Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-09 / 262. szám
1979. november 9., péntek o Ezt a kitüntetést kapta hosszú, lelkiismeretes pártmunkájáért — képünkön — Várnai Józsefné, és a november 7-i ünnepségen részt vett Sz. J. Valentyinovics szovjet főhadnagy. Rajtuk kívül hatan kaptak pénzjutalmat, ketten pedig tíz-, illetve 20 éves szolgálatért törzsgárdajelvényt Fotó: Béla Ottó Munkásmozgalmi emlékérmet adtak át Gyulán A párt gyulai városi bizottsága munkásmozgalmi emlékérmet alapított tavaly, amellyel azokat a párttagokat jutalmazzák, akik a fel- szabadulás előtti időkben tevékenyen részt vettek a munkásmozgalomban. A kitüntetést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján adják át. Az idén is folytatva az elismerést, az MSZMP-székházban dr. Marsi Gyula első titkár méltató szavai után átnyújtotta az emlékérmet G. Szabó Ferencnek, Szilágyi Albertnek, Domokos Imrének, Csordás Istvánnak, Tokaji Jánosnak. Szabadegyetemi tagozatok A szarvasi Vajda Péter szabadegyetemen a közeljövőben két tagozaton kezdik el az oktatást. A szexuális élet fejlődésével foglalkozik az egészségnevelési tagozat. A nyolc előadásból álló sorozat címe: Életünk és a szex. Munkalélektan a témája a másik előadássorozatnak. A termelés emberi tényezőit érintő problémákkal foglalkoznak majd itt azok a gazdasági vezetők, akiknek aktuális feladatai közé tartozik a termelőszövetkezetek stabilizálása, a munkaerővándorlás csökkentése, az üzemi törzsgárdák kialakítása. Korszerű vezetéstudományi ismeretek is helyet kaptak a tematikában. A munkalélektani szabadegyetem előadásaira várják a gazdasági egységek vezetőit, a szocialista brigádvezetőket, a közoktatási és közművelődési intézmények dolgozóit. Az első alkalommal, november 27-én a munkapszichológiáról és területeiről beszél dr. Bilibok Pétemé, a Szarvasi Óvónőképző Intézet tanára. Az egészségnevelési tagozat előadásait a Mezőgazda- sági Főiskola előadótermében, a munkalélektanit pedig a Hazafias Népfront tanácskozótermében rendezik. Megnyílt a Kulich Gyula országos p remf otó-kiá Ilit ás Fotó: Kovács Erzsébet A békéscsabai Városi Tanács, a Megyei Művelődési Központ, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum 14. alkalommal rendezte meg az idén a Kulich Gyula országos premfotó-kiállítást. A november 7-én, szerdán délelőtt rendezett megnyitó ünnepségen — a Munkácsy Mihály Múzeumban — dr. Virág László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott beszédet Pap Istvánnak, az MMK igazgatójának üdvözlő szavait követően. A kiállításon 77 művész több mint 100 alkotását látjuk a beérkezett mintegy 150 pályázó 700 alkotásából. A legjobbnak ítélt alkotásokat a budapesti Engi László küldte be. A második díjat a szintén budapesti Mazu- mel László kapta, „Játék” című alkotásáért. A két harmadik díj is gazdára talált, a dunaújvárosi Bárándy István és a szegedi Gyuris Ferenc személyében. A díjakat dr. Virág László adta át, s ő adta át a békéscsabai Városi Tanács különdíját Csonka Béla kaposvári alkotónak, a Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíját Ka- szap István budapesti fotóművész, a Népművelési Intézet díját Szabó Tibor budapesti alkotó, a KISZ Békés megyei bizottságának díját Kürti Mihály pécsi alkotó nyerte. A Megyei Művelődési Központ díját Csonka Béla vehette át. Ma este bemutató a szfnházban Borovik: interjú Buenos Airesben A szovjet dráma ünnepének alkalmából ma este magyarországi bemutatót láthatunk Békéscsabán, a Jókai Színházban. Heinrich Borovik: Interjú Buenos Airesben című, kétrészes drámáját Jurka László Jászai-díjas rendezte, díszlet- és jelmez- tervező vendégként Gyarmati Ágnes Munkácsy-díjas. Ez alkalommal lép közönség elé színházunk újonnan szerződtetett tagjainak sorából Tyll Atilla Jászai-díjas, Kim Borbála, Varsa Mátyás, Hídvégi Mária és Den- gi János. A főbb szerepekben látjuk még Tóth Gabit, Gyurcsek Sándort és Szűcs Andrást is. Az aktuális politikai mondanivalójú mű fordítója Dragos Anna. A színházi tárlaton pénteken este Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója mond megnyitót háromnegyed hétkor. A művelődési központ díszítőművész csoportjának legszebb kézimunkáit mutatja be ez a kiállítás. Vízügyi emléknapok Szegeden A szegedi nagy árvíz centenáriumának tiszteletére a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja és a szegedi Tisza-parti Vízügyi Szakközépiskola vízügyi emléknapot rendez. A háromnapos eseménysorozat helyszíne a vízügyi szakközépiskola lesz. Az emléknapok programja november 10-én, szombaton kezdődik és november 12-én fejeződik be. A szegedi eseménysorozaton a részvevők neves szakemberektől hallhatnak előadást. Így többek közt dr. Simády Béla, a Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának elnöke az „Árvizek a Tiszán száz éve és ma” címmel tart előadást. Ezenkívül szó lesz még a középfokú vízügyi szakemberek, a vízmesterek képzéséről, és a Tisza-parti Vízügyi Szakközépiskola történetéről. Vasárnap az iskola jelenlegi és volt tanítványainak képzőművészeti alkotásaiból nyílik kiállítás. Ezen a napon A szegedi partfal története, Környezetvédelmi feladatok a vízügyi munkában, A felsőfokú intézményekben tanulók tudományos kutatási lehetőségei címmel ismert szakemberek tartanák előadást. A Százéves a vízmesterképzés Magyarországon kiállítás szombat, vasárnap és hétfőn tekinthető meg. Hétfőn egyébként az 1970-es Tisza-völgyi árvízről és az 1974-es dunai pakura vízszennyeződésről készült filmeket tekinthetik meg az érdeklődők az iskola épületében. A tablókon látható bűncselekmények fajtái és az ellenük való védekezés Fotó: Béla Ottó n társadalmi tulajdonért A népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét bemutató kiállítás nyílt tegnap, csütörtökön délelőtt, Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A nagyszámú részvevőt elsőként dr. Sajti Imre rendőr ezredes, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettese üdvözölte, majd Pikó János alezredes mondott megnyitót. Megállapította, hogy a bűnfelderítő munka javulása ellenére még mindig magas a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma és az okozott kár. Megyénkben 1977-ben 4665, egy évvel később már 5488 büntető ügyben folytattak nyomozást. A vagyon elleni bűncselekményekkel tavaly több mint 12 és fél millió forint kárt okoztak, amelynek 70 százaléka a társadalmi tulajdont károsította. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények veszélye éppen abban rejlik, hogy zavarja a szocialista gazdasági szervezetek működését, akadályozzák a kitűzött gazdasági, politikai célok elérését és károsan befolyásolják az életszívonal emelkedését. Vannak, akik úgy vélik, hogy a köztulajdon védelme csak a rendőrség dolga. Pedig a társadalmi tulajdon védelméért nagyon sokat tehet az egész társadalom. Szó volt a bűncselekmények megelőzését szolgáló vagyonvédelmi berendezések használatáról is. Sőt, a Drégelypalánki „Szondi” Vegyesipari Szövetkezet — amely ezeknek a berendezéseknek a gyártásával foglalkozik — be is mutatta a készülékeket, működés közben. Ezekkel a közelmúltban Moszkvában rendezett bemutatón első díjat nyert. Polgári védelmi gyakorlat Békáson Tegnap, csütörtökön Békésen a MEZŐGÉP gyárában jól megszervezett és összehangolt polgári védelmi gyakorlatot rendeztek. Az üzem polgári védelmi parancsnoka, Bodzás Lajos tartott eligazítást, majd kezdetét vette a gyakorlat, amelyben részt vettek a gyár vezetői, a parancsnoki állomány, az önvédelmi szervezet, a hatósági alakulatok és RBV-egység. Ezzel azt a célt szerették volna elérni, hogy gyakorolják egy esetleges háborús viszonyok között a dolgozók hogyan csinálják a munkájukat, a termelés szüneteltetése nélkül. A felderítők után a tűzoltók vették át a terepet, akik példás gyorsasággal oltották el a magasan lobogó lángokat. Az egészségügyiek nemcsak ellátták a sebesülteket, hanem ki is mentették a Türelmi idfi gén, bármennyire szigorúnak látszanak a januártól érvényesés a szabályozórendszert alkotó előírások és megkötések, adnak türelmi időt, de: csak a jó munkához! Hiszen végtelenül egyszerű lenne egyetlen tollvonással eltörölni mindenfajta segítséget, amit a termelők eddig a központi forrásokból igényelhettek, kaptak, ámde nem magának a mércének az emelése acél, hanem a magasabb mérce adta ösztönzéssel, kényszerítéssel elérhető eredmény. S erre az eredményre — a termelőtevékenység bizonyos köreiben — várni kell, fokozatosan lehetséges közelíteni hozzá, éppen a szóban- forgó területek objektív adottságai miatt. Vannak tehát olyan feladatcsoportok, amiknél, bármennyire issür- getőek a haladást szolgáló lépések, a szabályozás két, három, négy esztendei türelmi — ha így érthetőbben hangzik: nekifutási — időszakot kínál fel a végrehajtóknak, a cselekvőknek. Ez utóbbi kifejezést, a cselekvőknek teremtett, nyújtott türelmet aligha tehetjük eléggé hangsúlyossá. Mert hiszen tanúi vagyunk annak, miként próbálja föltárni — és sikerrel! — jó néhány termelőhely azokat az erőforrásokat, amelyek a nehezebb gazdálkodási körülmények között is haladást, gyarapodást ígérnek, amelyek magukba foglalják az össztársadalmi és a csoport érdekeket. Ilyen forrás a termék- szerkezet változtatása — így a ' növényvédőszer-gyártás- ban, a híradás- és vákuum- technikai iparban — a magasabb feldolgozottsági fokot elérő termékek arányának növelése — egyebek között az alumíniumiparban —, az élőmunka kamatoztatásának javítása a közúti járműiparban és másutt. Ugyanakkor annak is tanúi lehetünk, hogy némely termelőhely semmi mást nem vél fontosnak, mint azt, hogy valami módon szabaduljon a friss követelményektől, elfogadtassa azt, ami elfogadhatatlan: nem tud másként termelni, gazdálkodni. Nagy hiba, ha csend övezi gazdaságunk objektív adottságainak és mai fejlettségi szintjének sokféle feszültségét, ellentmondását, hiszen irreális célok, követelmények megfogalmazása ugyanolyan tévútnak bizonyulna, mint az, ha sikerülne némelyeknek reális célokról, követelményekről elfogadottan azt állítani : elérhetetlenek, teljesíthetetlenek. A kivétel csak szabályt erősíthet a jövőben, s nem mint eddig gyakran, maga válhat szabállyá! Türelmi időt kap a gazdálkodás új körülményei közepette — egyebek mellett a nyereségráta alsó határának másoktól eltérő kijelölésével — a könnyűipar. De ez a türelmi idő csak az ágazat objektív helyzetét méltányolja; semmi esetre sem menlevél — még ha akadnak is, akik ebben reménykednek —a téves gyártmányfejlesztési irányokra, a szervezettség színvonalának lassú javulására, a termelő és a kisegítő létszám egymáshoz viszonyított arányának kedvezőtlen alakulására. S arra sem adhat indokot a türelem, hogy a szerződés szerinti szállítási határidők betartásával, megfelelő csomagolással, az előírttal egyező minőséggel a könnyűipar több területén — s elsősorban a ruházati iparban — jelentősen növelni lehetne a kivitel árszintjét, ám az ezt célzó törekvések szerények, bátortalanok, ritkák. , Kerülendő az igazságtalanság gyanúját: a könnyűipar példa csupán, mert hiszen — sajnálatosan — valamennyi termelőterület sorra vehető ezen a módon, mindenütt meglelni azokat a mulasztásokat, gyengeségeket, amelyekkel szemben nem tűrhető meg a türelem. Amit az állami támogatások, visszatérítések bonyolult — s a legutóbbi években egyre kuszábbá váló — rendszere eddig elfedett, az most napvilágra került, s kétségtelen: több termőterületen átrendeződött a gyengék, a közepesek, a jók sorrendje, más értelmezést kapott a gazdálkodás eredményessége. A határvonalnak élesnek kell lennie: mi az, ami az objektív helyzet vonzata, s mi az, ami következménye a rossz sáfárkodásnak, a tétova vezetésnek. ogos állítás: másként minősíti, értékeli a nemzetközi piac a hazai munkát, mint az évtized elején. Jogos követelmény tehát: magunknak is másként kell minősítenünk, értékelnünk azt, amit csinálunk, amit megtehetnénk, de elmulasztunk, amit lehetőségeink közül veszni hagyunk. Ezt a más minősítést, értékelést a jövő esztendőtől érvényes szabályozók megtestesítik, de ez csupán a keret ! A kereteken belül a termelőhelyek kötelessége a megváltozott feltételek értelmezése s annak következetes kutatása: miként előbbre. Ahol várnak, ahol mentséget, s nem a haladás lehetőségét kutatják, ahol a nem indokolható türelemben bíznak, ott valójában, végső soron nem csupán a köz, hanem maguk ellen is dolgoznak. Lázár Gábor „rombadőlt épületek” alól. Ezt követően megkezdődött a feltételezett károk helyreállítása, majd a néhány órás gyakorlás sikeres befejezése után a gyárban tovább folytatták a hétköznapi feladatokat, a termelést. A „sebesülteket” szakszerűen ellátták az egészségügyiek Fotó: Béla Ottó
