Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
1979. december 21., péntek o IJIWJK7Í». Fiatal agrárszakemberek a közéletben Q múlt hét végén rövid tudósítás adta hírül, hogy Szeghalmon megalakult a járási fiatal agrárszakemberek tanácsa. Vajon mit jelent a KISZ-esek, szakemberek körében az utóbbi időben oly 'sokat emlegetett elnevezés? E munkaforma kialakítására a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, 1977. novemberében történt az első kísérlet megyénkben, a fiatal agrárszakemberek klubjának megalakulásával. Hogy sikeres kezdeményezést tudhatnak magukénak a mezőhe- gyesiek, bizonyítja az a tény is, hogy a fiatal agrárszakemberek üzemi, területi jellegű tanácsainak sorában a szeghalmi már a kilencedik. A KISZ Központi Bizottsága 1979—80-as mozgalmi évre szóló akcióprogramja szerint: a lehetőségek figyelembevételével mind szélesebb körben törekedni kell a fiatal agrárértelmiség e sajátos, KISZ-es fórumának megteremtésére. Miért volt lényeges ezen munkaformával bővíteni egyébként is gazdag KISZ-es eszköztárunkat? A fiatal agrárszakembereknek a termelésben, a falvak életében betöltött szerepe erre egyértelmű választ ad. Ma a mezőgazdasági termelésben mintegy 23 ezer 30 év alatti, felsőfokú végzettségű fiatal dolgozik — ők az agrárértelmiség egyharmadát képezik. Ugyanakkor évente több, mint 2000 fiatal kap diplomát felsőfokú agrárintézményekben. Az ágazat termelése, eredményes gazdálkodása a fiatal szakemberek lelkiismeretes munkája nélkül ma már elképzelhetetlen. A községek társadalmi életében betöltött szerepük, a mezőgazdasági dolgozók, főként a fiatalok körében folytatott tevékenységük, politikai súlyuk a falusi értelmiség egyik legszámottevőbb rétegévé emeli az agrárszakembereket. Egyetemi, főiskolai tanulmányaik befejezése után a fiatal szakemberek egy része nem kapcsolódik be a tsz, az állami gazdaság KlSZ-mun- kájába; szervezettségük a csaknem 90 százalékról 42 százalékra csökkent. A KISZ- tagságukat folyamatosan megőrző szakemberek elsősorban politikai képzések vezetésével, termelési-felelősi reszortmunka vállalásával kamatoztatják az egyetemi évek alatt szerzett mozgalmi tapasztalataikat. A fiatal agrárszakemberek tanácsa új, minden eddiginél tágabb lehetőséget teremt KISZ-es és KISZ-en kívüli fiatal szakembereknek a mozgalmi munkába és a közéletbe való bekapcsolódásra. Ezen tanácsok — az illetékes KISZ-szervek, szervezetek irányításával, azok gazdaságpolitikai munkabizottságaként — hivatottak a fiatal szakemberek összefogására, érdeklődésüknek megfelelő szakmai, politikai, kulturális programok szervezésére;a gazdasági egység, terület gazdasági feladatainak még eredményesebb megoldására. Ahogyan az elkövetkezendő időben a KISZ-szervezetek tevékenysége a gazdasági építő-munkában egyre hangsúlyosabbá válik, várható a fiatal agrárszakemberék tanácsaitól, hogy a termeléssel kapcsolatos munkaformák szervezését, a végrehajtást irányító munkájukkal, aktív részvételükkel magasabb szintre emeljék. Példaként említhetjük, hogy a már működő tanácsoknál gyakorlattá vált a betakarítási verseny értékelése, az érintett szakemberek részvétele a versenyben: az általános iskolai végzettség megszerzésére, a szakmunkás- vizsgára készülő dolgozók felkészítése; az Alkotó Ifjúság pályázat kiírásának, illetve pályaműveknek az elkészítése; szakmai-politikai vetélkedők szervezése. Hivatottak ugyanakkor e tanácsok a fiatal szakemberek beilleszkedésének, a pályakezdéssel járó gondok megoldásának segítésére, érdekeik védelmére. E közösségek létrejötte, eredményes tevékenysége bizonyára hathatós eszköz lesz a fiatal szakemberek körében tapasztalható fluktuáció csökkentésére. A jó munkahelyi légkör vonzóbbá teheti a pályakezdők számára is a kedvezőtlen adottságú tsz-eket, az itt rájuk váró, embert próbáló munkát. Ifjúsági mozgalmunk nem egyedül segíti a tanácsok szervezését, működését, hiszen a cél azonos az ágazatot irányító szervek céljaival. zdeményezésünk élénk visszhangra és hathatós támogatásra talált a tsz-szövetségek és a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete körében. Bízunk abban, hogy a jövő bebizonyítja: szélesebb körben is képes megfelelni ez a munkaforma a társadalmi igényeknek. Baloghné, Rauschenberger Julianna, a KISZ Békés megyei bizottság politikai munkatársa. Szocialista brigádok Battonyán A szocialista versenymozgalomnak régi--hagyományai vannak Battonyán. Már az 1960-as évek elején elsőként az ÁFÉSZ-nál és téglagyárnál. majd később a termelőszövetkezeteknél alakultak meg a munkásbrigádok, amelyek a szocialista munkaversenybe való bekapcsolódásukkal, a vállalt feltételek teljesítésével érdemelték ki a szocialista brigád címet. A nagyközségben jelenleg 55 szocialista brigád dolgozik, amelyek csaknem 800 tagot tömörítenék magukban. A brigádok természetesen elsősorban a termelési eredmények fokozatos növeléséből veszik ki részüket, de emellett ők az élenjárók a községet segítő társadalmi munkákban is. Ez kezdetben a közvetlen munkahelyi környezet szebbé, kulturáltabbá varázsolásában öltött testet, később viszont kiterjedt az általános iskolák és óvodák patronálásában, valamint a bölcsőde segítésében. Nagyon sok brigád kötött szocialista szerződést egy-egy iskola vagy óvoda patronálására. De ott voltak a szocialista brigádok egész évben a sportkombinát építésénél is. A társadalmi munkaakciók mellett az utóbbi években mind jobban előtérbe került a munkásművelődés is. Hiszen a magasabb termelési eredmények eléréséhez elengedhetetlen a szakmai és az általános műveltségi szint emelése. Nagy segítséget nyújt ehhez a helyi művelődési központ, ahol 5 évvel ezelőtt alakult meg a szocialista brigádvezetők klubja. Itt szakképzett előadók segítik a közművelődési vetélkedőkre való felkészítésben a benevezett brigádokat. A vetélkedőkön kívül a klub eredményesen szervezi a színház- és múzeumlátogatásokat is. Sőt, minden évben tapasztalatcsere-kirándulásokat is szerveznek, amelyeknek során meglátogatnak egy-egy termelő üzemet, mezőgazdasági feldolgozó üzemet, és a kirándulásokon felkeresik hazánk egy-egy szép tájegységét is. örvendetes, hogy évről évre emelkedik a közművelődési vetélkedőkön való részvétel. Az utóbbi időben többnyire 10—12 brigád nevezett be. Minden évben külön megrendezik a „Legjobban művelődő községi brigád” címért való vetélkedőt. A MALÉV Műszaki Szolgálatának feladata az utasszállító repülőgépek karbantartása, illetve javítása. Egyetlen gép átvizsgálásakor huszonöt-, harmincezer ellenőrzési műveletet végeznek el a szerelők. Képünkön: ellenőrzik a navigációs, illetve a vezérlő egységeket a gép pilótafülkéjében (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) Szalagon szerelik a közkedvelt eszpresszókávé-főzőket Év végéhez közeledve Több termelés, kevesebb export a vasiparnál között sokkal jobban érezték volna ennek a súlyát. így viszont a tapasztalatokat hasznosítva vághatnak neki a következő évnek. Az 1980-as esztendőnek három fő jelszava lesz a Szarvasi Vasipari Szövetkezetben: a takarékosság, a minőség, és a határidő pontos megtartása. Ezek szükségesek ahhoz, hogy jövőre ne következzen be törés a szövetkezet gazdálkodásában. Dinamikus exportpolitikát kívánnak folytatni, és szeretnének új piacokat is meghódítani. Ehhez új termékek gyártásával is hozzájárulnak majd. A kísérleti műhelyben már elkészültek a mintadarabjai annak a két új vasalónak, tíz világítótestnek, és egy új kávéfőzőnek, melyekkel jövőre akarnak majd sikereket aratni. L. L. Nehéz esztendő, eredményes gazdálkodás A Szarvasi Vasipari Szövetkezet elnökének, Székely Lászlónak egyik szeme sír, a másik nevet Szépen alakult ugyanis a szövetkezet termelése, a tervezett 542 millió forinttal szemben 550 millió forintos volt az éves árbevétel. Szomorú viszont azért, mert az év végéig várható 85 millió forintos export árbevétel csak a tavalyi szintnek felel majd meg, és mintegy 15 millió forinttal marad el a tervezett és várt értéktől. Ennek a lemaradásnak az okai már ismertek, lapunkban is írtunk róla. Röviden összefoglalva az a lényeg, hogy a szövetkezetét kicsit elkényelmesítették a korábbi sikerek. Nem figyeltek annyira a termékek minőségére, és erre a rendkívül kritikus tőkés piac azonnal reagált. Az is hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy ez csak a kisebb rész, a nagyobbik hányadot az teszi ki, hogy kooperációs gondok kísérték végig csaknem az egész esztendőt. Több olyan alkatrész saját gyártására kellett rááll- niuk, melyeket eddig külső partnerektől szereztek be. De rengeteg az olyan cikk, melynek készítésére a jövőben sem vállalkozhatnak, ilyen például a vasalózsinór, melynek hibája rengeteg probléma okozója volt az idén. Az év közben jelentkező bajokra gyorsan reagált a szövetkezet vezetősége. Azonnal megszigorították a végtermék minőségellenőrzését, és alaposabban vizsgálják a szövetkezetbe érkező anyagokat is. Érthető az alapelv: inkább az elején derüljön ki egy kooperációs alkatrészről vagy anyagról, de a saját alkatrészről is, hogy hibás, mint a szerelés végén, amikor már sok élőmunkát tartalmaz a termék. Ennek az elvnek a következetes érvényesítése oda vezetett, hogy az, exportlemaradásból rengeteget pótoltak a második félévben. Sőt, ha csak a második félév teljesítését nézzük, akkor az erre a hat hónapra jutó időarányos részt alaposan túl is teljesítik. Persze mindez csak elmélet. A valóság az egész évi munka összessége, és ez a már említett 15 millió forintos exportlemaradást mutatja. Nincsenek azonban kétségbe esve a szövetkezet dolgozói, sőt vannak, akik azt mondják: még szerencse, hogy az idén történt ez az eset, és nem jövőre, mert akkor a nehezebb feltételek A mezőberényi Aranykalász Tsz csaknem 7 ezer 700 hektáron gazdálkodik. Év végéhez közeledve megállapíthatjuk: nehéz és az időjárásban is viszontagságos-esztendőt zárnak. Búzát az idén 2 ezer 300 hektáron termeltek. A kedvezőtlen időjárás erre a növényre hatott a legjobban. A tél folyamán a fagy, tavasszal pedig a belvíz sújtotta. így a tervezettől elmaradva-, mintegy 36 mázsa termett hektáronként. Fagykár 402, belvízkár több mint 900 hektáron pusztított. Az árbevételkiesés pótlására intézkedési tervet készítettek, amelynek eredményeképpen a 15 milliós veszteség 6 millióra csökkent. Felmérték az állattenyésztés lehetőségeit is. Következetes munkával elérték, hogy javultak a szarvasmarha-ágazat eredményei. Az 1 tehénre jutó tejhozam eléri a 4 ezer 200 litert, a 100 tehénre jutó borjúszaporulat a 89-et. Ugyanakkor javultak a tartási és állategészségügyi körülmények. Hasonlóan alakult a sertéstenyésztés. Csaknem 9 ezer hízó sertést adnak le és az évi malacszaporulat eléri a kocánként! 19- et. így az állattenyésztési ágazat várhatóan teljesíti 1979. évi tervét, sőt, egymillió forint többletbevételre tesz szert. A termelőszövetkezet ez évi beruházásai a tervnek és a célnak megfelelően alakultak. Bővítették a tárolóteret, s 400 vagonos színt hoztak létre, hozzájárultak a csárdaszállási agrokémiai telep építéséhez, javítottak a szociális körülményeken, elkészült a 300 hektáros rizstelep. A beruházások értéke meghaladja a 21 millió forintot. Továbbra is fejlesztik a háztáji és a kisegítő gazdaságokat. Ennek alapján a felvásárolt állatok és termékek értéke 3 millió forinttal haladja meg az előző évit. A növekedés elsősorban a hízó sertés többletfelvásárlásából ered, hiszen a tavalyi 7 ezer 600-zal szemben az idén 8 ezer 700-at vásárolnak fel. A nyereség, illetve a bruttó jövedelem a tervhez képest jelentősen emelkedik. Hozzájárul ehhez a szocialista munkaverseny, amelyet a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indítottak. Kiemelkedő a szocialista brigádok tevékenysége, akik vállalták, hogy a növénytermesztés árbevételét 12 százalékkal növelik, amely mintegy 9—9,5 millió forintnak felel meg. Az 1980-as elképzelések összhangban vannak a párt Központi Bizottságának 1979. december 6-i ülésén hozott határozattal. Szűkítik a vetésszerkezetet, növelik a hatékonyságot, javítják a termésátlagokat, s nagy gondot fordítanak a 300 hektáros rizstelep kihasználására, a meliorációs munkákra. Karcag József
