Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

1979. november 28., szerda A fiatalok nevelésében el­engedhetetlen a párttagok példamutatása; az, hogy a KISZ-esek jóra való törek­vését komolyan vegyék a gazdasági vezetők. — A kommunisták nem különle­ges emberek. Többet' kell adniuk a társadalomnak. Cselekvő egységben, belső meggyőződéssel helytállni a nehezebb időkben is. — Elő­re szükséges lépni az üzemi és a pártdemokrácia fejlesz­tésében. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a köz­érdek elsődlegességéről, a munkahely és a munka meg­becsüléséről, a fegyelem megszilárdításáról. — Indo­kolt: a pártcsoportok tagjai jobban törődjenek egymás­sal, szorosabbá váljanak az emberi kapcsolatok. Fórum és demokrácia Ezek a mondatok a Mező- kovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi pártalapszervezetének ötéves munkáját taglaló be­számoló taggyűlésen hang­zottak el. A felszólalók mindegyike kifejtette vala­milyen formában: figyel­münket, erőnket hazánk szocialista építésére fordít-* suk. Rugalmasabb, rátermet­tebb vezetést, takarékosabb gazdálkodást, termeléke­nyebb munkát, korszerűbb szervezést sürgettek. Késő este volt, amikor leültünk összegezni a hallottakat Be- ke János párttitkárral. — őszintén megval- . lom: tetszettek a hozzászó­lások, csak néha úgy érez­tem, hogy túl általánosak. Gondolom, volt teendő bő­ven az elmúlt öt esztendő­ben ebben a szövetkezet­ben is. — Mindjárt 1975-ben óriá­si feladatot kellett megolda­nunk: az egyesülést. Nem gond nélkül, de megvalósul­tak elképzeléseink. A lendü­let nem tört meg, viszony­lag rövid idő alatt szilárd politikai és gazdasági egy­séggé kovácsolódtunk. Ki­bontakozott és folyamatosan erősödik az üzemi demokrá­cia. Körültekintően jártunk el a döntéseknél. A gyakorla­ti végrehajtásnál azonban még vannak hiányosságok. A keltetőállomás kommunistái kifogásolták: a helyi gazda­sági vezető nem mindig ké­ri ki a szakszervezeti bizal­mi véleményét a bérek, a jutalmak megállapításánál, kevés lehetőség van az ér­demi beleszólásra. Sokszor kész tényeket kell aláírásá­val szentesíteni. — Évente 14 alkalom­mal tartanak valamilyen fórumot, ahol a dolgozók elmondhatják véleményü­ket, javaslataikat. Nem sok ez egy kicsit? — Valóban soknak lát­szik. Mentségünkre legyen mondva: az első negyedév­ben alig 25—30 nap alatt kell valamennyit megtartani. Itt olyan napirendek vannak, amelyek megvitatásához fel­tétlenül szükséges a dolgozók jóváhagyása. Elismerem: ép­pen az értekezletdömping miatt néhány tanácskozás formálissá válik, a résztve­vők közönyösek lesznek, hi­szen egyetlen témáról 3 ösz- szejövetelen is hallanak. Eb­ből világosan következik, hogy korszerűsíteni kell az üzemi demokrácia fórumai­nak működési rendjét. Elv és gyakorlat — Beszéljünk a mun­káról. Sikerült-e teljesíte­ni az V. ötéves terv gaz­daságpolitikai céljait? Ügy hallottam, néhány helyen gondjaik vannak. — Persze, gond nélkül nincs élet. Mégis az ered­ményekkel kezdem. Ez év június 30-ig összes bevéte­lünk meghaladta a 4 mil­liárd 800 millió forintot. Ez azt jelenti: az esztendő vé­gére 80 százalékos teljesítést kell elérni, hogy elképzelé­seink időarányosan megva­lósuljanak. Nem lehetetlen feladat ez, de az is igaz: nagyobb erőfeszítésre lesz szükség a jövőben. Az év első felében például vonta­tottan haladt a cirok felvá­sárlása, szállítása, vissza­esett a - kisállat-feldolgozó üzem teljesítménye, és sújt bennünket egyes termékek értékesítési árának a csök­kentése. — A szövetkezet gazdál­kodásának középpontjá­ban a párt Központi Bi­zottságának 1978 márciusi határozatának teljesítése áll. Miként segítik a vég­rehajtást a kommunisták és a pártonkívüliek? — Intézkedési tervünk magába foglalja az áruter­melés és a -forgalmazás szervezését úgy, hogy az megfeleljen a jobb minősé­gi, a szállítási követelmé­nyeknek, valamint a változó piaci igényeknek. Erőfeszí­téseink eredményeként a kedvezőtlen tőkés piaci vi­szonyok között is teljesítjük exportkötelezettségeinket. Az V. ötéves terv eddig el­telt időszakában 23 millió dollár értékű árut szállítot­tunk külföldre. Talán nem véletlen, hogy ebben a tervidőszakban minden évben elnyertük a kiváló szövetkezet címet, legutóbb az MSZMP jubi­leumi vörös zászlaját. Gazdálkodás és politika — A gazdasági eredmé­nyek megtartását, a gon­dok enyhítését a politika milyen eszközeivel és módszereivel segítették, il­letve segítik a jövőben? — Mindenkori feladatunk­nak tekintettük és tekint­jük a párt XI. kongresszusa határozatainak a megvaló­sítását, a párt politikájának érvényesítését, ismertetését, elfogadtatását dolgozóink­kal. Bízunk kommunistá­inkban, hiszen a rendkívü­li teendőkkel is megbirkóz­tak már. Aktív politikai felvilágosító munkával segí­tették a bizalom gyors ki­bontakoztatását az egyesült szövetkezet vezető testületéi iránt. Kedvezően hatott a pártéletre, gazdasági ered­ményeinkre a tagkönyvcse- rét megelőző és követő idő­szak. — A pártszervezet lét­száma 86, s 6 pártcsoport működik. De milyen az összetétel? — Nincs szégyenkezniva­lónk. Az utóbbi években csökkent az átlagéletkor, ja­vult a nők és a fizikai dol­gozók aránya. A pártépítés bázisai a KISZ-szervezetek, a munkásőrség. A pártcso­portok pedig politikai, ne­velő munkájukkal élen jár­nak a munkahelyeken, a szocialista brigádokban. Az utóbbi közösségek azonban több figyelmet várnak a pártvezetőségtől, a bizalmi­tól egyéni gondjaik orvos­lásában. A pártmegbízatáso­kat évekkel a tagfelvétel előtt adjuk ki azoknak, akik munkájuk, politikai maga­tartásuk és emberi tulaj­donságaik révén rászolgál­nak erre. Jellemző: 1975-től 15-en léptek sorainkba, kö­zülük 11 a fiatal, s 6-nak a KISZ-alapszervezetek vol­tak az ajánlói. — A beszámolóban em­lítette: kiemelt feladat­nak tekintették az ideoló­giai munka színvonalá­nak az emelését. Hallhat­nánk erről részletesebben? — Itt elsősorban a párt­ós a tömegszervezeti okta­tásra, valamint a tömegszer­vezetek pártirányítására gondolok, öt év alatt 14-en végezték el a marxizmus— leninizmus esti középisko­lát, 4-en a 3 éves esti egye­temet és 151-en gyarapítot­ták tudásukat a szemináriu­mokon. Évente 20—30-an KISZ-oktatásban,' több szá­zan szakszervezeti és szak­mai továbbképzésen vesz­nek részt. Különösen oda­figyelünk a KISZ-bizottság munkájára, értékeljük tevé­kenységét. Mindennél éke­sebben bizonyítja fiatalja­ink tenniakarását, hogy a KISZ KB vörös vándor­zászlaja után tavaly a di­csérő oklevelet is elnyerték. Szép feladatokat valósított meg az MSZBT-tagcsoport, hatékony, eredményes a szakszervezeti bizottság munkája. — Előretekintve: mit tart az elkövetkező év legfontosabb teendőinek? — Világosan látjuk a re­ánk háruló nem könnyű feladatokat. Sikeresen be kell fejezni a XII. párt- kongresszus és felszabadu­lásunk 35. évfordulójára hirdetett munkaversenyt és az V. ötéves terv elképze­léseit. Intézkedést tenni a takarékos energiafelhaszná­lásra, a szállítóeszközök jobb kihasználására, a mun­kafegyelem szigorítására. Pártszervezetünkben tovább folytatjuk a tervszerű párt­építő munkát, növeljük a tagság politikai, ideológiai felkészültségét Seres Sándor Fenyőfa Kitüntetettek és az új ára Nagy Sándor Az idén lépett életbe a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium új ágaza­ti szabványa, amely szabá­lyozta a fenyőfa nagy- és kiskereskedelmi értékesítésé­nek minőségi előírásait A Belkereskedelmi Minisztéri­um tájékoztatása szerint a szabvány előírásainak meg­felelően az árusításnál új mérési módot vezettek be, s ezzel együtt változott a 'fe­nyőfa fogyasztói ára. A leg­keresettebb lucfenyők méte­renkénti ára például 22 fo­rintról 31 forintra emelke­dett. Az árváltozás azonban gyakorlatilag nem jelent többletkiadást a vásárlók­nak. Eddig ugyanis a vágás­laptól a vezérhajtás csúcsáig mérték, és ennek megfelelő­en árazták a karácsonyfát. Ezentúl a vágáslaptól a fel­ső, utolsó ágelágazásig szá­mítják a hosszát, vagyis a vezérhajtás nem mérhető bele a fa magasságába. Így az adott méretű karácsonyfa nagyjából ugyanannyiba ke­rül, mint korábban. A minisztérium intézkedé­sére a fenyőfamérés új mód­járól, s az árakról az áru­sítóhelyeken megfelelően tá­jékoztatják a vásárlókat. A tanácsok kereskedelmi osz­tályai ellenőrzik az új szab­vány szerinti árusítást. Negyvenévi párttagság van mögötte. 1952 óta végrehajtó bizottsági tag és tanácstag a községben, ahol él: Vésztőn. A mozinál dolgozott, előbb mint üzemvezető, aztán mint mozigépész. — Szerettem a munkámat. Napi 4-5 órás elfoglaltságot jelentett, így a társadalmi kötelezettségekre is maradt időm. Volt is mit csinálni, hiszen a tudatformálást csak hosszas, türelmes munkával tudom elképzelni. Szerencsés helyzetben voltam, hiszen a két tevékenység egybefonó­dott, kiegészítette egymást. Hiszen Lenin is azt mondta, hogy az összes művészetek között a film a legfontosabb számunkra. Volt idő, hogy három em­ber feladatát látta el a mo­ziban, pedig már jócskán túl volt az ötödik ikszen. Végül a szervezete parancsolt meg­álljt. Súlyos betegségéből felépülve 1973-ban nyugdíj­ba vonult. Ez nála nem je­lentett elzárkózást, hiszen felsorolni is nehéz, mennyi tisztséget lát el azóta is. Agitpropos, a tanácsnál el- látjá a társadalmi rendezvé­nyek állandó bizottságának elnöki tisztét, és így tovább. Ha még mindezek mellett kevés _ szabad ideje marad, visszaemlékezését írja. A felszabadulás óta vég­zett mozgalmi munkájáért a közelmúltban vette át a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. Erről így vall: — Legalább a fiatalok is látják, érdemes átvenni a stafétát. S nem elég átvenni, tenni kell dolgunkat, amed­dig az erőnkből futja. Nincs vb-ülés, amelyhez ne tud­nék hozzászólni, javaslatokat tenni. Ha már csak amo­lyan „Bólogató János” le­szek, ha nem tudok segíteni, akkor valóban elérkezik a nyugalomba vonulás, a pi­henés ideje... N. Á. B népi ellenőrzés megvizsgálta A szállítás szervezése A korszerű értékesítési for­mák elterjedése, az élelmi­szerek szállításának jobb szervezése a kereskedelem­nek és a vásárlóknak is egy­aránt elsőrendű érdeke. A kimutatások szerint például a konténerek alkalmazása jelentősen meggyorsítja a szállítást, harmadára csök­kenti az üzletekben az áru­átvételi időt, s — mivel nem kell az árut átrakodni — mérsékli a kereskedelemben dolgozók — köztük sok nő — fizikai igénybevételét. Nem nehéz felfedezni, hogy mind­ezek a vásárlók, a fogyasztók érdekeit szolgálják. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság már három évvel ezelőtt megvizsgálta az élelmiszerek szállításának ta­pasztalatait, azt, hogy mi­lyen hiányosságok gátolják a szállításszervezés oldaláról a lakosság jobb, tervszerűbb ellátását, s milyen eszközök­kel lehetne segíteni. Már akkor is megállapí­tották: az egyik fő gond ab­ból adódik, hogy az élelmi­szer nagy- és kiskereskede­lem, valamint a szállítók kö­zött gyakran nincs szerződé­ses kapcsolat, sok esetben a személyes összeköttetések — igen sokszor a boltvezetők és a kocsikísérők kapcsolata — határozták meg egy-egy bolt ellátását. Ugyancsak je­lentős problémák mutatkoz­tak az üvegek, ládák vissza­váltásában és visszaszállítá­sában, s azt is említi az ak­kori jelentés, hogy a kiske­reskedelem üzlethálózata — sok esetben még az újonnan épített ABC-áruházak sem — rendelkeztek a korszerű áruszállítás fogadási feltéte­leivel. Idén a KNEB munkatár­sai ismét megvizsgálták, ho­gyan haladt az akkor meg­állapított hiányosságok fel­számolása, mennyire javult az élelmiszerszállítások szer­vezettsége, a lakosság ellátá­sa. A jelentésből kitűnik, hogy az ellenőrök három év múltán meglehetősen vegyes benyomásokat szereztek. Megállapításaik szerint mind a helyi, mind a központi szervek a szükséges intézke­déseket megtették, ám ezek gyakorlati megvalósítása *♦ csak részben és zökkenőkkel ♦ ment végbe. Mindezeket nem { lehet csak az anyagi eszkö- « zök és technikai feltételek ♦ gyakran valóban korlátozott ♦ voltára visszavezetni: az t eredmények és a hiányossá­♦ gok egyaránt a vezetői mun­♦ ka színvonalában tapasztal­♦ ható különbségeket jelzik. | A legtöbb tennivaló aszer­♦ ződéses kapcsolatok fejlesztő. ♦ sében, következetes alkalma­♦ zásában, a szervezés javítá- 4 sában maradt. A tapasztala­♦ tok szerint a kiskereskedel­♦ mi vállalatoknak még legin- J kább ä tejipari vállalatokkal + sikerült korrekt partneri ♦ kapcsolatot kialakítaniuk, f míg például a söripari válla- J latok — a szállítói pozíció ♦ erősebb volta miatt — sok ♦ helyen elzárkóznak szerződé- J sek kötésétől. { Súlyos problémát okoznak ♦ a hiánycikkek, hiszen amíg J egyes termékek nem, vagy ♦ csak igen ritkán, nehezen J kaphatók, addig ezen áru­A Belvárosi Távbeszélő tizem Petőfi Sándor utcai épületében működik a Távbeszélő Tuda- ♦ cikkek megszerzesere irányu- kozó és Névsorszerkesztő Hivatal. Az információs osztály dolgozói naponta húsz—húszon- J ló igyekezetben gyakran meg háromezer kérdésre adnak választ. A három éve működő mikrofilmes rendszer segítségével J nem engedhető eszközök is a válaszadás ideje negyedére csökkent. A képen: diákok a cím szerinti tudakozórészlegben ♦ helyet kapnak. Megállapítot­(MTI-fotó — KS) í ták, hogy a három évvel ko­rábbi vizsgálatot követően a hiánycikknek számító termé­kek elosztása — a meglevő fogyatékosságok ellenére — tervszerűbbé vált. A főváros­ban például a húst értékesí­tő boltokat nagyság szerint kategorizálták, és ennek meg­felelően kötelező minimális választékot állapítottak meg. (A boltok tényleges válasz­téka — a húsipar alapanyag­ellátásától függően — gyak­ran elmarad ettől.) A szállítás körülményei­nek és gazdaságosságának nagyon fontos tényezője az, hogy milyen feltételek kö­zött fogadják és raktározzák az árukat. A KNEB korábbi vizsgálata nyomán elkészí­tették és szabványként ki­adták az élelmiszerboltok építésének — a korszerű fel­tételeket figyelembe vevő — műszaki követelményrend­szerét, s ennek hatására az ezt követően épített nagy alapterületű élelmiszerüzle­tek már rendelkeznek a kor­szerű — konténeres — szál­lítás fogadási feltételeivel. (A fővárosban 25, Békés me­gyében 7, Szolnok megyében 13, Baranyában 7, Tolnában 2, Komáromban 2 új, nagy területű bolt épült.) Ugyan­akkor növekedett az éjsza­kai szállításra alkalmas, zsi­lip rendszerű raktárral ren­delkező üzletek száma. Ami a korszerű szállítási eszközöket illeti: jelentősen bővült a konténerek száma, bár — egy másik vizsgálat adatai szerint — az ország mintegy 19 ezer élelmiszer- üzlete közül még csak 1500- ba szállítanak konténerben. Sokat fejlődött a legkor­szerűbb szállításszervezési forma, a programozott szál­lítás. A Budapesti FÜSZÉRT például 130 boltjában szer­vezte meg a számítógépes, órára programozott szállí­tást. Ennek eredményeként kevesebb gépkocsivál 25 szá­zalékkal többet szállítottak. Másutt — például Pécsett és a Gyulai Húskombinátban — is tapasztalható fejlődés ezen a területen, bár korántsem hasonló ütemben és mérték­ben. Mindenesetre a ma még jellemző kevésbé korszerű és gazdaságos módszereket fo­kozatosan a programozott szállításnak kell felváltania. Föld S. Péter Cselekvő egységben

Next

/
Thumbnails
Contents