Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

o 1979, december 30., vasárnap Mi van a pult alatt? A kérdést sokan felteszik manapság. £s van Inémi alap­ja a gyanúnak, hiszen a szokásosnál több a hiánycikk, egyre-másra emlegetik a csúszópénzt, amely a keresett áruk megszerzéséért „jár”. Kár lenne tagadni: létezik korrupció a kereskedelemben is, csakhogy erre ritkán, vagy sohasem derül fény. Az ügyletek a kulisszák mö­gött folynak, s nyilván egyik félnek sem érdeke, hogy valaki is tudomást szerezzen róla. Az ellenőrök pedig aligha provokálhatják az eladókat. Így nem marad jnás hátra, mint ai szóbeszéd. Olyasmiket is rebesgetnek jó ideje: p kereskedők eldugják az árut, ezért nem lehet kapni WC-papírt, mosógépet, televíziót, gyermek tré­ningruhát és egyebeket. De nem eszik olyan for­rón a kását! — mondták a megyei népi ellenőrök, ami­kor novemberben 105 üzlet­ben, 17 kiskereskedelmi köz­pontban és három nagyke­reskedelmi lerakatnál meg­vizsgálták a forgalmazás kö­rülményeit. Hamar kide­rült : a hiánycikkek száma és köre állandóan változik, te­hát az áruellátás korántsem egyenletes. Az okok között a beszerzés nehézségei, a fo­gyasztói igények változásai szerepeltek. Az év közbeni árváltozás befolyásolta az áruforgalom összetételét. Élelmiszerekből, háztartási és vegyi cikkekből két hónapig — éppen az elővásárlások mi­att — kevesebbet adtak el. Ugyanakkor élénkebb lett a ruházati termékek iránti ke­reslet. Nincs...! Az alapvető élelmiszerek­kel nem volt különösebb gond, a boltosok figyelembe vették a fogyasztók igényeit. Nem mondható el mindez a húskészítményekről. Olcsóbb cikkekből csak 60—70 száza­lékban tudtak eleget tenni a vásárlók kívánalmainak. Az sem dicséretes: a pontatlan felmérések miatt sok boltban nem mindig lehetett kapni tejet, tejterméket. Az üzlet­vezetők sűrűn széttárták a karjukat: a nagykereskedel­mi vállalat csupán 30—70 százalékban teljesíti a meg­rendelést. Az érintették erre azt válaszolták: én sem ka­pok elegendő étolajat, mar­garint, halkonzervet. A FÜ- SZÉRT békéscsabai fiókjá­nak étolajkerete 10 hónapra 1510 mázsa, de még ebből is 150 mázsával adós maradt a szállító. Ennél is rosszabb a ház­tartási, vegyi- és kozmetikai áruk ellátása. Jogos az ész­revétel: mi van a mosósze­rekkel? Olyan közkedvelt cikkek hiányoztak a polcok­ról, mint a Tomi család, a Biopon, a Tip, az Ultra és sorolhatnánk. Nos, ebben ki­fejezetten az ipar a ludas. Háromnegyed év alatt a kü­lönböző mosóporokból csak­nem 150 ezer dobozzal szál­lítottak kevesebbet a békés­csabai fióknak. Az esztendő utolsó három hónapjára 724 ezer doboz volt az igényük, amelyet vissza is igazoltak. Ennek ellenére november 20- ig alig több, mint 134 ezer dobozzal érkezett, s az előző lemaradást sem pótolták. Sajnos... Ruházati cikkekből, cipők­ből — kevés kivételtől elte­kintve — a közepes árúakat keresték. Az utóbbi időben megnőtt a lakástextíliák, sző­nyegek, a férfi öltönyök, kö­tött áruk, bakfis-, bébi- és leánykaruhák forgalma. Saj­nos ezekből sem zavartalan az ellátás. A DÉLTEX me­gyei kirendeltsége igyekszik szállítási szerződéseket köt­ni, ami nem mindig sikerül. Ügyszólván szóba sem állt velük a Kaposvári Ruha­gyár, a Pamutnyomóipari Vállalat. Az sem kelt különösebb meglepetést: a vas-műszaki cikkek kínálata a leggyé- rebb. Háztartási gépekből, szerelvényárukból, alkatré­szekből, edényekből, jármű­vekből sem a választék, sem a mennyiség nem kielégítő. A vizsgálat megállapította: a VlDIA megyei kirendeltsége a rendelések összeállításánál nem vette figyelembe az egy­re jobban fokozódó keresle­tet. A bajhoz hozzájárult az ipari szállítások ütemtelensé- ge, elmaradása is. A jelen­tősebb vasipari cikkekből az ellenőrzés időpontjában 82, műszaki árukból 63 fajta hi­ányzott. Meglehetősen sok volt a lemaradás a tőkés im­portból származó rádióknál, a szocialista országokból be­hozott varrógépekből, televí­zióból, hűtőszekrényből, mo­torkerékpárból. Egyáltalán nem folyama­tos a szerelvények, szerszá­mok, kisgépek beszerzése sem. Az Elzett Művek ex­portkötelezettségére, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek létszámhiányra hivatkozott. Ezért kevés a zár, a lakat, a kaszakalapács, az üllő, a bal­ta. Nincs belföldi gyártója az acélbehúzó-szalagnak, az acélkeretes üvegvágónak. Falburkolócsempéből a telep 1979-re 1 millió 474 ezret rendelt. Az Alföldi Porcelán- gyár ebből, írd és mond: 10 ezret igazolt vissza. Ugyan­csak több kellene zománc- és alumíniumedényekből. . A gyárak fokozatosan megszün­tetik a hagyományos edé­nyek készítését, a szovjet és a csehszlovák importlehető­ségek azonban eléggé kedve­zőtlenek. Talán...? A megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság tapasztalatait fel­használva, decemberben a békéscsabai Városi Tanács termelés- és ellátásfelügyele­ti osztálya is munkához lá­tott. A társadalmi ellenőrök segítségével 11’üzletet vizs­gáltak meg a megyeszékhe­lyen. Közülük csak négyben találtak mosóport. Mosópasz­tával pedig két boltban tud­tak szolgálni. Folyékony és porból készült mosogatószer három üzletben hiányzott. Valamennyi ellenőrzött bolt­ban közölték: nincs áztató­szer, Biopont hetek óta nem láttak. A szappanok, öblítő­szerek választékát jónak ítél­ték. Papírárukból általános hiánycikknek bizonyult aZ egészségügyi papír, a 150. számú ABC-áruházban a PI- ÉRT késedelmes szállítását kifogásolták. Pult alóli áru­sítást, árurejtegetést nem ta­pasztaltak. Ez azt jelzi, hogy a hiányt nem a hanyag áru­rendelés, a kereskedők fe­lelőtlensége okozza. E meg­állapítást a rendelőkönyvek is tanúsították: a teljesítés csupán 5—10 százalékos volt! Külön ki kell emelni a pe­remkerületi üzletek ellátását, amely enyhén szólva hiá­nyos. Ezekben az egységek­ben szinte egyáltalán nem találtak háztartási és vegyi­árut. Mindezekből világosan lát­szik: a júliusi áremelések után néhány hónappal a vá­sárlási kedv hirtelen meg­erősödött, az emberek ellep­ték a boltokat, amivel sem az ipar, sem a kereskedelem nem tudott megbirkózni. Két­ségtelen, elsősorban a vegyi árukat előállító üzemek vá­rakozó álláspontra helyez­kedtek, termelésüket az 1980- ban érvényes termelői árak­tól tették függővé. Aztán akadozik a nyersanyagszállí­tás is. Az objektív okokat megértik a fogyasztók. Azt mondják: ha alapanyaghi­ánnyal küszködünk, ne gyárt­sunk például 12, hanem 2-3 fajta mosószert, de abból mindig legyen a polcokon! Mert igaz: a kereskedők na­gyon sokat tehetnek az ellá­tás színvonalának az emelé­séért. Árut viszont aligha tudnak előállítani. Sem pult alá, sem pult fölé. Bizakod­junk: 1980-ban elegendő jó, minőségű és választékú áru áll a lakosság rendelkezésé­re. amit csúszópénz nélkül is könnyedén megszerez. Seres Sándor #####»###»»############################################################################ Debrecenben, a Biogai Gyógyszergyárban 23-féIe injekcióból 45 millió darabot készítettek 1979-ben. A Biogai injekciók külföldre is eljutnak — főként Svájcba, Lengyelországba, Cseh-' Szlovákiába, Szovjetunióba ..... (MTI-foto — Oláh Tibor felvetele — |KS) Csak a lakosság segítségével lehet eredményes a népszámlálás Január 2-án megyénkben 2300 számlálóbiztos kezdi meg a munkát Hazánkban 1869 óta rend­szeressé vált a népszámlálás, mely általában 10 évenként ismétlődik még. Ennek so­rán számba veszik az ország egész lakosságának összeté­telét, iskolai végzettségét, foglalkoztatottságát, lakás- helyzetét és mindazokat az adatokat, amelyek képet ad­nak társadalmunk szerkeze­téről, a népesség társadalmi­gazdasági helyzetéről. A széles körű adatgyűj­tést a szocialista népgazda­ság tervszerű irányítása te­szi szükségessé. Hiszen a növekvő társadalmi szükség­letek kielégítése csak a terv- gazdaság alapján oldható' meg. A jól megalapozott kö­zéptávú és távlati tervek készítésénél ismerni kell töb­bek között a munkaképes korú lakosság számát, a munkaerő-tartalékokat, a munkaerő-utánpótlást. De azt is, hogy milyen nagyság- rendű a lakóhelyüktől távol dolgozók aránya, sőt a vár­ható nyugdíjba vonulók szá­ma is nagyon fontos a terve­zésnél. Nem mellékes az sem, hogy miként változott a lakosság korösszetétele, az eltartók, az eltartottak és az idős korúak aránya, s ennek milyen egészségügyi-szociá­lis vonzata várható. A la­káshelyzet, a lakások össze­tétele, felszereltsége, az egy lakásban lakó személyek, családok száma támpontot nyújt a lakásépítés, a kor­szerűsítés, továbbá a nagy- családosok, a fiatal házasok és a fizikai dolgozók lakás­igénye kielégítésének terve­zéséhez. Ezeknek az adatok­nak az elemzése hasznos is­mereteket szolgáltat a tele­pülésfejlesztéshez is, de csak akkor, ha azok pontosak, teljes körűek, s a valóság­nak megfelelnek. Megyénk valamennyi te­lepülésén december köze­pén a tanácsok és a Statisz­tikai Hivatal együttműködé­se nyomán mintegy 2300 számlálóbiztos és felülvizs­gáló sajátította el azokat az ismereteket, amelyek a szak­szerű népszámlálási munká­hoz szükségesek. 1980. janu­ár 2-a és 13-a között minden lakásba eljutnak a számláló- biztosok. Munkájuk azonban csak akkor lesz eredményes, ha a lakosság is segítséget nyújt. Éppen ezért a jelzett időpontban a család olyan tagja tartózkodjon otthon, aki ismeri az egész családot. Megfelelő információt tud nyújtani olyan adatokra is, mint az egyes családtagok legmagasabb iskolai végzett­sége, a bizonyítvány meg­szerzésének éve, az oklevél, a diploma, a szakmunkás­bizonyítvány kelte, továbbá a családtagok személyi szá­máról, családi állapotáról, a lakás, az üdülő jellemző ada­tairól (szobák száma, alap­területük, felszereltségük). A számlálóbiztosoknak össze kell írni a lakásokban vala­mennyi állandó, vagy ideig­lenes bejelentővel rendelke­ző személyt, függetlenül tar­tózkodási helyüktől és azo­kat is, akik huzamosan ott élnek, de nincsenek bejelent­ve. Olyan kérdések is sze­repelnek, amelyek alapján megállapítható a hazánkban élő nemzetiségiek, így a szlovákok, a románok, a hor- vátok, a szerbek, a szlové­nek és németek száma is. Az adatok alapján mód nyí­lik arra, hogy fölmérjék a nemzetiségi jellegű oktatás és művelődés tényleges igé­nyét. S azokat a szükségle­teket is, amelyek ápolása elősegíti a nemzetiségi sajá­tosságok megőrzését. A népszámlálás adatai az 1980. január 1-énelc nulla órájárp, illetve erre az esz­mei időpontra vonatkoznak. Tehát a január 1-én, vagy ezután született csecsemő adatait még nem szabad fi­gyelembe venni. De mind­azoknak az adatait, akik az eszmei időpontban még él­tek, vagy ezt követően huny­tak el, feltétlenül be kell diktálni. Pinceétterem, minigolfpálya Az elmúlt, napokban fej­lesztési elképzelésekről tár­gyaltak Gyula város és a Bé­kés megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetői. Megvitat­ták, milyen vendéglátóipari fejlesztésre lenne szüksége a városnak a VI. ötéves terv során, hogy eleget tudjanak tenni az egyre növekvő ide­genforgalmi igényeknek. A vendéglátóipari vállalat igazgatója, dr. Tóth József tájékoztatta a város vezetőit arról, hogy a gyulai vendég­látás ellen, ’különösen az utóbbi 3 év alatt, sok pa­nasz hangzott el különböző helyeken. A népi ellenőrzés­nek, a KÖJÁL-nak, az IBUSZ-nak sok kifogásolni­valója akadt. Ennek meg­szüntetésére először is sze­mélyi cserékre került sor. Űj vezetőt kapott a Park étterem és szálló, a Gulyás csárda. Ez volt az első lé­pés, ami arra irányult, hogy színvonalasabb legyen és korrektebb a gyulai vendég­látás. nyolítása. Sokat javít a hely­zeten majd az Április 4. té­ren felépülő 600 négyzetmé­ter alapterületű önkiszolgá­ló étterem. Belső építész tervezi a rondellát, amely­ből patinás üzletet szeretné­nek kialakítani. Hatalmas pincerendszer húzódik a kas­télyparkban levő nővérszál­lás alatt, amelyből hangula­tos borozót, sörözőt, speciá­lis magyaros éttermet lehet kialakítani. Ez 300 személy befogadására alkalmas. Sor kerül a már régen várt re­konstrukcióra a Park Szál­lónál és étteremnél. Tovább bővítik a Strand éttermet. Egy osztrák cégtől mini golfpályát vásárolnak meg, amelyet a Csigakertben he­lyeznek el. A már felsoroltakon kívül hozzákezdenek saját anyagi erőforrásaik felhasználásá­val a gyulai vendéglátóipari egységek korszerűsítéséhez, felújításához. Ami a következő évek fej­lesztési elképzeléseit illeti: mihelyst a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Biztosító átadja helyiségeit, megkez­dődik a Komló étterem át­alakítása, amelyre két évet szántak. Sor kerül a szállo­da bővítésére, fejlesztésére. Külön kisebb éttermet ala-~ kítanak ki, amellyel meg­oldható lesz a családi ren­dezvények színvonalas lebo­Változatlan marad a biztosítási díj Az Állami Biztosító to­vább korszerűsíti adminiszt­rációját, a kötelező biztosí­tás után január 1-től a bu­dapesti Casco-biztosítottak adatait is számítógépes rend­szerrel tartja nyilván. Ugyan­csak számítógép tölti ki az új Casco-kötvényeket is. amelyeket postán juttatnak el az ügyfelekhez. ; ■ A kötelező gépjármű-fele- i lősségi biztosítás díja to- • vábbra is 460, illetve 100 fo- • rint. Változatlanul érvényes • az a rendelkezés is, hogy ; azok a gépjármű-tulajdono- ; sok, akik december 31-ig j nem fizetik be a második • félévi díjat — nem egyen- i lítik ki az évi biztosítás dí- í ját — a késedelemért 200 j forint, a motorosok 100 fo- • rint pótdíjat fizetnek. Helyjegyvigasz Reggel a békéscsabai M ÁV-állomáson. Fél hatot mutat az óra. A pénztártól távozván egy férfi méltat­lankodik a helyjegy miatt. — Most is a dohányzóba adtak, pedig meglátja, a nem dohányzó üres lesz. — Majd belül a nem do­hányzóba. — Akkor minek ez a sok hűhó?! Vigasztalom. Az ilyen ap­róság miatt nem szabad idegeskedni. A nem do­hányzó fülkékben valóban van hely. Az ismerősömet azonban nem lehet lecsilla­pítani. — Akkor minek a hely­jegy, ha az ember oda ül, ahova akar? Mi ebben a rá­ció? — kérdi a kalauztól is. Este a Csaba expresszel utazom vissza a Keleti pá­lyaudvarról. Az első osz­tályra szól a menetjegyem. A pénztárnál azonban nem ka­pok helyjegyet, csak a má­sodosztályúra. Az expressz- nek két első osztályú kocsija van. Az egyik zsúfolásig megtelt, a másik üres. Alig hiszek a szememnek. A pénztárnál elutasítottak, pe­dig kétszer is kértem hely­jegyet az első osztályúra. Hihetetlen, de így van. Fel­szállók és leülök az egyik üres fülkébe. Később bejön egy idősebb férfi. Felteszi a szemüvegét, előveszi a hely­jegyét és úgy vizsgálgatja a számokat. Precíz ember — gondolom magamban. — Én már egyszer pórul jártam a helyjegy miatt. Mondja később, amikor ké­nyelembe helyezte már ma­gát. — Még pedig alaposan. Abban a fülkében, ahova a helyjegyem szólt, két fia­talember aludt. Mivel nem akartam őket zavarni, át­jöttem a szomszédos fülké­be. Ott egy asszony ült egy­magában. Megkérdeztem tő­le, hogy helyet foglalha­tok-e? Azt válaszolta, üljek oda, ahova a jegyem szól. Elmagyaráztam neki, hogy nem akarom a két fiatalem­bert fölkelteni. Szó szót kö­vetett, végül felálltam, és éppen indultam ki a folyo­sóra — és most kapaszkod­jon meg! — az asszony egy borosüveggel hátulról fejbe csapott. Azért mondom ma­gának, üljön oda, ahova a jegye szól. Akkor azt hittem, meg akar tréfálni. Idővel azon­ban megtudtam, ho'gy az eset valóban megtörtént. Sőt bí­rósági ügy lett belőle. Szó­val így állunk a helyjegyek­kel. A napokban hallom a rádióban, a MÁV-nál is akadt egy kis bürokrácia. Több mint 300 fajta jegy­gyei bíbelődnek naponta a nagy pályaudvarokon. Kü­lönböző helyjegyek, bérletek, kedvezmények. De jövőre másképp lesz, hangzik a vi­gasz. A zökkenőket meg­szüntetik, a foghíjakat kikö­szörülik. Reméljük, 1980. lesz a jövő év. Ha a naptár nem téved. Különben várni kell. (Serédi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents