Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

1979. november 4,, vasárnap Ik Barátaink életéből A szovjet gazdasági mechanizmus új korszaka A Szovjetunióban megkez­dődött a termelés hatékony­ságának növelésére és a mi­nőség további javítására irá­nyuló gazdasági mechaniz­mus gyakorlati átalakítása. Az 1980. évi és a 11. ötéves terv (1981—85) kidolgozását a vállalatok és az Állami Tervbizottság ebben a szel­lemben végzik. Júliusban az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa kö­zös határozatban értékelte az iparban e téren lefolytatott kísérleteket és a velük kap­csolatos vitákat. A kísérle­tek mutatták meg igazán meggyőzően, hogy a szüntele­nül fejlődő, sok ágazató, új technikával és technológiá­val egyre gazdagabban ellá­tott, bonyolult termelési kap­csolatokkal rendelkező gaz­daság számára szűkek lettek az eddigi mechanizmus nyúj­totta keretek. Magától érte­tődően szükségessé vált az olyan gazdasági emelők, mint az önelszámolás és a nyere­ség fokozottabb szerephez juttatása. A vállalatok és a minisztériumok munkáját nem a bruttó, hanem a net­tó termelés alapján értéke­lik, nagy súlyt helyeznek az anyagi és erkölcsi ösztönzés új, hatékony módszereire. A gazdasági mechanizmus átalakítását elsősorban a tu­dományos-műszaki forrada­lom legújabb vívmányai alapján fejlődő ágazatok — műszergyártás, automatizáció és számítástechnika, gép­gyártás, vegyipar és gázfel- dolgozó-ipar — igénylik, ahol már a kísérlet során is bebi­zonyosodott az új módszerek és ösztönzők előnye, és ahol a tervezés és az anyagi ösz­tönzés régi formái már fé­kezték a munka és a fejlő­dés ütemét. A tervezésben és ösztön­zésben új megoldásokat ke­reső és bevezető minisztériu­mok elsőként maguk kezd­ték meg az irányítási moz­zanatok csökkentését: egy­szerűbb és rugalmasabb — vállalat, termelési egyesülés — minisztérium — sémát ja­vasoltak. E lánc minden tag­jában kipróbálták az anya­gi ösztönzés formáit és mód­szereit, kezdve a munkástól az irányító apparátus vezető szakemberéig, a tervezőtől a tudományos munkatársig. Formáit tekintve volt ez pré­mium- és bérkiegészítés is. Az ösztönzés azonban a ter­melés végtermékeire, az újí­tások bevezetésére, a minőT ség javítására, a kooperációs tervek végrehajtására irá­nyul. A Szovjetunióban jelenleg 8800 nagy termelési egyesü­lés van; amelyhez több tíz­ezer vállalat, sok száz kuta­tó-, szerkesztő- és tervezőin­tézet tartozik. Az egyesülé­sek nagyobb jogot és önálló­ságot kaptak a tervezésben és a vezetési módszerek ki­alakításában és az anyagi ösztönzők elosztásában. A kísérlet során így dolgozó vállalatok és egyesülések termelésük ritmikusságával, az új technika és technológia intenzív bevezetésével, a munka magas fokú termelé­kenységével tűntek ki. Tervek szerint az elkövet­kező két-három évben befe­jezik az egyesülések szerve­zését minden iparágban. Ugyanakkor számításba ve­szik, hogy az önelszámoló egyesülések jogkörének bő­vítése nem lehet egyoldalú akció. Az új jogokkal, és le­hetőségekkel az egyesülések olyan körülmények közé ke­rülnek, amelyek teljesen ki­zárják a partnerek anyagi előnyökhöz juttatását, vagy más gazdasági előnyök álla­mi támogatásával való meg­szervezését. A dolgozó tömegek ezeket a változásokat megértéssel fogadták és támogatják, mert a termelés irányításá­nak további demokratizáló­dását, a munkások és alkal­mazottak termelésirányítás­ban való részvételének bőví­tését, a kollektív érzés meg­szilárdítását szolgálják. Jel­lemző, hogy az egyesülések­ben kifejezetten a munká­sok kérésére választották a brigádot a munka megszer­vezésének és ösztönzésének alapvető formájává. A bri­gádok — mert ilyen jogot is kaptak — a megszabott ke­reteken belül pedig megha­tározzák az elvégzett munka függvényében az egyes dol­gozók fizetését és prémiu­mát. A brigád javaslatot te­het egyes tagjai fizetésének emelésére a szakmai ismere­tek (végzettség), több szak­ma egyidejű gyakorlása stb. arányában, valamint a gyá­ron belüli munkaversenyben elért eredmények premizálá­sára. Napjainkban a komplex és szakbrigádok válnak a ter­melés elsődleges egységévé, ahol a kollektív érdekeltség és felelősség alapján sikere­sen oldják meg a szakmai ismeretek bővítését, egymás kölcsönös helyettesítését, a műszaki alkotás kibontakoz­tatását, kevesebb számú dol­gozóval a feladat teljesítését, vagyis a munka termelé­kenységének növelését. A munka brigádokra történő megszervezése és ösztönzése a 11. ötéves terv időszakában kiterjed szinte az egész or­szágra. Fjodor Breusz APN—KS Egy különös exportcikk A kanárik mestere Ügy mondják, 500 éve a spanyolok hozták a Kanári­szigetekről a kis éneklő ma­darakat, és a szerzetesek te­nyésztették tovább. 1500 kö­rül egy spanyol hajó szeren­csétlenül járt a Földközi­tengeren és a fedélzeti kalit­kákból sok ezer kanári el­szabadult. Jó néhány közülük Tirolban talált menedéket. Az ezüstbányászoknak némi mellékkeresetet hozott a te­nyésztésük, s időjelzőként, nemegyszer életmentőként is beváltak. A bányák kimerül­tek, a bányászok az Érchegy­ségbe, majd a Harz-ba ván­doroltak. Itt tenyésztették ki a csengő hangú harzi nemes­kanárit. Az NDK-ban ma 15 ezer képzett, szervezett kanárite­nyésztő tevékenykedik. A kanári keresett exportcikke az országnak. Tavaly mint­egy 6 ezer kis szárnyas ének­művészt exportáltak az NSZK-ba, Hollandiába, Svéd­országba, Dániába, a Szov­jetunióba és más államokba. A minőségért a hallei Wer­ner Merkel felel. Merkel 25 éve hobbiként kezdte az éneklő kanárik tenyésztését, 1961 óta azonban az NDK hi­vatalos szakértője. Minden exportküldeményt átvizsgál, és csak az ő engedélye alap­ján kezdhetik meg külföldi „utazásaikat” az éneklő ma­dárkák. (g. i.) Werner Merkel minden kis énekest alaposan megvizsgál, mielőtt külföldre szállítanák őkel (Fotó: ADN/ZB — KS) Zarnowiecben új hőerőművet építenek. Képünkön: aszfalttal burkolják az erőmű víztárolójának fenekét és oldalát (Fotó: CAF — MTI — KS) Hírek a csehszlovák gazdaságból A Skoda plzeni mozdony- áyárban most fejezik be húsz olyan 8000 kW teljesít" ményű mozdony gyártását, melyek elérik az óránkénti 200 kilométer sebességet is. Ezek a villamos mozdonyok szállítják majd az olimpia vendégeit a Moszkva—Le- ningrád közötti vasútvona­lon. A prágai telefonhálózat. Prágában van Csehszlovákia legsűrűbb telefonhálózata. A város majdnem 1,2 millió la­kosa 600 000 telefonállomást használ: ebből 250 000 állo­más magánlakásokban, a többi hivatalokban, vállala­toknál, üzletekben és külön­böző üzemekben van. Zene — exportra. Megkö­zelítően másfél millió hang­lemezt exportál évente az Artia Külkereskedelmi Vál­lalat. Körülbelül egymillió- kétszázezer hangemezt szál­lít ,a szocialista országokba, s háromszázezret a kapitalis­ta piacokra. Folyékony cukor. A cseh­szlovák cukorgyárak 1980- ban szállítják az üdítő italo­kat készítő üzemeknek, kon­zervgyáraknak és más ipar- vállalatoknak az első tízezer tonna folyékony cukrot. Ez az új nyersanyag megköny- nyíti a feldolgozó vállalatok­nál a szilárd cukor tárolását, mozgatását, ezáltal csökken a termelési költség, s mun­kaerőt takarítanak meg. Biztonsági üveg. Az észak­csehországi TepliCp városban most készítik elő a gépko­csik szélvédő ablakához használt réteges biztonsági üveg gyártására szolgáló be­rendezés próbaüzemelését. Az új gépsor háromszor any- nyi biztonsági üveget termel, mint az eddigi berendezés. Gáztartály. Az észak-mor- vaországi Pribor község kö­zelében 1980-ban kezdik meg a szovjet földgáz tárolására szolgáló föld alatti tároló megépítését. A tavasz, nyár és ősz folyamán 180 millió köbméter földgázt tárolnak majd itt, így télen, amikor a gázfogyasztás a legna­gyobb, naponta 2 millió köb­méter gázt is elszivattyúzhat­nak a gázvezeték-hálózatba. Húszezer autóbusz. A Vy­siké Myto-i Karosa Vállalat 1970 óta több mint húszezer C 11 típusú autóbuszt gyár­tott. Ma körülbelül évi há­romezer autóbuszt készítenek hazai szükségletre és kivitel­re. A csehszlovák autóbuszok legnagyobb vásárlója Romá­nia. Budapest javaslatára gyűj­teményes kiadás készül Eu­rópa fővárosainak múltjáról, nevezetességeiről és jelené­ről. A bolgár főváros is be­mutatkozik ebben a kiadás­ban. A Központi Állami Tör­ténelmi Irattár szakemberei már gyűjtik az anyagokat a 100 esztendős Szófiából. Mint az irattár egyik vezető mun­katársa, Bliszkova elmondta, a bolgár fővárostól az első adatok a VI. századból ma­radtak fenn. Munkájukat azonban nehezíti, hogy sok dokumentum az öt évszáza­dos török uralom idején meg­Kuba Hallegelők A halipar Kuba gazdaságának egyik leggyorsabban fejlődő ága­zata. Az iparág 1978-ban több mint 200 ezer tonna terméket adott, tízszer annyit, mint a for­radalom előtti időben. Jelenleg különös figyelmet for­dítanak az édesvízi haltenyész­tésre. Kuba mesterséges víztá­rolókban gazdag. Az utóbbi évek­ben ezeknek a száma jelentősen növekedett. A mesterséges víz­tárolók minden évszakban me­legek, moszatban gazdagok — s így valóságos hallegelők. Ta­valy 1,6 ezer tonna halat fogtak ki ezekből, 1985-re pedig a hosz- szú távú vízgazdaság-fejlesztési terv már 20 ezer tonnás zsák­mányt irányoz elő. Szakosított osztrigatelepek létesítését, pon­tyok, tőpontyok „betelepítését” tervezik. A tarka sügérfajta meg­honosítását is tervbe vették: ez a kicsiny, fürge hal ízre és táp­értékre nézve nem marad el a ponty mögött, s könnyen „meg­szokja” az új környezetet. semmisült. Ennek ellenére a legfontosabb nevezetességek­ről már összegyűjtötték az adatokat, a fennmaradt írá­sos anyagokat. Ebben a ku­tatásban nagy segítségükre voltak a magán-irattárak: ezekben bukkantak rá az igazságügyi palota és az egyetemek építési terveire. Szófia bemutatásakor részle­tesen szólnak majd a Dimit- rov-mauzóleumrói és a fővá­ros új centrumáról is: ezek nélkül napjaink bolgár fő­városa már aligha képzelhe­tő el. Szófia legrégibb épülete, a Szent Georgi templom, amely a IV. században épült ORBIS — KS Szófia is nevezett Jugoszlávia Úi urán- ős rézbánya A leggazdagabb jugoszlá­viai uránlelőhely, a szlové­niai 2irovski bányaüzem 'te­rületén a jövő év elején megkezdődik a próbaüzeme­lés, 1981 tavaszán pedig a rendszeres termelés. Számí­tások szerint ez a bányaüzem 160 ezer tonna ércet (vagy 120 tonna uránium koncent- rátumot) ,ad majd évente. Ezt az utóbbi terméket, a koncentrátumot a krskói atomerőműben használják fel. Az uránlelőhely teljes érc­készletét a szakemberek 1 millió 700 ezer tonnára be­csülik. * * * Az új rézbánya, a Bucim, már termel a macedóniai Ra- dovis térségében. A bánya­üzemet a legkorszerűbb be­rendezésekkel szerelték fel, s modern technológia alapján dolgozik. A rézbányák ter­mékének hasznosítására több új üzem is munkához lát. A szerbiai Bor bányavidékén például a színesfémkohászat, az autóipar és a villamos­gépgyártás számára a kibá­nyászott ércből rézport ké­szítenek. Eddig ebből 150— 200 tonnát importálni kellett évente a hazai gyárak szük­ségleteinek kielégítésére. Az új üzem kezdeti teljesítmé­nye 100 tonna lesz, a későb­biekben azonban már körül­belül 500 tonna rézpor ter­melésére lesz képes. Lengyelországi építkezések A dél-lengyelországi Ostrowiec Swietokryski-ben épül az or­szág második legnagyobb acélkombinátja. A képen: hatalmas gépek az új forgácsolóüzemben (Fotó: Szófia—Press—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents