Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

1979, december 30., vasárnap Távirat Penzába FJODOR MIHAJLOVICS KULIKOV elvtársnak, az SZKP Penza megyei bizottsága első titkárának SZOVJETUNIÓ PENZA Kedves Kulikov elvtárs! Az új esztendő küszöbén Békés megye kommunistái, dol­gozó népe nevében forró, elvtársi, testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek. Kívánjuk, hogy Penza megye dolgozó népe, kommunistái, a szovjet népek testvéri közösségében, fáradhatatlanul dol­gozva az 1980-as évben is, érjenek el kiváló munkasikereket a kommunizmus építésében, pártjuk XXV. kongresszusa határozatai végrehajtásában. Népük szolgálatában végzendő munkájukhoz kívánunk erőt és jó egészséget. A két megye, s benne a két nép barátságát továbbfejleszt­ve kívánunk Önöknek eredményekben gazdag, boldog új esz­tendőt. Elvtársi üdvözlettel: FRANK FERENC, a megyei pártbizottság első titkára, GYULAVÁRI PÁL, a megyei tanács elnöke Békés megyei természetvédelmi évkönyv A harmadik kötet most már nemcsak a kiadót — a Békés megyei Tanács V. B. környezet- és természetvé­delmi bizottságát — jogosít­ja fel arra. hogy bízzon az évkönyv további köteteinek rendszeres, folyamatos meg­jelenésében. Szűkebb kör­nyezetünk természeti érté­keinek ismerői, a természet­kedvelők, a természetjárók, a környezetünk megóvásáért felelősséget érzők és az ér­deklődő olvasók egyaránt ebben reménykednek immár. Az évkönyv harmadik szá­mának szerkesztője — Ré- thy Zsigmond — akárcsak a megelőző két alkalommal, is­mét igényes munkát ad ke­zünkbe, 12 tagú szerzőgárda dolgozatait válogatva a kö­tetbe. Békés megye rét- és legelőterületeiről, a szikes tócsák világáról, a nagyüze­mi agrárviszonyok és a ter­mészetvédelem kölcsönhatá­sairól,. á kígyósi puszta és környéke ■ felszínfejlődéséről olvashatunk többek között a Békés megyei Természetvé­delmi Évkönyv 3. számában, az ember és az erdő. az em­ber és a természet kapcso­latáról szóló tanulmányok társaságában. A kötetet gazdag és igé­nyes képanyag teszi teljessé. Magyar karmesterek, zeneművészek külföldön December közepén érkezett haza a Szovjetunióban és Ja­pánban tett nagy sikerű kon- certkörútjáról a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar, s az új év elején ismét egy­hónapos vendégjátékra indul az NSZK-ba és Hollandiába. Január 5-e és 31-e között 21 hangversenyt ad, a többi kö­zött Frankfurt am Main, Mannheim, Bonn, Bréma, Stuttgart, Nürnberg és Rot­terdam koncerttermeiben. A zenekart Ferencsik János ve­zényli, a szólisták: Lantos István zongoraművész és An­ja Sil ja operaénekesnő. Január végén, illetve feb­ruárban magyar napokat ren­deznek a franciaországi Brestben és St. Etiénne-ben. Itt az Állami Népi Együttes képviseli a magyar népzenét és néptáncművészetet. Mind­két helyen egy-egy előadást tartanak a Budapesti MÁV- Szimfónikusok, Oberfrank Géza vezényletével. Ezenkí­vül több magyar karmester és zeneművész vállalt fellé­pést határainkon túl. A Szovjetunióban turnézik januárban, illetve februárban Jancsovics Antal karmester •— több szovjet város zene­karát vezényli majd —, va­lamint Perényi Eszter hege­dű- és Kiss Gyula zongora- művész. Lehel György ag NDK-ban, az NSZK-ban, Ausztriában és Kanadában vendégszerepelj Erdélyi Mik­lós pedig holland, NSZK-be- li, svájci és belga együttese­ket dirigál. Kocsis Zoltán és Ránki Dezső ugyancsak szá­mos fellépést vállalt határa­inkon túl. „Energialökések” — lendkerékkel A München közelében le­vő garchingi magfizikai ku­tatóintézetben olyan lökés- áram-generátor építése fo­lyik, amely 150 megawatt villamos teljesítményt hoz létre 10 másodperc időtar­tamra. A villamos hálózat­ról nagyon nehéz ilyen rop­pant „energialökéseket” pro­dukálni, márpedig a magfú­ziós kísérletekhez ezekre fel­tétlenül szükség van. A lökésáram-generátor köz­bülső energiatárolóját, egy 230 tonna tömegű lendkere­ket a villamos hálózatról táp­lált hajtómotor percenként 1650 fordulatra gyorsítja fel. Ekkor a lendkerék — forgá­si energiaként — 400 kilo­wattóra energiát tárol. A lendkerékhez forgóáramú ge­nerátor kapcsolódik, az hoz­za létre — egyenirányítón át — hatperces időközönként 10 másodpercre a szükséges vil­lamos teljesítményt. Hat percre van szükség, hogy a lendkerék újra felgyorsuljon, ugyanis minden egyes ener­gialeadás kb. 1250 fordulatra fékezi le. A 150 megawattos villa­mos teljesítményre az ener­giatermelő magfúziós folya­mat megvalósítását célzó kí­sérletekhez van szükség. A plazmagenerátor mágneste­kercseiben ugyanis hatalmas mágnesteret hoz létre ez a villamos teljesítmény. A ku­tatók remélik, hogy az új lö- kőárám-generátor üzembe helyezése után sikerül majd megközelíteni azt a hőmér­sékletet, plazmasűrűséget és plazmabelövési időt, amely a -folyamat létrehozásához.szük- séges. Naperőmű a világűrben Röviden Rekorddal zárták az idei évet szombaton a Fertő tavi nádaratók: learatták az egy- milliomodik kéve nádat. Az év utolsó munkanapján 15 nagy teljesítményű géppel dolgoztak — jórészt hóesés­ben — és 30 ezer kéve ná­dat vágtak le. Az aratást egyébként egészen a tavasz kezdetéig folytatják. * * * Szombaton a felszínre szál­lították az idei 3 milliomo­dik tonna szenet a mecseki bányákból. Ebből több, mint harmincezer tonnát terven felül termeltek ki a kong­resszusi és a felszabadulási munkaverseny kiemelkedő eredményeként. Most huszadszor: AB-bébik Szilveszter éjjele, újév haj­nala a sorsolások ideje; ilyenkor szokták húzni a tombolát, vidám mulatságok közepette. Van azonban egy hely. ahol hivatalosan, álla­mi közjegyző jelenlétében zajlik a sorsolás: az Állami Biztosító propaganda- és saj­tóosztályán. Most huszadszor szilvesztereznek így, várva á híreket az ország szülőott­honaiból, kórházaiból, az év első órájának újszülötteiről. Most már évek óta egy bu­dapesti és egy vidéki újszü­lött kapja a biztosító aján­dék betétkönyvét. Az első sorsolás 1961-ben volt, és az VVWWWWW WWVWWVWWVWWV WWVWWWWVWWW WV\ J, akkori újszülött tavaly kap­ta meg a 20 ezer forintot életbiztosítására. Az a fiú és lány — mind­kettő vidéken él —, aki 1980. január 1-én kaphatja meg a 20—20 ezer forintot, ezúttal is szerencsés. Az újévi mun­kaszünet miatt ugyanis csak január 2-án vehetik fel a biztosítási összeget, amely így már 400—400 forinttal több. Január 1-től lép élet­be ugyanis az új biztosítási rendszer, amely szerint éven­ként 2 százalékkal emelke­dik az életbiztosítási összeg. Az 1980-as esztendő első­újszülöttjei 18 éves korúk­ban a 20 ezer forintos név­értékű kötvényre már 28 ezer 564 forintot kapnak. Egyéb­ként a lányok „fürgébbnek” bizonyultak az új esztendő küszöbén; az eddig született 38 ÁB-bébi közül ugyanis 22 lány. Amerikai kutatók szerint az 1990-es években a meg­valósítás stádiumába lép az alábbi elképzelés. Egy, a vi­lágűrben keringő, napele­mekből felépített erőmű se­gítségével a földön haszno­sítható formában lehet a nap­sugárzás energiáját közvet­len elektromos energiává ala­kítani. A becslések szerint az így előállított energia költ­ségei összemérhetők lesznek az egyéb úton-módon előál­lított energiák költségeivel. A tervek szerint az egyes űrerőművek 5 x 20 kilomé­ter kiterjedésűek lennének, és a termelt elektromos ener­giát mikrohullámok sugá­roznák a földre, kb. 4 kilo­méter sugarú, kör alakú te­rületre. A mikrohullámú su­gárzás intenzitását olyan ala­csony szinten tartanák, hogy az ne legyen káros az embe­ri szervezetre. A becslések szerint az ilyen űrerőmű ára kb. 10 000 millió dollár lesz. „Hírközlők” az elsők között... Az országos gyorsíró és gépíró versenybizottság köz­zétette a közelmúltban tar­tott téli gyorsíróverseny eredményét. A percenként 450 és a 400 szótagos ver­seny győztese Baczony Lász­ló (MTI). A 400 szótagos versenyen 2. Kiss Károly (Hírlapkiadó Vállalat), 3. Soós László (Ref. Zsinat). A 350-es fokon 1. Kun Erzsé­bet (MTI), 2. Dóra László­né (Minisztertanács). 3. He­gedűs Éva (kecskeméti Vá­rosi Tanács). A 300-as fokon 1. Dani Judit (MTI). 2. Fe­kete Erika (Kecskemét, me­gyei tanács), 3. Hegedűs Éva (kecskeméti Városi Ta­nács). 250-es fokon 1. Sáro- si Lajos (KPM), 2. Tóth Er­zsébet (Kecskemét, Zöldség­termesztési Kutató Intézet), 3. Erki Rozália (OT). A 200 szótagos versenyen Tragikus végű összeütközés Nagy keletje van ezekben a napokban a pezsgőnek. Békés­csabán, a 100-as Áruházban is gondoltak a szilveszter előtti csúcsforgalomra, hiszen mintegy 16 ezer pezsgősüveg várt eladásra. S ha netán valaki mégis elfeledkezne 30-ig meg­venni a szilveszteri italt, december 31-én délelőtt 10 órától pezsgőt árusítanak az áruház bejárata előtt Fotó: Gál Edit ■ Szekszárd külterületén Blatt Imre 19 éves központifűtés- szerelő, szekszárdi lakos — a vizsgálat eddigi megállapítá­sa szerint — személygépko­csijával figyelmetlen vezetés következtében a havas út­testen megcsúszott, áttért az úttest másik oldalára, és ott összeütközött egy vele szem­ben szabályosan közlekedő autóbusszal. A baleset kö­vetkeztében a gépkocsi uta­sai: Bihari László, 50 éves műszerész, Bihari Lászlóné, 47 éves könyvelő és Bihari Erika 23 éves általános isko­lai tanár, szekszárdi lakosok a helyszínen életüket vesz­tették. A személygépkocsive­zetője életveszélyes sérülést szenvedett. Az autóbusz uta­sai közűig senki sem sérült meg. A rendőrség fiz ügyben folytatja a vizsgálatot. Szókimondók fóruma O rszágszerte ezekben a hetekben kezdődtek a falugyűlések: 1971. óta törvény kötelezi a tanácso­kat, hogy ily módon is tá­jékoztassák a lakosságot a település eredményeiről, gondjairól, a fejlesztési el­képzelésekről. Általában nemcsak az úgynevezett kö­zös tanácsú községekben tartják meg a találkozókat — ahogy azt a törvény elő­írja —, hanem minden egyes faluban. A falugyűlésnek ugyanis, mint kiderült, von­zása, különleges légköre van; az emberek tudják, itt min­denki szót kaphat, ki-ki el­mondhatja akár a falu első emberének címezve is, ami a lelkét nyomja. Kár, hogy a szűkös terem sok helyütt ha­tárt szab a résztvevők szá­mának. Az aprófalvas me­gyékből helyenként 50 szá­zalékos megjelenést árulnak el a statisztikák. Őszintén szólva kezdetben a tanácsi vezetők nem fo­gadták osztatlan lelkesedés­sel az új fórumot, attól tar­tottak, hogy nehezen állják majd a próbát, ha a fejükre zúdul a panaszok, kérések, bírálatok áradata. Van ahol így is történt: ott, ahol igye­keztek megkerülni a kényes témákat, a feszítő gondo­kat. Másutt meg számokkal teletűzdelt, végeláthatatlan beszámolót tartott az elnök, úgy hogy már bóbiskolni kezdtek a jelenlevők. A kö­vetkező évben aztán itt is, ott is elmaradt a közönség. Idővel mindenütt rájöt­tek, hogy ezeknek az eszme­cseréknek akkor van — köl­csönösen — hasznuk, ha a lakosságot közvetlenül érin­tő, érdeklő ügyek kerülnek a középpontba. Ha a tanács­elnök reálisan tárja fel a helyzetet, ekkor nem a kö­vetelőző hang, a panaszára­dat uralkodik el, hanem a közérdekű kérések, sőt ja­vaslatok kerülnek előtérbe. A szókimondó, nyílt lég­körben, gyakran éppen a fa­lugyűlésen mutatkozik meg a cselekedni akarás. Mert az emberek megértőek, ha alaposan és őszintén tájé­koztatják őket, tudják, hogy szinte minden egyes forint­nak előre megszabott helye van már a tervekben, fő­ként a több anyagi erőt igénylő beruházásoknak szabnak határt a lehetősé­gek. így aztán gyakran emel­kednek fel a karok, munkát, pénzt megszavazva a lakó­helyért. Elsősorban a kör­nyezet szépítésében nyilvá­nul meg a tenniakarás, mert a legfontosabbakra még csak jut valahogy a közös pénztárcából, de játszótérre, parkra, sportpályára már nemigen. Ezért ajánlották fel segítségüket nemrég pél­dául a tiszaszalkaiak és a kocsordiak, hogy a falubeli fiataloknak legyen klubhe­lyisége. Fehérgyarmaton sportpálya építésére, Nyír­bátorban parkosításra „gyűj­töttek” társadalmi munká­ban. És folytathatnánk a sort: Bács-Kiskun megyében pél­dául tavaly egyenként több mint ezer forint értékű mun­kát vállaltak a lakók, és az üzemi dolgozók (ők vezetik egyébként az országos lis­tát), s igazolták, hogy sok­szor a legszükségesebbekhez is a helybeliek adnak lendí­tőerőt. Törökszentmiklóson például így gyarapodott négy tanteremmel az egyik álta­lános iskola. Tiszajenőn öt- venszemélyes óvoda épült, összefogással. És említhetjük az egé­szen új példákat: Győr-Sop- ron és Komárom megyében — idén ők a legfrissebbek — szinte minden egyes falu­gyűlésen vállalások is el­hangzottak. Tápon, Bányré- talapon a résztvevők sür­gették a tanácsot, jelöljön ki arra alkalmas területet játszótérnek, ők majd elvég­zik a továbbiakat. Nem akar­juk esetek tengerével untat­ni az olvasót, de ide kí­vánkozik a tokodi esemény is: a nyolcezer lakost szám­láló, nagyjából három'rész­re tagolódó település népe valósággal kikövetelte, hogy mind a három helyen külön- külön tartsanak falugyűlést. Mert a gondok sem egyfor­mák: a bányászok lakta ré­szen az avult kolóniaépületek felújítása, korszerűsítése a leggyakoribb téma, az üveg­gyári lakótelepen egyebek közt az elégtelen közvilágí­tást tették szóvá, az őstele­pülésen az iskola, az óvoda nőtte ki épületét. Ám mind­három helyütt lakók maguk is részt vesznek környezetük javításában: eddig 350 ezer forintot tettek le az asztal­ra, óvodára, iskolára, s jár­dát, gyalogjárót, parkot épí­tenek. A falugyűlés persze a tár­sadalmi munkára való moz­gósításon túl sok egyébre is jó alkalom. Az emberek el­mondják kéréseiket, javasla­taikat, amit a tanács figye­lembe vehet a település gya­rapodását szolgáló új tervek­ben. A vélemények akkor is hasznos jelzések, ha meg­valósításukra még jó ideig nincs anyagi lehetőség. • De gyakran nem is annyira pénzre van szükség a bajok orvoslásához, mint ember­séges szóra, türelemre. A falugyűlésekre meg­hívják az ellátásban, a szol­gáltatásban közreműködő vállalatokat, szövetkezete­ket: dreüljön ki, hol kevés az üzlet, hol hiányos a vá­laszték, hol nem igazodik a nyitva tartás mondjuk a munkába járók szabad ide­jéhez. így közvetlenül is­merjék meg, értesüljenek a közvéleményről. O falugyűlések sokféle célt szolgáló jellege lehet a nyitja a vonz­erőnek, a széles körű rész­vételnek is: a falu népe ér­zékelheti, közvetlenül bele­szólása van a lakóhely dol­gaiba. Palkó Sándor Pályázat honvédségi szakmunkástanulói ösztöndíjra A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel azokat a szakmunkástanuló fiúkat, akik vonzódnak a ka­tonai életpálya, a tiszthelyet­tesi hivatás iránt, és vállal­ják, hogy a szakmunkás-ké­pesítés megszerzése után el­végzik a tiszthelyettesi isko­lát. majd a magyar néphad­seregben tiszthelyettesként szolgálatot teljesítenek. A jelentkezés feltétele egyebek között: magyar ál­lampolgárság, büntetlen és feddhetetlen előélet, erköl­csi-politikai megbízhatóság, hivatásos szolgálatra való egészségi alkalmasság, az elő­írt tantárgyakból legalább négyes (jó) tanulmányi ered­mény. Az ösztöndíjra pályá­zók jelentkezési lapot a szakmunkásképző iskolák igazgatóitól, 'vagy közvetle­nül a megyei hadkiegészíté­si és területvédelmi, Buda­pesten a Fővárosi Hadkiegé­szítő Parancsnokságtól kap­hatnak. Az ösztöndíjra a gépszere­lő, a szerszámkészítő, a vil- lanyszerelőT a mechanikai műszerész, a távközlés-tech­nikai hálózatszerelő, és a gé­pi forgácsoló szakmát tanuló fiatalok jelentkezhetnek. A szakmunkásképző inté­zetek első- és másodéves ta­nulói az oktatási év során bármikor, a harmadikos fia­talok pedig 1980. január 31- ig pályázhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents