Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-20 / 271. szám
1979. november 20„ kedd Képek és rövid ismertető szöveg. De a számok a legdöbbenetesebbek. 1977-ben több mint 177 millió forint társadalmi tulajdonban okozott kárt derített fel a rendőrség. Erről szól a Belügyminisztérium kiállítása, melynek anyagát megyénkben először Békéscsabán, az úttörő- és ifjúsági házban mutatták be, s ebben a hónapban még Szarvason és Orosházán is megrendezésre kerül. Szebeni András rendőr százados, a kiállítás megyei rendezője elmondta: a bemutatónak az a célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi tulajdon védelmének fontosságára. Kéz kezet mos És okkal! Hiszen társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésünknek alapját a társadalmi tulajdon képezi. De ebből származnak azok a milliók is, melyeket szociális segélyekre fordítunk, lakások építésére, közterületeink szépítésére, gyermekeink nevelésére költünk. Ez fedezi a betegellátást, gyógykezelést. Az egészségvédelem állampolgári jog lett, s' így ingyenes a gyógyítás mindenki számára. Ez a magyarázata annak, hogy a társadalmi tulajdon védelme mindannyiunk érdeke. Köztudott tények ezek. Az önzés, a haszonlesés, s nem egy esetben a felelőtlenség azonban mindennek fittyet hány. Jóllehet a felderítő munka és a megelőző tevékenység az utóbbi években javult, szélesedett a közvagyon védelmének társadalmi bázisa, ennek ellenére még mindig magas a népvagyont károsító cselekmények száma. Még akkor is, ha számszerűségben csökkenés mutatkozik, mert az okozott kár így is jelentős. Sajnos a bűncselekményeknek csak egy része, és gyakran az is késve jut a rendőrség tudomására. Egyeseket ez a bűn- cselekmények további elkövetésére ösztönöz. Ennél is jobban érzékeltetik a gazdasági bűnözés súlyát azok a konkrét, ki nem mutatható,' kárral járó jelenségek, melyek sértik a gazdálkodás rendjét. Egyesek úgy vélik, hogy a gondjaikra bízott népvagyonnal korlátlanul rendelkezhetnek. A felettes szervek utasításainak meg nem tartásé, a bizonylati rend szabályainak megszegése a felderített ügyek mintegy 14 százalékában tette lehetővé a különböző bűncselekmények elkövetését. Szen- di Horváth József 4 társával a gybpárosi vendéglátó egységben jelentős mennyiségű árut tulajdonított el úgy, hogy elrejtette a leltár elől. Béres József, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ 1. számú zöld- ség-gyümölcsfelvásárló telepének vzetője társaival 103 ezer forintot sikkasztott el a könyvelés meghamisításával. Ezek a bűncselekmények azért érdemelnek külön figyelmet, mert hosszabb ideig folyamatosan követték el azokat, s az összefonódások miatt kiemelkedően súlyos a társadalmi veszélyességük. Kéz kezet mos alapon furcsa viszony alakult ki a főnök és a beosztottak között. Tablón a kasszafúró Tagadhatatlan, hogy sok helyen akadnak kedvező lehetőségek a bűncselekmények elkövetésére. Különösen ott, ahol laza az ellenőrzés, hiányos a számviteli és a bizonylati rend. A közelmúltban a Legfőbb Ügyészség figyelemre méltó következtetésre jutott, amikor 12 esztendő nagyobb kárértékű, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket vizsgálta meg. Megállapította, hogy 12 esztendő alatt nem javult az ellenőrzések hatékonysága. Az ellenőrzések továbbra is felszínesek, a belső ellenőrzések pedig sok helyen hatástalanok. Az ezen a téren mutatkozó felületesség, szakszerűtlenség szinte tálcán kínálja a lehetőséget a visszaélésekre. A kiállítás anyagát nézve olykor a hitetlenség kérdőjelei villannak fel az ember előtt. Hogyan sikkaszthatott 6 éven át az egyik postahivatal vezetője 900 ezer forintot, miközben munkáját' évente 3 alkalommal ellenőrizték? Milyen lehetett ez az ellenőrzés!? Vagy egy másik postahivatal vezetője, aki 88 ezer forintot tulajdonított el, s emiatt jogerősen elítélte a bíróság, miként kerülhetett ismét a hivatal élére? De maradjunk megyei példánál. A kiállítás egyik tablóján egy . kasszafúró példátlan cselekedetével találkozunk. Kiss Imre kötegyáni lakos 83 alkalommal követett el betöréses lopást, s több mint 700 ezer forintot tulajdonított el. Az elkövető elszántsága, konoksága és műszaki felkészültsége arra int, hogy a társadalmi tulajdon őrzését körültekintőbben kell biztosítani. A hétvégi éjszakákon a környék áruházaiba, éttermeibe, OTP-fiókjai- ba tört be. Sok helyen az önzés felületessége szinte kedvezett a bűncselekmény elkövetésére. Műszaki szakértelme révén a riasztóberendezések megtalálása és hatástalanítása nem okozott számára különösebb gondot. Ha mást nem talált, leszerelte és magával vitte a riasztó berendezést. 1975- ben fúrta meg az első páncélszekrényt, aztán meg sem állt 11-ig. Két villanyfúróval dolgozott. Figyelme még a konkurrenciára is kiterjedt. A békéscsabai Halászcsárdát már jó előre kiszemelte magának. Amikor szerszámaival felszerelve megérkezett, odabent valaki már fúrta a páncélszekrényt. Telefonon értesítette a rendőrséget, majd elrejtőzött a közelben. Később, amikor a rendőrök eltávoztak, bement és befejezte a dilettáns által megkezdett munkát. A rendőrség bravúros nyomozással fogta el a rendkívül veszélyes bűnözőt. Betörő szerszámait ma már a bűnügyi múzeum őrzi. Megszólalt a riasztó berendezés A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények között a lopások és a betörések dominálnak. Ezek aránya évről évre az összes felderített esetek 60—70 százalékát teszik ki. Jelentős részüket bűnszövetségben követik el. Előfordul, hogy egy ilyen bűnbanda alkalomadtán az élet kioltásától sem riad vissza. Iglicz Zoltán és társai, mielőtt az orosházi kul- túrotthonban halálos csapást mértek volna az éjjeliőrre, sorozatban követtek el betöréses lopásokat. Gyopáros- fürdő egyik hétvégi házából egy televíziókészüléket loptak el. A betöréses sorozatból nem maradt ki az orosházi Csillag Áruház sem. A lapos tetejű raktárépületen közelítették meg a szellőzőablakot, s azon bemászva jutottak be az áruházba. Több mint 64 ezer forintot tulajdonítottak el. Volt olyan betöréses kísérletük, amelyik meghiúsult. A vasútállomás előtti téren levő bisztróba is be akartak hatolni, a raktárajtó kinyitásakor azonban megszólalt a riasztócsengő. A zajtól megriadva elmenekültek. Jól példáza ez az eset. hogy ilyen egyszerű eszközökkel is hatásosan lehet védeni a társadalmi tulajdont. Hamarosan viszont máshol próbálkoztak. A Gyopár presszóba történő betörés során magukkal vitték a 23 ezer forintot tartalmazó lemezkazettát, ezenkívül nagyobb mennyiségű csokoládét, italt és hanglemezeket. A betörésekre alaposan felkészültek. ülésre alkalmas szerszámokat is vittek magukkal. Sok kárt okoz a gondatlanság is. Néha elég egy nyitva hagyott vízcsap. Ez következett be a Május 1. Ruhagyár karádi telepén, ahol a gépteremben valaki nyitva hagyta a vízcsapot. A víz tönkretette a tárolt terméket, s több mint 200 ezer forint kár keletkezét! * A Belügyminisztérium kiállítása hasznos és tanulságos. Nemcsak a károkozó cselekményekre, lehetőségekre és veszélyforrásokra hívja fel a figyelmet, hanem azokra a teendőkre is, amelyek révén a visszaélések és a károkozások megelőzhetők. Követendő példákkal is szolgál a kiállítás. Egy a sok .közül a posta, amely ebben az ötéves tervben mintegy 40 millió forintot költött a köztulajdon biztonságosabb őrzésére. A kiállításon bemutatták a drégelypalánki Szon- dy Vegyesipari Szövetkezet berendezéseit. A Gelka megyénkben megkezdi ezeknek a vagyonvédelmi rendszereknek a komplex telepítését. A kiállítás konkrét haszna éppen abban nyilvánul meg, hogy a vagyonvédelmi eszközök beszerzéséhez is segítséget nyújt. Serédi János Amint arról korábban már hírt adtunk, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat szoros szakmai kapcsolatot tart a szlovákiai Eperjesen levő Dukla Hotel és Étterem vezetőivel, dolgozóival. Énnek jegyében évente egyszer a szlovák vendéglátók Békéscsabán a Körös Hotelban, a csabaiak pedig a Dukla Étteremben rendeznek gasztronómiai napokat. Most a csabaiak „vendég- szereplését” viszonozzák az eperjesiek. Az elmúlt hét végén megnyitották a Körös Étteremben a szlovák gasztronómiai napokat. A megnyitón ott volt dr. Ábrahám Béla, a párt városi bizottságának első titkára, Araczki János tanácselnök, Steigerwald György, a megyei tanács vb osztályvezetője, valamint a szlovák vendéglátó Araczki János tanácselnök elismerő oklevelet adott át Lukács Árpádnak A szlovák szakácsok ízesebbnél ízesebb speciális nemzeti ételeket készítenek a Körös Étterem konyhájában Gasztronómiai napok Kitüntetettek Iga István a * Iga István a Nagy Októbe• ri Szocialista Forradalom 62. ; évfordulója alkalmával az | Elnöki Tanácstól a Munka I Érdemrend arany fokozatát ; kapta. Beszélgetésünk során ■ végigtekint eddigi életén. A : geszti uradalom Atyasi pusz• táján született, majd kita- ! nulta a kőműves szakmát. A ■ felszabadulás után, 1948 már■ ciusában belépett a kommu- ; nista pártba, s nemsokára • Sarkadon kerületi titkárrá ; választották. A következő években nagy : szükség volt építőipari munkásokra, így 1951-ben a szövetkezeti építőiparba ment dolgozni, s 1952-ben Kazincbarcikára került, ahol lakásokat építettek. Itt pártcsoportvezetőnek választották, majd 1954-ben Békéscsabán az állami építőiparnál anyagkezelő és szállítási előadó lett. 1955-ben Szeghalmon dolgozott, aztán 1956 novemberében a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál az újjáalakult kommunista párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezetőségének az elnöke. Azóta mindig párttisztséget tölt be. A vállalat pártbizottságának 1966 óta függetlenített titkára. Huszonkét éve munkásőr. Kiérdemelte a Haza Szolgálatáért kitüntetés ezüst és arany fokozatát, és több szakmai kitüntetésben részesült. 1979-ben az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta neki. Aktív pártmunkáját jelzi, hogy tagja az MSZMP békéscsabai vezető testületének, s annak pártépítési bizottságának az elnöke. Mindig az élet sűrűjét járta, s nem azt kereste, hogy hol a könnyebb. (Cs. P.) Janos Katica és Corbova Edit füstölt hússal töltött ételeket szeletelnek delegáció vezetői és tagjai. Rövid megnyitót Vidove- nyecz József, a Körös vezetője mondott, majd Araczki János tanácselnök emlékplakettet és oklevelet adott át Lukács Árpádnak, a Dukla Szálló vezetőjének a két város és a két vendéglátóipari vállalat közötti barátság és együttműködés érdekében kifejtett tevékenységéért. Minarik Ciril a vendégek asztala mellett készíti a rumon égetett diós palacsintát Kép, szöveg: Béla Ottó Mindannyiunk érdekében Eredményhirdetés a néprajzi filmszemlén A nyíregyházi Kurecskó István nyerte Fűtől való fa című színes filmjével a 9. országos néprajzi amatőr- film-szemle 2500 forintos első díját Dombóvárott. A városi művelődési központban rendezett 9. országos néprajzi amatőrfilm- és 15. déldunántúli amatőrfilm-szemle eredményét vasárnap délelőtt hirdették ki. A néprajzi amatőr filmek kategóriájában a győri Mészáros Tamás: Szélmolnár és a kisteleki Kiss Gyula: Gyiszkó Gyula szíjgyártómester című filmjéért második díjat, a győri Kálmán Ferenc: Diafónja című alkotásáért harmadik díjat kapott. A Szitha Miklós—Saso- vics Sándor nyíregyházi szerzőpáros és a székesfehérvári Deák Péter különdíjban, a budapesti Iványi Mária és a szekszárdi Katona Gyula tárgyjutalomban részesült. A dél-dünántúli amatőr filmstúdiók szemléjének csoportjában két 3000 forintos első díjat adtak ki. A nagy- kanizsai Kotnyek István— Gerócs László szerzőpáros: Térjáték című, valamint a dombóvári Tóth Gyula—Takács László—Takács György szerzőtrió Nézőpont című filmje részesült az elismerésben. A szemle a nyertes filmek gálavetítésével zárult.
