Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

1979. november 9., péntek o Az ÉPSZER már elkészült a szociális épület falainak sze­relésével Fotó: Veress Erzsi Egy szerződés nyomában Szeghalmon Ez év július 25-én írtunk arról a szocialista szerző­désről, melyet a Csepel Au­tógyár 4-es számú szeghal­mi gyárának fejlesztése ügyé­ben kötöttek a beruházás megvalósításában részt vevő vállalatok. Abban a cikkből bíráltuk ezt a szerződést, mert úgy éreztük: erkölcsi kényszerrel, presszióval akar­ja pótolni azt, amit a szer­vezés, előkészítés során el­mulasztottak. Főleg az ÉP­SZER gondjaival, kifogásai­val foglalkoztunk az írásban. A cikk megjelenése után — ahogy ez már ilyenkor lenni szokott — az érdekel­tek sok mindennel nem ér­tettek egyet. Elsősorban azt kifogásolták, hogy nem po­zitív a hozzáállásunk a Cse­pel Autógyár szeghalmi fej­lesztéséhez, mert bíráltuk a szerződést. Pedig mi egy rossz szót nem szóltunk a beruházásra, kifogásunk mindössze az volt: ha meg­felelően előkészítik a beru­házást és mindenki tartja az eredeti szerződéseket, akkor semmi szükség sincs arra, hogy szocialista szerződést kössenek az eredeti határ­idők megtartására. Egy másik kifogás szerint lapunkat félrevezette az ÉP­SZER igazgatója, Szabadfal- vy László, mert az általa fel­sorolt problémák jó részében a szerződés aláírása előtt megegyeztek. Ez lehet, hogy így volt, de az igazgató ál­tal adott tájékoztatást meg­erősítette dr. Takács János, a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak vezetője, egybehangzó állításaikban nem kételked­tünk. Most pedig, mivel már csaknem 4 hónap telt el a szerződés megkötése óta, nem lenne sok értelme az után nyomozni, hogy ki, mikor, mit mondott. Ezért inkább meglátogat­tuk a beruházást és megnéz­tük: mennyit haladt előre a munka? Ami rögtön feltű­nik, az az, hogy a szerződést legjobban kifogásoló ÉP­SZER tesz meg mindent a vállalások teljesítésére. Ala­posan felgyorsult munkájuk, javult a szervezettség, ennék köszönhető, hogy máris áll­nak a szociális épület falai, téliesíteni tudják tehát. En­nek az lesz az eredménye, hogy tartani tudják a határ­időket, a fagyos hónapokban is dolgozhatnak az épületen belül. Amíg azonban külső munkára is lehetőség van, készítik a csatornákat és be­tonozzák a tárolóteret. Nem sok jót lehet viszont elmondani a 31-es számú ÁÉV munkájáról, úgy tűnik, hogy ha nem lesz kész idő­ben a beruházás, az alapve­tően az ő számlájukra írha­tó majd. Az üzemcsarnok módosított átadási határide­je szeptember 30 volt, erre az időre jelentette is a vál­lalat, hogy elkészült a mun­kával. Mindenesetre, furcsa fogalmaik lehetnek a kész­ről, mert a csarnokról négy, sűrűn gépelt oldalas hiba­jegyzék készült. A hibák kö­zött olyan „apróságok” sze­repeltek, hogy befolyik a víz a tetőn, nincsenek ajtók, rossz minőségű a szigetelés, és így tovább. A 31-es számú ÁÉV véle­ménye az volt, hogy a hibá­kat hiánypótlásként javítják ki, de ezt természetesen a Csepel Autógyár nem fogad­ta el. így november 21. az újabb átadási határidő, re­mélhető, hogy addigra leg­alább a hibák nagy részét kijavítják az építők. Ez azért nagyon lényeges, mert a késéssel akadályozzák a többi kivitelezőt is. A Vil­lanyszerelő-ipari Vállalat nem tudja csinálni a szere­lést, és csúszik a szellőzőbe­rendezések és egyéb gépésze­ti rendszerék szerelése is. Mivel nincs még kész az eső­víz-elvezetés sem, ideiglenes csapadékvíz-elvezetésről kell gondoskodni, ez pedig tete­mes többletköltséget jelent. A beruházók arra vezetik vissza a 31-es ÁÉV lemara­dását, hogy nincs a helyszí­nen olyan felelős vezető, aki érdemben intézkedni tudna, ha kell. A helyszínen dolgozó kivi­telező a terveknek megfele­lően halad a munkával. L. L. Munkavédelmi hónap a víz- és csatornaműnél A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, annak szakszervezeti bizottsága no­vemberben munkavédelmi hónapot rendez. Mozgósítják a dolgozókat a hiányosságok feltárására, a kulturáltabb munkakörülmények kialakí­tására. Fokozzák a munka- védelmi propagandát és agi- tációt, amelynek első számú szószólói a szakszervezeti bizalmiak és a munkavédel­mi őrök. Ezzel párhuzamosan növe­lik az oktatások színvonalát. Tanácskozásokat tartanak, ahol értékelik az eddigi munkát, meghatározzák a to­vábbi feladatokat. Ugyanak­kor fokozzák az ellenőrzése­ket. November 15-ig az egyes munkaterületek vezetői, a szakszervezeti aktívák, a munkavédelmi őrök meg­vizsgálják : hogyan» tartják meg az előírásokat, majd a biztonságtechnikai csoport és a vállalat vezetői a hely­színen győződnek meg az előző szemle hatékonyságá­ról. Nagy gondot fordítanak a munkahelyek rendjére, tisz­taságára, az egyéni védőfel­szerelések rendeltetésszerű használatára. Megszervezik a munkavédelmi őrök, oktatók továbbképzését, az elsőse­gélynyújtók oktatását. Sor kerül a biztonságtechnikai vizsgáztatásokra, amelyeket konzultáció követ. Végül vállalati műszaki konferenciát tartanak, s elemzik a munkavédelmi hó­nap eseményeit. Fácánvadászat a rezervátumban Ropognak a puskák a So­mogy megyei Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság re­zervátumában : megkezdődött a fácánvadászat. Az év vé­géig tartó szezon alatt. ösz- szesen 11 ezer fácán kerül terítékre. A gazdaság, a szárnyas- vadtenyésztő rendszer gesz­tora, évek óta nagy gondot fordít a fácán, és vadkacsa- állomány növelésére. A házi keltetőkben és nevelőtelepe­ken ezrével látnak napvilá­got a kis szárnyasok, ame­lyekből a taggazdaságokat is ellátják. Vadkacsából az idén több mint kilencezret lőttek ki. Megyszerte túl vannak a gazdaságok a nagy őszi munka nehezén. Napjaink­ban már az utolsó hektáro­kon kerül földbe a jövő évi kenyémekvaló magja. A ku­koricatermelés java is biz­tonságban van, s az ékék, a tárcsák is lassan az utolsó tábláknak látnak neki. Az időjárás most egyaránt ked­vezett az egyébként jó és rossz körülmények között gazdálkodóknak, így van az, hogy megyénk északi felé­ben is a vállalt határidők előtt teljesítik a kampány­terveket. A dévaványai Aranykalász Tsz-ben a tavaszon még mintegy 400 hektár búza pusztult ki, amelynek helyé­be napraforgó, illetve siló- kukorica került, ezenkívül pedig 600 hektárt vetettek felül. A tervhez képest az előbbiekből következően na­gyobb területen, több mint 600 hektáron termeszthettek napraforgót, amely a vártnál 11 mázsával adott többet hektáronként. Ez a többlet rá is fér a közös gazdaságra, hiszen csaknem 15 millió forint kiesést kell a növény- termesztésben ellensúlyozni a búzát ért károk miatt. Nemcsak a napraforgót takarították már be Déva- ványán, hanem a kukoricát is, amely megközelítően 650 hektáron a terv szerint ter­mett. A két tavaszi vetésű nö_ vényből származó nyereség amellett, hogy a búza- és a repcetermesztésben elma­radt hasznot is pótolta, to­vábbi 2 millió forinttal já­rul hozzá a szövetkezet eredményeihez. Az ősz a silókészítés ideje is. Az Aranykalász Tsz évek óta követendő példáját adja a melléktermékek hasznosí­tásának. Megoldották a ku­koricaszár betakarításának gépesítését, s m,a már ott tartanak, hogy a szomszé­dos gazdaságokból is elhord­ják ezt a rendkívül jól hasz­nosítható mellékterméket, ^amelyhez az újdonságként 60 hektáron termesztett olaj­tök húsát és 100 hektár Hy- bar-cirok termését is hozzá­rakják, így készítenek 600 vagonnyi silótakarmányt a kérődzőknek. Van mit takarmányozni tudniillik a dévaványai kö­zösben, ahol az idén 14 ezer hektoliter tejet, 222 tonna marhahúst, 69 tonna juhhúst és 13 tonna gyapjút állítanak elő, s emellett több mint 3000 sertést is átadnak fel­dolgozásra. Legnagyobb gondjuk az Aranykalász Tsz gazdáinak most az, hogy a 2500 hektáron elvetett búza, a 300 hektár ősziárpa-vetés nem kapott kellő időben esőt, s ezért nehezen kel. A gyomai Alkotmány Tsz- ben is eredményes kísérlete­ket folytatnak egy-két éve a melléktermékek hasznosítá­sára. A Füzesgyarmati Lucer­natermesztési Rendszer tag­gazdaságaként a nagybánhe- gyesiek mellett vállaltak út­törőszerepet a feltárt szalma etetésében. önállóan mű­ködtetnek egy dán szalma­feltáró gépet, s az így ke­zelt szalmát már tavaly is etették tehenészetükben. A kezdeti lépések most újabbak követték, általá­nos programot dolgoztak ki az ezeranyás juhászat és a 334 tehenes szarvas- marhatartás mellékter­mékekrp és legelőre ala­pozott takarmányozására. A Budapesti Szeszipari Vál­lalattól átvett szeszipari moslék, az úgynevezett Vi- nasse felhasználásával ké­szítik a kérődzők eledelét, s számításaik szerint így min­den liter tej önköltsége 40 fillérrel csökkenthető. Vég­eredményében 1980-ig ez a program legkevesebb 1 mil­lió forintos költségmegtaka­rítást hozhat. Mindemellett nagy szüksé­gük lenne az 1400 hektáron termő kukorica szárára is, amiből jelenleg még viszony­lag keveset tudnak hasznosí­tani célgépek hiánya miatt. A most silóba tett 40 vagon szárral szemben tízszer eny- nyi is elkelne, hiszen a ju­hászat és tehenészet mellett még egy 500-as növendék- marha-telepet is fenntarta­nak. A 600 hektáras legelő intenzíven kezelt nagyobbik felét egyébként ugyancsak a szarvasmarha-állomány hasznosítja a gyomai Alkot­mány Tsz-ben. A már betakarított kuko­rica, amely terven felül ter­mett, 320 tonna sertéshús előállítását biztosítja a tsz- ben, ahol ,a 460 hektár nap­raforgó is a vártnál többet adott hektúranként. De nem panaszkodna^ az Alkotmány Tsz-ben a lucemamag- és he- remagtermésre sem. Ezek a többletek itt is segítenek ki­egyenlíteni a búzatermesztés veszteségeit. Jól állnak a szövetkezetben az egyéb ősrí munkákkal, hét végére 1750 hektáron kerül földbe a búzamag, s a 2000 hektár szántanivaló háromnegyed részén jutottak túl már a gépek. Az endrődi Lenin Tsz-ben az előbbi két közös gazdasá­gához hasonlóan alakult az őszibúza-termés. Az 1650 hek­tár őszi búzából 135 hektár teljesen kipusztult, 370 hek­tárt pedig felül kellett vet­niük. A 8,5 millió forintos bevételkiesést itt is az 505 hektár napraforgó előirány­zottnál hektáranként 5 má­zsával nagyobb hozama, il­letve a 880 hektár közös és 320 hektár háztáji kukorica terven felüli termése ellen­súlyozta. Gyorsan növekszik a tejtermelés Az eltelt háromnegyed év termelési eredményeit ismer­ve elmondható: a múlt évi­hez hasonlóan az idén is gyorsan nőtt megyénkben a tejtermelés. Tavaly az egy tehénre jutó éves termelés megyei átlaga 3528 liter volt, az idei felvásárlások alapján várható, hogy év végére si­kerül átlépni a bűvös 3700 literes határt. A mezőgazda- sági nagyüzemek mellett a kistermelők is több tejet ad­tak át a felvásárlóknak, majdnem 6 százalékkal töb­bet, mint tavaly ilyenkor. Ez a szám különösen örven­detes, ha figyelembe vesz- szük, hogy országosan csök­kent a kisgazdaságoktól át­vett tej mennyisége. A me­gyénkben megfigyelhető ter­melési kedv növekedésében nagy szerepe van annak a sokoldalú támogatásnak és tejprémiumnak, amelyet a kistermelők kapnak. Ezt tar­tották szem előtt az új gaz­dasági szabályozók kialakí­tói, amikor úgy döntöttek: a jövőben is megkapják a már megszokott, jól ösztönző ál­lami támogatásokat. A tejtermelés növekedésé­ben sokat segítettek az im­portált, nagy termelőképes­ségű szarvasmarhák, és az ezekkel keresztezett magyar tarka állomány. Megyénk 53 termelőszövetkezetében ke­resztezik át a szakemberek a magyar tarkát. Jelenleg 4 ezer importált állat, és ezek 3 ezer keresztezésből szárma­zó utódja van megyénkben. Egy részük mór termel, más részük rövidesen eléri azt a fejlettséget, hogy termelésbe állíthassák. Sokat javult az idén a ta­karmányozás, nőtt a felete­tett tömegtákarmányok ará­nya, ugyanakkor kevesebb abrakot használtak fel a te­henészetek. Várhatóan to­vább javít a helyzeten az egy év múlva Békéscsabán felépülő megyei takarmány- vizsgáló állomás, ahol meg­vizsgálják a takarmányok összetételét, és tanácsot ad­nak az üzemeknek a korsze­rű, takarékos takarmányo­zásra. Másik, kedvező tény, hogy az év végére befejező­dik megyénkben a tbc-men- tesítés. Az egészséges állo­mány további tejprémiumok­hoz juttatja a termelőket. Jövőre a brucellózis elleni küzdelem lesz a szakem­berek egyik fontos feladata. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A Kanizsa Bútorgyárban elemes bútorokat, komplett lakó­szobákat, szekrénysorokat, kárpitozott garnitúrákat gyárta­nak, évente száztíz—százhúsz millió forintos értékben (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) A szövetkezet brigádjai és munkacsapatai a tsz gazda­ság- és pártvezetésének nyár végi felhívására vállal­ták, hogy az őszi betakarí­tást és a búzavetést novem­ber 1-ig befejezik. Jó szer­vezéssel és minőségi munká­val az őszi búzát 1540 hektá­ron október 27-ig vetették el, a kukorica törését pedig ok­tóber 24-én fejezték be. Je­lenleg már csak a mély­szántást folytató gépek dol­goznak, de előreláthatóan november 20rig ezek is tel­jesítik feladatukat. A Lenin Tsz-ben az idén 420 vagon silót készítenek az állatoknak, ennék alapanya­gát elsősorban a cirok és a silókukorica adja, a kukori­caszár betakarításában tud­niillik a szövetkezet nem tud különösebb eredményt elérni, hiszen a speciális gé­pek vásárlására pénzük nincsen. Természetesen a nagy tömegű szár értékesíté­séről nem mondanak le vég­legesen, amíg ennek feltéte­lei ki nem alakulnak, lege­lő- és lucematelepítésekkel igyekeznek a rendelkezésre álló takarmánybázist kiegé­szíteni, ép a felsoroltakra alapozottan a tehenészetben és a juhászaiban az abrak­fogyasztást csökkenteni. Ebben az esztendőben a tervezett 360 helyett 420 hí­zómarhát adnak le, és a vállalt 3650 hízón kívül to­vábbi 250-et szállítanak fel­dolgozásra. Előzetes becslé­sek alapján az endrődi Le­nin Tsz-ben is sikerült ki­gazdálkodni a nyári aratás­ban felmért veszteségeket, s megalapozni egy újabb jó esztendőt. Kőváry E. Péter Három tsz északon

Next

/
Thumbnails
Contents