Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
NÉPÚJSÁG 1979. december 23., vasárnap o A népgazdaság 1980. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, de néhány termékből (néhány ruházati cikk, műszaki áruk, bútorok, építőanyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészségügyi ellátás, elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyarapodik; az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervezettet meghaladóan nő. Az általános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökken. A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül a Tiszai Hőerőmű I. üteme, a Magyar Optikai Művek számítástechnikai fejlesztése, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát polipropiléngyára, a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Célcsoportos beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap képződött. A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az ésszerű készletgazdálkodásra. Így a készletfelhalmozás az igen magas 1978. évi szinthez képest jelentősen mérséklődött, valamelyest kisebb a tervezettnél is. A külkereskedelmi áruforgalomban 1979-ben kedvező folyamatok bontakoztak ki. A rubel elszámolású áruforgalom mérlege — a behozatalnak és a kivitelnek a számítottnál kisebb színvonala mellett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubel elszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet meghaladóan dinamikusan emelkedik. A behozatal színvonala az 1978. évihez képest csökken, de nagyobb az 1977. évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb. Dz 1980. évi terv fii céljai és előirányzatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. decemberi határozatából kiindulva 1980-ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítását és a további javulás biztonságos megalapozását. E céllal összhangban kell megoldani a termelés és az életszínvonal alakításával, valamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat. Az 1980. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltételek továbbra is kedvezőtlenek lesznek: a külkereskedelmi cserearányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával, messzemenő takarékossággal, a belföldi felhasználás további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a termelés és a felhasználás fő arányait. A belföldi végső felhasználás valamelyest az 1979. évi színvonal alatt marad. Ezen belül a felhalmozás csökken. A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményeként — a külkereskedelmi cserearányok várható romlása mellett is — tovább csökken a behozatali többlet. A termelés — a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állítása mellett — mérsékelten és differenciáltan növekedhet. A termelés növekedésének döntő részben a gazdaságos kivitel bővítését kell szolgálnia. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítási szerkezet ész- szerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél kevésbé emelkedjenek. Az 1980. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1979. év százalékában: Nemzeti jövedelem 103,0—103,5 Belföldi felhasználás 99,0 Iipari termelés 103,5—104,0 Országos építési-szerelési teljesítmény 97,0— 97,5 Mezőgazdasági termékek termelése 105,0—105,5 A szocialista szektor beruházásai 95,0— 96,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 IPAR Az ipari termelésben erősíteni kell a fejlődés minőségi jellegét. A termelés és értékesítés szerkezetét úgy kell alakítani, hogy elsősorban a nem rubel viszonylatú gazdaságos kivitel bővüljön dinamikusan; az államközi megállapodások szerint fejlődjön a rubel viszonylatú kivitel, és a belföldi keresletet jobban lehessen kielégíteni. Ennek megfelelően a termelés növekedése differenciált lesz. A nehezedő feltételek között azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztést, termékösszetételük, gyártmányaik és technológiai eljárásaik korszerűsítését, javítják termékeik minőségét és munkájuk szervezettségét, fejlesztik kooperációs kapcsolataikat és kereskedelmi tevékenységüket; termelő kapacitásaikat és azok kihasználását rugalmasabban hozzák összhangba a változó kereslettel és más gazdasági feltételekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — ä változó szabályozórendszert is tekintetbe véve — irányozzák elő termelési szerkezetük több évre szóló fejlesztését. A tartósan rossz gazdasági helyzetben levő, alacsony hatékonyságú vállalatoknál program készül a tevékenység lényeges megjavítását eredményező gazdasági, szerkezeti, szükség esetén szervezeti változtatásokra, ideértve a munkaerő átcsoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező tevékenység és vállalatközi együttműködés segíti a hiányzó részegységek, alkatrészek, féltermékek és késztermékek gazdaságos előállításának megszervezését, illetve bővítését, a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, a szerződéses fegyelem erősítését, a készletgazdálkodás ésszerűsítését. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése az 1979. évi szinten marad, a szén- és a kőolajtermelés ugyancsak az ideihez hasonló lesz. A kohászat termelése mérsékelten, ezen belül az alumíniumkohászaté gyorsabban emelkedik. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan nő; különösen a vegyipari és vákuumtechnikai gépek és berendezések, az autóbuszok, a villamos forgógépek, a félvezető eszközök, a fényforrások, elektroncsövek, az ügyviteltechnikai eszközök gyártása nő dinamikusan. Az építőanyag-iparon belül a cement-, a csempe-, háztartási finom öblösüveg- és díszmű- porcelán-termékek termelése fokozódik. Az ipar legdinamikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar marad; elsősorban a tehergépkocsi- és traktor abroncsköpeny-, a pvc-, a gyógyszer- és a növényvédőszer-termelés bővül. A könnyűipar mérsékelt termelésbővülése elsősorban — a lakosság fogyasztásának kielégítése mellett — a gazdaságos kivitel növelését szolgálja. Az élelmiszeripar termelése az ipari .átlagot meghaladóan emelkedik. Figyelembe véve az állóeszköz-állomány emelkedését és korszerűsödését, feltételezve a jobb munkaszervezést, az iparban a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. így a foglalkoztatottak létszáma mintegy 20 ezer fővel csökkenhet. A termelés anyagráfordításainak alakulását, az eszközök hatékonyabb kihasználását, valamint a munkatermelékenység növekedését figyelembe véve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelés növekedését meghaladóan emelkedhet. ÉPÍTŐIPAR Az építőiparnak — a beruházások tervezett színvonalával összhangban — a fizetőképes keresletet az eddiginél jobban kell kielégítenie. Gyorsítani kell a folyamatban levő termelő beruházások befejező munkáit, javítani szükséges a kivitelezés szervezettségét és minőségét. Az építés-szerelési feladatokon belül a beruházási építés aránya csökken, a fenntartási- karbantartási jellegű építési feladatoké pedig nő. Az említett volumen- és szerkezeti változások miatt elő kell segíteni az építési kapacitások és a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, illetve felszabadítását. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaságban a növénytermelés jelentős növelése és az állattenyésztés elért termelési szintjének tartása a feladat. A terv — az idei kedvezőtlen kalászosgabona-termés után — a növénytermesztés 10—11 százalékos növelését irányozza elő. Ennek érdekében 100 ezer hektárral emelkedik a gabonafélék vetésterülete. Növelni szükséges a fehérjékben gazdag hüvelyesek vetésterületét is. A magas hozamokat adó fajták bővülő körű felhasználásával növelni kell a terméshozamokat; javítani kell a rét- és legelőgazdálkodást, valamint a melléktermékek hasznosítását. Az eszközök jobb, különösen pedig a műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, fehérjetakarmányok takarékosabb és gazdaságosabb felhasználásával javul a termelés hatékonysága, emelkedik a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelem termeléséhez. Az élelmiszertermelés növekedése főként a kivitel fokozását szolgálja. Ennek megfelelően kell változtatni a termelés összetételét, növelni kell a gazdaságosan exportálható feldolgozott termékek arányát. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS Az áruszállítási teljesítmények 1980-ban — főként a mezőgazdasági termelés növekedése következtében — az ez évinél gyorsabban emelkednek. A személyszállítási teljesítmény is nő. A vasúti közlekedés tervezett fejlesztése eredményeképpen a hálózat teljesítőképessége és a forgalom biztonsága tovább javul. A korszerű vontatás aránya eléri a 95 százalékot. A közúti közlekedés számára 1900 autóbuszt és 19 ezer tehergépkocsit szereznek be. A személygépkocsi-állomány több mint 100 ezerrel nő. Korszerűsödik a városi tömegközlekedés járműállománya. A fővárosban átadják a felújított Petőfi-hidat és az észak—déli metróvonal Kőbánya-Kispest vasútállomás—Nagyvárad tér közötti szakaszát. Megindulhat a forgalom az M3-as autópálya Gödöllő—Hatvan közötti szakaszán. Bővül a távbeszélő-hálózat, javulnak a televízió vételi lehetőségei. BERUHÁZÁSOK, KÉSZLETALAKULÁS A beruházások volumenének csökkenése — a külgazdasági egyensúlyra való kedvező hatás mellett — elősegíti a beruházási javak kereslete és kínálata közötti összhang javítását, a folyamatban levő fejlesztések gyorsabb megvalósítását és üzembe helyezését. A termelőágazatokban a fejlesztési eszközöket elsősorban a befejezéshez közel álló, a külgazdasági egyensúly javítását szolgáló beruházásokra kell összpontosítani. A többi beruházás a rendelkezésre álló pénzügyi és kivitelezési lehetőségek szerint folytatható; egyes indokolt esetekben — a piaci feltételek vagy a finanszírozási lehetőségek megváltozása miatt — sor kerülhet a fejlesztések átütemezésére vagy a beruházási tervek módosítására is. Állami beruházásokra az ideinél kevesebb fordítható. Kilenc nagyberuházás fejeződik be. Ezek közül legjelentősebb a Bélapátfalvai Cementgyár beruházása, a recski bányászati kutatás, valamint a Tiszai Kőolajfinomító beruházása. Üj nagyberuházás nem kezdhető. A vállalati beruházások álla-, mi támogatása az ez évinél kisebb lesz és csökken a beruházási hitelkeret is. Elő kell segíteni a konvertálható export- árualapot bővítő és importot megtakarító gazdaságos fejlesztések tervszerű megvalósítását, az ilyen célú új beruházások alapos gazdasági és műszaki előkészítését, a jól előkészített beruházások megkezdését. A nem termelő célcsoportos és egyéb állami beruházások körében is elsősorban a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére kell összpontosítani; ugyanakkor reális ütemezéssel meg kell teremteni az 1980. utáni fejlesztési tevékenység megalapozásához szükséges feltételeket is. A készletgazdálkodás területén a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. .. . A terv számol azzal, hogy a vállalatoknál gyorsul az anyag- és készletgazdálkodás rendszerének, szervezetének korszerűsítése, a felesleges, elfekvő készletek értékesítése. FOGLALKOZTATOTTSÁG, A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI, FOGYASZTÁSA, ÉLETKÖRÜLMÉNYEI A munkaerő teljes foglalkoztatása mellett a termelési szerkezet gyorsabb és hatékonyabb változása fokozza a munkaerő szakmai rugalmassága és mobilizálása iránti igényt. A termelő ágazatokban a munkaerő-kereslet — a termelés mérsékelt ütemű növekedésének és a változó szabályozórendszernek a hatására — mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A mezőgazdaságban dolgozók száma — az ipari tevékenység bővülését is tekintetbe véve — várhatóan nem változik. A nem termelő ágazatokban a létszám mérsékelten nő. Ezek a változások együttesen jelentősen enyhítik — kedvező esetben sok helyen megszüntetik — a munkaerőhiányt. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban az 1979. évivel azonos szinten marad. Az 1979. júliusi ár- és jövedelemintézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A nominálkeresetek növekedése jobban igazodik a gazdasági eredményekhez. Fokozni kell a jövedelmeknek a végzett munka szerinti differenciálását. Az eddiginél rugalmasabb fogyasztói árváltozások elősegítik az áraknak a ráfordításokhoz való közelítését, a kereslet és a kínálat jobb összhangjának megterem- tését. A terv kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Bővül az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a szolgáltató- hálózat. A lakosság infrastrukturális ellátása, különösen pedig a gyógyintézeti és gyermekintézmény-hálózat 1980-ban is tovább fejlődik. Mintegy 82 ezer lakás — ezen belül 25 ezer állami lakás — épül. Javul az új lakónegyedek alapfokú intézményellátottsága. Az egészségügyi ellátásban a gyógyintézeti ágyak számának növelésével 1980. végére a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 91 lesz. Az ellátást javítja a kerepestarcsai kórház 580 ággyal történő bővítése. A járóbeteg-ellátás is fejlődik. A bölcsődei helyek száma bővül. Jelentősen nő a szociális otthoni helyek száma is. Az óvodai helyek számának gyarapodásával az óvodáskorú gyermekek 86 százalékának elhelyezése biztosítható. Az általános iskolai tantermek számának növelésével tovább csökken az egy osztályteremre jutó tanulók száma. A szakmunkásképzés körülményei 100 új osztályterem és 1600 otthoni férőhely átadásával tovább javulnak. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára 16 300 elsőéves hallgató vehető fel. Befejeződik a budapesti Vörösmarty téri Kulturális Központ építése. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A rubel elszámolású viszonylatokban a behozatal legalább 5—6 százalékkal; a kivitel hasonló ütemben bővül. Nem rubel elszámolású viszonylatban a cél az, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya tovább csökkenjen. Ezért a kivitel dinamikusan. több mint 10 százalékkal nő, a behozatal volumene valamivel az 1979. évi szint alatt marad. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének javításával el kell érni a piaci lehetőségek és követelmények jobb megismerését, az egyensúlyi céloknak, valamint a termelő, illetve felhasználó vállalatok gazdasági érdekeinek következetesebb érvényesítését. Törekedni kell a piacok megtartására és bővítésére, a kiviteli árak maximálisan elérhető növelésére, az eladások és vásárlások jó időzítésével a konjunkturális változásokból fakadó előnyök kihasználására. A termelő- és külkereskedelmi vállalatok érdekeik összehangolásával törekedjenek a kivitel jövedelmezőségének javítására, és a kapacitások gazdaságos exportra való átállítására. AZ 1980. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV VÉGREHAJTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaságirányítás központi és helyi szervei a terv céljainak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató, egységes irányító tevékenységet folytassanak. Következetesen hajtsák végre a tervben hozott központi döntéseket, folyamatosan kísérjék figyelemmel a gazdasági folyamatok alakulását, szükség esetén kezdeményezzek és tegyék meg a célok elérését szolgáló további intézkedéseket. Az 1980. évi népgazdasági terv megvalósítását kormányzati intézkedések széles köre támasztja alá. A terv fő gazdaság- politikai céljainak megvalósulását szolgálja a gazdasági szabályozórendszer módosítása. A változtatások olyan gazdálkodási feltételeket hoznak létre, amelyek a vállalatokat a termelés szerkezetének erőteljesebb, a nemzetközi értékítélet szerint hatékony fejlesztésére, a gazdaságos kivitel bővítésére, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra és a minőség követelményének fokozottabb érvényesítésére késztetik. A módosítások elősegítik a gazdaságirányítási rendszer alapelveinek teljesebb és következetesebb érvényre juttatását: erőteljesebben ösztönöznek a gazdasági hatékonyság növelésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására, az eddiginél jobban teret engednek a vállalati és személyi jövedelmek — teljesítményektől függő — differenciálódásának. Az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő új termelői árrendszer alapelveit folyamatosan érvényesítik. Amennyiben egyes területeken a termelői árak az árrendezés alapelveitől lényegesen eltérően alakulnak, módosító intézkedésekre kerül sor; a termelői árak az eddiginél rugalmasabban követik a világpiaci árarányok változását. Az árhatóságok az árellenőrzés megszilárdításával, a jogszabályok által lehetővé tett szankciók következetes alkalmazásával — többek között gazdasági bírság kiszabásának kezdeményezésével is — érvényt szereznek az árképzési előírások következetes betartásának. Az 1980. évi népgazdasági tervben foglalt célok teljesítése sokrétű, összetett tevékenységet igényel a gazdálkodás minden szintjén. Az előirányzott és esetleges későbbi intézkedések eredményes végrehajtásával, az állami gazdaságirányító szervek, a vállalatok és szövetkezetek hatékony gazdasági munkájával azonban a célok elérhetők. A Minisztertanács — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — fontosnak tartja, hogy a népgazdasági terv megvalósítását a munkaverseny-mozgalom is előmozdítsa. A tervcélokat a vállalati kollektívák, a szocialista brigádok munkaverseny-felajánlásai akkor szolgálják a leghatékonyabban, ha a vállalások elsősorban a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon gazdaságosan értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs és szerződéses fegyelem erősítésére irányulnak. A Minisztertanács felhívja a dolgozó népünket, hogy a terv céljait megértve aktívan vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában. (MTI)
