Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

NÉPÚJSÁG

1979;_jiovernber_16;j_j>éntek

II VB-re:

Kalmár és Újszigeti — pályázók

Már három hét sincs a december 3-án kezdődő tornász-világbajnokságig, amelyet az Egyesült Államok tornaszövetsége rendez meg, a texasi Forth Worthban. Ez a VB egyben olimpiai selejtező verseny is, ami azt jelenti, hogy a moszkvai nyári játékokon csak az a 12 férfi- és női együttes vehet részt, amelyek most a legjobb 12 mezőnyét alkotják.

Az OTSH csütörtöki sajtó- tájékoztatóján a világbajnokságra készülődő magyar válogatottak vezetői kaptak szót, illetve a hazai szövetség képviseletében Hegyi Mátyás főtitkár.

Bejek Gézáné vezető edző „kivár”, a lehető legkésőbbi időpontig halasztja a csapatkijelölést, ahhoz azonban aligha férhet kétség, hogy az 1965-ben született generáció három rendkívül tehetséges képviselőjét magával viszi Texasba, mégpedig a központi sportiskolás Csányi Erikát és Almási Lenkét, valamint a Postást képviselő Flander Erikát. Biztosnak látszik a két dunaújvárosi, Óvári Éva és Hanti Erzsébet

helye is, pályázóként lehet említeni a Spartacusban versenyző Horacsek Andrea, a két békéscsabai, Kalmár Zsuzsa és Üjszigeti Katalin, s végül a KSI-s Kanyó Éva nevét.

Labdarúgó MNK: Szarvas jutott tovább

Szerdán délután Orosházán játszották le a labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa megyei selejtezőjének utolsó mérkőzését, amelyen eldőlt, hogy az NB I-es Békéscsabai Előre Spartacus mellett ki folytatja tovább a kupában a küzdelmet. A megyei II. osztályban listavezető Határőr Dózsa SE és az NB Il-es Szarvasi Főiskola Spartacus mérkőzésen a papírforma érvényesült:

Szarvasi FSSC—H. Dózsa SE 3—1 (1—0). 400 néző. V: Németh L. G: Oravecz 3, ill. Hanyecz.

B békésiek is 1 az NB ll-be

feljutottak

KÉZILDBDO

NB II-be jutásért vívott mérkőzéssorozaton, a csoportjukba osztott mindhárom ellenfelüket (Csepeli Papír, Lőrinci Fonó, HTG Vasas) legyőzték, és a szeghalmi női csapathoz hasonlóan, a jövő idényt az NB II-ben kezdhetik. Gratulálunk a szép sikerhez! (Az osztályzó mérkőzéseiről lapunk holnapi számában számolunk be részletesen.)

Mint már arról korábban beszámoltunk, a megyei I. osztályú kézilabda-bajnokságot a 'Békési Egyetértés Spartacus férfi együttese nyerte. Így ők képviselték megyénket Tatán az NB lies osztályozón. A békésiek is ragyogóan szerepeltek az

Úttörőolimpiai döntő birkózásban

Az úttörőolimpia Békés megyei szabadfogású birkózóversenyét Szarvason, az Árpád úti tornateremben rendezték meg. A viadalon Orosháza, Szarvas és Szeghalom birkózópalántái vettek részt, összesen 28-an. Az első három helyezett továbbjutott a területi versenyre, melyet Szegeden rendeznek meg.

Eredmények. 35 kg: 1. Patyl (Orosháza), 2. Lakatos (Szeghalom), 3. Pável (Szeghalom). 38 kg: 1. Medvegy (Oh.), 2. Csizmadia (Oh.), 3. Vizes (Szeghalom). 41 kg: I. Vigh (Szeghalom), 2. Lengyel (Szeghalom), 3. Szokolai (Oh.). 45 kg: 1. Kóti (Szeghalom), 2. Lengyel I. (Szeghalom). 49 kg: 1. Nyilas (Szeghalom), 2. Istenes (Szarvas), 3. Bobvos (Szarvas). 53 kg: 1. Hegedűs (Oh.), 2. Megyik (Szarvas), 3. Hornok (Szarvas). 58 kg: 1. Remiinger (Szarvas). 63 kg: 1. Ferenc (Szarvas), 2. Megyik A. (Szarvas), 3. Szakács (Szarvas). 68 kg: 1. Szakács A., 2. Szentirmai (mindkettő Szarvas).

Athéntől Moszkváig

Hz első aranyérmek

(Mai számunkban új sorozat közlését kezdjük meg. A cikkek — amelyekkel kb. kéthetenként Jelentkezünk — felidézik az újkori olimpiák legizgalmasabb eseményeit, nagy versenyzőegyéniségeit.)

Nagy napra virradt a világ sport j-a 1896. március 24- én (az új naptár szerint április 5-én). Húsvét vasárnapján nyitották meg Athénben az első, nemzetközi jellegű, újkori olimpiai játékokat. A következő napon, a görögök nemzeti ünnepén zsúfolásig megtelt a pazarul újjáépített Panateneas stadion, az érdeklődők be sem fértek valamennyien a márványülésekkel kiképzet lelátókra, s a környező dombokról összesen nyolcvanezren lehettek szem- és fültanúi a történelmi pillanatnak, amikor a házigazda ország uralkodója, I. György király, az azóta hagyományosan ismétlődő ceremónia záróakkordjaként csak ennyit mondott: „Az első nemzetközi olimpiai játékokat megnyitomMindezzel nemcsak régi álom vált valóra, hanem egyben a modern sport fejlődésében is új, diadalmas fejezet nyílt.

Az olimpiai játékok eredete az ősi görög mondavilágba nyúlik vissza. A kutatások Zeusz (a görögök legfőbb istene), Pe lopsz (egy királylány kezéért vetélkedő ifjú) és Heraklesz (a görög nép rettenthetetlen hőse) nevével egyaránt összefüggésbe hozzák a négyévenként ismétlődő játékok létrehozását. A játékok kezdeti időpontját sem ismerjük pontosan, csak azt tudjuk, hogy a Kronosz hegy lábánál, a békés, festői tájon létesített Olümpiá- ban, az időszámítás előtt évszázadokon át összemérték tudásukat a kor leggyorsabb, legügyesebb és

legerősebb atlétái. A játékok idejére még a sűrűn ismétlődő viszálykodást, a hatalomért vívott harcokat is felfüggesztették, elhallgattak a fegyverek. Az ókori játékok az időszámítás előtti ötödik században jutottak csúcspontra és a feljegyzések szerint az időszámítás után 394- ben Nagy Theodosius császár határozatával szűntek meg, amikor Róma már végleg átvette a hatalmat Athéntől. A római birodalom uralta a világot, vagy legalábbis Európát. Az olimpiai játékok gondolata a felvilágosodás idején, a testi kultúra szükségességének felismerése, a modern sportok kialakulása időszakában, a XIX. században került újra felszínre. Ernst Curtius német régész több ízben is járt Olümpiában, és kezdeményezésére 1875-ben ásatások kezdődtek az ókori játékok színhelyén. A nemzetközi összefogással kezdett munkát megfelelő anyagiak híján csak néhány évig folytatták. De az ásatások, valamint Curtius lelkes előadásai felkeltették az érdeklődést a görögök sportversenyei iránt. Olimpia névvel, de csak nemzeti jelleggel ugyan időközben is rendeztek versenyeket. így a legtöbb sport szülőhazájában, Angliában egy bizonyos Robert Dover próbálkozott még a XVII. században a Cost- wold olimpiai játékok elnevezésű versenyekkel, az ugyancsak angol dr. Penny Brooke pedig a XIX. század közepén olimpiai társaságok alapítását kezdeményezte.

A sportvilág azonban Pierre de Coubertin bárót ismeri és tiszteli az újkori olimpiai játékok megterem- tőjeként. Kétségtelen, hogy Coubertin a Curtius által kezdett ásatások és előadások nyomán határozta el az olimpia felújítását, ehhez az

angol olimpiai társaságok, valamint a szellemi és a testi nevelést a görögökhöz hasonlóan összehangoló angol iskolai rendszer tanulmányozása csak további lendületet adtak számára, de azért mégis a francia történészirodalmár látott hozzá a nagy terv gyakorlati megvalósításához. A játékok felElső újkori olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd, aki Athénban mindjárt két úszó- szám (100 m és 1200 m gyors) után állhatott a dobogó legmagasabb fokára

újításának első, döntő lépését az 1892. november 25-én, Párizsban, a Sorbonne Egyetemen elhangzott előadása jelentette, amelyben az olimpia nemzetközi megrendezésére szólította fel a sportvilágot, és egyben a világ sportjának támogatását kérte. Másfél évvel később, 1894. június 23-án a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetségének nemzetközi konferenciáján tizenkét országból érkezett 79 küldött jelenlétében hozták a nagy jelentőségű határozatot: 1896- ban Athénban megrendezik az első újkori, nemzetközi olimpiát! S egyúttal tizenöt

taggal, megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek munkájában Kemény Ferenc egykori egri reálgimnáziumi tanár személyében a magyar sport képviselője az első pillanattól kezdve részt vett. A határozatot kitörő lelkesedéssel fogadták Görögországban, a megvalósításáért azonban vajmi keveset tettek a következő hónapokban. Ekkor a Coubertin és egyik legközelebbi munkatársának tekinthető Kemény Ferenc közötti levélváltásban még a játékok budapesti rendezésének ötlete is felmerült. De mire az illetékesek az egyébként visszautasító válaszról tárgyalgattak, Görögországban elhárultak a nehézségek az olimpia elől. A szervezők élére Konstantin trónörököst — a Rómában vitorlázásban olimpiai bajnokságot nyert, trónjáról később elmozdított Konstantin király nagyapja — nevezték ki. A rendezés költségeinek előteremtésére közadakozást szerveztek, s csak az első olimpiára kibocsátott bélyegekből közel félmillió drachma bevételhez jutottak. Az évkönyvek azonban a legáldozatkészebb adakozó, Georgios Averoff, alexandriai görög kerskedő nevét is feljegyezték, aki közel egymillió drachmát ajánlott fel a stadion újjáépítésére. Áldozatkészségét szobor hirdette a stadion előtt, bár egészségét féltve egyszer sem tekintene meg a versenyeket, attól tartott, hogy a nagy örömet és boldogságot nem éli túl.

Tizenhárom ország összesen 311 sportolója szerepelt Athénben. A magyar sport nyolc versenyzővel képviseltette magát. A műsoron szereplő kilenc sportágban (atlétika, torna, úszás, birkózás, kerékpár, sportlövészet, súlyemelés, vívás, tenisz) ösz- szesen 43 bajnokot avattak. A versenyzők vártnál jóval kisebb létszáma, kisebb rendezési hibák ellenére a játékok óriási sikert arattak, a több tízezer lelkes szurkoló igazi olimpiai hangulatot teremtett. Az ünneplés a maratoni futóverseny alkalmával érte el csúcspontját. Michel Bréal francia akadéBajnoki tabellák

KOSÁRLABDA NB II — nők

1. SZEOL AK 24 24 - 2073-1175 48

2. Sz. Főisk. 25 19 6 1783-1262 44

3. MEAFC 24 19 5 1664-1239 43

4. Salgót. 24 18 6 1818-1291 42

5. Mezőb. 24 16 8 1302-1170 40

6. Eger 27 12 15 1693-1635 39

7. Nyír. MGF 22 15 7 1578-1103 37

8. DMVSC 23 13 10 1427-1345 36

9. Nyír. TK 23 13 10 1447-1357 36

10. Kkfélegyh. 24 12 12 1253-1363 36

11. K. MFSC 24 8 16 1165-1427 32

12. DUSE 22 8 14 1144-1199 30

13. Karcag 25 4 21 1045-1734 29

14. Hódmezőv. 23 5 18 1117-1658 28

15. Békés 25 2 23 946-1942 27

16. Olefin SC 23 3 20 1022-1630 26

Nb II — férfiak

1. SZEOL AK 23 23 - 2439-2543 46

2. A!f. Olajb. 24 21 3 2054-1717 45

3. Hódmezőv. 21 15 6 2008-1534 36

4. Salgót. 22 14 8 1832-1667 36

5. Kkfélegyh. 22 13 9 1829-1748 35

6. Nyír. TK 22 11 11 1707-1681 33

7. DUSE 21 11 10 1591-1527 32

8. K. MFSC 23 9 14 1620-1926 32

9. MEAFC 20 10 10 1661-1679 30

10. Sz. Postás 22 8 14 1587-1681 30

11. Mezőb. 23 6 17 1649-2071 29

12. Sz. Főisk. 22 7 15 1617-1973 29

13. Nyír. MGF 21 7 14 1503-1681 28

14. B. ÁFÉSZ 22 6 16 1448-1838 28

15. Karcag 23 4 16 1605-1984 27

16. Olefin SC visszalépett

RÖPLABDA NB II — nők

1. Szeg. Ép. Sp.

2. BÁCSÉP SC

3. Dunaújv. Ép.

4. Tatab. Petőfi

5. DÉLÉP SC

6. Kalocsai TK

7. Dunavarsány

8. Szf. Volán

9. VOR SK

10. MHD Vasas

11. Tipográfia

12. Bcs. Előre Sp.

13. Tokodi Építők

14. H. Auróra SE

26 25 1 76-13 51 26 21 5 64-28 47 26 17 9 61-34 43 26 17 9 58-36 43 26 16 10 54-47 42 26 15 11 52-41 41 26 15 11 53-43 41 26 15 11 51-47 41 26 14 12 51-44 40 26 10 16 47-56 36 26 7 19 36-59 33 26 7 19 27-63 33 26 2 24 12-74 28 26 1 25 18-75 27

mikus javaslatára első alkalommal írták ki ezt a versenyszámot. Annak a névtelen görög harcosnak kívántak emléket állítani, aki a perzsák felett Marathon mezején az időszámítás előtt 490-ben aratott történelmi győzelem hírét futva vitte Athénbe, ám feladatát teljesítve, a kimerültségtől holtan esett össze. Az olimpián tizenhatan vágtak az akkor 40 kilométeres távnak. Az idegenek, az atlétikai versenyen sikerrel szerepelt kétszeres aranyérmes ausztrál Flack (17 kilométernél), az ezüstérmes amerikai Blake és a bronzérmes francia Lermusiaux saját iramuktól kifulladva sorra adták fel a versenyt. A sportkedvelők óriási örömére a hazai futók vették át a vezetést és végül Szpiridon Luisz, huszonöt esztendős levélkihordó postás futott át győztesen a célon. Nemzeti hősként ünnepelték, élete végéig köztiszteletben állt, akadt borbély, aki ettől a naptól kezdve ingyen borotválta. Csak Averoff nem tudta beváltani újabb ígéretét, nem adhatta feleségül a győztesnek óriási hozományával a lányát, hiszen Luisz ekkor már kétgyermekes családapa volt.

A magyar sport első olimpiai érmét Kellner Gyula nyerte a maratoni futás távját egyedül teljesítő külföldiként. Tulajdonképpen csak negyedik lett, de az előtte befutott Velokasz eredményét megsemmisítették, mert állítólag az út egy részét kocsin tette meg. Az első aranyat azután Hajós Alfréd, a fiatal mérnökhallgató nyerte. Ráadásul rögtön duplázott is, hiszen a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban egyaránt elsőként ért a célba a pireuszi Zea-öböl jéghideg, egykori tudósítások szerint alig tízfokos vizében. A versenybíróság hajóján maga a trónörökös húzta fel a magyar zászlót Hajós Alfréd tiszteletére. Athén ugyanis nem csupán az olimpiai gondolat győzelmét, hanem a magyar sport sikeres olimpiai szereplésének nyitányát is jelentette!...

TVÉS RÁDIÓMŰSOR

TELEVÍZIÓ

BUDAPEST, I. műsor: 9.20 Tévétorna. (sz., lsm.) 9.25 Iskolatévé. 14.45 Iskolatévé. (lsm.) 16.30 Hírek. 16.35 Szinjátékosok. (ism.) 17.10 Egészségünkért, (sz.) 17.20

Olimpia 1980. (sz.) 17.35 Játék a betűkkel. 18.05 Az oroszlán városa. Lvov. (sz.) A pécsi körzeti stúdió műsora. 18.30 öt perc meteorológia. (sz.) 18.35 Fehérenfeketén fehérekről és feketékről. (sz.) 19.10 Esti mese. 19.20 Tévétorna, (sz.) 19.30 Tv-híradó. (sz.) 20.00 Delta. 20.20 Az aula. (sz.) Tévéjáték. 22.10 Portré Pernye Andrásról, (sz.) 23.00 Tvhíradó 3. (sz.)

II. műsor: 20.01 Az Észt Állami Akadémia férfikara énekel. 20.35 öt perc meteorológia, (sz.) 20.40 Kamerával hetedhét országon át. (sz.) Francia filmsorozat. 21.00 Tv-híradó 2. (sz,) 21.25 Kutatók az Antarktiszon. (sz.) 22.05 Szorongó varázs. 22.20 Reklám.

BUKAREST: 15.00 Hírek. 15.30 Német nyelvű adás. 17.35 A volánnál. Autóvezetők műsora. 17.50 Esti mese. 18.00 Tv-híradó. 18.20 Románia állandó újrafelfedezése.

19.05 Válaszutak. Román film. 20.35 Tv-híradó.

BELGRAD, I. műsor: 17.10 Magyar nyelvű tv-napló. 17.45 Gyermekműsor. 18.15 60 éves a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség — közv. a Kolarcev egyetemről. 19.15 Rajzfilm. 20.00 Szórakoztatózenei műsor. 21.00 Szerelmi történetek — filmsorozat.

22.05 Türelmetlenek ideje.

H. műsor: 17.30 Dokumentumfilm. 17.45 Belgrádi krónika. 19.15 Csehszlovák animációs filmek. 20.00 Napirenden a kultúra. 21.00 Huszonnégy óra. 21.20 Arcképek. 21.50 Szórakoztató muzsika.

KOSSUTH RADIO

Állandó műsor: (hétköznap) 4.25—7.59 Reggeli zenés műsor. (Közben: 4.4! és 6.4S Szót kérek 1 5.20 Tudósítói Jelentések. 5.40 Falurádió. 6.20 és 7.20 Reklám. 7.29 Körzeti Időjárás. 7.30 Reggeli párbeszéd.) — 8.05 Műsorismertetés, utána: A mai nap kulturális programjából (vasárnap 6.45-kor) — 12.00 Déli Krónika. (Utána hétfőtől péntekig: Ki nyer ma?) — 18.15 Hol volt, hol nem volt — 18.30 Esti Magazin. Hírek, Időjárásjelentés: 4.30-tól 7-ig félóránként, majd 8.00. 10.00, 12.00, 15.00, 17.00, 18.30, 22.00, 24.00 (szombaton éjjel

1.00- kor is). Vasárnap: 6.00, majd

8.00- tól ua. mint hétköznap.

8.27 A halhatatlanság járművei.

8.37 Bruckner: III. szimfónia. 9.33 Óvodások műsora. 9.55 Lottósorsolás. 10.05 Képek és Jelképek, (ism.) 10.35 A vétkes szép. Kazinczy Ferenc epigrammái. 10.40 Előadja a szerző: Fritz Kreisler hegedül. 10.59 Lottóeredmények. 11.00 Gondolat. 11.45 Fúvószene. 12.35 Hétvégi panoráma. (ism.) 13.57 A romantika. 14.32 Dél-alföldi dallamok. 14.45 Magyarán szólva . .. 15.10 Operaáriák. 15.28 Dominó. (ism.) 16.05 Haydn: C-dúr vonósnégyes. 16.30 Kinek lesz erre energiája? II. 17.10 Népdalok. 17.35 Láttuk, hallottuk . . . 18.00 Megzenésített versek. 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.30 Esti magazin. 19.15 Hangszerszólók. 19.30 Wagner: A Rajna kincse. Zenedráma. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A Budapesti Madrigálkórus felvételeiből. 22.45 Mítoszok és legendák a Bibliában. 23.05 A zeneirodalom remekműveiből. 0.10 Nóták.

PETŐFI RÄDIÖ

Állandó műsor: (hétköznap) 4.25—7.59 Reggeli zenés műsor. (Közben: 5.55 és 6.55 Torna, 6.45 Könyvajánlat, 7.35 Körzeti idő- iárásjelentés) — 10.50 Torna — 13.45 Időjárás- és vízállásjelentés. Hírek, időlárásjelentés: 4.30- tól 8.30-ig félóránként. majd 10.30-tól 20.30-ig kétóránként, ezután 23.no és 24.00. Vasárnap: 8.00. 10.30. 14.30, majd ua. mint hétköznap.

8.05 Az orosz forradalom dalaiból. 8.20 Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33 Operettkettősök. 8.50 Slágermúzeum, (ism.) 9.53 Lottósorsolás. 10.00 Zenedélelőtt. 11.45 Tánczenei koktél. 12.33 Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.38 Nótamuzsika. 13.15 A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30 A zene titka. 14.00 Kettőtől ötig . . . 17.00 Mindenki iskolája. 17.30 ötödik sebesség. 18.33 Operettrészletek. 19.35 .Nem mondhatom el senkinek. 20.00 Félóra népzene. 20.33 Iránytű. 21.35 Nem mondhatom el senkinek. (Az Ifjúsági Rádió 19.35-ös műsorának folytatása.) 22.05 A tegnap slágereiből. 23.15 Bigband-felvételekből.

SZOLNOKI STÜDIÖ: 17.00 Hírek — Pár perc dzsessz. Stan Kenton zenekara játszik. 17.15 Nők negyedórája. Szerkesztő: Kardos Ernő. (A tartalomból: Tiszteletkörök — Szülők értekezlete — Terülj, terülj, asztalkám! — Mikrofonpódium.) — Alföldi juhásznótákat énekel Béres Ferenc. 17.40 Nyári színházakról évközben. Riporter: Pálréti

Ágoston — Musicalrészletek. 18.00 Alföldi krónika — Délutáni minikoktél. 18.26—18.30 Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

1979. november 16-án, pénteken este 19.00 órakor Békéscsabán: INTERJÚ BUENOS AIRESBEN KTSZ-bcrlet

Kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza.

BÉKÉS MEGYEI

NÉPÚJSÁG

Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesztőség: Békéscsaba Ff: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpást Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszék! Pál

INDEX: 25054 ISSN 0133—0055