Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
EmSES 1979. december 28., péntek Január 2-án kezdődik a népszámlálás Ami az 1980. évi népszámlálást indokolja: ez alkalommal a személyi adatok mellett számos olyan adalék is bekerül majd a statisztikába, amely megbízható képet. ad a lakosság életkörülményeiről, műveltségéről, a foglalkoztatottságról, mindent összevetve: diagnózist társadalmunkról. A számláló biztosok lakásonként írják össze az oda állandóan vagy ideiglenesen bejelentetteket, följegyzik minden személy foglalkozását, iskolai végzettségét, szakképzettségét, munkahelyét, mindenkitől megkérdezik, milyen nemzetiségűnek vallja magát, mi az anyanyelve, s hogy az anyanyelvén kívül milyen nyelven beszél. Tudakozódnak a munkahelyéről, a mun. káltatóról is, s följegyzik a lakások adatait, alapterületét, komfortfokozatát, valamennyi lakostól megkérdezik azt is, rendelkezik-e üdülővel, nyaralóval, telekkel. Miként a Központi Statisztikai Hivatal korábbi tájékoztatójában nyilvánosságra hozták, valamennyi adatot titkosan kezelnek, azok kódszámmá alakulnak át és kizárólag statisztikai célokat szolgálnak. A nép- számlálás nyomán készített összesítések a közép és hosszú távú tervek elkészítésében, a termelés irányításában hasznosulnak majd, képet adnak a népszaporulat tendenciáiról, a munkaképes korú lakosság számának várható alakulásáról, egyszersmind rávilágítanak arra is, hogy melyek a legfontosabb feladatok például a városfejlesztésben, az oktatásban, a munkaerő-gazdálkodásban. A népszámlálás szűk két hetében — január 13-ig — a számláló biztos, ha kell kétszer, háromszor is csenget, értesítést hagy, jelzi, mikor jön legközelebb. Az illetékesek kérik a lakosságot, hogy segítsék az összeírok munkáját, a megjelölt időpontban valaki tartózkodjék otthon, természetesen nem kell a család valamennyi felnőttkorú tagjának jelen lennie a kérdőív kitöltésénél, az viszont fontos, hogy aki a számláló biztosokat fogadja, tisztában legyen családtagjainak avagy a vele egy fedél alatt élő lakótársainak személyi adataival, válaszolni tudjon az imént vázot kérdésekre is, s tudja a távollevő személyi számát. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Révész Ferencnek, a fővárosi Szabi) Ervin Könyvtár főigazgatójának több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége és a fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést - adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Az Elnöki Tanács Bernáth Györgynek, a Politikai Főiskola tanárának nyugállományba vonulása alkalmából, több évtizedes munkás- mozgalmi tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. 1980 szökőév — február 24-e szökőnap 1980 szökőév, háromszázhatvanhat napig tart az esztendő. Általában 4 évenként azért jelölnek a naptárak szökőévet, mert a csillagászati évszakok változásán alapuló napév — vagyis az az idő, amíg a Föld megkerüli a Napot — nem pontosan 365, hanem megközelítően 365 és egynegyed nap. Az így elmaradó, a naptárban el nem ..könyvelhető” órák ösz- szeadva négyévenként kis eltéréssel 24 órára kerekednek, és ebből lesz a szökőév egy- gyel több napja. Így viszont némi késése lesz a naptár- bak, ezért négyszázévenként •'három szökőnapot kiiktatnak. A századfordulók évei közül csak azok 366 naposak, amelyek 400-zal is oszthatók. Századfordulón legutóbb 1600-ban volt, s legközelebb 2000-ben lesz szökőév. Kevésbé ismeretes, hogy a szökőnap — a logikát felrúgva — nem február 29-e, hanem február 24-e. Ennek oka régebbi időkben keresendő. A rómaiak félve az istenek haragjától, „elrejtették” a többletnapot, s február 23-a után 23-a másnapját számolták, a hónap látszólag így megmaradt 28 naposnak. A „csalafintaság” a mai naptár készítésénél is nyomot hagy. A szökőévekben, így 1980-ban február 24-e szökőnap, ezért ettől a naptól a hónap végéig megváltoznak a névnapok egyébként kötött dátumai. Amíg más évben a Mátyások február 24- én ünnepelnek, addig szökőévben 24-e szökőnap, s így 25- e az övék. Fenyilfaümiepség a Parlamentben Budapesti kisdobosok és út- rők százai igyekeztek karácsony első és másnapján a Parlamentbe, ahol a hagyományokhoz híven fenyőfaünnepséget tartottak a fővárosi kék- és pirosnyakkendős pajtások. A kis vendégeket mesefigurák jelmezeibe öltözött ifivezetők kísérték a Parlament kupolatermébe, majd együtt énekelve várták a műsor kezdetét. A több, mint tizennégy méter magas fenyőfán má- zsányi szaloncukor, mintegy háromszáz üvegdísz ékeskedett, s csaknem kétszáz neonégő — színes lámpa, csillag, békegalamb — ragyogott. aaaaooGDcancni vummxn' Az immár hagyományos parlamenti ünnepség a nemzetközi gyermekév jegyében is zajlott, amelynek során — amint a programban is elhangzott — magyar és külföldi tizenévesek sokasága között szövődött baráti kapcsolat, levelek százait viszi- hozza a posta a föld különböző részeiből hazánkba. A nagy tapssal fogadott műsorszámok után Télapó búcsúzott a pajtásoktól, s ezzel véget ért a kisdobosok és az úttörők 24. parlamenti fe- nyőfaünnepsége, amelyen ösz- szességében — kedden és szerdán — több mint 2 500- nn vettek részt. * Decemberben is benépesül a balatonfüredi Tagore sétány. Az ; üdülők és kirándulók kedvelt időtöltése a füredi kikötőben g áttelelő sirályok etetése 5 (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) 3 Békés megyében korszerű vonatszerelvények üzembe helyezésével a MÁV a szárnyvonalakon is kulturáltabbá tette a Sárrét lakóinak utazását. A Csehszlovákiából vásárolt hat szerelvényen zsúfoltság nélkül, az eddiginél gyorsabban jutnak el úticéljukhoz a Püspökladány— Szeghalom, a Karcag—Tiszafüred, a Kisújszállás—Kál- kápolna között utazók. A gépkocsi-tulajdonosok számára pedig korszerű szervizt hoztak létre Békéscsabán, amely kétszeresére növelte az autójavító kapacitást. Jövőre szombaton és vasárnap kilenc Arakor kezdi adását a szolnoki stúdió Az új év első napján — az eddig szokásos 17 óra helyett — már reggel 9-kor felhangzik a szolnoki rádió szignálja. Ettől kezdve minden szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon 9 órakor kezdődik az adás a 222 méteres középhullámon, mely a hét utolsó napján másfél órás, vasárnap és ünnepnapokon pedig egyórás lesz. A labdarúgó-bajnoksági idényben — csak úgy, mint eddig — a sportkedvelők igényének eleget téve este hat órától (a nyár derekán fél héttől) harminc perces sportinformációs műsorral bővül az adás. Hétfőtől péntekig a kezdés és befejezési idő változatlan lesz 1980-ban is. Tehát 17.00—18.30-ig hallható a 222 méteres középhullámon sugárzott műsor. A műsorrend megváltozását legfőképpen az indokolja, hogy a szolnoki rádiósok is igyekeznek a megváltozott hallgatói szokásokhoz, a hallgatók szabad szombati, vasárnapi „ráérő” idejéhez igazodni. Ugyancsak emellett szól az a körülmény is. hogy vasárnap — s ezen belül is délelőtt — a vételi viszonyok jobbak a kora estinél; az Alföld jelentős részén zavarmentesen fogható a szolnoki adó „kisujjnyira” a Petőfi skálajelzése mellett. S mind ehhez még annyit, hogy a reggeli „ébresztő” műsorok igyekeznek majd megteremteni a munkaszüneti délelőttök kellemes alaphangulatát, bőven szolgálnák hírekkel, információkkal, helyszíni közvetítésekkel, hétvégi programajánlattal és természetesen sok jó zenével. Palatínus István, a szolnoki stúdió vezetője Török szemtanú leírása Szigetvár 1566-os ostromáról Szigetvár török uralom alóli felszabadulásának 290. évfordulója alkalmából érdekes történelmi munkát adott közre a várbaráti kör: egy török szemtanú, Szelaniki Musztafa naplószerű beszámolóját az 1566-os magyar- országi hadjáratról és a szigeti vár elfoglalásáról. A sza- lonikiből származó történetíró — előneve szülővárosára utal — nemcsak szemlélője volt az eseményeknek, hanem résztvevője is. Mint Szu- lejmán szultán szűkebb környezetének tagja, mindenről kitűnően volt értesülve, így beavatták a szultán váratlan halálának titkába is, és fontos szerepet játszott abban, hogy a Szigetvárt ostromló sereg elől — eltitkolják a hadvezér halálát. Szelaniki 1563 és 1599 között rendszeresen készített feljegyzéseket az eseményekről, az oszmántörök historikusok közül az ő munkáit tartják a leginkább pontosnak, hitelesnek. Érdekes műve a múlt században Isztambulban látott napvilágot, és ebből fordított részleteket magyarra a jeles turkológus, Thury József. A Szigetvár elfoglalására vonatkozó fejezetet a hadtörténeti közlemények 1891-es évfolyama publikálta. A csaknem száz esztendővel ezelőtt kevés példányban megjelent folyóirat ma már antikváriumban sem lelhető fel, ezért adta ki most a művet népszerű történeti sorozatában a Szigetvár múltját kutatod és a Zrínyiek emlékét ápoló várbaráti kör. 11 Minisztertanács tárgyalta Szerződéses kapcsolatok, fegyelem A különböző vállalatok, gazdálkodó egységek szerződéses kapcsolatait jelenleg is a szállítók — másként szólva: vállalkozók — gazdasági erőfölénye jellemzi. Talán ez a legfigyelemreméltóbb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet — az igazságügyminiszter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztésében — csütörtökön tárgyalt a Minisztertanács. A szerződéses fegyelemről az érdekelt minisztériumok és országos határkörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak megállapításai nyomán kerekedett a kép, amelynek egy-egy részletét néhány nagyvállalatnál tapasztaltak gazdagítanak. Az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Anyag, és Árhivatal, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Ügyészség képviselőiből alakult munkabizottság az Egyesült Vegyiművekben, a Ganz- MÁVAG-ban, a Lenin Kohászati Művekben, valamint a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál tájékozódott. Hasznosították a központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósá- . ga idevágó vizsgálatainak eredményét is. A szerződési rendszer fő célja annak biztosítása, hogy megfelelő gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki, s hogy a szerződésszegők kényszeríthetők legyenek kötelezettségeik teljesítésére, amint erre a jog lehetőséget is nyújt. Csakhogy a lehetőség önmagában véve kevés, élni kell, kellene vele! Ezt sugallja a jelentés, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok együttműködése a szerződés megkötését megelőzően sem megfelelő. A megrendelő általában akkor kénytelen föladni rendelését, amikor még nem tudja teljes körűen fölmérni kötelezettségeit. A szállító viszont — az anyag- beszerzés gondjai miatt — későbbi megrendelést már nem fogad el, s ha mégis, úgy nem a kéri határidőre. A gazdasági kooperáció következő lépcsőfoka: a szerződés megkötése. Az írásos megállapodások tartalmát tekintve szembeötlő, hogy a szerződésekben többnyire a szállító érdekei érvényesülnek, akár a mennyiségről, akár a minőségről vagy a határidőről legyen szó. Általános tapasztalat, hogy több évre szóló szerződést — az élelmiszeripar és a fuvarozás egyes ágazatait kivéve — nem szívesen kötnek a vállalatok, főként. a változó piaci viszonyok és árak, valamint a szállítási bizonytalanságok miatt. Túlontúl sokszor módosítják indokolatlanul a szerződéseket, nem ritkán az egyik fél gazdasági erőfölényét kihasználva kényszeríti ki az ilyen vál- ' vtatást, hogy elkerülje a szerződésszegést követő szankciókat. A megrendelők, nem akarván veszélyeztetni jövőben gazdasági kapcsolataikat, hajlamosak megalkudni a számukra kedvezőtlen helyzettel. Néha ugyan formálisan érvényesítik a késedelmes szállítás miatti kötbérigényüket a bíróságnál, de utóbb bejelentik: a vitás kérdést peren kívül rendezték. S ez nem véletlen, hiszen volt olyan eset, amikor a szállító, mert meg- kötbérezték, újabb szerződést már nem kötött. A felmérés nyomán az illetékesek leszögezték, hogy a kialakult helyzet — amíg a megrendelők között válogatni lehet — az erőfölényben levő termelő vállalatokat aligha ösztönzi arra, hogy hatékonyan, jó minőségű terméket állítsanak elő. A szerződéses kapcsolatokban mutatkozó lazaság másfelől arra késztet különböző gazdálkodó szerveket, hogy importból szerezzenek be olyan árut, amelyhez a hazai piacon is hozzájuthatnának. Kétségtelen, hogy a felügyeletet gyakorló szervek irányító munkája az utóbbi időkben jelentősen fejlődött, s ez kihat a szerződéses kapcsolatokra is, ám a változás csekély mértékű, s nem is tekinthető általánosnak. A Minisztertanács ülésén rámutattak arra, hogy mivel a szerződés kapcsolatokban tpasztalt visszásságoknak alapvetően gazdasági okai vannak, a megoldás is gazdasági intézkedésektől várható, olyan döntésektől, amelyek eredménye a termelési szerkezet Célszerű átalakítása, az indokolatlan monopolhelyzet visszaszorítása. Az 1980. január 1-én hatályba lépő módosított szabályozórendszer várhatóan olyan új helyzetet teremt majd a beruházások és termelőeszközök piacán, amely elősegíti az egészséges gazdasági kapcsolatok kialakulását. Hatását azonban csak a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet majd felmérni, s megállapítani, hogy a megváltozott helyzetben milyen intézkedések szükségesek. A szabályozás egyrészt jó lehetőséget teremt a gazdálkodó szervezetek önállóságának, kezdeményezéseinek kibontakozásához, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy az illetékesek fellépjenek a központi irányítás, egyszersmind a népgazdasági érdek érvényesülését gátló törekvésekkel. magatartással szemben. Mindezt a jog eszközeivel is elő kell mozdítani: a bíróságok gyakorlatában fokozott figyelmet kell fordítani a gazdasági jogviták gyors és megalapozott eldöntésére, elősegítvén a tisztességes szerződéses kapcsolatok térhódítását. Lézertechnika a bányászatnál A Lauchammer Barnaszénbánya Kombinát (NDK) kiettwitzi külszíni fejtésében a fedőkőzet elszállításához külfejtési szállítószalagos berendezést is használnak. Ez a szállítási technológia a tudomány és a technika magas fokú alkalmazását követeli meg. A fejtést lényegében irányítókészülékkel felszerelt traktorok végzik. E munka racionalizálására irányított lézersugaras eljárást vezettek be. A szállítószalag végén lézerállványt állítanak fel, ezen van az irányítótoldalékkal ellátott lézerszerkezet. A szalag elején egy traktor áll, amelynek a tetejére lézer vevőkészüléket szereltek. A vezetőfülkében piros, fehér és zöld lámpával ellátott jelzőkészülék van. Miután a traktor és a lézer az üzemeltetés megindítására jelzést kap, megkezdődik az irányítási folyamat. A lézersugarat a traktor vevőkészülékére irányítják, a középen levő tükröt érő lézersugarat a fehér ellenőrző lámpa kigyulladása jelzi. Ezután megkezdődik a fejtés. A traktor vezetője úgy kormányoz, hogy a fehér ellenőrző lámpa lehetőleg mindig világítson, ez azt jelenti, hogy a megfelelő irányba halad a traktor. Jobbra vagy balra történő eltávolodása esetén az irányt változtatni kell. A további fejlesztésnél a kormányzást teljesen automatizálják, s így a vezető,' minden figyelmét a fejtésre koncentrálhatja.
