Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-30 / 280. szám

Munkásfiatalok szavaláversenye Békéscsabán Tegnap délelőtt rendezték Békéscsabán, az SZMT szék­házéban a munkásfiatalok versmondó versenyének MEDOSZ megyei döntőjét. Tizenöt fiú és lány mondott verset és prózát ezen a dél­előttös A MEDOSZ megyei bizottsága főként szakmun­kásfiatalokat köszönthetett a versenyen, amelyen a zsűri elnöke Bocskai Mihályné SZMT-titkár volt. Az értékelés szerint alapo­sabb felkészülést kívánt volna ez a verseny. Gondok vannak a megfelelő vers ki­választásával és a szövegtu­dással. öt versenyző jutott tovább, a december 15-én rendezendő megyei verseny­re az építők művelődési há­zába. Plavecz János, a ME­DOSZ megyei titkára nyúj­totta át a jutalmakat a versenyzőknek. Az első há­rom helyezett a következő: Skorka Tibor, a békéscsabai Lenin Tsz dolgozója, Köböl Erzsébet gyomai és Szabó Magdolna mezőhegy esi szak­munkástanuló. Dinya Edit szabadkígyósi ta­nuló verset mond Fotó: Gál Edit Diákok külföldön Decemberben megyénk két középfokú iskolájának diák­jai készülnek külföldi uta­zásra. A szeghalmi Péter András Gimnázium és Szak- középiskola diákjainak egy csoportja, összesen 30 diák utazik a szovjet fővárosba, Moszkvába, majd Leningrád- ban néznek körül. A hosszú utazásról 17-én térnek haza. Ezen a napon a gyulai Er­kel Ferenc Gimnázium 45 diákja indul útnak, ök Cseh­szlovákiába készülnek. Vég­ső úticéljuk Borova Sihot, ahol fakultatív programokon, hegyi kirándulásokon vesz­nek majd részt, s 21-én tér­nek haza. Új fajták Több mint húsz növény­fajta forgalomba hozatalá­ról döntött csütörtöki ülé­sén az Országos Mezőgazda- sági Fajtaminősítő Tanács. Nyolc új zöldségfajtát minő­sítettek, egyebek mellett az újmajori korai zöldborsó, az ipari vöröspaprika, és a Glória F—1 káposzta köz­termesztésbe vételéről dön­töttek. Ezek a fajták termé­szetesen jobb tulajdonsá- gúak a jelenleg elterjedtek- nél. A gyümölcsfajták közül állami elismerést kapott a hazai nemesítésű Éva nyári alma, a kiváló ízű, jól tá­rolható Japán alma és a Kornélia körte. Tanfolyam gépko csielöadóknak „A korszerű gépjármű­üzemeltetés, időszerű kérdé­sei”. Ezzel a címmel rendez­nek háromnapos bentlakásos tanfolyamot Gyulán. A tan­folyamon Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye 100 gépkocsi-előadója vesz részt. Az előadásokat az Erkel Fe­renc Művelődési Központ­ban hallhatják a résztvevők december 17-től 19-ig. A vendégek ellátásáról az Ex­pressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda Békés megyei ki- rendeltsége gondoskodik. Korábban október 23. és 25-e között 170, október 30-a és november 1-e között pe­dig 150 gépjármű-előadó gyűlt össze Békéscsabán, ök az ifjúsági és úttörőház­ban hallgattak hasonló té­makörökben előadást. GYORSLISTA a gépkocsí-nyereménybetétkönyvek 197». november 28-án és 29-én megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár' a gépkocslnyeremény-betétkSnyvek 74. sorsolását november 28-án és 29-én, Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok - a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1979. Július 31-ig váltottak és 1979. október 31-én még érvényben voltak. A budapesti és vidéki betétkönyvekre 1009 db gépkocsit sorsol­tak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 697 db, a 10 000 forintos betét­könyvekre 312 db gépkocsi jutott. A jegyzékben szereplő rövidítések a következők: Dácia — D, Zsiguli 1200 = ZS, Moszkvics 2140 = M, Polski Fiat 126 = P. F., Trabant Lim. 601 = T, Skoda 105 = S. 10 000 FT-OS 3 012 212 D 3 018 495 ZS 3 023 266 P. F. 3 024 137 M 3 032 248 T 3 046 669 D 3 047 331 P. F. 3 051 846 M 13 032 284 M 13 033 082 T 13 034 641 S 13 035 638 ZS 13 035 904 M 13 037 342 S 5000 FT-OS 3 518 025 M 3 535 846 T 3 536 429 S 3 540 524 S 3 567 247 P. F. 3 573 769 M 3 586 643 M 3 591 577 ZS 3 601127 ZS 3 608 057 P. F. 3 620 529 P. F. 3 622 986 ZS 3 632 227 D 3 634 684 M 3 635 293 T 3 638 210 T 3 641 310 M 3 643 782 ZS 3 648 055 T 3 648 060 M 3 649 002 D 3 650 426 S 3 658 810 S 3 652 264 T 3 656 059 S 3 659 661 M 3 659 709 M 3 666 244 M 3 673 541 M 3 676 579 M 13 569 723 M 13 575 213 P. F. 13 577 685 P. F. 13 585 756 P. F. 13 599 168 T 13 600 919 D 13 602 517. T 13 602 867 M 13 604 138 S 13 606 131 M 13 609 069 M 13 611 206 M 13 617 161 P. F. 13 621 424 ZS A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az eset­leges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A sorsolás eredményének pontos adatait a december 4-én meg­jelenő, hivatalos nyereményjegyzék tartalmazza. A jegyzék megte­kinthető az OTP-flókokban, postahivatalokban és takarékszövetke­zetekben. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő „Igazolást” a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fióknál, postahivatalnál vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni. Lengyel vendég megyénkben A KISZ Békés megyei bi­zottsága vendégeként novem­ber 28-án szerdán több na­pos látogatásra megyénkbe érkezett Jerzy Pavdus, a Plomenyie című lengyel if­júsági lap főszerkesztője. Szerdán Szarvason az ifjú­sági és úttörőházban tett lá­togatást, ahol tájékozódott a város ifjúságának életéről. Csütörtökön délelőtt a Bé­kés megyei Lapkiadó Válla­lat, illetve szerkesztőség munkájával ismerkedett, majd a Kner Nyomdába lá­togatott. A program délután a Hidasháti Állami Gazda­ságban folytatódott. Környezetvédelem Gyomén A lakosság ivóvízellátása és a szennyvízelvezetés a legfőbb gond Gyomán és Endrődön. Ez a megállapí­tás azon a kihelyezett ülé­sen hangzott el, amelyet tegnap délelőtt rendezett Gyomán a Hazafias Nép­front Békés megyei elnök­sége környezetvédelmi és te­lepülésfejlesztési bizottsága, valamint a Magyar Hidroló­giai Társaság Békés megyei területi szervezete. Tervbe vették az üzemek kitelepítését — említette Ungor Csaba beszámolójá­ban. Az üzemek nagy része ugyanis a település központ­jában van. • Gyomán is, Endrődön is kevés a zöldte­rület. Mivel a parkosítandó területek nagy része magán- vagy tsz-tulajdonban van, megszerzésük nem kis gond. Egyre többen szeretnének a Hármas-Körös partján üdül­ni, jelenleg azonban még kevés az erre alkalmas te­rület. Az elkövetkező évek feladata lesz az üdülő-, pi­henőhelyek kialakítása is. Megoldást keresnek az elegendő mennyiségű ivóvíz biztosítására. A szennyvízel­vezetés gondja előrelátható­lag megszűnik 1980 végére, amikorra elkészül az új csatorna. Az ülésen szóba került még a szemételhelyezés kér­dése és a korszerűtlen la­kások felújítása. Végezetül Csorna Antal, a Viharsarok Halászati Tsz elnöke tájé­koztatta a résztvevőket a halfeldolgozó üzem építésé­ről. „Vándorló” kötetek, kézikönyvek tartós letétben A jövő év elejétől foko­zatosan valamennyi kis tele­pülés könyvtárait egy-egy központi járási, városi nagy­közösségi könyvtár látja majd el könyvekkel. Első­ként Veszprém megyében, az ajkai, a veszprémi és a pápa járásban alakult ki e modell szerint az ellátó könywfár összesíti a körzeté­ben levő kiskönyvtárak ál­lományának gyarapítására előirányzott pénzt, s abból vásárolja meg a szükséges könyveket. Közülük néme­lyeket — például a hazai és külföldi klasszikusok műve­it, a kézikönyveket — tartós letétbe a kiskönyvtárakba helyezik el, a többi könyvet pedig „vándoroltatja” egyik helyről a másikra. Ily mó­don ezek a kiadványok vé­gül is eljutnak mindegyik kiskönyvtárba. Eddig csak azokat a1 könyveket bocsát­hatták az olvasók rendelke­zésére, amelyeket nemritkán szűkös keretükből maguk vásároltak. Az utóbbi évek­ben csupán átlagban 300— 400, néhol ennél is kevesebb könyvvel gyarapodott az ál­lomány. A Kulturális Mi­nisztérium az Oktatási Mi­nisztériummal egyetértésben javasolja: mielőbb váljék valóra a közművelődési és az iskolai könyvtárak integrá­ciója is. Mindez nagy fon­tosságú, mert nem kevés ember művelődéséről van szó: az ország lakosságának egynegyede él az úgyneve­zett kistelepüléseken. Polgári védelmi gyakorlat és továbbképzés Szerdán délután a gyulai kötöttárugyár önvédelmi állománya és dolgozói komp­lex polgári védelmi gyakor­laton vettek részt. Jól sajá­tították el az elméleti felké­szülésen a tudnivalókat. Kujbus János alezredes, a polgári védelem városi törzsparancsnoka elismerését fejezte ki a látványos gya­korlat végrehajtásáért. Tegnap, csütörtökön egész napos továbbképzésen vettek részt Gyulán a városban és a járásban tevékenykedő szakszolgálatok parancsno­kai. Előadásokat hallgattak meg a befogadási feladatok­ról, a neutronbomba hatá­sairól és a védekezés mód­jairól. Varga János őrnagy, a polgári védelem gyulai járási törzsparancsnoka hasznosnak és eredményes­nek minősítette az egész na­pos továbbképzést. A versenyautózásról készít filmet Róna Péter rendező és Dobay Sán­dor operatőr. A több, mint kétórás dokumentumfilmben a magyar autósport legjobbjai szerepelnek, és a nézők Ízelítőt kapnak a kül­földi nagy versenyekről is. Felvételeink a Farkasgyepü és Huszá- rokelőpuszta közötti gyorsasági pályán készültek (MTI-fotó, Németh Ferenc felvétele r- KS) A közösség védögyűrűiében □ e szépítsük a dol­got, első hallásra mindnyájunk fülé­ben rosszul cseng a szó: bör­tönviselt. Mindjárt arra gon­dolunk, hogy ha valaki meg­járta a büntetésvégrehajtási intézetek valamelyikét, bizo­nyára meg is érdemelte, mert olyan bűncselekményt köve­tett el, amiért meg kellett fosztani szabadságától. Ha nem is gondoljuk mindig vé­gig, benne van ebben az is, hogy jogrendben élünk, csak az kerülhet rács mögé, aki­nek bűn terheli a lelkiisme­retét. Ám nemcsak ezt — a to­vábbiakat is ajánlatos vé­giggondolni, ha börtönből szabadult emberről van szó. Mi történik vele, ha letöl­tötte büntetését — lerótta tartozását a társadalommal szemben, amelynek törvénye­it megszegte. Nincs tehát sen­kinek joga ahhoz — ha még­oly tisztességésen élte is le a maga mögött hagyott évtize­deket —, hogy a büntetett előéletű embert kirekeesze a társadalomból. Más szóval: meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy a továbbiakban becsületesen dolgozhasson és megéljen. Nem könnyű az átmenet, a visszatérés a „kinti” életbe. Az új Büntető Törvénykönyv részletesen intézkedik arról, hogy bizonyos esetekben el lehet, vagy el kell rendelni a szabadságvesztés büntetés­ből szabadultnak a pártfogó felügyeletet. Ez egyrészt ép­pen arra szolgál, hogy le­gyen aki munkahelyet sze­rez, gondoskodik a munka­hellyel és — nem utolsósor­ban! — a családdal megsza­kadt kapcsolatok helyreállí­tásáról. Ugyanakkor arról is, hogy a szabad élettel újra ismerkedő ember ne térjen vissza korábbi, rossz társasá­gához, esetleg őt a bűn út­jára juttató alkoholhoz. Nagy felelősséget vállal­nak magukra azok, akik vál­lalkoznak a hivatásos és a társadalmi pártfogói munká­ra. Hiszen az emberek nem egyformák — sem a szabad életben, sem a börtönökben. „Kint” vannak, akik a bün­tetés letöltése után munkára jelentkezőket fenntartással fogadják ugyan, de mégis előlegezik nekik a bizalmat: a múltról pedig mindaddig nem esik szó, amíg az új munkatárs becsülettel elvég­zi teendőit. Mások árgus sze­mekkel figyelik a börtönből jött embert — még akkor is, ha tudva tudják, hogy csak egyszeri botlásról, netán gon­datlanságról volt szó. A szabadultaknak mindenkép­pen sokszorosan jól kell dol­gozniuk, s a mindennapi életbe beilleszkedniük, mert nekik bizonyítaniuk kell. Országszerte nyolcvan hi­vatásos pártfogó ellenőrzi a feltételes szabadságra, a pró­baidőre bocsátottakat, a szi­gorított őrizetből ideiglene­sen elbocsátottakat. Nekik számolnak be ezek a börtön­ből jött vagy a szabadság- vesztés letöltésének határán álló emberek szinte minden lépésükről. Sok helyen társa­dalmi pártfogók segítik ezt a nehéz munkát. S van már számos példa rá, hogy tár­sadalmi pártfogóként válla­latok, üzemek munkásközös­ségei jelentkeznek: magukra vállalják a felügyelet orosz­lánrészét, remélve, hogy új, értékes munkatársra talál­nak. Korántsem túlzott a re­mény. A Székesfehérvári Könnyűfémműben számos esetben sikerült már-már el­csüggedt, helyét nem találó embereknek újra munka- és életkedvet adni. Vannak ha­sonló tapasztalatok a Dunai Vasműben, a Csepel Autó­gyárban és más üzemekben is. Szinte mindenütt tudnak példákat sorolni arról, hogy olyan emberek, akik koráb­ban szabadulásuk után újra a bűnözés útjára léptek — most befogadó közösségre ta­láltak, s megállják a helyü­ket a becsületes munkában. Van úgy, hogy a kapcsolat már a szabadulás előtt el­kezdődik. Azok a vállalatok, amelyek bíznak saját kollek­tívájuk emberformáló erejé­ben — a börtönújságban hir­detnek munkásfelvételt, s a jelentkezőket azzal fogad­ják: itt senki nem fogjaszó- vátenni, még csak ismerni sem a múltai. A lényeg: a je­len, a további munka, a helytállás. Még így is akadnak gon­dok, melyekről szólni kell. Nem egyszer éppen az egy­kori rabtársak kiáltják rá a már gyökeret vert dolgozó­társukra: ismerlek Vácról, Sopronkőhidáról! S ettől az egyetlen mondattól össze­omolhat sok hónapos munka minden eredménye. Máskor egy öltözőszekrényből elve­szett ruhadarab, egy nem ta­lált szerszám miatt indul el­lenőrizhetetlen útjára a gya­nú. S noha alaptalannak bi­zonyul, a korábban bünte­tett ember lelkében tüske marad... Sokféleképpen lehet és kell küzdeni a bűnözés éllen. A számos módszer közt helye van az előlegezett bizalom­nak is. Még ennél is többet ér a segítő szó, a jóakarat, a közösség védőgyűrűje. Ak­kor is, ha — természetesen, s éppen azért, mert a „bent- ről” jött emberek sem egy­formák— nem minden eset­ben születik a várt ered­mény. A statisztika szerint a pártfogó felügyelet alatt ál­lóknak mintegy 70 százaléka megmarad a becsület útján. Igaz, ez a szám még az új Btk. életbe lépése előtti idő­ket mutatja, amikor szűkebb körre terjedt ki a pártfogó felügyelet. Társadalmunkban a sza­badságvesztés nem végállo­más. Csak egészen ritka, ki­vételes esetekben lehet az olyanok számára, akik sem­miképpen nem tudnak, mert nem akarnak beilleszkedni a normális közösségi életbe. Igen sok múlik a társadal­mon. Például, hogy: bejus­sanak lehetőleg azonnal mun­kásszállásra, ha nincs vagy nem fogadja vissza őket a családjuk. Legyenek józan életű társak körülöttük, akik megismertetik őket a szóra­kozások, időtöltések neme­sebb fajtáival —, hogy ne csak a kocsmai környezet je­lentse a szabad idő eltölté­sét. O törvény lehetővé teszi a rehabilitá­___ ciót az egykor bűn­c selekményt elkövetett em­bernek, ha a későbbiekben beilleszkedett a becsületes emberek társadalmába. A közösség védelmező gyűrűjé­re nagy szükség van ahhoz, hogy elsősorban önmagában rehabilitálódjék, törölje el ballépésének emlékét is az egykori megtévedt vagy akár tudatosan bűnt elkövetett ember. A társadalomnak minden tagjára szüksége van. Senkiről nem szabad eleve lemondani, amíg van rá remény, hogy visszatér a be­csület útjára és meg is ma­rad rajta. Várkonyi Endre

Next

/
Thumbnails
Contents