Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-06 / 260. szám
1979. november 6., kedd Kitüntetések a Barátság Házában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából hétfőn kitüntetési ünnepséget tartottak Budapesten, a Barátság Házában. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke nyújtotta át a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésében kiemelkedő munkát végzőknek az állami, valamint a baráti társaság által adományozott kitüntetéseket. Húszán részesültek a Munka Érdemrend különböző fokozataiban, huszonegyen kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, tíz tagcsoport kollektív munkáját ismerték el az aranykoszorús plakett kitüntetéssel. A magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési emlékérmet és díszoklevelet nyolcán vették át. Az ünnepségen ott volt a hétfőn Budapestre érkezett SZMBT-küldöttség is, amely az MSZBT szovjet testvérszervezete képviseletében részt vesz a november 7-i ünnepségeken. Pjotr Mihaj- lovics Dorofejev, a delegáció vezetője, az SZKP kemerovói területi bizottságának titkára köszöntötte a Barátság Házában tartott ünnepség résztvevőit, méltatva a NOSZF 62. évfordulójának jelentőségét. Ünnepség az SZMT székhazában A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójának tiszteletére tegnap, november 5-én, rendezett ünnepséget Békéscsabán, az SZMT székházában. Nagy Istvánnak, az SZMT elnökének megnyitó szavai után Pagyoga Lajosné elnökségi tag, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára tartott beszédet, majd több mint 100 szakszervezeti társadalmi aktíva jutalomban részesült. Ez alkalommal adták át Sipos Jánosnak, az SZMT gépkocsivezetőjének a 750 ezer kilométer balesetmentes közlekedésért kitüntető jelvényt. Az ünnepség a 611. sz. Szakmunkásképző Intézet irodalmi műsorával fejeződött be. Fotó: Veress Erzsi Hivatalába iktatták dr. Fekete Antal főügyészt Tegnap, november 5-én délután, bensőséges ünnepséget tartottak Gyulán, a Megyei Főügyészségen, amelyen részt vett Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabó István, az MSZMP KB alosztályvezetője és Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság titkára. Dr. Szíjártó Károly, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze dr. Kovács Ferenc főügyésznek nyugalomba vonulása alkalmából több évtizedes ügyészi munkájának elismeréseként átnyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Ezt követően hivatalába iktatta dr. Fekete Antalt, a Békés megyei Főügyészség új vezetőjét. Két járás beszámolója az iskola és a közművelődés kapcsolatáról. Emlékülés Varga Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából Varga Jenő, a marxista közgazdaságtan és a szocialista gazdaságpolitika kiemelkedő képviselője, munkásságával nemcsak a közgazdaságtudományt, hanem a társadalomtudományok egyéb ágait is gyarapította, elsősorban azokat a szaktudományokat, amelyek a XX. század első felében hiányoztak a magyar tudományból — egyebek között erről emlékezett meg Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA gazdaság- és jogtudományi osztályának elnöke hétfőn, Varga Jenő születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos emlékülésen az Akadémián. A megnyitót követően Varga Jenő életpályájáról és életművéről Göncöl György, a közgazdaságtudományok doktora, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója tartott előadást. Az MTA, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Köz- gazdasági Társaság tudományos emlékülésén több korreferátummal méltatták a kiváló marxista közgazdásznak, a Tanácsköztársaság egykori népbiztosának munkásságát, hatását a szaktudomány fejlődésére. A szegedi uj Tisza-hidat vasárnap ünnepélyesen átadták rendeltetésének. Pul- lai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter avatóbeszédében köszönetét mondott az építőknek, akik az országnak ezt a legnagyobb középnyüá- sú, gerinclemezes szerkezeti hídját az előirányzott 638 millió forintos költséghatáron belül, hat héttel a határidő előtt elkészítették. Az avatóbeszéd elhangzása után a hídfőnél kifeszített szalag átvágásával Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke adta át az új hidat a Tegnap, hétfőn délelőtt a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályán két járás tanulmányi felügyelője számolt be az osztály illetékes csoportvezetőinek az iskolai közművelődési felelősök munkájának tapasztalatairól, az oktatási és a köz- művelődési intézmények köforgalomnak. Az építési munkában kitűnt dolgozóknak az avatás alkalmából kitüntetéseket, miniszteri dicséreteket és „Szeged emlékplaketteket” nyújtottak át. A szegedi Nagykörutat az újszegedi Odessza körúttal összekapcsoló híd nemcsak a város közlekedését segíti, hanem előmozdítja az országos és a nemzetközi forgalom gyorsabb lebonyolítását is. A főútvonalak ezentúl ugyanis elkerülik a zsúfolt belvárost és a túlterhelt régi hidat. Az új Tisza-híd hossza a feljárókkal együtt meghaladja az 1031 métert. zötti kapcsolatok alakulásáról. Kertész István a gyulai, Gyenge Ferencné, a szeghalmi járási hivatal tanulmányi felügyelője először a közművelődés intézményeinek, szervezeteinek segítség- nyújtását vázolta fel, különös tekintettel a különböző együttműködési szerződések tartalmi megvalósulására. Mint közismert, 1977-ben rendelték el az iskolai köz- művelődési felelősi rendszer megszervezését. A megbízott pedagógusok nemegyszer személyes kapcsolataikat felhasználva szervezik az iskola tanulói részére az oktatónevelő munka szerves részét képező szabadidős, vagy éppen a tanórák idejére eső színes, és változatos programokat. A felelősökre azokon a településeken, ahol nincsen művelődési ház, még nagyobb munka hárul. A tapasztalatok alapján — a kezdeti nehézségek ellenére is — az iskolai közművelődési felelősök lelkiismeretesen, nagy szakértelemmel látják el feladatukat; megvalósítva ezzel az iskola és a közművelődés közötti kapcsolat személyiséget építő kölcsönösségét. Felavatták az Aj Tisza-hidat Szegeden Mintakatalógus a védjegyekről A MÉM értékelése szerint a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban még nem ismerték fel kellően az áruk eredetmegjelölésének, a védjegyoltalomnak és az ipari mintaoltalomnak a fontosságát, s az ezekből származó előnyöket. A megjelölések kiválasztása, alkalmazása és jogi oltalma terén mutatkozó hiányosságok felszámolására — a MÉM kezdeményezésére — a gazdálkodó szervezetek védjegysorozataikat most újabbakkal egészítik ki, s az egész rendszert korszerűsítik. A termékek iránti, növekvő követelményeknek jobban megfelelő védjegyrendszer egyik feltétele az azonos vagy hasonló jellegű áruk, illetve az azonos területen működő vállalatok védjegyeinek és ipari mintáinak pontos ismerete. Ezért olyan árujelző, védjegy és ipariminta-katalógus összeállítását tervezik, amelyből a gazdasági vezetők és ipar- jogvédelmi szakemberek megismerhetik és tanulmányozhatják a terület termékeinek teljes árujelzését. A színes katalógust jövőre adják ki; benne megtalálhatók majd az 1980. január 1-én érvényes védjegyek, árujelek és az oltalmazott' ipari minták. A megkülönböztető jelzések kiterjedtebb alkalmazásától egyebek között azt várják, hogy a fogyasztók jobban eligazodnak majd a termékek származási helye felől. Jelenleg ugyanis az élelmiszerek nagy többségéről ném tudni, hogy melyik vidéken gyártották és hogy a fogyasztó milyen ízanyagokra, helyi zamatokra számíthat. Vasárnap délelőtt avatták fel Gerendáson Gera Katalin: Álló női figura című bronzszobrát A kecses vonalú, cop- fos lányalakot a művelődési ház előtt parkban helyezték el. Az avatóünnepségen Vojtek Edit orosházi járási közművelődési felügyelő mondott ünnepi beszédet, s a helyi általános iskola 2628. sz. Gábor Áron Úttörőcsapatának pajtásai pedig énekeltek és verset mondtak Fotó: Császár Lajos A beszámoló taggyűlések elé A XII. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének fontos szakaszához érkeztünk: folynak a pártcsoport-érte- kezletek, amelyek előkészítik az 1979. november 15. és december 15. közötti beszámoló taggyűléseket. S ezek fontosságát az idén több tényező is aláhúzza. Mindenekelőtt az, hogy nem egy — hanem lényegében öt — esztendő munkáját kell értékelni, a XI. kongresszus óta eltelt időszakról kell beszámolni. A beszámolási időszak alatt lényegesen változtak azok a külső és belső körülmények, amelyek közepette hazánk fejlődött. A megfelelő, új és korszerű gondolkodásmód és cselekvés elsődlegesen a párton belül indokolt. Nem közömbös tehát a követelményekkel az alapszervezet munkájának eredményességét összevetni. Egyben az is cél, hogy a taggyűlések mozgósító erejűek legyenek a párt előtt álló feladatok megvalósításában. A további munka megalapozásáról van tehát szó. Ez pedig önmagában is igényli, hogy e fórum megfelelő tartalmi és szervezeti előkészítésére mind az alapszervezeti vezetőségek, mind az irányító pártszervek kiemelt figyelmet fordítsanak. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy az alapszervezeteink szem előtt tartsák; a párt kongresszusa nem csupán belső pártügy, hanem egész fejlődésünkre kiható, a társadalom széles rétegeit érintő esemény. A beszámoló és az azt követő vita funkciója tehát kettős, egyrészt az alapszervezet, a vezetőség munkájáról szóló belső számadás; más oldalról e munkának az alapszervezet működési területére, az ott dolgozó párton- kívüliekre gyakorolt hatásáról adott értékelés. Ez utóbbira az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. A felkészülés és a taggyűlések lebonyolítása során minden párttagnak módjában áll kifejteni véleményét, és kívánatos is, hogy erre sor kerüljön. így a vezetőségek beszámolója valóban kollektív munkával készülhet el. Hasznos lenne, ha a beszámoló megfelelő részkérdéseiben ismertté válnának a pártonkívüliek véleményei is. Azon a néhány helyen, ahol a tagkönyvcsere során türelmi időt kapott párttagok ügyére nem, vagy csak részben tértek vissza, ugyancsak pótolható az elmaradás. A beszámoló elkészítése nem igényli az alapszervezeti vezetőségektől, hogy a különféle területeken elemzéseket végezzenek. Ahol az alapvető dokumentumok (emlékeztetők, korábbi beszámoló taggyűlések anyagai, stb.) előírásszerűén rendelkezésre állnak, elegendő ezek megfelelő csoportosítása, és a szükséges következtetések levonása. A végzett munka minősítésének alapját az érvényben levő határozatok végrehajtásának állapota, színvonala adja meg. A XI. kongresszus határozatain túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a Központi Bizottság 1978. áprilisi határozatára a termékszerkezet korszerűsítéséről szóló, valamint — az alapszervezetek jellegétől függően — a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, valamint az építő-, építőanyag-ipar továbbfejlesztésével foglalkozó határozatoknak. A felsorolásból is érezhető, hogy a gazdaság- politikai kérdések állnak előtérben. Erről a munkáról az alapszervezeti vezetőségeknek sokoldalú képet kell adni, világosan megfogalmazni a termelési feladatokkal összefüggő új követelményeket, a munka erkölcsi és anyagi elismerésének jövőbeni tendenciáit. A növekvő minőségi elvárások, a hatékonyabb munkaszervezés, az ésszerű takarékosság, a kiemelkedő munkát végzők fokozottabb elismerése a korábbinál nagyobb figyelmet követel a pártalapszer- vezetektől, és minden eddiginél jelentősebb felelősséget ró rájuk. A pártalapszervezetek sokat tehetnek azért is, hogy a vezető és a beosztott partnerként működjön együtt, hogy a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek sorsa ne az enyészet legyen, hogy a vezető gondjaiból és felelősségéből a munkahelyi kollektíva is vállaljon át annyit, amennyi saját pozíciója alapján joggal megilleti. A számadás során az alapszervezeti vezetőségeknek ilyen megközelítésben is kell foglalkoznia a munkahelyi demokrácia hatékonyságával és további feladataival. A szocialista gondolkodás- mód, életvitel, a munkához való viszony, és más hasonló kérdésben is sok a tennivalónk. Ezek megoldásában mindennemű tézisszerűség és erkölcsi szólamok hangoztatása céltalan. Döntő fontosságú viszont a kommunisták példamutató helytállása. Ennek megfelelő felelősséggel kell elbírálni az alapszervezetben dogozó párttagok munkáját, magatartását, hiszen a párt tömegekkel kialakított kapcsolatának fontos tényezőjéről van szó. Lényeges, hogy miként foglalkozik a vezetőség beszámolója a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájával. Ennek során alaposan, önkritikusan kell elbírálni a pártirányítás elveinek, módszereinek érvényesülését, az irányító munka hatékonyságának visszatükröződését az említett szervek eredményeiben. a z a korábban említett igény, hogy a felkészülés ne jelentsen befeléfordulást, nincs ellentmondásban az alapszervezet belső életéről, ötéves munkájáról szóló elmélyült önértékelés követelményével. Az ehhez szükséges segédanyagok részben már rendelkezésre állnak, részben az irányító pártszerveken keresztül rövidesen eljutnak az alapszervezetekhez. Abban a jövőformáló nagy munkában tehát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa elvégez, felelősségteljes, és a továbbiak szempontjából fontos részt vállalnak a pártalapszervezetek. Kiss Zoltán, az MSZMP KB munkatársa Üzemlátogatáson a Penza lakótelepi óvodások A napokban a Békéscsabai Konzervgyár óvodás vendégeket fogadott. A békéscsabai Penza lakótelepi óvodások, Molnár Antalné óvónő nagycsoportosai látogattak el a megye egyik legnagyobb élelmiszeripari üzemébe. A gyerekek szállításáról a békéscsabai Lenin Tsz gondoskodott A gyár dolgozói, a kísérő szülők tanúi lehettek a termelési folyamatokat ámulva néző óvodások élménygazdag kirándulásának. Bizonyos, hogy ezek a gyerekek másként, értőbben sajátítják majd el a kömye- zetismereti foglalkozások tudásanyagát, hiszen találkoztak a dolgozó emberrel, az élelmiszeripari termékek előállításának korszerű folyamatával.
