Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! j NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. NOVEMBER 17.» SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 269. SZÄM Korszerűbb termékek, növekvő export — beruházások nélkül Egyre több vállalat keresi annak módját, hogy jelentősebb beruházások nélkül is bővíthesse a versenyképes termékek gyártását, növelje termelésének, exportjának gazdaságosságát. Előfordul, hogy éppen az előnyös nemzetközi megállapodások mentesítenek egy- egy magyar vállalatot az export növelésével járó költséges fejlesztésektől. A külföldi partnerekkel megállapodtak például abban, hogy Irakban, Kubában, Angolában és a Malgas Köztársaságban a helyszínen szerelik össze az Ikarustól vásárolt autóbuszok egy részét, így nincs szükség a magyar vállalat székesfehérvári gyárában a szerelde bővítésére, az érintett külföldi országokban pedig a járműipar kiépítésére nyílik lehetőség. SZÉKESFEHÉRVÁRRÓL az idén 900, jövőre pedig 1800 autóbusz alkatrészei utaznak ládákba csomagolva a külföldi összeszerelő üzemekbe. Ezzel az idén 225 ezer óra szerelési időt, ezen kívül jelentős munkáslétszámot és energiaköltséget takarítanak meg. A külföldi szerelőmunkások betanításáról, a szervizállomások üzemeltetéséről és a tartalékalkatrészek szállításáról hosz- szú távon az Ikarus gondoskodik, ami egyben tartóssá is teszi az üzleti kapcsolatokat. A részegységeken kívül kész autóbuszokat is hosszú távon vásárol egyik-másik külföldi partner. Irakba például az idén alkatrészek formájában őt)0, összeszerelve pedig 1150 autóbuszt- szállítanak Székesfehérvárról. A NYERGESÜJFALUI ETERNITGYÄR műszaki gárdája a saját erőforrások koncentrálásával, építési beruházások nélkül gondoskodott arról, hogy a vállalat igen gyorsan rátérhessen a jól szigetelő, energiatakarékos eternit lapok gyártására. A vakolatot helyettesítő újfajta eternit lapokkal az épületek külső falát burkolhatják. Ezek ugyanis olyan jól szigetelnek, hogy az épületek fűtéséhez 30—40 százalékkal kevesebb olaj vagy szén elegendő. További előnye, hogy az időjárás hatásainak évtizedekig is ellenáll, könnyen tisztítható, vízsugárral mosható. Az új burkolólap szí- nezési technológiáját a gyár szakemberei dolgozták ki, ők tervezték, és a gyár dolgozói készítették el a gyártáshoz szükséges gépsort is, amely naponta 100 négyzet- méter színes burkoló eternit lap előállítására alkalmas. Most megkezdték annak a berndezésnek az ösz- szeszerelését is, amellyel jövőre már naponta 1000 négyzetméter energiatakarékos színes burkolólapot gyárthatnak. A meglevő berendezések felújításával, átalakításával, automatikák közbeiktatásával növeli évi teljesítőképességét * AZ AJKAI TIMFÖLDGYÄR. A korszerűsítés most érkezett félidejéhez. Teljes egészében felújították az auto- klávsort, amely a bauxitból kioldja az alumíniumoxidot, s megkezdték a bepárló állomás, valamint a kalcináló kemencék felújítását. Ebben a munkában felhasználják a szovjet Timföldipari Kutató Intézet tapasztalatait is. Megteremtik a számító- gépes folyamatszabályozásnak, továbbá annak feltételeit, hogy a gyár az elsők között bekapcsolódhasson a Magyar Alumíniumipari Trösztnél most kialakuló számítástechnikai központba. A felújítási, átalakítási, korszerűsítés munkák 1981-ben fejeződnek be, de már az idén 10 ezer tonnával több timföldet készítenek. A PÉTI NITROGÉNMÜVEK a mezőgazdaság sürgetésére minimális költséggel berendezkedett a folyékony talajtáplálék, a Nitrosol elnevezésű műtrágya gyártására. A kísérletek szerint az új szer kitűnő fejtrágyának ígérkezik, jelentősen növeli a hozamodat a rét- és legelőgazdálkodásban. A gyártás megszervezéséhez beruházás nem kellett; a pétisó és a karba- midgyártás technológiai sora szolgáltatja az alapanyagot. A félkész műtrágyából keveréssel, speciális kezeléssel állítják elő a folyékony műtrágyát. Csupán töltőberendezést és csővezetéket kellett kiépíteniük. Az idén már átadták az első kétezer tonnányi folyékony műtrágyát a gazdaságoknak, elsősorban az IKR tagvállalatainak és az agrokémiai állomásoknak. A TISZA CIPŐGYÁRBAN újabb beruházások helyett azzal teremtettek kapacitást korszerű, versenyképes lábbelik gyártásához, hogy több olyan cikkük előállítását csökkenhették, vagy megszüntették, amelyeknek nincs kellő piacuk. így térhettek rá például az igen keresett munkavédelmi cipők sorozatgyártására és a divatos női téli csizmák, sportcipők mennyiségének növelésére. Az idén 10,5 millió dolláros exportbevétellel számolnak, ami 2 millió dollárral nagyobb a tavalyinál. Megkezdődött a társadalombiztosítási konferencia Társadalombiztosításunkban mindinkább érvényesülnek a szocialista alapelvek: hazánkban a társadalombiztosítás állampolgári joggá vált, s juttatásai gyakorlatilag az ország teljes lakosságára kiterjedtek — mondotta Bartos István, a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságának vezetője a pénteken kezdődött országos konferencián. A kétnapos tanácskozáson megvizsgálják a társadalombiztosítás csaknem 30 esztendős szakszervezeti irányításának főbb tapasztalatait, s összegzik a feladatokat is. 1950, vagyis a társadalombiztosítás szak- szervezeti irányításának kezdete óta a társadalombiztosítási kiadások 27-szeresre emelkedtek. 1950-ben 2 milliárd 272* millió, tavaly több, mint 62 milliárd forintot fizettek ki, az idei kiadások összege pedig már megközelíti a 70 milliárd forintot. Egy-egy dolgozóra ma csaknem tízszer annyi társadalombiztosítási szolgáltatás jut, mint 1950-ben. A lakosságnak csaknem 20 százaléka kap nyugdíjat, mintegy 280 ezren veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, ugyanakkor emelkedett az ellátás színvonala. A szakszervezeti szervek rendszeresen figyelemmel kísérik a nyugdíjasok helyzetét, a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a csökkent munkaképességű dolgozók életkörülményeit, s az állami költségvetésből évről évre növelték a pénzbeni és a természetbeni juttatásokat. A nyugdíjasok ügyeinek intézését lényegesen egyszerűsítették: most már több, mint 3000 üzemben, intézményben működnek nyugdíjügyi albizottságok, a .ijyügdíjba vonulók több, mint 50 százalékának ügyeit a munkahelyen készítik elő, ami erősen lerövidítette az utolsó havi munkabér és az első nyugdíj kézhezvétele közötti időt. A szakszervezeti alapszervezetek sok helyütt gondoskodnak a nyugdíjasok anyagi megsegítéséről, üdültetéséről, kulturált szórakozásukról. Szorgalmazzák szociális otthonok, nyugdíjas napköziotthonok, klubok, nyugdíjasházak létrehozását. A nyugdíjak és egyéb járandóságok folyósításának gyorsítására számítóközpontot hoztak létre, s ezt várhatóan a jövő év elején nagyobb teljesítményű, R 32-es számítógéppel bővítik ki, hogy a megnövekedett feladatokat is zavartalanul elláthassák. A konferencia szekcióülésein a társadalombiztosítás egy-egy fontos témakörét vizsgálják meg. fl kommunista mozgalomról Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására november 14—16. között látogatást tett hazánkban Vita- lij Saposnyikov. az SZKP KB nemzetközi,, osztályának helyettes vezetője. Fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A találkozók során véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. : A Mezőhegyesi Állami Gazdaság új vetőmagüzemében szin- : te minden munkafolyamat gépesített. Mivel azonban a szabvány vetőmag előállítása igen pontos munkát igényel, a fosztógépről lekerülő kukoricát futószalag mellett átvizsgálják, hogy ne kerülhessen közé idegen fajta. Az üzemnek ez az egy része igényel csak jelentős, de nem nehéz kézi munkát- Fotó: Veress Erzsi Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást A munkaerő-gazdálkodás továbbfejlesztése, javítása fontos népgazdasági és vállalati érdek, de megfelelő előkészítés, és átgondolt tervezés nélkül többet árthat, mint használhat a kapkodó korszerűsítés. Ezért döntött a megyei párt vb úgy, hogy kezdetben tíz üzemben végeznek átfogó vizsgálatot a munkaerő-gazdálkodásról, és egyben kijelölik a fejlesztések irányát. Ebben a munkában az üzemek gazdasági és politikai vezetői és az illetékes szakemberekből álló szakmai Ülést tartott a mezőgazdasági szervezési bizottság Tegnap Békéscsabán ülést tartott a mezőgazdasági munkák szervezésével foglalkozó megyei szervezési bizottság. A megbeszélésen, amelyen dr. Szabó Sándor, a megyei tanács, általános elnökhelyettese is részt vett, az őszi mezőgazdasági munkákról és az időszerű tenni-1 valókról esett szó. A szakemberek örömmel vették tudomásul, hogy eddig a 114 ezer hektár kukorica 97 százalékát takarították be a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. Egykét üzem kivételével a hét végére mindenütt a tárolókba kerül a termés. A kukorica betakarításánál több helyen is gondot okozott az, hogy tavasszal az optimális időnél később vethették el a vetőmagot, s emiatt szárítani kell a kukoricát. A kukoricatermés jónak ígérkezik ugyan, de például a Körösvidéki Tsz- Szövetség területén öt-hat tsz-ben 30 mázsa alatt lesz az átlagtermés. Az elvetett búzának jót tett a 20—40 milliméteres csapadék. Egyébként a kenyérgabona vetőmagját valamennyi üzemben a földbe juttatták már. ^ A cukorrépa betakarítását néhány gazdaságban nem fejezik be a tervezett határidőre, november 20-ra. A Mezőhegyesi Cukorgyár térségében eddig a répa 70 százalékát szedték fel, a sarka- di gyár körzetében ennél valamivel kedvezőbben alakul a helyzet. A répa betakarítását és átvételét ezért feltétlen gyorsítani szükséges. Ezt a mufl- kák jobb szervezésével, a gépek átcsoportosításával érhetik el. A nagyszénás! Október 6. Tsz-ből, ahol a répa szedését már befejezték, a gépeket a szomszédos gazdaságokba irányították. A mélyszántással a korábbi évekhez képest előrébb tartanak a megyében. Eddig a szántásra váró terület 80 százalékán végezték el ezt a munkát. Még kedvezőbb a helyzet a megye belvizes területein elhelyezkedő gazdaságokban. Néhány termelőszövetkezet* ben, állami gazdaságban azonban a lehetőségekhez képest, a jó időjárás ellenére is lemaradás tapasztalható. csoportokon kívül részt vesznek a megyei pártbizottság munkatársai is. Tegnap a megyei pártbizottságon erről a most induló vizsgálatról, céljairól és a végrehajtás módjairól tájékoztatták a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Gyulai Húskombinát, a Sarkadi Cukorgyár, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet, az Endrődi Cipész Szövetkezet, az Orosházi Üveggyár, a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet, a Békési Kosáripari Vállalat, a mezőkovácsházi ÉVIG, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság párt- és gazdasági vezetőit, valamint a járási, városi pártbizottságok titkárait, munkatársait. Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője elmondta, hogy nemcsak felmérni akarják a helyzetet, hanem a tapasztalatokat felhasználva részletes javaslatokat is ki kell, hogy dolgozzanak a munkaerő-gazdálkodás továbbfejlesztésére. A szervezések során néhány helyen elkerülhetetlenül munkaerőátcsoportosításokra kerül majd sor, de ezt mindenütt az érintettekkel együttműködve kell végrehajtani. A rendkívül fontos munkát menet közben rendszeresen ellenőrzik és figyelik a megyei pártbizottság munkatársai, a tapasztalatokról és az elért eredményekről pedig mintegy egy év múlva részletes beszámoló készül. L. L. Érem és díszoklevél a HflKI-nak A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet három szovjet — a moszkvai, a kijevi és a leningrádi — édesvízi haltenyésztési intézettel alakított ki, kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatot, amely elsősorban a halnemesítésben, a haltakarmányozásban és az iparszerű haltenyésztőmódszerek fejlesztésében hozott eredményeket. A szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködés 30. évfordulójának alkalmából az együttműködés kormányközi bizottsága emlékéremmel és díszoklevéllel tüntette ki az intézetet munkásságának elismeréséül. A kitüntetést november 10-én Kovács Imre MÉM miniszterhelyettes nyújtotta át dr. Müller Ferencnek, az intézet igazgatójának Budapesten, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban.
