Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
1979. november 28., szerda Termékkiállítás csinál kedvet a sarkadi fiataloknak a tex- tiles szakmához a BÉKÖT új telephelyének modern szociá- lis létesítményében. A több tucatnyi, általuk gyártott termé- kékből rendezett kiállítást inézményesen is megtekintik a község diákjai, valamint az érdeklődő dolgozók Fotó: Gál Edit jj A cigánylakosság életkörülményeinek javításáért A megyében épülő 9500 cigánylakos életkörülményeinek javítása nem szűkít- - hető a' lakáskérdés megoldására. A rendszeres munkavállalás éppúgy idetartozó feladat, mint a kulturálódás. Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront békéscsabai városi székházában a megyei cigányügyi koordinációs bizottság aktívaértekezletén is erről tanácskoztak. Az általános tájékoztató után a cigányság képviselői, köztük segédmunkások, közéleti emberek mondták el véleményüket. A legfontosabb kérdés az állandó munkaviszony, a gyermekek iskoláztatása. A társadalmi együttélés kérdésében pedig az igény felkeltése a döntő. A hozzászólások azt is tükrözték, hogy a megítélés még nem mindig egységes a munkahelyek, intézmények részéről. A tanácskozáson a cigányügyi koordinációs bizottság mellett tevékenykedő^ aktívák vettek részt a megye minden területéről. linkét a Vérfürdő fejlesztéséről. Közismert, hogy Gyula lakossága mennyire szívügyének tekinti településének fejlődését. A város vezetői széles fórumot biztosítanak az ezzel kapcsolatos véleménycserének. Most ismét egy fontos, az egész város lakosságát érintő téma megvitatására került sor tegnap, kedden a vízművek székházában. Ezúttal a Várfürdő fejlesztése volt a napirend. Szóba került a Csigákertnek a fürdőhöz való kapcsolása, valamint a már korábban felmerült kisökörjárási fürdő kettős ütemének megvalósítása. Olyan javaslat is elhangzott, hogy még szélesebb körben tájékoztassák a lakosságot a jelenlegi elképzelésekről. Ismét érettségi tárgy lesz a történelem A középiskolákban 1981- től ismét érettségi tárgy lesz a történelem, erről intézkedett az oktatási miniszter. A jelenlegi negyedikesek számára még a korábbi jogszabály érvényes, ők tehát választhatják érettségi tárgyként a történelmet, a mostani harmadikosok — és az alsóbb évesek — számára azonban megszűnt ez a lehetőség. A bevezetés 1981. évi határideje éppen azt a célt szolgálja, hogy azoknak a diákoknak is módjuk légyen kellően felkészülni, akik eddig netán „könnyebben” vették e tárgy tanulását. A miniszteri utasítás értelmében tehát 1981-től a gimnazistáknak magyar nyelv és irodalomból — a nemzetiségi gimnáziumokban a nemzetiségi nyelv és irodalomból- is —, valamint történelemből és matematikából kell érettségizniük. Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelvből és irodalomból szóban és írásban, történelemből szóban, matematikából pedig írásban vagy szóban adnak számot ismereteikről. Eredménytelen matematikai írásbeli vizsga esetén kötelező a szóbeli is. Ezenkívül a gimnazistáknak az idegen nyelv, a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz közül még kettőt választaniuk kell. A szakközépiskolások 1981- től a történelmen kívül magyar nyelv és irodalomból, szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból érettségiznek, s további egy tantárgyat kell választaniuk a közismereti tárgyak közül. Bár eddig választható tárgy volt a történelem, a középiskolákban, az érettségizők viszonylag kis százaléka élt a lehetőséggel. A diákok ugyanis jobbára a későbbi továbbtanulásukhoz közvetlenül szükséges tárgyakra összpontosították a figyelmüket, s így háttérbe szorult az általános műveltséghez nélkülözhetetlen történelem. lubilál a Körös együttes Jövőre lesz 30 éve, hogy Gyulán megalakult a Körös népitánc-együttes. Az eltelt 3 évtized alatt a gyulai táncosok nemcsak a megyében, az országban, de a határokon túl is jó hírnevet vívtak ki. Tegnap délután az Erkel Művelődési Központban a jubileumi programot beszélték meg. Azt tervezik, hogy 1980. március 14—15—16-án kerül sor a 30 éves évforduló megünneplésére. Március 14-én kiállítás nyílik az együttes díjaiból, emléktárgyaiból, ajándéktárgyaiból. Másnap, 15-én ajándékműsort ad az együttes, amelyen részt vesznek az alapító tagok, és azok a táncosok, akik valamikor szerepeltek az együttesben. Március 16- án nagyszabású gálaműsort adnak, ahol az úttörők és a jelenlegi együttes mellett azok is fellépnek, akik a közelmúltban fejezték be sikeres pályafutásukat. Ugyancsak a jövő esztendőben, április 26—27-én, az évforduló kapcsán rendezik meg a szövetkezeti tánc- együttesek egyik országos területi döntőjét. Ezen a négy szomszédos megye 15 együttese lép fel. Júniusban Gyulán vendégszerepei egy olasz népi együttes. A jubileumi programban és a különböző versenyeken mutatják be azt a palóc táncot, amelyet most tanít be Sajti Sándor, Liszt-díjas táncos, koreográfus. Sajtótájékoztató a téli könyvvásárról Gödör (Első nap.) Négyen voltak, meg a gép. Az egyik ember megmarkolta a vibrátort, a másik befogta a fülét, a harmadik az óráját igazította, a negyedik elballagott telefonálni. Repedezett az aszfalt. Az első a homlokát törölte, a másik a garázsajtóban toporgó nőt figyelte, a harmadik segített beindítani a Trabantot, az utolsó leült a közeli padra. Ketten ásni kezdtek. A harmadik tanácsot adott: hogyan fogják a lapátot, a negyedik állást keresett az újságban. (Tizedik nap.) A gödör nehezen mélyült. A repedt csövön bugyogott a víz. Az első a fejét csóválta, a második káromkodott, a harmadik elégedetten csettintett, a negyedik az eget kémlelte. Megálltak. Nem tudták, hogyan tovább. Azaz, a harmadik tudott valamit, de nem volt benne biztos. A negyedik az ötödikre hivatkozott, aki ott sem volt. (Huszadik nap.) A lyukat körülkerítették, szép, piros csíkos deszkákkal. A két ember letette a lapátot. Vártak. A harmadik elment a boltba, a negyedik elkísérte. Az első dühösen a gumicsizmájára csapott és elhatározta: abba kell hagyni a munkát. A második helyeselt, a harmadik nem értett egyet, a negyedik jóízűen falatozott. (Sokadik nap.) Odamentek az árokhoz és belenéztek. Sárgásán, zavarosan hullámzott a víz. Az első. megvakarta a fületövét, a második beült a gépkocsiba és meghallgatta az időjárásjelentést,'a harmadik motorra pattant, hogy megkeresse az ötödiket, a negyedik egy pohár sörre invitálta a társaságot. A negyedik széttárta a karját: nem találta az ötödiket. A harmadik arca felderült, s egy pöttyös labdát gurított ki a zsákjából. A második a cipőjét igazította, az első futtában örvendezett: én leszek a vészkapus! Mindnyájan elmentek futballozni. Vajon, mennyi lehet az eredmény? ... —seres— Kilencvenöt mű több millió példányban kerül a téli könyvvásárra, a fővárosi és vidéki könyvesboltokba. A karácsonyfa alá kínált kötetek közül mintegy 40 a második országos gyermekkönyvhét kiadványa, a fiatal olvasók könyvákcióját a téli könyvvásárhoz kapcsolódva december 3. és 8. között rendezik meg országszerte. A központi megnyitó ezúttal Egerben lesz december 3-án. A téli könyvvásár ajánlólistáján 14 magyar szerző és négy klasszikus alkotó műve szerepel. A gazdag szépirodalmi kínálatból kiemelkedik r Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából közreadott, 1940-ben először megjelent, a klasszikus író által szerkesztett Magvető-antológia fakszimile kiadása. A téli könyvvásáron több millió példányban, 95 újdonsággal jelentkeznek a kiadók. Bár az idén nincs hivatalos listája az ajándékozásra javasolt könyveknek, a kiadók mégis több figyelemre méltó mű megjelentetését ez alkalomra tartogatták — mondotta a keddi sajtótájékoztatón Bemát György, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. A művek .közül Lázár István újságíró ajánlott néhányat az olvasók figyelmébe. Elmondta, hogy a csaknem 100 könyvújdonság közül még csupán kettő nincs a boltokban, de ezek a művek is hamarosan elhagyják a nyomdát. Változik a szarvasmarhák minősítése A vágásra és élőexportra szánt szarvasmarhák minőségi osztályba sorolásának feltételeit tartalmazó szabvány 1980. január 1-től megváltozik. Az új szabvány figyelembe veszi a szarvasmarha-hizlalásban az utóbbi évtizedben bekövetkezett változásokat és — mindenekelőtt — a módosult piaci igényeket. A termelők számára lényeges változás: az eddig érvényes 7 minőségi osztály helyett mindössze 4-be sorolják majd az állatokat. Megszüntetik a vágómarbák minősítésénél az úgynevezett küllemi bírálatot is, amikor az állatot külső „megjelenése” alapján értékelték. Az új szabvány ilyen feltételt már nem tartalmaz. A minőséget ezentúl kizárólag a hús-tartalom százalékos aránya — az úgynevezett húskihozatal — és a vesefaggyú mennyisége határozza meg. A szabvány ezentúl erőteljesen ösztönöz a nagyobb meúy- nyiségű és jobb minőségű hús termelésére. Továbbá arra, hogy olyan állatokat adjon a mező- gazdaság, amelyeknek testében kevesebb a faggyú. Ebből következik: az a termelő jut magasabb árbevételhez, aki a- hizlalást ezeknek a szempontoknak megfelelően irányítja. Korszakváltás I I udni már tudjuk, 1 hogy nehéz idők eléI be nézünk. Ebben- abban már érezzük - is. Értjük is, hogy az eddigiekhez képest új, más gyakorlatra van szükség. Csakhogy, az eddigiek túl mélyen rakódtak már le tudatunkban. Termelj ma többet, mint tegnap — mozgósító erejű jelszó volt ez. A száz százalékos tervteljesítés pedig hovatovább inkább számított szégyennek, mint dicséretesnek. Ez a korszak szült egy új fogalmat is, amely „elvárás” néven vonult be a köztudatba, s az elvárás egyet jelentett a túlteljesítéssel. Szándékosan említek korszakot, mert ma már mindenképp külön korszaknak kell tekintenünk gazdaságépítő munkánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglalkoztatás megteremtése, ebből következőleg az üzemek vidéki telephelyeinek szaporítása állt a gazdaságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt munkaerő, amennyi kellett, s a termeléshez könnyen szerezhettünk olcsó energiát, nyersanyagot — a szovjet import szinte kemeríthetet- lennek tűnt. Áz előbbiekhez tegyük még hozzá azt, hogy export- termékeink értékesítése sem ütközött különösebb nehézségekbe, hiszen a tőkés világpiacon még szelét sem lehetett érezni a később robbanásszerűen kitörő válságnak. Ez az időszak az, amely Békés megyében is gyorsítja az iparosítást, megteremti a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű, műszaki, technikai és technológiai alapjait. Ezek azok az évek, amelyekben megerősödik, bővül megyénkben az élelmiszeripar, a könnyűipar és terjeszkedik a gép- valamint az építőipar. Az említett korszakváltás tulajdonképpen a negyedik ötéves terv utolsó két esztendejében következett be, s bár gazdasági rendszerünk, méginkább árrendszerünk sajátosságai falként fogták föl a világgazdasági korszak- váltás káros következményeit termelőegységeink előtt, itthon is látnunk, érez- nünk, tapasztalnunk kellett, hogy váltanunk kell. Következett ez abból, hogy szabad munkaerő-tartalékaink kimerültek. A fejlesztésekben nem számíthattunk tovább arra, hogy pusztán a munkahelyek számának növelésével is bővíteni tudjuk a termelést. Alapvetővé és döntővé váltak a hatékonyság, termelékenység, gazdaságosság kérdései. E belső vátozásokból fakadó gazdasági nehézségeinket csak fokozta, hogy a világ- gazdasági korszakváltást követő esztendőkben az a bizonyos védőfal — az ország tartalékainak kimerülésével — szép lassan leomlott, és szembe kellett néznünk a gyorsan dráguló nyersanyag- és energiaárakkal éppen akkor, amikor külföldön az értékesítés, tehát a nyers-. anyag- és energiaimport ellentételezése is egyre keservesebbé vált. Az ötödik ötéves terv indításakor tehát a korszak- váltás nem a küszöbön állt, nem kopogtatott, hanem itt volt, átitatta mindennapjainkat. Ezt tükrözték a párt központi bizottságának napvilágot látó határozatai is,. amelyek a termékszerkezet- váltást, a hatékonyságot, a termelékenység növelését, a munkaidőalap jobb kihasználását, s egyáltalán a tartalékok feltárását — köztük például a munka- és üzem- szervezés korszerűsítését — sürgették. A gyakorlat azonban — valljuk be — nagyon keveset és nagyon lassan változott. Továbbra is a nagy számok bűvöletében, s időnként a tervtúlteljesítés mámorában éltünk, amikor pedig már mindinkább a „mi mennyibe kerül, mi mennyi hasznot hoz?” kérdésekre kellett a választ megtalálnunk. A késlekedés okát kutatva, aligha lenne célravezető ludasok, felelősök után kiáltanunk. Legfeljebb, ha egymásra mutogathatnánk. A korszakváltás megtörtént. Ám, ami volt, túl mélyen rakódott le a gyakorlat után baktató tudatunkban. Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette még. Jelesen az, hogy ideig-őráig a régi gyakorlat is fel tudott még mutatni kérész életű sikereket, eredményeket. Megyénkben ez még hatványozottan is jelentkezett, hiszen itt az országos átlaghoz képest lépéshátrányban volt még az iparosítás, nem fejeződött be a mezőgazdaságban a technikaváltást követő mezőgazdasági mynkaerő átáramlása az iparba, vagyis az extenzív fejlődésnek is maradtak még tartalékai. Gondoljunk csak vissza budapesti központú nagyüzemek legújabb kori térnyerésére megyénkben. Ez a korszak azonban Békés megyében is lezárult immár. Más kérdés az, hogy valóban helyes irányú döntésekre, cselekedetekre ösztönzőn tudatosodott-e ez bennünk? Olvasói ankéton tette föl a kérdést az elmúlt héten az egyik vidéki telephely vezetője: miért nem írja meg lapunk azt, hogy náluk milyen laza a tervezés, tudniillik, a központ által kiadott előirányzatokat már szeptemberre teljesítették. Vitába bonyolódtunk a felszólalóval, és eszmecserénk során az derült ki: a tervet szeptemberre teljesítő telephely a tavalyinál kevesebb dolgozóval háromszor akkora értéket állított elő az idén, mint az elmúlt esztendőben. Olyan új terméket gyártanak most, amelyből minden darabot el is adtak már tőkés piacon, míg tavaly, amikor a tervet csak évvégi hajrával tudták „hozni”, gyártmányaik nagy része raktáron maradt. Akkor ezt a tényt a telepiek nem kérték számon a központtól, most, az állítólagos laza tervezést, igen. □ korszakok változását a szemléletátalakulás rendszerint fáziskéséssel követi. Nagyon sok múlik ezek után — gazdasági helyzetünk jobbításában is — azon: ez a fázis menynyire nyúlik el. Mikorra érik meghatározóvá, természetessé tetteinkben, gondolkodásunkban mindaz, ami néha még most is — konkrét tartalom híján — üresen cseng fülünkben: a minőségi munka, a minden piacon haszonnal értékesíthető termék, a teljesítmény és a bér szoros összefüggése, anyag- és energiatakarékos termelés —, vagyis, mindaz, ami az új korszakot jellemzi. Amely nemcsak a személetünket formálja át, hanem jövőnket is alapozza. Kőváry E. Péter Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban levő szabályozásról, munkáról. A Békés—Gerla összekötő út 13—14. km-szelvények közötti szakaszán levő Békés III. szivattyútelep tápcsator- nahídjának építése miatt 40 km sebességkorlátozás van érvényben a hídépítés miatt épült terelőútpn. 1979. november 28-án reggel 7.30—10 óra között lesz a 47. számú úton épülő körös- ladányi Sebes-Körös-híd próbaterhelése. A próbaterhelés ideje alatt a Köröstarcsa felőli hídfőnél nehéz gépjárművek fokozott mozgásával kell számolni.
