Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-29 / 279. szám
1979. november 29., csütörtök 0 Tanácsülésről jelentjük Mezőhegyes Tegnap, november 28-án délután ülést tartott Mezőhegyes nagyközség Tanácsa. Ezen az ülésen a nagyközség tanácstagjai tájékoztató jelentést hallgattak meg a végrehajtó bizottság ez évi működéséről. A jelentés részleteiben foglalkozott a gyermekintézmények fejlesztésével, a lakásépítésekkel és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésével. A tanácsülés ezt követően tárgyalt a nagyközségben élő munkások élet- és munkakörülményeiről. Mezőhegyesen az állami gazdaságban, a cukorgyárban, a vasipari szövetkezetben, a kendergyárban és a MÁV-nál csaknem 3 ezer munkás dolgozik ösz- szesen. Közülük kétezer a helyi lakos. A nagyközségmunkásainak jövedelme az utóbbi hat évben jelentősen növekedett, amiben többek között szerepet játszik az, hogy az üzemek kihasználták a bérfejlesztés minden lehetőségét, ezen túl pedig az időközben bevezetett műszakpótlék, és a jól képzett szakemberek viszonylagosan magas aránya is kedvezően hatott a jövedelmek alakulására. Valamennyi vizsgált gazdasági egység sokat áldozott egyébként is dolgozói élet- és munkakörülményeinek javítására. Ebben élen jár az állami gazdaság, a cukorgyár és a MÁV, de jelentős összegeket költ a kendergyár is a munkások lakásgondjainak megoldására. A vitát követően a mező- hegyesi Nagyközségi Tanács befejezésül elfogadta a tanács, illetve a végrehajtó bizottság 1980-as munkatervét. K. E. P. Közétkeztetés és áruellátás Tegnap, november 28-án a mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság ülést tartott Magyarbánhegyesen. Timár Benedek, a NEB elnöke beszámolt az ellenőrzések tapasztalatairól. A népi ellenőrök a közelmúltban fejezték be a járásban a közétkeztetés utóvizsgálatát. Megállapították, hogy az alapvizsgálat óta a medgyesegyházi ÁFÉSZ mindkét vendéglőjében jobb az ellátás, mint korábban volt. A NEB javaslatait megvalósították. A medgyesbod- zási vendéglőben azonban az előfizetéses ételek nyersanyagnormáit nem tartották be, s a fogyasztókat megkárosították. Emiatt a NEB szabálysértési feljelentést tett. A mezőkovácsházi vendéglőben bejelentés alapján indult meg a vizsgálat. A népi ellenőrök azonban nem állapítottak meg visszaélést, s így a bejelentés alaptalannak bizonyult. Értékelték a nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatot is. Az ellenőrzés több munkaügyi vonatkozású hiányosságot észlelt. A NEB ajánlás jellegű javaslatokat tett az üzemeknek. Az ezekre érkezett tájékoztatások konkrét intézkedésekről tanúskodnak. A mezőkovácsházi CITÉV gazdasági vezetői a szakszervezeti bizottsággal együttműködve szociális tervet dolgoztak ki a népi ellenőrök javaslata alapján. A bizottság ülésén Nagy károly NEB-tag tájékoztatást adott a járás lakosságának áruellátásáról, majd Bencsik László, a BARTÖV igazgatója beszámolt a népi ellenőröknek az üzem munkájáról. Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága A Pedagógusok Szakszervezetének Békés megyei Bizottsága tegnap, november 28-án kibővített ülést tartott, melyen dr. Szűcs Alajosné, megyei titkár időszerű kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta egyebek közt, hogy a központi vezetőség elnökségének a határozata alapján a munkahelyi bizottságok választása 1980. áprilisában, a területi alapszerveké májusban, a megyei bizottságé pedig júniusban lesz. A továbbiakban ismertette a szakszervezeti választásokkal kapcsolatos tartalmi és szervezeti változásokat. A területi alapszervezeteknél (a járási, a városi és a nagyközségi bizottságok mellett) létrehozzák a bizalmi testületeket, amelyek mindenfajta szak- szervezeti jogosultság gyakorlását végzik majd. A választások után, ahol indokolt, résztaggyűlések lesznek, hogy ne legyen akadálya az oktatói-nevelő munkának. > közlekedés színvonalának javításáért Szinte valamennyiünket érdeklő témában ültek össze tegnap, november 28-án két főközlekedési ágazat képviselői a Volán 8. sz. Vállalatnál. A MÁV Szegedi Igazgatóság és a területileg érdekelt Volán vállalatok személyforgalmi vezetői, a MÁV Vezérigazgatóság és a Volán Tröszt képviselői a két ágazat közötti, a személyszállítást érintő aktuális témákat tárgyalták meg. A MÁV Vezérigazgatóság képviseletében Vaskor István személyszállítási osztályvezető, a Volán Tröszttől Vajda Miklós személyforgalmi főosztályvezető vett részt a megbeszélésen. A munkaértekezlet résztvevői az 1980-ban teendő intézkedéseket beszélték meg. különös tekintettel az eszközök jobb kihasználására, a komplex személyszállítás szélesítésére, és a közlekedés kulturáltságának javítására. A szakemberek javasolták, hogy területi vizsgálat döntse el, hol szükséges szűkíteni, illetve megszüntetni a párhuzamos közlekedést úgy, hogy az eljutási lehetőség népgazdasági szinten legjobb legyen, és az utasok igényeit is kielégítse. A szakemberek területüknek megfelelő javaslatot tettek a fentiek mielőbbi megoldására. B. V. Elítélték a korrupt beuzinkutasokat Pont került a benzinkutasok bűnperének végére: szerdán ítéletet hirdetett a Legfelsőbb Bíróság Básti Sándor tmk-csoportvezető-laka- tos és nyolcvan társa ügyében. Az ügy szereplői, a társadalmi tulajdon rendszeres megkárosítói, egy kivételével, az Interag RT dolgozói — karbantartó-szerelők, töltőállomás-vezetők és benzinkútkezelők — voltak: 1 millió 470 ezer forint kárt okoztak. A Fővárosi Bíróság — amely négy hónapig tárgyalta az ügyet — megállapította, hogy a forgalom növekedésével folyamatosan üzem■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Ma anyagtöbblet halmozódott fel az állomások tartályaiban, s ennek ellenértékét a bűnügy szereplői megtartották maguknak. A szerelők visszaállították a kútfejek számláló szerkezeteit, az így kiszolgáltatott üzemanyagokért kapott pénzt a kútnál dolgozók a napi bevételből kiemelték, s elosztották maguk, valamint a szerelők között. A visszaélések mind nagyobb méreteket öltöttek, s rendszeresen ismétlődtek. A büntető tanács elnöke az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta: a bűncselekmény társadalmi veszélyességét jelzi a korrupt összefonódottság, valamint az, hogy cselekedetüket hosszabb ideig, huszonhat — budapesti és vidéki — kútnál követték el, s nyolcvan embert vontak be abba. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Tanácsa nagyrészt helyben hagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét. Básti Sándort négyévi és kéthónapi, Kiss Lajos és Maráti János szerelőket háromévi szabadság- vesztésre ítélte. A többieket hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra, pénzbüntetésre, valamint a közügyektől való eltiltásra ítélte a bíróság, s kötelezte a vádlottakat a kár egy részének megtérítésére. I Gépkocsinyereményj betétkönyv sorsolás : Szerdán a MÉM Kossuth Lajos téri művelődési termében megkezdődött a gép- kocsi-nyereménybetétköny- vek IV. negyedévi, idei utolsó sorsolása, amelyen 'több, mint ezer személyautó talál gazdára. A húzás első napján a Budapesten váltott ötezer és tízezer forintos betétkönyvekre 383 nyere. ményautó jut. Csütörtökön a vidéken váltott betétköny- veji között 626 gépkocsit A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat üvegbá- { zaiból a téli hónapokban is több tízezer szál vágott virág • kerül az üzletekbe. Ezekből a világokból ügyes kezű lányok j sorsolnak ki. és asszonyok különféle kompozíciókat állítanak össze a vi- j A kétnapos húzás összesí- rágboltokban { tett eredményét pénteken teFotó: Veress Erzsi S szik közzé. Ki tud többet Lengyelurszágról? Ebben az évben a KIOSZ országos vezetőségének határozata alapján a Békés megyei titkárság is meghirdette a Ki tud többet Lengyelországról? című vetélkedőt. Az alapszervezetek legjobbjai november 24-én mérték össze tudásukat a KIOSZ békéscsabai tanácskozó- termében. A megyei döntőn 10 csapat indult 30 taggal, akik alapos felkészülésről tettek tanúbizonyságot. Két és fél órás játék után dőlt el, hogy az első helyet a békéscsabai szervezet kollektívája szerezte meg, másodikok az orosházi kisiparosok lettek, míg a harmadik helyen a békési körzet csapata végzett. A nyertesek oklevelet és értékes lengyel népművészeti ajándékot kaptak. A győztes csapat pedig részt vesz az 1980. január 19-i országos döntőn. TIT-csoport alakult Bélmegyeren Az elmúlt héten TIT helyi csoport alakult Bélmegyeren. Nagy esemény ez egy kis község ismeretterjesztésében. A békési városkörnyéki községek, de a megyei községek közül is első eset, hogy ilyen kis lélekszámú helyen TIT- csoportot alakíthattak. A községben 14 TIT-tag van, ez pedig az itt élő értelmiségiek egyharmada. A párttitkár megnyitó szavai után rövid beszámoló hangzott el az ismeretterjesztés eddig elért eredményeiről, a csoport működésének fontosságáról, melyet Gyumbier Ferencné, a szervezet városi titkára mondott el. Az alakuló esten részt vett és előadást tartott Szel- jak György, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, a TIT, illetve az értelmiség helye és szerepe a közművelődésben címmel. Munkaerőhiány vagy teljesítményhiány unkaügyek iránt érdeklődő újságolvasó manapság köny- nyen zavarba jöhet: mi okozza a nagyobb gondot? A munkaerőhiány, vagy a teljesítményhiány? Olvas arról, hogy például a szolgáltató- iparban vagy háromszázezer ember hiányzik, s a szolgáltatások minősége ezért is olyan, amilyen; olvas arról, hogy nincs elég kovács, öntő, forgácsoló, hegesztő, gép- és vasszerkezeti lakatos, tetőfedő és ács, hogy a segédmunkásokról ne is beszéljünk. Olvas arról, hogy a könnyűiparban változatlanul súlyos gondokat okoz az általános munkaerőhiány. Más alkalommal — de ugyanazokban az újságokban — arról olvas, hogy nálunk nem a munkaerőhiány,* hanem elsősorban a teljesítményhiány jelenti az egyik legsürgősebben megoldandó gazdasági feladatot. Akkor most hogy is vagyunk? — kérdi az újságolvasó, s megismétli magában az imént jelzett dilemmát: munkaerő-, vagy teljesítményhiány? Jó kérdés! S ha megpróbálunk válaszolni, akkor mindenképpen régebbről kell kezdeni. Visszatekintve arra a — nem is olyan rég volt .— időre, amikor szinte kizárólag a munkaerőhiány rémisztgetett bennünket, bár jól tudtuk: e munkaerőhiány inkább csak látszólagos. S méginkább, hogy jobbára csak a gyárkapukon belül létezik. Ebből az is következik, hogy a munkaerőhiány a vállalatok lehetetlen — munkaerőt pazarló — gazdálkodási módszereire vezethető vissza. Ez volt a legegyszerűbb ítélet, de mert a racionálisabb vállalati munkaerő-gazdálkodást nem sikerült kikényszeríteni az agi- tációs módszerekkel, egy idő után a szakembereknek is el kellett gondolkodniuk azon, hogy vajon mi az oka az efféle vállalati magatartásnak? Nem túl hosszú vizsgálódások eredményeként arra a megállapításra jutottak, hogy a vállalatok jószerével kénytelenek pazarló munkaerőgazdálkodást folytatni. Kényszeríti őket erre a gazdasági szabályozás, s mindenekelőtt a bérszabályozás: az átlagbérrendszer. A sok előnnyel járó átlagbér-szabályozásnak ugyanis volt egy kivédhetetlen hátránya: kifejezetten a pazarló munkaerő-gazdálkodásra ösztönzött. Másképpen fogalmazva: hogy egy vállalatnál a legjobban dolgozókat, a legtehetségesebb embereket valamennyire is megfizethessék, ahhoz — éppen a bérszínvonal tartása érdekében — jó néhány hasznavehetetlen embert is tartani kellett. Olyanokat, akik alig-alig járultak hozzá a vállalati teljesítmény növeléséhez. Továbbá: a gazdasági szabályozók számlájára írandó, hogy a vállalatok elsősorban — anyagilag is — a növekedésben voltak érdekeltek. Minél nagyobbak, minél több embert foglalkoztatnak, annál magasabb kategóriába sorolandók, annál kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülnek. Ez pedig egyértelmű ösztönzés volt a növekedés mindenáron való erőltetésére. S a vállalati nagyság első számú ismérve — még ma is—, hogy hány ember dolgozik a szóban forgó vállalatnál. Tegyük ehhez még hozzá azt is, hogy a vállalati nyereségnövelése a legkevésbé függött a jó minőségű, a piacon is könnyen és jó áron értékesíthető termékek gyártásától, s akkor nagyjából kikerekedik a kép: miközben a szabályozók sok mindenre vigyáztak, egy — nagyon lényeges, gazdasági fejlődésünk szempontjából sorsdöntő — dologról megfeledkeztek. Nevezetesen: a teljesítmények fokozásáról. E megállapítás kapcsán kanyarodjunk vissza a már említett átlagbérszabályozáshoz. Oka nyilvánvaló és logikus: minden lehetséges módszerrel fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap közötti egyensúlyt. Ellenkező esetben mi sem kerülhetjük ki az infláció veszélyeit. Ám miközben éberen vigyáztuk a pénzügyi inflációt, megfeledkeztünk a teljesítményinflációról; a végzett munka értékének devalvációjáról. A gazdasági szabályozók január elsejétől érvényes módosításának kidolgozói — úgy tűnik —, levonták az eddigi tanulságokat, és minden eddiginél szorosabb kapcsolatot kívánnak megteremteni a teljesítmények és a végzett munkáért járó fizetség között. Hogy törekvésük milyen sikerrel járt, az majd elválik, ehhez idő kell. Visszatérve az alapkérdéshez: munkaerőhiány, vagy teljesítményhiány? A válasz nem „vagy-vagy”, hanem „isis” ... Bizonyos — és a bevezetőben vázlatosan jelzett — munkakörökben, gazdasági területeken a munkaerő- hiány jelent súlyos gondokat, de — a szervezettség mai színvonalán — a teljesítményhiány sokkal általánosabb jelenség. Még akkor is, há a többlettermelés évek óta a termelékenység növekedéséből származik. Mert ha a termelékenység növekedését jelző számok mellé odaírjuk a műszakkihasználás, vagy a munkaidő-kihasználás jelzőszámait, akkor csak arra a következtetésre juthatunk, hogy minden eddigi termelékenységnöveléshez viszonylag könnyűszerrel juthattunk el. Vagyis, hogy a teljesítmények lehetséges növelésében még rendkívül nagy tartalékok rejlenek. Még a munkaerőhiányos területeken is. Ám e tartalékok kiaknázásához megfelelő — és elsősorban anyagi eszközökkel operáló — ösztönzés szükségeltetik. bérszabályozás mostani módosítása ebből az alapállásból indult el, és remélhetően jótékony hatással lesz a teljesítmények növelésére. Vértes Csaba n kulturált szórakoztatásért Az egy esztendeje működő művelődési ház igazgatói munkaközösség tegnap, szerdán délelőtt, a békéscsabai „Építők” Művelődési Házában tartotta meg ez évi utolsó értekezletét. A testület ez" alkalommal a szórakozás- szórakoztatás és a közművelődés kapcsolatát, a művelődési intézmények szórakoztatási tevékenységének gondjait, feladatait vitatta meg. Az értekezleten Csepelényiné, Fekete Mária, a városi tanács közművelődési csoport- vezetője és Matyuc Gyula, az Országos Szórakoztatózenei ZT 'Ar,r\r\-r\ 4- tv*» Ír i -fcácf _ vezetője mondott elemző-értékelő vitaindítót. A munka- közösség megállapítása szerint a közművelődésnek egyik igen fontos feladata az is, hogy a lakosság, ezen belül is a különböző szociológiai rétegek kulturált, az igényeket mindinkább kielégítő szórakozási alkalmat biztosítsanak. Mindezt természetesen úgy szervezve és rendezve, hogy a gazdaságossági szempontokat Is figyelembe vegyék. Az igazgatói munkaközösség végezetül a következő évi munkatervét fogadta el.
