Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

1979. november 24., szombat o Országgyűlési képviselők a tüdőgyógyintézetben Dr. Kási Gyula tájékoztatta az intézetben folyó munkáról Szigeti Gábornét és Sebesi Lászlónét Fotó: Béla Ottó A gyulai József Attila Tüdőgyógyintézetet ezelőtt 73 évvel közadakozásból hozták létre. Ez volt az első vidéki * tüdőszanatórium, majd csak ezután készült el a debreceni. Nagy szükség volt rá, hiszen a tbc, mint Morbus Hungaricus ezrével szedte az áldozatokat. Ezzel kezdte tájékoztatását dr. Kási Gyula, igazgató-főorvos csütörtökön délután, amikor a gyulai és a kétegyházi körzet országgyűlési képvi­selője, Szigeti Gábomé és Sebesi Lászlóné felkeresték az intézetet, hogy érdeklőd­jenek az egészségügyi intéz­mény munkájáról, gondjai­ról. Elhangzott az is, hogy a háromnegyed évszázad nem múlt el nyomtalanul az inté­zet felett. Korszerűtlenné válik, hiszen elavult a víz-, a szennyvíz-, a fűtés- és a telefonhálózat, s így nem ké­pes már megfelelni a mosta­ni követelményeknek. A 330 ágyas intézetben 6 osztály működik, már régen meg­szűnt a tbc-s betegségek el­sődlegessége, hiszen a bete­geknek mostmár mindössze csak 20 százaléka tuberkuló- zisos. Az épület korszerűt­lensége mellett másik nagy gond, hogy itt évente 3 ezer beteget ápolnak, s az opti­mális 25 helyett mindössze 10 orvos van. Így 20 helyett egyre 4o beteg jut. Az orvo­sokhoz hasonlóan sok szak­dolgozó is hiányzik. Az igazgató tájékoztatása után az országgyűlési képvi­selők felkeresték az osztá­lyokat, s a helyszínen győ­ződtek meg a gyógyító munkáról. Itt az almaecet Az ételízesítők hazai vá­lasztékát bővíti a Hosszú­hegyi Állami Gazdaság új terméke, az almaecet. A kü­lönlegességet egyelőre a Ská­la Szövetkezeti Áruház érté­kesíti, de a termelés növelé­sével tovább bővülhet vevő­köre. Gyártására a saját és a társgazdaságok ipari almáját hasznosítják. Hetenként tíz­ezer palackot töltenek meg az ételízesítőből, keresettsé­ge miatt azonban növelik előállítását. Különleges bel- tartalmi értéke — értágító hatása — miatt a diétázók­nak, a fogyókúrázóknak is használ fogyasztása. Ízesíte­ni lehet vele köreteket, zöldségsalátákat, sőt teát is. Hobbikiállítás Békéscsabán, a KISZÖV Gyopár Ifjúsági Klubjában sók éves hagyomány a kiál­lítások szervezése. Hol kép­zőművészek alkotásait, hol szakköri munkákat, hol pe­dig gyermekrajzokat mutat­nak be a hangulatos klub- helyiségben. A közelmúltban a szövetkezeti bizottság fel­kérte az ipari szövetkezetek dolgozóit, hogy küldjenek be anyagokat a november 20-án megnyíló hobbikiállí­tásra. Azóta mintegy 100 kü­lönböző alkotás érkezett. Mint kiderült, a dolgozók szabad idejükben sokféle elfoglaltságot találnak, ám legtöbben kézimunkát ké­szítenek. A kiállítás azóta rpár megnyílt, s az érdek­lődést bizonyítja, hogy so­kan nyitogatják a klub aj­taját. laaaaaaa■■■aa■■••■■a■a■■■■aa■aaaa■a•■aa■■J Izzófejes traktor az út mentén Munkásfórum A Gyulai Húskombinát szakszervezeti bizottsága már korábban kérte a város vezetőit, hogy a dolgozók­nak tartsanak egy várospo­litikai fórumot, hiszen köz­tudott, hogy az itteniek zö­me a város vonzáskörzeté­ből jár dolgozni és többsé­gük idővel szeretne Gyulán letelepedni. Érthető a kí­váncsiságuk, milyen lehető­ségek vannak erre. A találkozóra csütörtökön délután került sor, amikor is dr. Takács Lőrinc, a vá­rosi tanács elnöke látogatott el a munkásokhoz. Az ér­deklődésre jellemző, hogy a dolgozók csaknem félszáz kérdést adtak be írásban, amelyre szerettek volna vá­laszt kapni a legilletékesebb­től. Legtöbben arról érdek­lődték, mi várható a lakás­építésekben, mennyit kell várni egy állami, OTP vagy szövetkezeti formában épülő lakásra. Elhangzott olyan kérdés is, mennyi a lakás­igénylő Gyulán, mint jelent a kategóriába sorolás, előnyt jelent-«* lakáskérelmék be­nyújtásánál, hogy az ^illető már évék óta albérletben la­kik. Természetesen más jel­legű kérdések is voltak. Töb­ben kértek tájékoztatást a városfejlesztésről, az idegen- forgalomról és a kereskedel­mi ellátásról. Megnyitás előtt a Darvas-emlékház Orosházán Nagy eseményre készülőd­nek az orosháziak. Decem­ber 3-án, délután nyílik meg a Dózsa György út 74. szám alatt a Darvas József irodal­mi emlékház. A Békés megyei Tanács, az orosházi Városi Tanács, valamint a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága szé­les körű társadalmi összefo­gással állította helyre Dar­vas József egykori szülőhá­zát, emléket állítva a város nagy szülöttének. A kiállítás a ház helyisé­geit az eredeti bútorokkal mutatja be egy szoba kivé­telével, ahol az író és politi­kus életútjának dokumen­tumait tárják a látogatók elé. Az anyag összeállításá­ban, megrendezésében köz­reműködött a Petőfi irodalmi múzeum és a Központi Mú­zeumi Igazgatóság. Az em­lékházat az avatóünnepségen Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke nyitja meg. Ezt követően Len cső László, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa tart tárlatvezetést. Végül megko­szorúzzák a házon elhelye­zett emléktáblát, s a Petőfi Művelődési Központban a békéscsabai Jókai Színház művészei Darvas József mű­veiből adnak irodalmi mű­sort. Szovjet filmek fesztiválja Tizennégy és fél ezren váltottak jegyet Megyénknek szinte vala­mennyi mozijában megren­dezték november 1. és 14. között — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója tiszteletére — a szovjet filmek fesztiválját. A rendező Békés megyei Mozi­üzemi Vállalat most elkészí­tett részletes statisztikai je­lentései szerint — sikerrel. A jelzett időszakban 303 elő­adást tartottak szovjet fil­mekből. A korábban már ját­szott alkotások mellett az erre az alkalomra megjelent négy új film közül hármat, a Születésnap..., a Hívj a messzeségbe és a kétrészes Fekete fülű fehér Bim cí­műeket is bemutatták me­gyénk településein. A film­vetítéseket 14 ezer ötszázan nézték meg. Az új szovjet filmalkotá­sok közül a legtöbben a Szü­letésnap, avagy a sült krumpli ünnepe címűt néz-, ték meg: a 17 vetítési alkal­mon közel háromezren vet­tek részt. A félszáz, az elmúlt évek­ben már bemutatott ifjúsági, mese- és nagyjátékfilmek közül a legtöbben a Blokád és a Blokád folytatása négy részére, a Huckleberry Finn és a csavargók című Mark Twain regényének feldolgo­zására, valamint a Villám­csináló és A tóparti ház asszonya című filmekre vol­tak kíváncsiak. Pályaválasztási kirándulás Debrecenbe A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem kezdeménye­zésére a Békés megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet idén is megszervezte a mezőgazdasági pálya iránt érdeklődő középiskolásoknak a debreceni látogatást. A megye 16 középiskolájából jelentkezett 38 tanuló no­vember 21-én látogatott el a Debreceni Agrártudományi Egyetemre. A vendéglátó in­tézmény egész napos prog­ram keretében ismertette meg a Békés megyei közép- iskolásokkal az intézményük­ben folyó munkát. Többek között a gyakorlati foglalko­zások színhelyét, az egyete­met és az egyetem kollégiu­mát. Ez a látogatás csak meg­erősítette a felsőbb éves kö­zépiskolásokban az esetleg már korábban kialakult me­zőgazdasági pályáról alkotott elképzelését. Űzemszervező A Pécs—Harkány közötti út érdekes látnivalója egy l G—35 típusú öreg traktor. A harminc évvel ezelőtt E gyártott izzófejes traktor előbb az ócsárdi gépállomáson • dolgozott, majd a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet ! vásárolta meg és a hatvanas évek végéig üzemeltette. E Az utolsó éveiben, igaz, már csak arra használták, hogy \ a kazalozógépet vontassa az egyik helyről a másikra. ; Legutóbbi vezetője, Kordé István traktoros nyugdíjba j vonult már, a gépet pedig ócskavasként kiselejtezték. A J gépjavítóműhely Bánki Donát Szocialista Brigádja meg- • mentette az öreg traktort a beolvasztástól: üzemképes • állapotba hozták, korrózióvédelemben részesítették, és új- E rafestették, majd egy korabeli ekével együtt felállították | a harkányi út mentén. Tömérdek nézője van, magyarok | és külföldiek, s különösen a fiatalokban kelt érthető E ámulatot. A minap egy idős ember állt meg a gép előtt 5 és megsimogatta, ő még ilyennel dolgozott traktoros ko- • rában. A hatezer hektáron gazdálkodó Hunyadi Tsz-ben j egyébként ma öt nagy teljesítményű traktor végzi a szán- E tást és a vetést, míg a könnyebb munkafeladatokat húsz j MTZ-tipusú gép látja el. iizemmérnökkőpzés Gyöngyösön A Minisztertanács 1025/1976. (VII. 3.) sz. határozata értel­mében a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem mezőgaz­dasági főiskolai kara — a mezőgazdasági nagyüzemek igényének megfelelően — üzemszervező üzemmérnökö­ket képez Gyöngyösön. A főiskolai kar nappali ta­gozatára jelentkezhetnek a középiskolák utolsó éves ta­nulói és a korábbi években érettségizett dolgozók, akik a 35. életévüket még nem töl­tötték be. A felvételi kérel­met a középiskola igazgató­jához, illetve a két évnél ré­gebben érettségizőknek a fő­iskolai kar igazgatói hivata­lába kell benyújtani. A ta­nulmányi idő három év. A jelentkezők matematiká­ból és biológiából tesznek felvételi vizsgát. A tandíj- fizetés és a szociális támoga­tás a központi rendelkezé­seknek megfelelően történik. Az üzemszervező üzem- mérnökképzés célja az, hogy a nagygazdaságokban tovább fokozódjon a korszerű üzem- és munkaszervezési módsze­rek alkalmazása, annak ered­ményeként növekedjenek a hozamok, javuljanak a haté­konysági és jövedelmezőségi mutatók. O ólesik megemlékezni — az általános fegy­verkezési verseny, a rendkívül nehéz leszerelési tárgyalások közepette — egy olyan megállapodásról, amely már létrejött és iga­zolta önmagát. Tíz évvel ez­előtt lépett érvénybe a nuk­leáris fegyverek elterjedését megakadályozó szerződés, népszerűén szólva az atom­sorompó. Az atomfegyverrel rendelkező aláíró hatalmak vállalták, hogy nem adnak át senkinek e veszedelmes fegyverből, a többi csatla­kozó pedig nem kéri és nem gyártja. Ezzel elvileg való­ban leengedték a sorompót. Azóta 113 állam csatlako­zott a szerződéshez, így a kezdeményező Szovjetunió, valamint az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia, akiknek már van atomfegy­verük, s egy sor fejlett ipari állam, az NSZK, Japán, Olaszország, amelyeknek tudományos felkészültsége és gazdasági adottsága meglenne a gyártáshoz. Többek közü­lük nemzetközi fórumokon rendszeresen hangsúlyozzák: nem is kívánnak atomhata­lommá válni. Nem igazolód­tak az aggodalmak, hogy e korlátozás miatt a nem atomhatalmak hátrányos helyzetbe kerülnek a nuk­leáris energia felhasználása, az új technológiai eredmé­nyek alkalmazása tekinteté­ben. Világszerte gyorsan szaporodnak az atomerőmű­vek, exportjuk virágzó üz­letággá lett, és az NSZK pél­dául — az egyik aláíró nem atomhatalom — óriási össze­gekért szállít kész erőműve­ket Brazíliának. De éppen itt van — az atomerőművek elterjedése körül — az egyik nem meg­oldott probléma. Az áram­forrásul szolgáló reaktorok bizonyos fajtájának mellék- terméke a plutónium. Már­pedig ez az atombomba alap­anyaga lehet. Elméletileg te­hát az az állam, ahol ilyen erőművek dolgoznak, nuk­leáris fegyverhez juthat. Ilyenformán nemcsak az okoz gondot, hogy két tény­leges atomhatalom, Francia- ország és Kína máig sem csatlakozott a szerződéshez, jó néhány „küszöbállam” is kívül tartja magát e meg­állapodás keretein. Ilyen a Dél-afrikai Köztársaság, Iz­rael, Egyiptom, India, Pa­kisztán. (Dél-Afrika való­színűleg már át is lépte a veszélyes küszöböt.) Elengedhetetlen feladat te­hát „befoltozni a lyukakat” az atomsorompó-szerződésen, rávenni a kívülállókat a csatlakozásra. Egyetértenek az aláírók abban is, hogy tökéletesíteni kell az ellenőr­zés módszereit: még inkább elzárni az utat az atomfegy­verek áramlása előtt, s ha- tékonyabbban felügyelni az üzletet és az exportot. Csök­kenteni a kísértés lehetősé­gét hogy valamely állam, amely békés célú reaktoro­kat vásárol — fegyvergyár­tással próbálkozzék. A tudo­mány már megtalálta az el­lenőrzés hatékony módszere­it, csak alkalmazni kell. Nemzetközi előírások sza­bályozzák a sugárzó anyag szállításának módozatait is. Valamely terrorista csoport ugyanis arra az elhatározás­ra juthat, hogy elrabol egy adag plutóniumot, s ezzel zsarol egy-egy kormányt vagy akár államcsoportot. Nem kell fetétlenül atom­bombát gyártaniuk a terro­ristáknak, néhány száz gramm plutóniumból köny- nyen készíthető igen veszé­lyes sugárzó fegyver. Elen­gedhetetlen tehát — ezt köve­telte nemrég a Szovjetunió— a szállítási előírások szigorí­tása. Mindenképpen növeli az atomfegyver elterjedésének veszélyét az a törekvés, hogy az atomerőművek tu­lajdonosai maguk állítsák elő természetes uránból a fűtőanyagot: a dúsított uránt és a plutóniumot. A más — nem plutóniumtermelő — reaktorok kifejlesztése és el­terjesztése mellett ezt a kér­dést meg lehet oldani nem­zetközi ellenőrzés alatt álló dúsító üzemek fölállításával. Ezek a központok garantál­nák a nem atomhatalmak ellátását, csökkentenék az atomfegyver elterjedésével kapcsolatos aggodalmakat és lehetőségeket, még a sugár­zó hulladék őrzésére is könnyebben lehetne így nemzetközi jellegű megoldást találni. ondoni klub — ez a neve a fejlett atom­iparral rendelkező or­szágok rendszeresen össze­ülő együttesének. A nemzet­közi életben ritka egyöntetű­séggel tárgyalnak és hatá­roznak itt. Nemrég úgy dön­töttek például, hogy csak annak adnak el reaktort, aki aláveti magát a semleges nemzetközi ellenőrzésnek. E „klub” munkája és általában az atomsorompó-szerződés tíz esztendeje mutatja, hogy lehetséges az együttműködés olyan kényes kérdésekben is, mint a nukleáris technolóT gia. A teljes megoldást ter­mészetesen — mint a fegy­verzetkorlátozás más kérdé­seiben is — az általános po­litikai enyhülés hozhat csak. (KS) Minden tsz-ben kulturális bizottság Országszerte megalakultak a termelőszövetkezetek ok­tatási és kulturális bizottsá­gai a TOT ide vonatkozó irányelvei alapján. E testüle­tek hivatottak a közös gaz­daságok közművelődésének kibontakoztatására; összege­zik a helyi ötleteket és az oktatási-kulturális tevékeny­ség fejlesztésére javaslatokat tesznek a tsz-ek vezetőségé­nek. A bizottságok kidolgozták az üzemek közművelődési tervét, továbbá a kulturális alap felhasználására tettek indítványt. A falusi közmű­velődési tevékenység alakí­tásáért felelős művelődési- ház-igazgatókat is bekapcsol­ták a tervezésbe; ily módon szorosabb egység alakul ki a falusi művelődési otthonok, klubok, szakkörök és a ter­melőszövetkezetek között. A bizottságok munkája nyomán máris megfigyelhe­tő: bővült az együttműködés a szövetkezetek és a községi művelődési házak között. Több megyében, például Békésben, Vasban, Bács- Kiskun és Szabolcs-Szatmár megyében rendszeresen meg­beszélik a tennivalókat a megye és a járások falusi közművelődésének felelős vezetői, valamint a tsz-ek oktatási és kulturális szak­emberei, társadalmi aktivis­tái. Sorompó - résekkel

Next

/
Thumbnails
Contents