Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

1979. november 27., kedd Naponta bizonyára több ezer ember halad el — a legcsekélyebb izgalom nél­kül — Budapesten, a József körút egy szürke háza előtt. Ellenben jó néhány üzlet, vendéglátóipari egység, ipari üzem igazgatója, vagy kiske­reskedő érez hevesebb szív­dobbanást, ha a Kereskedel­mi Minőségellenőrző Intézet­re gondol. Mi is történik eb­ben az épületben? Boszorkány­konyha A hatalmas kapu hűvös lépcsőházat rejt. Régimódi, széles lépcsősor vezet a má­sodik emeletre. A félhomá­lyos folyosó után csupa- ablak termek sora tárul elénk. A berendezés: ter­peszkedő asztalok, megrakva különleges szerkezetekkel. Edénykékben, fényes üveg­csövekben lapulnak a vizs­gálandó élelmiszerek. Itt bar­na kenyérdarab, ott felbon­tott ananászkonzerv hever furcsa összevisszaságban. Amott fiók, rajta a mérget jelző emberi koponya. A termekben fehér köpe­nyes alakok suhannak ide- oda. Szótlanul, nagy figye­lemmel végzik a munkáju­kat. Méricskélnek, műszere­ket ellenőriznek, furcsa jele­ket rajzolnak az asztalon he­verő füzetekbe. Kiszámított mozdulatok zaja, tollak sza­bályos percegése töri meg a csendet. Egy kémcsőbe tej csurran. A következő szobá­ban félbe tört kenyeret vizs- gálgat egy kontyos nő. — Élelmiszeripari osztá­lyunk főként gyári élelmi­szerek vizsgálatát végzi — mondja Cserni Ferenc, az intézet igazgatója. — Itt van például egyik legfontosabb élelmiszerünk, a kenyér. A súlyán és a térfogatán kívül ellenőrizzük savfokát, eltart­hatóságát, mikrobiológiai tu­lajdonságait. Űj termék ez a barna, rozsos kenyér — mu­tat az asztalon heverő da­rabkára. — Négy napig lesz eltartható. A kenyéren kívül rendszeresen vizsgáljuk a tej­termékek, a befőttek, és más — főként romlandó — ételek fizikai és kémiai tulajdon­ságait. Anyagok „kínzókamrája ív Az élelmiszerosztályról zegzugos folyosó vezet a tex­tíliák „kínzókamrájába”, kí­méletlen, monoton dallamot fújó gépek húzzák a szálat, gyűrik a fehér, színes, koc­kás anyagdarabokat. Vizsgál­ják kopásállóságukat, levegő­áteresztő képességüket, szín­tartóságukat, és más, speciá­lis tulajdonságaikat. A sarokban vékony sugár­ban víz csörgedez. A lekötö­zött anyagról lágyan perdül­nek le a cseppek. Ügy lát­szik, nincs baj a vízhatlan- ságával, s így társai — eső­köpeny formájában — nem okoznak bosszúságot majda­ni tulajdonosaiknak. Az egyik asztalnál fiatal nő harisnyanadrágot nyújt, nem éppen kíméletesen. Amott gyermekruhácska szá­rad. A hímzések mentén, a fehér batiszton színes foltok jelennek meg. Ez a termék már aligha szerepel a Kiváló Áruk Fórumán! A munka nagy részét spe­ciális, jórészt magyar gyárt­mányú gépek végzik. A kop­tatógép a szövetek kopásál­lóságát, a légáteresztő készü­lék — nevéből következően — az anyag levegőátereszté- sét, a ferrométer a buklé- szőnyegek hurokkihúzódását vizsgálja. Van itt fonalszakí­tó gép, méretváltozás-mérő, sőt olyan készülék is, amely a szőnyegfelületek lelapulási arányát ellenőrzi. A vegyi la­boratóriumban kémiai mód­szerekkel, mikroszkopikus vizsgálatokkal határozzák meg a textíliák nyersanyag- tartalmát. A KERMI csaknem száz­éves intézmény. Elődje, a Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet 1883-ban alakult. Mai nevét és feladatkörét 1953-ban kap­ta. Napjainkban kizárólag anyagvizsgálattal és a fo­gyasztók érdekvédelmével foglalkozik. Vizsgál minden olyan terméket, amely keres­kedelmi forgalomba kerül. Engedélyezheti, illetve be­tilthatja egyes termékek for­galmazását. A sokoldalú KERMI Az intézet feladata a ke­reskedelmi hálózat ellenőrzé­se, ezen belül az ármérsék­lés, osztályba sorolás is. Védi a minőséget címkézéssel, áru­összehasonlító tesztekkel (ezeket olvashatjuk a Na­gyítóban, a Népszabadság­ban) és vásárlói tanácsadó füzetekkel. Nem kis felelősséget je­lent a vevőreklamációk fe- lülbírálata sem. Ha az eladó és a vásárló nem tud meg­egyezni, akkor dönt a KER­MI. Legtöbb kifogás a ru­házati cikkek — főként ci­pők — iránt merül fel, de nem ritka a gépkocsi-rekla­máció sem. A vevőreklamá­ciók mintegy ötven százaléka bizonyul jogosnak, s nyer or­voslást. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet alig több, mint 200 — jórészt felsőfokú végzettségű — dolgozója végzi egy egész ország áru­készletének vizsgálatát. S ez — a minőség évében —nem kis felelősség! Gubucz Katalin Kitüntetettek Markovics Mihály A pasztellszínek helyett az élénk lila, a türkiszkék, a zöld kerül a női arcokra, s a napbarnított bőr lesz a módi — ez derült ki a VI. országos kozmetikus kong­resszuson, amelyet vasárnap rendezett meg a Magyar Fodrász és Kozmetikus Egyesület a Duna Intercon­tinental Szállóban. A szép­ség temploma volt egy napig a szálloda bálterme, a kong­resszus színhelye, ahol kiváló hazai és külföldi szakembe­rek ég kozmetikusok hívták fel a figyelmet a szakma új­donságaira. Egyebek között előadáso­kat tartottak az újra felfede­zett természetes anyagok — a növényi kivonatok — jó hatásáról, az arc és a test bőrének civilizációs ártal­mairól, betegségeiről, gyó­gyításáról. A sok komoly téma után szemet gyönyörködtető és a divatot előrejelző bemutató következett. A nemzetközi, s hazai versenyeken mindig elsők között szereplő „válo­gatott keret” tagjai mutatták be színpompás sminkjeiket. A bemutatóból kiderült, nem divat már a ragasztott, ülte­tett szempilla, s a szemet sem fölül, hanem alul kon- túrozzák az új módi szerint. Színt váltottak az arcpirosí­tó szerek is: a halántékra is felkúsznak a barna és lilás árnyalatú krémek. Markovics Mihály 1924. szeptember 6-án született : Tótkomlóson. Szülei agrár­■ proletárok voltak, édesapja { béreskedett. A munkásmoz­• galommal 19 éves korában ■ került kapcsolatba. A tót­• komlósi fürdő építkezésén : segédmunkáskodott, és ott ■ találkozott az orosházi Bir­• kás Imrével, aki beszélt ne- i ki a nyomor okairól, és a ki­vezető útról. Szavai nyomán ■ többen is tanulmányozni ■ tamaanHaHmmtH>iaflmHmnMHmMaHmnumnHiHHaniamNmal kezdték a marxizmus klasz- szikusait, és elhatározták, valamit tenni kell a rend­szer megváltoztatásáért. A felszabadulás után rög­tön belépett a kommunista pártba, ahol pártszervezői megbízatást kapott. Ettől fogva élete összenőtt a moz­galommal, útját mindig a párt irányította. Nem is lenne hely még arra sem, hogy csak felsoroljuk azokat a helységeket, melyekben pártmegbízatásból dolgozott az utóbbi több mint har­minc évben. Tekintélyes lis­ta a legfontosabb állomá­sok névsora is. A gépállomások alakulása­kor Gyomán végzett egy tanfolyamot, utána mint szervező és traktoros dolgo­zott. Ekkor kapta meg elő­ször a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Később Zsámbékra került, politikai továbbképző iskolára, innen Kondorosra helyezték. De volt párttitkár Tótkomlóson, majd az ellenforradalom le­verése után karhatalmista több helyen- a .megyében. Tót­komlósra 1962-ben került vissza, mikor megválasztot­ták a községi pártbizottság titkárává. Munkájáért 1970- ben másodszor is megkapta a Muhka Érdemrend ezüst fokozatát, nemrég pedig e magas kitüntetés arany foko­zatát. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Gyermekelhelyezés karhatalommal Amikor a házasságot fel­bontották, a szülők egyezsé­get kötöttek. Eszerint egy­éves kislányuk az anyánál marad, de ha harmadik évét betöltötte, az apa — a szo­kásos látogatásokon kívül évente egy hónapra magához veheti. Két év elmúltával. Küldöttgyűlés a gyulai ÓFÉSZ-nél Vésztőn, a májusi tanácsülésen hangzott el a felhívás, hogy a község területén a nemzetközi gyermekév alkalmából ké- ; szítsen a lakosság játszótereket. Tíz tanácstag jelentkezett,; hogy megszervezi a munkát. A társadalmi összefogásban ■ rész* vettek a helyi termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a MÁV, a KOVIZIG gépműhelye, a gabonafelvásárló, valamint a költ­ségvetési üzem szocialista brigádjai. Adták az anyagot, se­gítettek a munkában a lakossággal karöltve. Azóta, mintegy 1600 gyermek örül — kicsik és nagyobbak egyaránt — a tíz, ‘ új, befejezett, vagy csaknem befejezett játszótérnek. A kol-; lektívák társadalmi munkájukkal mintegy 100 ezer forintot; takarítottak meg a községnek. Képünkön a játszóterek egyikén vidám apróságok élvezik a számukra legnagyobb ajándékot, az önfeledt játékot Fotó: Gál Edit1 A napokban Gyulán, a vá­rosi tanács dísztermében ren­dezte meg a helyi ÁFÉSZ küldöttgyűlését, amelyen részt vett Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke, a párt és a tanács képviseletében Dér Lajos tanácselnök-helyettes. A csaknem 10 ezer tagot ma­gába foglaló szövetkezet igaz­gatósági elnöke, Paulik Já­nos szóbeli kiegészítést fű­zött az első napirendi pont írásos beszámolójához, amely a szövetkezet V. ötéves ter­vének időarányos teljesítésé­ről, valamint az ez év 10 hónapjának üzletpolitikai célkitűzésének végrehajtásá­ról és a feladatokról szólt. Hangsúlyozta, hogy nép­gazdaságunk fejlődése a szö­vetkezet működésében is je­lentős változásokat igényel. Ezért feladataikat gazdaság- politikánk igényeihez, keres­kedelempolitikánk időszerű feladataihoz kellett igazítani. A hatékonyság növelése ér­dekében sor került a köve­telmények fokozására, egyes szabályozók szigorítására. A sikeres végrehajtás érdeké­ben kiszélesítették az üzemi és szövetkezeti demokráciát. Az összefogáson alapuló cél­tudatos munka tette lehető­vé, hogy árbevételük az el­telt 3 év alatt 41,6 százalék­kal nőtt, az országos 36 szá­zalékos fejlődéssel szemben. Az utóbbi időkben előfor­dultak gondok is az árube­szerzésben. Például az év el­ső 10 hónapjában 1550 vagon árunak kellett volna érkez­nie, s ténylegesen ez a meny- nyiség 300 vagonnal keve­sebb volt. Hasonlóan keve­sebb áru érkezett tüzelőből és építési anyagból. A ked­vezőtlen áruellátás sok vá­sárlói panasz forrása volt. Vendéglátásnál a szövetke­zet arra törekedett, hogy az üzletkör és kulturáltság fej­lesztése mellett minél több egységbe vezessék be, illetve szélesítsék az étkeztetést. Ez sikerült is, hiszen az ételfor­galom 12 százalékkal emel­kedett. Bár bővítették a szakcso­portok számát, a felvásárlás­ban is némi lemaradás mu­tatkozott a tervhez viszo­nyítva, hiszen 4,5 ezer mázsa áru helyett csak 3 ezer má­zsát sikerült felvásárolni. Mindössze a méhész- és a zöldségszakcsoport adott át többet áruiból, mint ameny- nyit terveztek. Szó volt a há­lózatfejlesztési programról is. Az utóbbi 3 esztendő alatt Kétegyházán, Lökösházán, Mezőgyánban, Nagygyantén, Gerlán és Dobozon építettek illetve korszerűsítettek üzle­teket. Gyulán várhatóan még ez évben elkészül egy ABC- áruház, jövőre egy bisztró, és ugyancsak jövőre átadják a vásárlóknak a Nagyváradi úti ABC-áruházat. Az elmúlt 3 esztendőben beruházásra 13,5, fenntartás­ra 14 millió forintot fordí­tottak. A feladatok között hangsúlyozottan szerepelt, hogy a gazdálkodásban to­vábbi szigorítások várhatók, s emiatt a kialakulóban le­vő új helyzet új szemléletet követel a szövetkezet előtt álló feladatok sikeres telje­sítéséhez. Sok küldött szólalt fel és mondta el véleményét a szö­vetkezet tevékenységéről Megválasztották a jelölő- bizottságot, amely a jövő évi tisztújítógyűlésekre állít ösz- sze javaslatot, majd a 3 ME- SZÖV-küldöttet. A küldött- gyűlés Paulik János össze­foglalójával és- zárszavával ért véget. Béla Ottó amikor a gyermek még nem töltötte be egészen harmadik évét, a volt férj közölte: az egyezség alapján a kislányt egy hónapra elviszi, s nyom­ban a gyámhatósághoz for­dult és ehhez segítséget kért. Az anya ezen annyira felhá­borodott, hogy a gyermeket nem adta ki, sőt ettől kezd­ve az apa látogatását sem engedélyezte. Az ügyben a gyámhatóság intézkedett, az anyát pénz­bírsággal sújtották, de mind­ez eredménytelen maradt, az anya nem engedte meg, hogy volt férje kislányukat láthassa. Ezek után az apa — a történetekre hivatkozva — a gyermekelhelyezés meg­változtatása érdekében pert indított. Miután, az anya magatartásán nem volt haj­landó változtam, a megyei bíróság a gyermeket az apá­nál helyezte el. Az anya, en­nek ellenére sem volt haj­landó a kislányt kiadni. Emiatt megbírságolták, majd a végrehajtás során karhata­lom igénybevételével, a kis­lányt az apához vitték. Az izgalmaktól a gyerek hóna­pokra súlyos neurotikus álla­potba került. Ilyen előzmények után most már az anya indított pert a gyermekelhelyezés ügyében. Megígérte, hogy az apának a látogatást lehetővé teszi, de a volt férj hajtha­tatlan maradt és ragaszko­dott ahhoz, hogy a gyermek nála maradjon. A kihallga­tott pszihológus szerint a kislány anyjához kötődik és annak nevelését igényli. A vizsgálat idején is súlyosan neurotikus volt, amit az anya—gyermek kapcsolat megszakítása okozott. Noha a perben fellépő ügyész a gyermeknek az anyánál tör­ténő elhelyezését indítvá­nyozta, a járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíró­ság az apánál hagyta őt. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét döntést hatályon kívül he­lyezte és elrendelte, hogy a kislányt — személyes ingó­ságaival együtt — az apa 15 nap alatt az anyának adja át. Az apánál történt elhelye­zéssel járó izgalmak a kis­lány érzelmi és lelki fejlődé­sében káros következmény­nyel jártak — állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. Az alsófokú bíróságok szem elől tévesztették azt az el­vet, hogy a gyermek elhe­lyezésénél, illetve annak megváltoztatásánál elsődle­ges az ő érdeke. A kislány érzelmi világát ért súlyos behatás, amelynek következ­ményei hónapokkal később is megnyilvánultak, kétsé­gessé teszi, hogy egészséges fejlődésére az apai környezet alkalmas-e. Ezen túlmenő­en: ma már nem kell attól tartani, hogy az asszony az apa látogatását akadályozná. APASÁG BIZONYÍTÁSA A fiatalember heves ud­varlás után feleségül kérte a lányt, aki igent mondott. Am rövidesen kiderült, hogy a vőlegénynek már van menyasszonya, mire a má­sodik ara szakított vele. Nem sókkal később a kiko­sarazott vőlegény közölte a lánnyal: első jegyességét felbontotta. Ezek után szent lett a béke, annyira, hogy bensőséges kapcsolat alakult ki közöttük. Amikor azon­ban a vőlegény megtudta, hogy a leány teherbe esett, elhidegült tőle, felszólította terhessége megszakítására és többé nem jelentkezett. Ezek után az apaság meg­állapításáért és gyermektar­tásdíj fizetéséért megindult perben a hűtlen vőlegény tagadta, hogy menyasszonyá­val kapcsolata lett volna. Sőt bejelentette: időközben megnősült. A megyei bíróság a bizonyítási eljárás lefoly­tatása után az apaságot megállapította és a fiatal­embert gyermektartásdíj fi­zetésére kötelezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügy­ben új eljárást rendéit el. Az indoklás szerint az érint­kezésre alapozott gyermek­tartásdíjért indított perben nem elegendő annak bizonyí­tása, hogy a kapcsolat a fo- gamzási időben történt. Az is lényeges: nincs-e kizáró ok, hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származik. Ezért az alsófokú bíróságnak vércsoportvizsgálatot kellett volna elrendelnie, mert enél- kül a jogerős ítélet megala­pozatlan. Hajdú Endre Izgalmak egy szürke házban Pasztell helyett élénk szín a divat! *

Next

/
Thumbnails
Contents