak át ez alkalomból. A többiek vásárlási utalványt kapnak. Mint az elmúlt években, most is tájékoztatják őket a szövetkezet ez évi eredmé­nyeiről, s a jövő évi felada­tokról. Tízezer tanuló szakember A könnyűiparban a to­vábbképzés rövidebb, cél­jellegű tanfolyamainak sorá­val bővült az oktatás az idei tanévben. A pamutiparban a Kőbányai Textilművekben, a gyapjúiparban a Richards Finomposztógyárban, a rost­iparban a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalatnál, a cipőipar­ban pedig a minőségi és a Sabaria Cipőgyárnál kezdő­dött meg a korszerű munka- módszerek oktatása. A négy­hathetes tanfolyamokat a textiliparban 650 előkészítő fonó, szövő, kikészítő, a ci­pőiparban pedig 250 cipő­gyártó szabász, tüzödei dol­gozó végezte el az idén. Tu­dásukat az iparágon belül szélesebb körben is haszno­sítják, illetve munka közben másoknak adják tovább azo­kat. Gyermekprogramok Gyomán December 1-én, szomba­ton sok gyerek és felnőtt ke­reste fel a gyomai művelő­dési központot. A program bélyegkiállítással kezdődött. Másodszor rendeztek ilyen bemutatót a községben, ez­úttal „Gyermek a bélyegen” címmel gyomai és gyulai gyűjtők mutatták be bé­lyegeiket. Ugyancsak szombaton könyvvásárt rendeztek a művelődési központban. A községi ÁFÉSZ-könyvesbolt csaknem ezer forint értékű könyvet adott el az ifjú ér­deklődőknek. A program kulturális mű­sorral ért véget, melyet a községi KISZ-bizottság szer­vezett. A műsorban fellé­pett a gimnázium kórusa, a mezőgazdasági szakiskola színjátszó- és néptánccso­portja, valamint a művelő­dési ház művészeti csoport­jai. Az előadást mintegy 350-en nézték meg, & a több mint 5 ezer forintos bevételt befizették a gyermekév számlájára. ^Képünk a bélyegkiállítá­son készült. Fotó: Gál Edit Haszon, kiadás nélkül I Igyre fontosabbá vá­ló termelési, anya­I ____I gi tényező az az i dő, mely a beruházások ki­vitelezéséhez — a műszaki jellemzők, s a rendeltetés alapján — szükséges, s amennyi ténylegesen eltelik a kezdéstől az átadásig. Ta­valy tizenöt százalékkal nö­vekedett a befejezetlen beru­házások állománya, s értéke elérte a 175 milliárd forin­tot. Az ismeretes megszorítá­sok következtében valame­lyest apadt a fejlesztések fo­lyamának számszerű szintje, ám még így is az év elején 5200 beruházáson dolgoztak a kivitelezők, s e munkák együttes költségvetésének összege meghaladja a 700 milliárd forintot. Szemléletes képet kapha­tunk a beruházások összeté­telének változásáról a kö­vetkezők segítségével: 1975- ben ötvenöt nagyberuházás állt kivitelezés alatt, jelen­leg ez a szám harmincnyolc­ra csökkent. Igen ám, de a szóban forgó fejlesztések át­lagos nagysága — teljes költ­ségvetésének összege —meg­nőtt, 3,9 milliárdról 5,6 mil­liárd forintra, azaz az össz­társadalmi javak mind na­gyobb része kötődik így le, sürgetővé téve a kamatok fi­zetésének kezdetét. A már említett korlátozások ellenére idén a középtávú tervben előirányzottal szemben húsz­milliárd forinttal nagyobbak a beruházási célú kiadások. Ahogy mondani szokták: kényszerpályán mozognak a már megkezdett fejlesztések, pénz kell a folytatásukhoz, ez magyarázza a többletet. Ám éppen ez a kényszerpá­lya követeli, hogy a forint el­sősorban a folyamatban levő beruházások mielőbbi befeje­zését szolgálja. Futunk a pénzünk után — ezzel a köznapi kiszólással érzékeltethetjük azt a furcsa állapotot, amikor a már be­fektetett, de még nem kama­tozó összegek mielőbbi hasz­not hajtását szorgalmazzuk. Amire nyomós okunk, hogy nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredménye sze­rint a hazai beruházási idő kétszer nagyobb az átlagos­nak tarthatónál, s négyszer több akkor, ha az élvonalat megtestesítő országok építő- szerelőiparához mérjük. Más­fajta tapasztalatot fölhasz­nálva szemléltetésül: az egy év alatt üzembe helyezett nagyberuházásokat elemez­ve kiderült, hogy átlagos megvalósítási idejük túllépte a hat esztendőt, s az átadás, az eredeti határidőhöz ké­pest tizenhét hónapot ké­sett. A tervezett kamatok ké­sedelme is legalább ennyi, gyakran azonban több, s az sem kivételes eset, amikor a kamatokról a népgazdaság­nak le kell mondania. Az építőipar tevékenységé­nek nagyobb része — a leg­utóbbi években 76—79 száza­léka — beruházási célú épí­tés. Mondhatnánk, s nem indokolatlanul, sok múlik tehát az építőkön. Igaz, csak­hogy: az építőipar napjaink­ban nyolcvanezer féle termé­ket — anyagot, eszközt — használ rendszeresen. Ezek folyamatos előteremtése — az importtól az egészen más ágazatokban levő szállítókig —, nem könnyű. Ezt figye­lembe véve, valamint a ki­vitelezők — építők, szerelők — szervezési színvonalát is­merve, s nem elfeledkezve a munkafegyelem olykor meg­hökkentő lazaságairól sem, érthetővé — de elfogadható­vá aligha — válik a repre­zentatív vizsgálatok megálla­pította tény: az építő-és sze­relőiparban 18—20 százalék a veszteségidő. Mindez száz munkaórából tizennyolc— húsz, tehát úgy illan el, hogy nincs mögötte hasznos telje­sítmény! Tavaly az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje 515 nap volt, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlítás­ban ennek az egyharmada, legrosszabb esetben is a fele az elfogadható. Persze, nehéz úgy javítani a helyzeten, hogy öt esztendő alatt az egy munkahelyre jutó építő- és szerelőipari dolgozók száma növekedés helyett csökkent, 37 főről 32-re. A gyakran emlegetett koncentráció így puszta sóhaj-óhajjá válik, holott — kézenfekvő — a ki­vitelezés meggyorsítása' egyenlő a kamatok étkezésé­nek lerövidült idejével is. Meghökkentő, mennyire nagyvonalúan kezeljük azo­kat a forrásokat, amelyek minden különösebb újabb ki­adás, befektetés nélkül hoz­zásegítenének bennünket a már elköltött forintok ha­szonfilléreihez. A felületes előkészítés, az ismétlődő terv- módosítás, a szervezetlen ki­vitelezés, az apró, de az át­adást akadályozó szakipari részmunkák késedelme: csu­pán néhány az okok közül, s az okozat a várt bevétel el­maradása, a reméltnél — tervezettnél! — kisebb ösz- szege, vontatott megérkezése a közös pénztárba. Az össz­társadalmi érdekeltséget kép­viseli tehát az a közelmúlt­ban hozott kormányhatáro­zat, amely szerint állami hoz­zájárulás és hitel — kevés kivételtől eltekintve — nem adható olyan beruházáshoz, amelynek a megvalósítási ideje három évnél hosszabb. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik intézkedés: a nagybe­ruházásoknál a befejezési ha­táridő lejárta után az Álla­mi Fejlesztési Bank nem fi­zet, s a további költségeket a vállalatoknak saját forrá­saikból kell fedezniük. n ndokolt szigor. Meg­bízható számítások ugyanis azt mu­tatták, hogy a beruházások csupán időre történő befeje­zése — azaz nem a tervezett­nél jobb, hanem a tervezet­tel megegyező kivitelezése — 1,5—2 százalékkal növelné a nemzeti jövedelmet. Ez, a ta­valyi nemzeti jövedelem ösz- szege alapján, 7,5—10 milli­árd forint lenne. Lehetne ... Lázár Gábor Kiállítássorozat amatőr festők munkáiból Az orosházi Petőfi Műve­lődési Központ november 18 —28-ig adott otthont az orosházi és mezőkovácsházi járás legjobb amatőr festői­nek munkáiból megrendezett kiállításnak. A kiállítás anya­gának összegyűjtésében, ren­dezésében, s a megvalósítás­ban jelentős szerepet vállalt magára az orosházi festők csoportja. A 23 kiállító 55 alkotását, amely egyben rep­rezentálja a két járásban működő amatőr festők mun­káit, december 4-től Csanád- apácán láthatják a képző­művészet iránt érdeklődők. Ezenkívül még hét települé­sen mutatják be az amatőr festők munkáit: Dombegyhá­zán, Mezőhegyesen, Sarka­don, Kunágotán, Eleken, Do­bozon és Dévaványán. A rendező orosházi műve­lődési központ a kiállításso­rozat megvalósításával segít­séget kíván nyújtani a két járás amatőr képzőművész alkotóinak megismeréséhez. A kiállítóknak is nagy segít­séget jelent ez a lehetőség, hiszen egymás munkáit is jobban megismerhetik, s ez­által lehetőségük nyílik a szakmai továbbfejlődésre is.

Next

/
Thumbnails
Contents