Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-29 / 279. szám

1979. november 29., csütörtök 0 Tanácsülésről jelentjük Mezőhegyes Tegnap, november 28-án délután ülést tartott Mező­hegyes nagyközség Tanácsa. Ezen az ülésen a nagyköz­ség tanácstagjai tájékoztató jelentést hallgattak meg a végrehajtó bizottság ez évi működéséről. A jelentés rész­leteiben foglalkozott a gyer­mekintézmények fejlesztésé­vel, a lakásépítésekkel és a lakossági szolgáltatások szín­vonalának emelésével. A tanácsülés ezt követően tárgyalt a nagyközségben élő munkások élet- és munkakö­rülményeiről. Mezőhegyesen az állami gazdaságban, a cu­korgyárban, a vasipari szö­vetkezetben, a kendergyár­ban és a MÁV-nál csaknem 3 ezer munkás dolgozik ösz- szesen. Közülük kétezer a helyi lakos. A nagyközség­munkásainak jövedelme az utóbbi hat évben jelentősen növekedett, amiben többek között szerepet játszik az, hogy az üzemek kihasználták a bérfejlesztés minden lehe­tőségét, ezen túl pedig az időközben bevezetett mű­szakpótlék, és a jól képzett szakemberek viszonylagosan magas aránya is kedvezően hatott a jövedelmek alakulá­sára. Valamennyi vizsgált gaz­dasági egység sokat áldozott egyébként is dolgozói élet- és munkakörülményeinek ja­vítására. Ebben élen jár az állami gazdaság, a cukor­gyár és a MÁV, de jelentős összegeket költ a kendergyár is a munkások lakásgondjai­nak megoldására. A vitát követően a mező- hegyesi Nagyközségi Tanács befejezésül elfogadta a ta­nács, illetve a végrehajtó bi­zottság 1980-as munkatervét. K. E. P. Közétkeztetés és áruellátás Tegnap, november 28-án a mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság ülést tartott Magyarbánhegyesen. Timár Benedek, a NEB el­nöke beszámolt az ellenőrzé­sek tapasztalatairól. A népi ellenőrök a közel­múltban fejezték be a járás­ban a közétkeztetés utóvizs­gálatát. Megállapították, hogy az alapvizsgálat óta a medgyesegyházi ÁFÉSZ mindkét vendéglőjében jobb az ellátás, mint korábban volt. A NEB javaslatait meg­valósították. A medgyesbod- zási vendéglőben azonban az előfizetéses ételek nyers­anyagnormáit nem tartották be, s a fogyasztókat megká­rosították. Emiatt a NEB szabálysértési feljelentést tett. A mezőkovácsházi ven­déglőben bejelentés alapján indult meg a vizsgálat. A népi ellenőrök azonban nem állapítottak meg visszaélést, s így a bejelentés alaptalan­nak bizonyult. Értékelték a nőpolitikái határozat végre­hajtásával kapcsolatos vizs­gálatot is. Az ellenőrzés több munkaügyi vonatkozású hiá­nyosságot észlelt. A NEB ajánlás jellegű javaslatokat tett az üzemeknek. Az ezek­re érkezett tájékoztatások konkrét intézkedésekről tanúskodnak. A mezőkovács­házi CITÉV gazdasági veze­tői a szakszervezeti bizott­sággal együttműködve szo­ciális tervet dolgoztak ki a népi ellenőrök javaslata alapján. A bizottság ülésén Nagy károly NEB-tag tájékozta­tást adott a járás lakosságá­nak áruellátásáról, majd Bencsik László, a BARTÖV igazgatója beszámolt a népi ellenőröknek az üzem mun­kájáról. Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága A Pedagógusok Szakszer­vezetének Békés megyei Bi­zottsága tegnap, november 28-án kibővített ülést tartott, melyen dr. Szűcs Alajosné, megyei titkár időszerű kér­désekről tájékoztatta a meg­jelenteket. Elmondta egye­bek közt, hogy a központi vezetőség elnökségének a határozata alapján a mun­kahelyi bizottságok választá­sa 1980. áprilisában, a terü­leti alapszerveké májusban, a megyei bizottságé pedig júniusban lesz. A továbbiak­ban ismertette a szakszerve­zeti választásokkal kapcso­latos tartalmi és szervezeti változásokat. A területi alap­szervezeteknél (a járási, a városi és a nagyközségi bi­zottságok mellett) létrehoz­zák a bizalmi testületeket, amelyek mindenfajta szak- szervezeti jogosultság gya­korlását végzik majd. A vá­lasztások után, ahol indo­kolt, résztaggyűlések lesznek, hogy ne legyen akadálya az oktatói-nevelő munkának. > közlekedés színvonalának javításáért Szinte valamennyiünket ér­deklő témában ültek össze tegnap, november 28-án két főközlekedési ágazat képvi­selői a Volán 8. sz. Vállalat­nál. A MÁV Szegedi Igazga­tóság és a területileg érde­kelt Volán vállalatok sze­mélyforgalmi vezetői, a MÁV Vezérigazgatóság és a Volán Tröszt képviselői a két ága­zat közötti, a személyszállí­tást érintő aktuális témákat tárgyalták meg. A MÁV Ve­zérigazgatóság képviseletében Vaskor István személyszállí­tási osztályvezető, a Volán Tröszttől Vajda Miklós sze­mélyforgalmi főosztályvezető vett részt a megbeszélésen. A munkaértekezlet részt­vevői az 1980-ban teendő in­tézkedéseket beszélték meg. különös tekintettel az eszkö­zök jobb kihasználására, a komplex személyszállítás szé­lesítésére, és a közlekedés kulturáltságának javítására. A szakemberek javasolták, hogy területi vizsgálat dönt­se el, hol szükséges szűkíte­ni, illetve megszüntetni a párhuzamos közlekedést úgy, hogy az eljutási lehetőség népgazdasági szinten legjobb legyen, és az utasok igényeit is kielégítse. A szakemberek területüknek megfelelő ja­vaslatot tettek a fentiek mi­előbbi megoldására. B. V. Elítélték a korrupt beuzinkutasokat Pont került a benzinkuta­sok bűnperének végére: szer­dán ítéletet hirdetett a Leg­felsőbb Bíróság Básti Sán­dor tmk-csoportvezető-laka- tos és nyolcvan társa ügyé­ben. Az ügy szereplői, a tár­sadalmi tulajdon rendszeres megkárosítói, egy kivételé­vel, az Interag RT dolgozói — karbantartó-szerelők, töl­tőállomás-vezetők és benzin­kútkezelők — voltak: 1 mil­lió 470 ezer forint kárt okoz­tak. A Fővárosi Bíróság — amely négy hónapig tárgyal­ta az ügyet — megállapítot­ta, hogy a forgalom növeke­désével folyamatosan üzem­■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Ma anyagtöbblet halmozódott fel az állomások tartályaiban, s ennek ellenértékét a bűnügy szereplői megtartották ma­guknak. A szerelők visszaállították a kútfejek számláló szerke­zeteit, az így kiszolgáltatott üzemanyagokért kapott pénzt a kútnál dolgozók a napi be­vételből kiemelték, s elosz­tották maguk, valamint a sze­relők között. A visszaélések mind nagyobb méreteket öl­töttek, s rendszeresen ismét­lődtek. A büntető tanács elnöke az ítélet kihirdetésekor hangsú­lyozta: a bűncselekmény tár­sadalmi veszélyességét jelzi a korrupt összefonódottság, va­lamint az, hogy cselekedetü­ket hosszabb ideig, huszon­hat — budapesti és vidéki — kútnál követték el, s nyolc­van embert vontak be abba. A Legfelsőbb Bíróság Bün­tető Tanácsa nagyrészt hely­ben hagyta a Fővárosi Bíró­ság ítéletét. Básti Sándort négyévi és kéthónapi, Kiss Lajos és Maráti János szere­lőket háromévi szabadság- vesztésre ítélte. A többieket hosszabb-rövidebb ideig tar­tó szabadságvesztésre, va­gyonelkobzásra, pénzbünte­tésre, valamint a közügyek­től való eltiltásra ítélte a bí­róság, s kötelezte a vádlot­takat a kár egy részének megtérítésére. I Gépkocsinyeremény­j betétkönyv sorsolás : Szerdán a MÉM Kossuth Lajos téri művelődési ter­mében megkezdődött a gép- kocsi-nyereménybetétköny- vek IV. negyedévi, idei utol­só sorsolása, amelyen 'több, mint ezer személyautó talál gazdára. A húzás első nap­ján a Budapesten váltott ötezer és tízezer forintos be­tétkönyvekre 383 nyere. ményautó jut. Csütörtökön a vidéken váltott betétköny- veji között 626 gépkocsit A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat üvegbá- { zaiból a téli hónapokban is több tízezer szál vágott virág • kerül az üzletekbe. Ezekből a világokból ügyes kezű lányok j sorsolnak ki. és asszonyok különféle kompozíciókat állítanak össze a vi- j A kétnapos húzás összesí- rágboltokban { tett eredményét pénteken te­Fotó: Veress Erzsi S szik közzé. Ki tud többet Lengyelurszágról? Ebben az évben a KIOSZ országos vezetőségének ha­tározata alapján a Békés megyei titkárság is meghir­dette a Ki tud többet Len­gyelországról? című vetélke­dőt. Az alapszervezetek leg­jobbjai november 24-én mér­ték össze tudásukat a KI­OSZ békéscsabai tanácskozó- termében. A megyei döntőn 10 csapat indult 30 taggal, akik alapos felkészülésről tettek tanúbi­zonyságot. Két és fél órás játék után dőlt el, hogy az első helyet a békéscsabai szervezet kollektívája szerez­te meg, másodikok az oros­házi kisiparosok lettek, míg a harmadik helyen a békési körzet csapata végzett. A nyertesek oklevelet és érté­kes lengyel népművészeti ajándékot kaptak. A győztes csapat pedig részt vesz az 1980. január 19-i országos döntőn. TIT-csoport alakult Bélmegyeren Az elmúlt héten TIT helyi csoport alakult Bélmegyeren. Nagy esemény ez egy kis község ismeretterjesztésében. A békési városkörnyéki köz­ségek, de a megyei községek közül is első eset, hogy ilyen kis lélekszámú helyen TIT- csoportot alakíthattak. A községben 14 TIT-tag van, ez pedig az itt élő értelmisé­giek egyharmada. A párttitkár megnyitó sza­vai után rövid beszámoló hangzott el az ismeretter­jesztés eddig elért eredmé­nyeiről, a csoport működésé­nek fontosságáról, melyet Gyumbier Ferencné, a szer­vezet városi titkára mondott el. Az alakuló esten részt vett és előadást tartott Szel- jak György, az MSZMP me­gyei bizottságának osztályve­zető-helyettese, a TIT, illet­ve az értelmiség helye és szerepe a közművelődésben címmel. Munkaerőhiány vagy teljesítményhiány unkaügyek iránt ér­deklődő újságolva­só manapság köny- nyen zavarba jöhet: mi okoz­za a nagyobb gondot? A munkaerőhiány, vagy a tel­jesítményhiány? Olvas arról, hogy például a szolgáltató- iparban vagy háromszázezer ember hiányzik, s a szolgál­tatások minősége ezért is olyan, amilyen; olvas arról, hogy nincs elég kovács, ön­tő, forgácsoló, hegesztő, gép- és vasszerkezeti lakatos, te­tőfedő és ács, hogy a segéd­munkásokról ne is beszél­jünk. Olvas arról, hogy a könnyűiparban változatlanul súlyos gondokat okoz az ál­talános munkaerőhiány. Más alkalommal — de ugyan­azokban az újságokban — arról olvas, hogy nálunk nem a munkaerőhiány,* hanem el­sősorban a teljesítményhiány jelenti az egyik legsürgőseb­ben megoldandó gazdasági feladatot. Akkor most hogy is va­gyunk? — kérdi az újságol­vasó, s megismétli magában az imént jelzett dilemmát: munkaerő-, vagy teljesít­ményhiány? Jó kérdés! S ha megpró­bálunk válaszolni, akkor mindenképpen régebbről kell kezdeni. Visszatekintve arra a — nem is olyan rég volt .— időre, amikor szinte kizá­rólag a munkaerőhiány ré­misztgetett bennünket, bár jól tudtuk: e munkaerőhiány inkább csak látszólagos. S méginkább, hogy jobbára csak a gyárkapukon belül létezik. Ebből az is követke­zik, hogy a munkaerőhiány a vállalatok lehetetlen — munkaerőt pazarló — gaz­dálkodási módszereire vezet­hető vissza. Ez volt a leg­egyszerűbb ítélet, de mert a racionálisabb vállalati mun­kaerő-gazdálkodást nem si­került kikényszeríteni az agi- tációs módszerekkel, egy idő után a szakembereknek is el kellett gondolkodniuk azon, hogy vajon mi az oka az ef­féle vállalati magatartásnak? Nem túl hosszú vizsgálódá­sok eredményeként arra a megállapításra jutottak, hogy a vállalatok jószerével kény­telenek pazarló munkaerő­gazdálkodást folytatni. Kény­szeríti őket erre a gazdasági szabályozás, s mindenekelőtt a bérszabályozás: az átlag­bérrendszer. A sok előnnyel járó átlagbér-szabályozás­nak ugyanis volt egy kivéd­hetetlen hátránya: kifejezet­ten a pazarló munkaerő-gaz­dálkodásra ösztönzött. Más­képpen fogalmazva: hogy egy vállalatnál a legjobban dolgozókat, a legtehetsége­sebb embereket valamennyi­re is megfizethessék, ahhoz — éppen a bérszínvonal tar­tása érdekében — jó néhány hasznavehetetlen embert is tartani kellett. Olyanokat, akik alig-alig járultak hozzá a vállalati teljesítmény növe­léséhez. Továbbá: a gazdasági sza­bályozók számlájára írandó, hogy a vállalatok elsősorban — anyagilag is — a növeke­désben voltak érdekeltek. Mi­nél nagyobbak, minél több embert foglalkoztatnak, an­nál magasabb kategóriába sorolandók, annál kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülnek. Ez pedig egyértelmű ösztön­zés volt a növekedés min­denáron való erőltetésére. S a vállalati nagyság első szá­mú ismérve — még ma is—, hogy hány ember dolgozik a szóban forgó vállalatnál. Te­gyük ehhez még hozzá azt is, hogy a vállalati nyereségnö­velése a legkevésbé függött a jó minőségű, a piacon is könnyen és jó áron értéke­síthető termékek gyártásá­tól, s akkor nagyjából kike­rekedik a kép: miközben a szabályozók sok mindenre vi­gyáztak, egy — nagyon lé­nyeges, gazdasági fejlődésünk szempontjából sorsdöntő — dologról megfeledkeztek. Ne­vezetesen: a teljesítmények fokozásáról. E megállapítás kapcsán ka­nyarodjunk vissza a már em­lített átlagbérszabályozáshoz. Oka nyilvánvaló és logikus: minden lehetséges módszer­rel fenn kell tartani a vá­sárlóerő és az árualap kö­zötti egyensúlyt. Ellenkező esetben mi sem kerülhetjük ki az infláció veszélyeit. Ám miközben éberen vigyáztuk a pénzügyi inflációt, megfe­ledkeztünk a teljesítmény­inflációról; a végzett munka értékének devalvációjáról. A gazdasági szabályozók janu­ár elsejétől érvényes módo­sításának kidolgozói — úgy tűnik —, levonták az eddigi tanulságokat, és minden ed­diginél szorosabb kapcsola­tot kívánnak megteremteni a teljesítmények és a végzett munkáért járó fizetség kö­zött. Hogy törekvésük milyen sikerrel járt, az majd elvá­lik, ehhez idő kell. Visszatérve az alapkérdés­hez: munkaerőhiány, vagy teljesítményhiány? A válasz nem „vagy-vagy”, hanem „is­is” ... Bizonyos — és a be­vezetőben vázlatosan jelzett — munkakörökben, gazdasá­gi területeken a munkaerő- hiány jelent súlyos gondokat, de — a szervezettség mai színvonalán — a teljesít­ményhiány sokkal általáno­sabb jelenség. Még akkor is, há a többlettermelés évek óta a termelékenység növe­kedéséből származik. Mert ha a termelékenység növekedé­sét jelző számok mellé oda­írjuk a műszakkihasználás, vagy a munkaidő-kihasználás jelzőszámait, akkor csak ar­ra a következtetésre jutha­tunk, hogy minden eddigi termelékenységnöveléshez vi­szonylag könnyűszerrel jut­hattunk el. Vagyis, hogy a teljesítmények lehetséges nö­velésében még rendkívül nagy tartalékok rejlenek. Még a munkaerőhiányos te­rületeken is. Ám e tartalé­kok kiaknázásához megfele­lő — és elsősorban anyagi eszközökkel operáló — ösz­tönzés szükségeltetik. bérszabályozás mos­tani módosítása eb­ből az alapállás­ból indult el, és remélhetően jótékony hatással lesz a tel­jesítmények növelésére. Vértes Csaba n kulturált szórakoztatásért Az egy esztendeje működő művelődési ház igazgatói munkaközösség tegnap, szer­dán délelőtt, a békéscsabai „Építők” Művelődési Házá­ban tartotta meg ez évi utol­só értekezletét. A testület ez" alkalommal a szórakozás- szórakoztatás és a közműve­lődés kapcsolatát, a művelő­dési intézmények szórakozta­tási tevékenységének gondja­it, feladatait vitatta meg. Az értekezleten Csepelényiné, Fekete Mária, a városi ta­nács közművelődési csoport- vezetője és Matyuc Gyula, az Országos Szórakoztatózenei ZT 'Ar,r\r\-r\ 4- tv*» Ír i -fcácf _ vezetője mondott elemző-ér­tékelő vitaindítót. A munka- közösség megállapítása sze­rint a közművelődésnek egyik igen fontos feladata az is, hogy a lakosság, ezen be­lül is a különböző szocioló­giai rétegek kulturált, az igényeket mindinkább kielé­gítő szórakozási alkalmat biztosítsanak. Mindezt ter­mészetesen úgy szervezve és rendezve, hogy a gazdasá­gossági szempontokat Is fi­gyelembe vegyék. Az igazgatói munkaközös­ség végezetül a következő évi munkatervét fogadta el.

Next

/
Thumbnails
Contents