Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

1979. december 21„ péntek UHdUkTiTti Nem panasz — inkább tanulság Látogatás Csorvás nagyközség tanácselnökénél Csorváson négy évvel ezelőtt alakult meg a lakásépí­tő szövetkezet. Sok összetevőt lehetne itt felsorakoztatni annak magyarázataként, hogy az első két évben jmiért nem kezdődött meg e nagyközségben a szövetkezeti for­mában történő lakásépítés. Végül is tavaly a költségve­tési üzem, majd a Lenin Termelőszövetkezet kivitelezé­sében elkezdődött, és jelenleg is tart az építkezés. Ez gyakorlatilag abban jut kifejezésre, hogy a hat épület­tömb B4 lakásának csaknem a fele hamarosan beköltöz­hető lesz. Szilágyi Menyhért tanács­elnök a következőkben ösz- szegezte Csorvás nagyközség telepszerű lakásépítésének helyzetét. — Az V. ötéves terv ké­szítésekor még nem számol­hattunk a lakásépítő szövet­kezettel, hiszen megalakulá­sa után is két év telt el, mi­re az építkezést meg tudta kezdeni. Ebből következett, hogy a tanács végrehajtó bi­zottsága nem tudta beépíte­ni ötéves tervébe az említett lakásokhoz elengedhetetlenül szükséges közművesítés költ­ségeit. Következésképp, az ilyen irányú várható költsé­geket nem tudtuk jelezni a megyei tanácsnak. Így a te­lepszerű lakásépítés közmű­vesítéséhez a megyei tanács­tól nem is várhattunk anya­gi támogatást. A fentiekből következett, hogy a víz-, a szennyvíz- és a villanyveze­ték kiépítését — ami önma­gában tekintélyes összeget igényelt — Csorvás nagyköz­ség tanácsa volt kénytelen teljesen magára vállalni. Ezek az alapvető közművek időközben megépültek, még­pedig olyan nagyságban, me­lyek már kilencven lakás ki­szolgálására is alkalmasak. Amit eddig mondtam, nem panaszkodásnak szánom, de sok más gonddal is küszkö­dünk. Hogy csak egyet em­lítsek: Csorváson nincs böl­csőde. Arról már nem is be­szélek, hogy a gyesen levő kismamák közül — nem vár­va meg a három évet — so­kan mennének dolgozni, ha lenne bölcsőde, ahol gyerme-, keiket el tudnák helyezni... A már említett telepszerű lakásépítés azonban további gondökat, pontosabban újabb tetemes költségeket hárít a nagyközségi tanács végrehaj­tó bizottságára. Hogyan is mondta Szilágyi Menyhért tanácselnök? — Hát, igen... A kétszin­tes lakások egy részébe ha­marosan beköltözhetnek bol­dog tulajdonosaik. Viszont még nincs egyetlen méter járda és út sem megépítve a lakótelepen, amely az épü­letekhez vezetne. Hogy az új lakásba beköltözöttek —fel­nőttek és gyerekek — a téli és tavaszi időszakban hogyan tudnak közlekedni, arra ne­hezen tudnék választ adni. A Lenin Termelőszövetkezet vezetőivel ugyan történt olyan értelmű beszélgetés, hogy törmelékből próbálnak valamiféle utat csinálni. Ez azonban csak átmeneti meg­oldás lehet. A lakótelep jár- dásítása, a járművek számá­ra szükséges utak megépíté­se újabb tetemes anyagi ter­het ró a tanácsra. De a la­kótelep egy óvoda építését is feltételezi. Nos, a lakótelepi járdásítás, az utak megépíté­se, az említett óvoda létesí­tése túlzás nélkül csaknem négymillió forintba kerül, miközben a nagyközségi ta­nács éves községfejlesztési alapja 1 millióra tehető. És még nem szóltam arról, hogy a lakótelepre költöző csalá­dok valamilyen napi cikke­ket árusító üzletet (ha mást nem, de legalább egy erre a célra alkalmas faházat) sze­retnének kapni. Lehet, hogy még ebbe is bele kell segí­teni a tanácsnak valamilyen formában. Tehát máris ott tartunk, hogy egy egész öt­éves terv községfejlesztési alapját költheti el a tanács ; a lakótelep járulékos dolgai­ra. De mint mondtam, a böl­csőde megépítése és jó né­hány más gond megoldása is pénzt követel a vb-től. Bí­zunk viszont abban, hogy a község termelő és gazdálko­dó egységei segítenek enyhí­teni a tanács végrehajtó bi­zottságának ilyen gondjain. Bízunk abban is, hogy a községbeliek, de különösen a lakótelepiek — mint eddig, ezután is — társadalmi mun­kával csökkentik a tanácsra háruló anyagi terheket. Helytelen lenne a nagyköz­ségi tanács elnökének sza­vait panaszkodásnak felfog­ni. Szilágyi Menyhért ta­nácselnök csupán a realitást tette szóvá. így érthető az is, amikor azt kérte: a szö­vetkezeti formában történő lakásépítést az eddigieknél sokkal körültekintőbben kell megszervezni. Mert nem elég csupán a lakásokat felépíte­ni. A közművek és egyéb já­rulékos létesítmények felépí­tésének helyzetét is időben és pontosan kell rendezni, hogy a különböző szervek — így a helyi tanácsok — ne kerüljenek kellemetlen hely­zetbe. m Balkus Imre A szarvasi népfrontosok A Hazafias Népfront váro­si bizottságának közelmúlt­ban tartott ülésén az idei testületi munka eredményeit értékelték, majd a bizottság és az elnökség 1980. évi programját, valamint az 1980. I. félévi tanácskozási tervét vitatták meg a részt­vevők. Vaskor Pál titkár be­számolójában többek között megemlítette, hogy a jelzett ciklusban főként a szövetke­zeti iparban dolgozókat von­ták be a mozgalmi munkába. Ugyanakkor a műszaki értel­miség nagyobb arányú rész­vételének biztosítása céljá­ból akad még tennivaló. Sokat segítenek a népfront terveinek valóra váltásában az aktív nyugdíjasok; s a HNF-testületek továbbra is számítanak a jelentős számú kisiparos, kiskereskedő tár­sadalmi tevékenységére. Az elnökség szinte naponta kí­séri figyelemmel a városban élő nők és fiatalok helyzeté­nek alakulását, és az ezzel kapcsolatos feladatok megol­dását. A népfront vezető szervei és a körzeti bizottsá­gok ebben az évben ismét napirendre tűzték a lakosság legszélesebb rétegeit érintő kérdések, gondok megvitatá­sát. így került sor például a környezetvédelemmel, a te­lepülésfejlesztéssel, a kis­ipari javító-szolgáltató tevé­kenységgel, a szlovák ajkú nemzetiségi lakosság helyze­tével, az állam és az egyház kapcsolatával, a párttagok és a pártonkívüliek együttmű­ködésével, a tisztasági moz­galommal összefüggő témák feldolgozására. Rendkívüli ülésen vitatták meg az idő­szerű gazdasági tennivalókat is. A HNF munkabizottságai szintép nagy gondot fordítot­tak a szervezeti élet javítá­sára, az aktívák felelősségtel­jes munkájára. A tapaszta­latok azt igazolták, hogy — különösen a város keleti ré­szén — a lakóterületi politi­kai tevékenység előmozdítá­sa végett emelni kell a kör­zeti bizottságok számát a jö­vőben. A Magyar Villamosművek Tröszt Országos Villamos Teherelosztója hazánk villamosener- gia-rendszerének irányítóközpontja. A számítógépek a négyszázötven mérési helyről beér­kező adatokat öt másodpercenként dolgozzák fel és értékelik. így a zavartalan energia­szolgáltatás „megtervezése”, mellett többek között lehetővé válik, hogy az országos hálózat egy-egy részét a legmegfelelőbb időpontban tehermentesítsék a karbantartási és egyéb munkák elvig«., céljából („TI-lot6 - KS> NEB-vizsgálat az üzemi demokráciáról A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság az SZMT- vel közösen 10 vállalatnál vizsgálta meg az üzemi de­mokrácia működését. A népi ellenőrök 150 dolgozótól kér­tek véleményt. A vizsgálat tapasztalatairól tegnap, de­cember 20-án Békéscsabán tartottak értekezletet. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy a vizsgált vál­lalatoknál az üzemi demok­rácia fórumainak működé­se sokat javult. A korábban feltárt hiányosságokat meg­szüntették. A vállalati szin­tű fórumok színvonala emelkedett, és rendszeressé vált. A véleményekre, ja­vaslatokra és kérdésekre mindenhol megadták a vála­szokat. Olyan gyakorlat is kialakult, hogy a szélesebb közérdeket érintő kérdések­re adott válaszokat a hirde­tőtáblákra is kifüggesztik. A Gyulai Húskombinátnál és a Dél-alföldi Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál az elő­terjesztett anyaghoz a szak- szervezeti bizottság írásos ál­lásfoglalást adott ki. Né­hány vállalatnál jelentősen megnövekedett a szakszer­vezeti bizalmiak kezdemé­nyező készsége. Ellenőrzési jogkörükkel azonban kevés­bé éltek. Az elmúlt napokban Békéscsabán, a megyei tanács ;vb-ter- mében megjutalmazták azokat az aktívákat, akik hosszú időn keresztül eredményesen tevékenykednek ia polgári védelem­ben. Dr. Szalai Tibor alezredes, a megyei polgári védelem törzsparancsnokának köszöntője után Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke, a polgár! védelem megyei parancsnoka gratulált a legjobbaknak, és iadta át a jutalmakat. Képün­kön Kolozsi Gyula, az élelmiszer-szakszolgálat megyei pa­rancsnoka köszöni meg a gratulációt, aki több, mint két év­tized óta rendkívül aktívan és lelkiismeretesen hajtja végre a rábízott feladatokat Fotó: Béla Ottó Mérlegen a Vöröskereszt munkája Tegnap, csütörtökön dél­előtt ülést tartott a Vöröske­reszt megyei vezetősége Bé­késcsabán, a MESZÖV-szék- házban. Az ülésen két fontos napirendi pontot tárgyaltak. Elsőként öz Ferenc megyei titkár számolt be az 1979- ben folytatott munkáról. El­mondotta, hogy a munkaterv fő pontjai megvalósultak. Nőtt az alapszervezetek ön­állósága, erősödött a Vörös- kereszt tömegszervezeti jel­lege. A nemzetközi gyermek­év alkalmából középpontba Immár harmadik évfolya­mának utolsó számát ajánlja a Négy Évszak folyóirat, melyet több mint egy éve Abody Béla szerkeszt. Nyil­ván nem teljesen ismeretlen ma már ennejc a lapnak a szándéka: színvonalas írá­sokkal és a TE meg ÉN ro­vatban a különböző érdeklő­désű embereknek meghirde­tett programokkal segítséget nyújtani az egyedülállóknak. Az elmúlt időszakban be­vált az a gyakorlat, hogy minden hónapnak vezető té­mája van. A decemberi szám hangulatát — természetesen — a karácsony adja meg. Ennék megfelelően, bár most Az elmúlt évek hagyomá­nyait az idén is követi a GELKA Békés megyei ki- rendeltsége: a karácsonyi ünnepek alatt és szilveszter­kor ünnepi ügyeletet tarta­nak szervizeikben. Lődy Andrástól, a megyei kiren­deltség vezetőjétől megtud­tuk, hogy az ünnepek idején elsősorban a híradástechni­kai eszközök gyors javítását vállalják. A szervizüzemekben, ahol ügyeletet tartanak — így Békéscsabán, Gyulán, Oros­házán, Szeghalmon és Mező- kovácsházán — megfelelő létszámú rádiószerelő, vala­mint fekete-fehér és színes televíziókészülékek javításá­ban jártas műszerész áll ké­szenlétben; Az. -említett szer­vizüzemekben december 23­került családpolitikai felada­tokat sikeresen megoldották. Megyei és helyi programok készültek az egészséges élet­módra nevelés és a tisztasá­gi mozgalom célkitűzéseinek megvalósításához. A véradó­mozgalomban megyénk kivá­ló eredményeket ért el. Második napirendi pont­ként az 1980-as munkaterv megvitatására és elfogadásá­ra került sor. A jövő évben ,a centenáriumi felkészülés jegyében aktivizálják a tag­ságot, fejlesztik a szervezeti életet. is közöl interjúkat Tokody Ilona operaénekessel és Dé­vai Nagy Kamilla népdal­énekessel, inkább hangula­tos novellák, írások kaptak helyet a lapban. És kará­csonyra a szokásosnál több a vers is. Döbrentei Kornél, Egri Csaba, Garai Gábor, Kiss Tamás, Palasovszky Ödön, Puszta Sándor, és Weöres Sándor költeményei egytől egyig karácsonyi aján­dékok. A pszichológiai rovat — hivatásának megfelelően — felvette a Lélektől lélekig nevet és sokoldalúan foglal­kozik az emberi kapcsolatok kérdéseivel. án 8.00—18.00 óráig, decem­ber 24-től 26-ig pedig 8.00— 16.00 óráig állandó ügyelet lesz. Szilveszterkor is ké­szenlétben állnak a rádió- és tv-műszerészek, december 30-án 8.00—18.00 óráig, más- nan, azaz szilveszter napján 8.00—20.00 óráig teljesítenek szolgálatot. Újdonság, hogy Békéscsa­bán a 11-555-ös telefonszá­mon a karácsonyi ünnepek alatt kapcsolják be, s a jö­vőben állandóan működik majd a telefon hibabejelen­tő-automata szolgálat, mely záróra után rögzíti a híváso­kat, hibabejelentéseket. A GELKA ezzel is igyekszik gyorsítani, szervezni munká­ját a lakossági szolgáltatás színvonalának emeléséért. Olvasóink mondták Ezen a héten tovább foly­tatódott a Békés megyei Népújság és Lapkiadó Vál­lalat által szervezett olvasói ankétok sora. Hétfőn, decem­ber 17-én este Körösla- dányban, december 18-án, kedden Békéssámsonban ta­lálkoztak a lap előfizetői és olvasói a Népújság szerkesz­tőivel és újságíróival, vala­mint a Lapkiadó Vállalat képviselőivel. A nagy érdeklődést kivál­tó ankétokon az olvasók a szerkesztőség munkarendjé­vel, a lapkészítés „titkaival” ismerkedtek, illetve hozzá­szólásaikban elmondták, mi­ért váltak a megyei lap ál­landó olvasóivá, s azt is: mit várnak még a Békés megyei Népújságtól. MHSZ-klubok története Az elmúlt évben volt har­minc éves a Magyar Honvé­delmi Szövetség, mely alka­lomból minden szinten meg­ünnepelték a kerek évfordu­lót. Ekkor indult el az orszá­gos központból egy kezde­ményezés, miszerint meg kellene írni az MHSZ-klubok történetét. Meg is indokolták ezt az aktuális feladatot az­zal a ténnyel, hogy sem a klubok, sem az alsóbb szintű vezetőségek nem irattároz- nak. így a régi okmányaik — melyek forrásmű értékűek lehetnének később — ve­szendőbe mennek. De élnek még azok az egykori aktívák, akik annak idején ott voltak a szövetség megalakításánál, vagy ha később kapcsolódtak is be valamelyik klub mun­kájába, hosszabb-rövidebb ideig tevékeny részesei vol­tak a honvédelmi munkának. Az országos központ ettől konkrétabb intézkedést nem adott ki. Az MHSZ Élet ez év július 1-i száma egy fi­gyelemre érdemes cikket kö­zölt, „A holnap muzeális ér­tékei” címmel. Ez adta az ötletet, kezdeményezést az orosházi járás MHSZ aktí­váinak. hogy a központi in­tézkedés bevárása nélkül kezdjék el gyűjteni a szövet­ség helyi emlékeit őrző tár­gyakat, dokumentumokat. Eddig egy kiállításnyi anyag gyűlt már össze. Ezenkívül megkezdték a járás klubjai a történetükről szóló adat­gyűjtést, melyet december végére fejeznek be. 1980-ban egy szerkesztő bizottság ve­szi kézbe az összegyűjtött adatokat. fl Négy Évszak karácsonyi száma Ünnepi ügyelet a GELKfl-nál

Next

/
Thumbnails
Contents