Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-22 / 273. szám
IliI 1979. november 22., csütörtök A w Nyugdíjas lett a Kossuth-díjas fejőgulyás Márciusban volt huszonöt éve, hogy a Viharsarok Népe hírül adta: a Kossuth-díj bronz fokozatával és a vele járó tízezer forinttal jutalmazták Kiss István, a Mező- hegyesi Állami Gazdaság fejőgulyását „a fejlett zootech- nikai módszerek alkalmazásával az állattenyésztésben elért eredményeiért”. Szabályozók —1980 Aztán ma egy hete elbúcsúztatta az Újhelyi Szocialista Brigád Gyulai Ferencet és Kiss Istvánt. Már egy hete nyugdíjas a Kossuth- díjas fejőgulyás, akinek a beosztása, emberi tartása, megbízhatósága ugyanaz maradt, mint volt, szakmailag viszont több, gazdagabb lett: három évig tartó tanfolyamon szerzett szakmunkásbizonyítványt. Hetente kétszer, délelőtt 10—12-ig járt tanfolyamra, figyelt, jegyzetelt ceruzához nem szokott ujjakkal. A gazdaság ó-mezőhegyesi kerületének éttermében egy szál tangóharmonika szól, amíg gyülekeznek a brigád tagjai, s várják a kerüld, a gazdaság, a MEDOSZ országos központjának meghívott vendégeit. Este nyolcra szól az invitálás, mert akkorra . végez a brigád a napi mun-' kával. Kiss István és Gyulai Ferenc is bevégzi feladatát, ellátja az állatokat, fej, aztán indul haza fürödni, átöltözni. A tehenészek ünnepeit a munka szabályozza, az élet — Egész délután játszunk, vetélkedünk! — hurráznak a kevermesi általános iskola tanulói. — Mi a bátyámmal ketten készültünk — meséli Tóth Józsi az 5. b-ből. — Hogyan készültetek? — Elolvastuk a fogászati hónap alkalmából kiadott prospektusokat, meg könyvekben is láthattunk ábrákat, rajzokat a helyes fogmosásról, tisztálkodásról. * * * — Vajon a felnőttek hogyan készültek a gyerekek délutánjára — kérdeztük meg Domsik Jánosné tanácselnöknőt. minduntalan beleszól legszemélyesebb dolgaikba. Most is, már vidámodna a hangulat, amikor híre jön, hogy Bányai Józsefnek, a brigád vezetőjének háza tetején lángok csaptak fel, nosza, rohanás haza, és nemsokára megérkeznek a szirénázva robogó tűzoltók. Megérkezik Hunya István, a MEDOSZ elnöke, Miskucza Péter, a gazdaság párttitkára, Resetár József vszb-tit- kár. Baranyai Ferenc, az ó-mezőhegyesi kerület üszb- titkára üdvözli-köszönti a találkozóra érkezetteket, aztán Flender János kerületve- zető beszél. Elsősorban arról, hogy valóban várják, visszavárják a most nyugdíjba vonulókat. Hunya István ehhez a gondolathoz fűzi mondandóját: szükség van az idősek, még a nyugdíjasok munkájára is, hiszen alig van fiatal a brigádban. Átadja a MEDOSZ-központ ajándékát Kiss Istvánnak, a kerületvezető a gazdaság ajándékcsomagját Gyulai Ferencnek. Becsei Mihály brú- gádtag következik, a brigád — A kevermesi egészség- ügyi nevelési hét programjába építettük ezt a délutánt. A megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya vetélkedőt állított össze gyerekeknek. A szervezésben az iskola pedagógusai segítettek. A megyei vendéglátóipari vállalat gyulai egysége süteményekkel, üdítőkkel, a nagybánhegyesi Zalka Tsz tejtermékkóstolóval, sonkasajttal és paranyicával ajándékozta meg a „hét” részvevőit. A beszélgetés közben nevetésre lettünk figyelmesek. Dr. Tabi László, a községi fogorvos a fogbetegségekről meglepetésével, majd hívásával : — Két baráttól, kollégától búcsúzunk, vagyis inkább csak elköszönünk, de ezután is várjuk, hogy megkeresnek bennünket, szaktanácsaikkal segítsék munkánkat. Erre és az egészségre koccintunk, majd újabb meglepetés következik: a remek birkapörkölt, amire csúszik a fehér és vörös bor, a sör, kinek mire van gusztusa. Az eddig is családias hangulat vacsora után vidám nótázás- sal lesz még emelkedettebb, együtt fújja a kerületvezető, a párttitkár, a szakszervezeti vezető, az egykori főnök, dr. Hajtman Pál és a mostani felettes, Müller Lajos, akinek a munkakönyvében egyetlen bejegyzés szerepel munkahelyként, a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság. — Ezek az emberek soha nem hagytak cserben, tettre- készségük, állatszeretetük felbecsülhetetlen — vallja. — Gyulai Ferencet, Kiss Istvánt amióta ismerem, nem láttam ittasan. A megtestesült megbízhatóság mind a két ember... Az ilyen embereket ritkán veszik észre. Természetes, hogy vannak, természetes, hogy megbízhatóan dolgoznak, mindig számíthatnak rájuk. Valóban csak természetes.. ? tartott előadást, ötletesen megszerkesztett történeti érdekességeket tartalmazó kiselőadásában éppen azt számolta, hány gyereknek van otthon is és az iskolában is fogkeféje. A fogápolás helyes módszereit is ismertette, majd ezek után elkezdődhetett a játék. — A totók alapján — kezdte a játékvezető — öt csapatban 25 kisdiák fog versenyezni. A Csipolinó 1, a Csipolinó 2, az Omikron, a Ságvári és a Delfin őrsök válasszanak ki öt képviselőt, és a színpadon máris készülhetnek az első feladatra. Az első feladat az almaevés. Rágják. Ki gyorsan, ki lassan. A gyerekek siettetik a csapattársaikat, de némelyikük nem tud mit kezdeni az összegyűjtött feladatokkal. — Siess! Te leszel az első — biztatják a gyerekek az egyik versenyzőt. — Letelt az idő! Lányok, fiúk mutassátok meg a megmaradt almát a zsűrinek. A 4-es csapat lett az első. Azért, mert minden falatot alaposan megrágott, s a csalafinta feladatnak ez volt a célja. A következő feladat egy összedarabolt plakát összeállítása volt, amely a helyes fogápolásról, tisztálkodásról szólt. Ügyesen megoldották a feladatot. Közben a közönség soraiban ülő gyerekek villámkérdésekre válaszoltak. A következő szünetben vidám tornára invitálta a tanító bácsi a gyerekeket. — Csípőfogás, jobb kar a magasba, egyszerre kezdjük! Egy, kettő, vissza, most balra, egy, kettő. A verseny újabb feladatának megoldása után kiderült, hogy két legjobb csapat van az öt közül: a Csipolinó 2 és az Omikron őrs. Ök jutalomként ajándékcsomagot kaptak, valamint egy könyvet. A harmadik lett a Ságvári, a negyedik a Delfin és ötödik a Csipolinó 1. Fél háromkor kezdődött és fél ötig tartott a vidám gyerekdélután. Még sokan szerettek volna apró ajándékot nyerni, a játék öröme azonban bizonyos, hogy ezt kárpótolta. Az új szabályozórendszer a bérszabályozás módszereit jelentősen továbbfejlesztette, annak az elvnek gyakorlati megvalósítása érdekében, hogy a teljesítményekhez jobban igazodnia szükséges a béreknek, személyi jövedelmeknek is. A napvilágra került szabályozók e területen sok mindent újrarendeztek, rendkívül szerteágazó az a rendeletanyag, amely a bérek alakulását befolyásolja. Ám a rendező elv jól kivehető: a teljesítmények különbségeinek határozottabban kifejezésre kell jutni a kereseti viszonyokban. Törekedni kell arra, hogy a részesedési alapból fizetett prémiumok, jutalma^ és az év végi részesedés növekedjék a kereseten belül, s ez is fejezze ki a valódi teljesítménykülönbségeket. Teljesítménytől függ a bér A népgazdaság minden* olyan területén (szakágazatban), ahol a nyereségérdekeltség van, a vállalati bérek a teljesítménykövetelménytől függően növelhetők. Egyes szűkebb területeken, ahol az ágazati sajátosságok is indokolják, központi bér- szabályozás alkalmazható. A vállalati teljesítményekhez kapcsolt és a központi bér- szabályozás elsősorban a bérek tömegére irányul. A szabályozás változásaiból az is kiderül tehát, hogy előnyben van a bértömeg-szabályozás minden olyan szakmában, ahol a nyereség- érdekeltség a jellemző. Ami a lényeget illeti: a jól gazdálkodó vállalatok számára növekszik a (külön befizetés nélküli) béremelés lehetősége — azaz, a fő elv megvalósul — a fejlődőképes vállalatok jobban megfizethetik dolgozóikat a jövőben. A bérszabályozás körén belül meg kell említeni, hogy a differenciálás igénye az egyes vállalatoknál is érvényesül. Gondoljunk azoknak a helyzetére, ahol — éppen a nyereség alacsony színvonala miatt —, kevés pénz áll rendelkezésre keresetnövelésre, bérjavításra. Az új szabályozás logikája azt diktálja, hogy a vállalaton belül is száműzzék az elvtelen égyenlősdi gyakorlatát és szemléletét, mivel a többet vállalóknak, a „legjobban húzó” embereknek, brigádoknak érdemes a rendelkezésre álló összegekből ,a legnagyobb részt adni, s így ösztönözni a nagyobb teljesítményeket. Azt is érdemes hangsúlyozni: a szabályozó- rendszer normativitása szigorúbb követelményrendszert támaszt, de biztosítja a felzárkózás, a pillanatnyilag nehezebb helyzetben levők fejlődését is — amennyiben a vállalat önerőből javítja gazdálkodását, s megteremti előrehaladásának feltételeit. Ezért igen fontos a vállalatok számára a belső érdekeltségi rendszerüknek, egyéni ösztönzésüknek továbbfejlesztése — amelyet az új szabályozórendszer változatlanul vállalati tevékenységi körbe utal. A külső feltételek, az új rendeletek jó támpontul szolgálnak ehhez, s érdemi intézkedésre ad lehetőséget,' hogy megszűnt az Országos Szakmai Bértáblázat merev rendszere. Rugalmas valutaárfolyam Befejezésként a fejlesztési tevékenység, illetve a külgazdasági kapcsolatok, a külkereskedelmi tevékenység szabályairól szólunk sorozatunkban. Ha tudjuk, hogy minden második forintunk lényegében valamiféle külkereskedelmi akcióval — termeléssel, exporttal, importtal — áll összefüggésben, elismerjük azt is, hogy fejlődésünk meghatározója: sikerül-e hatékonyabban lebonyolítani a külkereskedelmi cserét? Azaz: megjavítani cserearányainkat, exportképességünket. Ezért is természetes, hogy a külkereskedelemnek igazodnia kell az új feltételekhez, követelményekhez — módosulnak a külkereskedelem szabályzói is. A fő cél az egyensúly javításának elősegítése, az exportgazdaságosság javítása, a devizahozam növelése, az importtal való takarékosság. A célok valóra váltását a normatív jellegű egységes adóvisszatérítés és a termelést fejlesztő állami támogatás szolgálja — ez utóbbi persze szűk- körben átmeneti időtartamra szólhat, s arra való, hogy hozzájáruljon a szerkezetátalakításhoz, ,a külső feltételekhez való jobb igazodáshoz. A gazdálkodás biztonságát ezután is megfelelő vámrendszerrel védi — összhangban nemzetközi kötelezettségeinkkel és vállalj szerződéseinkkel. A valutaárfolyamok a jövőben rugalmasan módosulnak a népgazdaság érdekei szerint, illetve követik a konvertibilis valuták egymás közötti értékváltozásait. A gazdaságosság követelménye érvényesül a fejlesztési tevékenységet érintő új szabályokban is. Mivel az erőket koncentrálni szükséges a hatékonyabb termelési szerkezet kifejlesztésére, ezért szűkítik az állami támogatások körét. Megemlítendő a fejlesztési tevékenység — a szabályozórendszer módosításának fő vonalába vágó — új eleme: azok a dinamikusan fejlődő vállalatok, amelyek jövedelmező beruházásba fogtak, fognak, de nem rendelkeznek elég pénzzel ehhez — kiegészítő alapjuttatást kaphatnak. Ezt a vállalatnak vissza kell majd fizetni könnyítéssel, hiszen adózás előtti nyereségéből hosszabb időn át törleszthet. Üj vonás továbbá, hogy csökken a hitelkeretek ágazatközi meghatározottsága, s az ezekhez fűződő kedvezmények köre, mértéke. A hitel teljes összegén belül növekszik a konvertibilis exportot bővítő előirányzat aránya. Fontos szabály: kizárólag állami támogatással nem finanszírozható vállalati beruházás. Csodát nem művelhet Sorozatunkban vázlatosan áttekintettük az 1980. január 1-én életbe lépő új szabályozórendszer főbb változásokat hozó elveit, rendelkezéseit. Mint láttuk — ezek világos gazdaságpolitikai eszközrendszert alkotnak, igazodva azokhoz a feladatokhoz, amelyek népgazdaságunk előtt állnak a VI. ötéves tervben, de az V. ötéves terv befejező évében is. Erre nem véletlenül emlékeztetünk : igen értékes eredmény, hogy 1981-ben, a VI. ötéves terv indulásakor már a kipróbált, begyakorolt szabályozórendszer segítségé, vei folytathatjuk a gazdasági munkát. De az is kiviláglik ,a szabályozás megújítását eredményező szándékból, hogy a gazdaság egész területén a minőségi követelmények, a hatékonyság egységes követelményeit kell érvényesíteni. Ettől várhatjuk külgazdasági helyzetünk javulását, az egyensúlyi igények jobb kielégítését. A szabályozásban — szükségszerűen — keverednek a rövidebb és hosszabb távra ható igények, ám nem lehet elfelejteni: elsősorban a gazdálkodás tartós irányát, követelményeit tükrözik. Ezért is van fokozott szükség és egyetértés abban: az új szabályozórendszer akkor váltj,a be igazán a hozzáfűzött reményeket, s újítja meg sikeresen gazdálkodásunkat, ha mindent megteszünk — fent és lent egyaránt — értő alkalmazására, befogadására. Nem hisszük azt, hogy önmagától „csodát fog művelni” — de tudjuk, hogy alkalmas céljaink megvalósítására. Értekezlet a társadalombiztosításról Tegnap, november 21-én a társadalombiztosítás Békés megyei igazgatósága értekezletet tartott Békéscsabán, az úttörő- és ifjúsági házban, amelyen megyénk vállalatainak, ipari és mezőgazdasági szövetkezeteinek mintegy 500 munkaügyi, bérügyi vezetője és belső ellenőre vett részt. A tanácskozást dr. Pankotai István igazgató nyitotta meg. Tájékoztatta a részvevőket a társadalombiztosítás eredményeiről és a fejlesztés lehetőségeiről. Ezt követően Nagy Zoltán, az igazgatóság ellenőrzési osztályának vezető- . je a társadalombiztosítási ügyintézés belső ellenőrzését ismertette. Széles Lajos csoportvezető pedig a rehabilitációval kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról adott tájékoztatót. (Vége) Matkó István \v\xxx)űűO[xxxxxxxxxx)űűooüOű00ocwxxxxxxxx)oooooű(xxx»aaaaxxmx A Budapesti Vegyipari Gépgyár az idén több mint kétszázötven millió forint értékben szállít a Szovjetunióba különböző festékgyári berendezéseket. A gyár négy szocialista brigádja vállalta, hogy a festékalapanyag gyártására szolgáló 2 darab harminckét köbméteres indukciós autokláv és két nyolcvan köbméteres keverős készülék szerelését határidő előtt befejezi Képünkön: kiszállítás előtt a tervrajz alapján is ellenőrzik az autoklávot 1 (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Szabó Zsigmond Kevermesi gyerekdélután Mindenki balra hajoljon! — irányítja a tornát a tanító Kép, szöveg: Számadó Julianna
