Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-25 / 276. szám
1979. november 25., vasárnap Olimpiai hajrá Békéscsabán Az idén júniusban jelentkezett a moszkvai olimpia szervező bizottságának egyik tagja azzal, hogy az olimpiai falu szobáinak berendezéséhez rendelnének bútorzatokat a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezettől. A megtisztelő ajánlatnak természetesen mindenki örült a szövetkezetben, csak akkor esett le az álluk, amikor meghallották a határidőt: ez év november 30-ra az utolsó darabnak is el kell hagynia az országot. Komoly mennyiségről volt szó. Mintegy 350 szoba berendezéséről, az ehhez szükséges ágyakról, asztalokról, szekrényekről és kiegészítő bútorzatokról. Mindezeket természetesen az alkalomhoz és a célhoz illő különleges minőségben kell legyártani. Rövid töprengés után igent mondott a szövetkezet az ajánlatra, mert nyilvánvaló volt: az előnyös üzlet hasznán kívül pénzben ki nem fejezhető mértékben növeli egy ilyen szállítás sikeres teljesítése a szövetkezet jó hírnevét. Ennek igaz az ellenkezője is. Ha nem teljesítik a vállalást, olyan folt esik a becsületen, ami nagyon nehezen mosható majd le. Most már világosan látszik, hogy az utóbbitól nem kell félni, de míg eddig eljutottak, igazi olimpiai hajrát vágtak ki. A június eleji rendelés után kapták meg a terveket, mintegy három hét alatt készültek el a mintadarabok, ezt hagyták jóvá az Hófehér kócsagsereg, több mint ötven védett madár ütött tanyát a Székesfehérvár határában levő halastavakon. A vizeket szegélyező nádasokban kitűnő menedékhelyet találtak, s a jelek szerint táplálékokban sem szűkölködnek. Ottlétük még a szakemberek számára is meglepetést jelent: a forgalmas főútvonaltól alig néhány száz méterre levő tavakon ugyanis november végén még sohasem láttak egyszerre ilyen nagy csapatot a kecses madarakból. A kócsagok egyébként csak ritkán telelnek át hazánkban, októKiforrt a must Kiforrtak a szeptemberben szűrt mustok Tokaj - Hegyalján,-és ezekben a napokban megkezdődött az idei borok első fejtése. A világhírű borvidéken az idén az elmúlt két évtized legjobb minőségű mustjai kerültek az erjesztőpincékbe. A hárslevelű és a muskotály húsz foknál magasabb cukortartalmú mustokat adott, s jól aszúsodott a furmint. olimpiai bizottság képviselői, majd megindulhatott a sorozatgyártás. Alig egy hónapjuk volt arra, hogy ütemezzék a szériákat, beszerezzék a szükséges anyagokat és átcsoportosítsák a folyamatban levő munkákat. Mert az szinte természetes, hogy a júniust követő néhány hónapban szinte csak az olimpiával foglalkoznak. Még egy hét van hátra a vállalt határidőből, de már csaknem az összes olimpiai bútorral elkészültek a szövetkezetben. Néhány napon belül becsomagolják az utolsó darabokat is a konténerekbe és utána visszatérnek a mindennapi teendőkhöz. Ez a munka is szorosan kapcsolódik a Szovjetunióhoz, mert ebbe az országba irányul az export jelentős része. Ebben az évben 350 Csaba stílbútor-garnitúrát szállítanak az EXPORTLES Külkereskedelmi Vállalatnak, de jövőre még nagyobbak az igények. Ezenkívül új bútorokból, a Csaba ebédlő- garnitúrából is szállítanak ötvenet a Szovjetunióba. Tőkés exportját is fokozni kívánja a szövetkezet a jövőben. A különféle sztereó- és tévészekrények új típusait készítették el, és ezeket az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat még olyan távoli országba is elküldte, mint Japán. • Ezen túlmenően többféle kárpitos garnitúra mintadarabjai is elkészültek, további sorsuk a kereskedelem igényétől függ. Der végén, novemoer eiejen már melegebb tájakra költöznek, s így valószínűleg a népes csapat is útra kel a keményebb idő beköszöntővel. Kooperációban lakás és gázkazánváz A Gyomai Építőipari Szövetkezet idei tervében 80 millió forintos termelési érték elérése szerepéi. Mindezt a szövetkezet ipari és az építőipari ágazata adja. Az előbbi, vagyis az ipari tevékenység meglehetősen sokrétű munkájában mintegy 55 millió forint termelési értéket tartalmaz. A már hagyományos, s az ország minden táján jól ismert kiegészítő és olcsó árfekvésű bútorokat gyártják, főként a kis- és a házgyári lakásokhoz. A változatos szekrénysorok mellett ízléses ülőgarnitúrákat is szállítanak a hazai kereskedelemnek. A fatömegcikk gyártásában kiemelkedik a hazai cipőiparnak készített fasarok: ebből mintegy 600 ezer párat adnak a cipőgyáraknak, szövetkezeteknek. Az utóbbi évektől igen jó kooperációs kapcsolatot építettek ki a Csepel Autógyárral. Ez évben az exportra kerülő tehergépkocsikhoz mintegy 500 platót készítenek Gyomán, s ezenkívül részt vesznek a világhírű Volvo és Csepel Autógyár kooperációjában: a gyomai szövetkezet — főként vadász és mezőgazdasági terepjáró — kisgépkocsikhoz készít üléseket. A vasipari részleg termelésének nagyobb hányadát a Békés megyei Vegyesipari Vállalattal együtt gyártott gázkazánok adják: a szövetkezet készíti a gázkazánok vázszerkezetét és lemezborí-’ tását. Ezenkívül, ugyancsak ez az üzem a hazai cipőiparnak 600 ezer fémbetétet készít. Az építőipari részleg tervében 25 millió forint termelési érték elérése szerepel. Az idén kiemelt feladat az end- rődi 8 tantermes általános iskola építése, aminek kivitelezését szeretnék 1980. június 30-ra befejezni. Egyébként a téliesítés során ehhez a munkához koncentrálják a legnagyobb létszámot, amelynél a helyi költségvetési üzemtől és a Körösi Állami Gazdaságtól egy-egy brigádot foglalkoztatnak. A téli hónapokban minden bizonynyal meggyorsul a belső építőmesteri, a szak- és szerelő- ipari munkák üteme. A szövetkezet építői End- rődön befejezték a 80 lakásos November 7. lakótelep építését, melynek utolsó 12 lakását a közelmúltban adták át. A jövő év első napjaiban a két nagyközség, Gyoma és Endrőd között hozzálátnak az új, 65 lakásos lakótelep építéséhez, amely elkészültével kapocsszerepet tölt be a két település életében. Az alapozást március végére szeretnék befejezni, hogy azután a munkaterületet átadhassák a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak, ugyanis az ÁÉV szereli össze az épületeket. Az év végéhez közeledve már látszik, hogy a Gyomai Építőipari Szövetkezet tervét mintegy 2,5 millió forinttal túlteljesíti, s a nyereség is kedvezőbben alakul a tervezettnél. — Úgy mondják: Békés megye az ország egyik legnagyobb téglagyártó vidéke, ennek ellenére a megyében szinte sehol nem lehet falazó- és tetőfedőanyagot kapni... — Amit mi legyártunk, azt a hazai kereskedelemnek adjuk. Ezek szerint a terítéssel vannak gondok. — Hírlik, hogy az utóbbi hónapokban a vállalat termékeinek minőségével is gondok vannak. — Attól függ, honnan nézzük. Ha a gyárkapun kívülről, akkor nem igaz, ha viszont a gyárkapun belülről, akkor a szóbeszédnek van alapja — kezdtük a beszélgetést a napokban a Békés— Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatójánál, Baukó Mihálynál. Elöljáróban csak annyit: a vállalat Békés és Csongrád megyében levő, öt korszerűnek mondott és 14 hagyományos gyárában az idői 205 millió kisméretű téglaegységnyi falazóanyagot és mintegy 71 millió tetőfedő„Kezdetben azt hittük, hogy mi követtünk el mulasztást” cserepet gyárt. E termékek zömét főként a Tiszántúlon, a Duna—Tisza közén, Észak- Magyarországon és elvétve a Dunántúl TÜZÉP-telepein értékesítik. A hazai tetőfedő- cserép-szükséglet 97-98 százalékát három vállalat gyára, a bátaszéki, a tatai és a békéscsabai cserépgyár állítja elő, az utóbbi ebből 70 százalékos részarányt képvisel. *8* S mielőtt tovább mennénk, a tégla- és cserépipari vállalat termékeit ketté kell választani: falazóanyagra és cserépre. — Az értékesítésre kerülő 15-féle falazóanyagból mintegy 167 millió téglaegységnyi kerül a belkereskedelmi forgalomba, vagyis a lakosság ellátására. Ez a szám csaknem tízmillióval kisebb a korábbi időszaknál — magyarázza az igazgató. És a minőség is ... — Téglából minőségromlást a vevők nem tapasztaltak. Az elmúlt évben a reklamálások száma csökkent, minden egyes tégla a besorolt osztály árában kelt el, az értékesítésre került falazóanyagaink 75,1 százaléka elérte az első osztályú minősítést. A régebbi, az úgynevezett hagyományos gyáraink közül jó néhány a korszerűtlen technikai felszerelés és az időjárás, valamint a növekvő munkaerőgondok miatt szinte alkalmatlan az első osztályú termékek előállítására. Az elmúlt tíz hónapról szóló kimutatásból egyértelműen leolvasható: a Békés megyei gyárak közül a bat- tonyainál 9,7 százalékos, az elekinél 30 százalékos, a dé- vaványainál 38 százalékos, a körösladányinál pedig 39 százalékos az első osztályú termékek részaránya. — Innen a 10 millió forintos lemaradásunk, folytatja most már Peity Frigyes műszaki igazgatóhelyettes. De nemcsak ebből adódnak a feszültségek, amiket csak tetéz, hogy a lakossági igények messze megelőzték a téglagyárak lehetőségeit. Ez a kérdés másként is megfogalmazható : a korszerűsítésekhez pénz híján későn fogtak hozzá, a megkezdett beruházások sem valósulhatnak meg egyik napról a másikra. Az elmúlt három—négy hónapban a vállalat korszerű békéscsabai cserépgyárában is robbanásszerűen jelentkezett a gyengébb minőség — igaz, csak kerítésen belül. Volt olyan műszak, amikor is a gyártott termékek 60 százaléka eladhatatlannak, magyarul selejtnek bizonyult. Az idén a selejt aránya itt 17 százalékos, 11—12 százalékkal magasabb a tavalyinál. Sárközi Zoltán, a cserépgyár vezetője mondja: — A minőségi problémák május végén jelentkeztek, és fokozatosan erősödtek. Gyáron belül, a gyártósoroknál, a szállítóknál, a kemencéknél kerestük először a hibákat. A selejt forrásait aztán az agyagbányánál fedeztük fel: 13—14 méteres mélységben egy kedvezőtlen, tőze- ges, sárgaföldes, duzzadó agyagot tartalmazó réteg húzódik, melyet a bányák feltárásánál nem észleltek a kutatók. E rétegből bekerült anyagok a nyers cserépnél nem láthatók, viszont égetés után a termék használhatatlan. A vizsgálathoz felkértük a Szilikátipari Központi Kutató Intézetet, s három hete megkaptuk a vizsgálat végleges eredményét is. — Az elmúlt hónapok vesztesége? — Késztermékben a kiesés 6—7 millió forint, s ekkor még nem szóltunk a többlet- költségekről, a többletmunkáról, a sok bosszúságról, kellemetlenségről. Egyszóval nyers cserépből többet gyártottunk, mint bármikor, s ezzel szemben kevesebb készterméket adtunk el. Hogy mi lett a Csabán gyártott, s a meó által kifogásolt cserép sorsa? A jó minőségű késztermék ezrét 3740 forintért vásárolhatják meg a TÜZÉP-telepeken, ez esetben viszont 120 forintért adták el, s töltéshez szállították. Így aztán Békéscsabán épült az ország talán legdrágább töltése — cserépgyári termékből. De nemcsak mi, fogyasztók éreztük meg mindezt, hanem a cserépgyárban dolgozók is: a munkások fizetésüket a jó cserép után kapják, a selejtért nem fizetnek. Balázs Jánosné 1973-tól cseréposztályozó, egy-egy műszakban mintegy 6500 cserepet válogat át. Ö így fogalmaz: — Nem könnyű munka ez, hiszen egy-egy cserép súlya 2,5—2,7 kilogramm között mozog. A selejt hogyan érint ? őszintén megmondom, nagyon rosszul! Amikor a minőséggel nem volt problémánk, 4700—4800 forintot kerestem havonta, most pedig 1100—1200 forinttal kevesebbet viszek haza, holott ugyanannyit dolgozom, mint korábban. Mostanában bizony gyakran előfordult, hogy minden második darabot félre kellett dobnunk, mert selejt volt. — Az utóbbi napokban ismét a régi minőségű agyagot hordják a szállítószalagok — sorolja Babin Sándor gépkezelő, aki három sajtológépet dirigál. — Mindenki megérezte és megérzi a töméntelen selejtet. Mást sem csináltunk: leálltunk, indultunk és szaladgáltunk. — Kezdetben azt hittük, hogy mi követtünk el mulasztást — magyarázza Piat- kó György formacserélő és -javító. — Ha a fóliagumi kiszakad, vagy ha lötyög a forma, akkor már nyersgyártásnál sérül a cserép. Rajtunk is múlik a késztermék minősége. *8* A szállítószalagoknál egy hattagú brigád dolgozik. A száraz cserepet rakják a kemencekocsira. — A selejtért nem fizetnek — summázza Novák György. — Jó cserepet, téglát akarunk gyártani, s eladni, azt fizeti meg a vásárló — folytatja a műszaki igazgatóhelyettes. — Az állandó fejlesztéssel elértük, hogy az értékesítésre kerülő termékeink többszörösen megfelelnek a szabványban előírtaknak. „Mi tehetünk arról, hogy rossz az alapanyag?” Fotó: Veress Erzsi Az elmúlt négy hónapban nehéz időszakot élt át a tégla- és cserépipari vállalat. Azt ugyanis semmiképpen nem engedhette meg magának, hogy a kikerült termékek minősége ne feleljen meg az előírtaknak, a gyár hírnevének. Hogy ez mit jelent? A vállalatnak év végére 10 millió forint nagyságú veszteséget. Szekerés András Egyelőre még csak fényképen tudjuk bemutatni, de a forgalmazó vállalat, az Autóker szerint a közeljövőben már kapható lesz a hazai gyártmányú teherszállító utánfutó több típusa. Az autósok által keresett termékeket az érdeklődők a Népköztársaság útja 14. szám alatti bemutatóteremben tekinthetik meg (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Csomagolás előtti utolsó fényesítés az olimpiára induló asztalokon Lónyai László Kócsagsereg a tavakon
