Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-02 / 257. szám
1979. november 2., péntek Újdonság a pecsenyecsirkek takarmányozásában Jó minőségben — határidőre Tárolókat építettek A gazdaságos termelés feltételei — a rohamosan romló közgazdasági viszonyok miatt — egyre nehezednék. Ilyen körülmények között a versenyt csak azok a gazdaságok bírják, ahol a vezetők fogékonyak az újra és van bátorságuk az ésszerű kockázat vállalására is. Az állattenyésztésben — számtalan más lehetőség mellett — a legnagyobb előrelépést a nyereség növelésében a takarmányozás javí-- tásával érhetünk el. Ez érthető, hiszen az állattenyésztés összes költségeinek 50—80 százaléka takarmányköltség. Az olyan érzékeny és gyorsan fejlődő állatfajnál, mint a csirke — ahol ráadásul a nyereséghányad alacsony, és a takarmányköltség aránya magas —, minden deka abrakmegtakarítás óriási jelentőségű az ágazat értékelésénél. Ez ösztönöz, hajt minden vezetőt Füzesgyarmaton az új, jobb módszerek, eljárások keresésére és alkalmazására. Így figyeltünk fel és kezdtük alkalmazni a csirkék takarmányozásában a zeolitokat. A zeolit különleges tulajdonságokkal rendelkező kőzet. Szivacsként szívja magába az anyagokat, de azt bizonyos körülmények között le is adja és óriási a gázmeg- kötő-adszorbizáló képessége. Az USA-ban és Japánban kezdték el először alkalmazni 2-3 éve. Csak nem régen bizonyosodott be, hogy a világ egyik legjobb minőségű zeolitja Magyarországon található, és mintegy 100 millió tonna készletünk van belőle. Az az arány többek között a csirkék takarmányába keverve jelentős abrakmegtakarítást tesz lehetővé. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben eddig 210 ezer csirkét neveltünk fel zeolitos takarmánnyal, és így egy kilogramm csirkehúst 15—18 dekagrammal kevesebb abrakból állítottunk elő, mint korábban. A nyereség 60 fillérrel emelkedett egy kilogramm húsra vetítve. Ez a tsz-nek évente — 3 millió 900 ezer kilogramm csirkehús előállítását figyelembe véve — mintegy 2 millió 300 ezer forint nyereségnövekedést jelent. A zeolit etethető sertések, kérődzők takarmányába keverve is. Az elért eredményeket nem akarjuk kisajátítani, így minden állattartó gazdaságot szívesen fogadunk, tájékoztatunk és kipróbálásra ellátunk zeolit- tal. A napokban kötöttük meg a szerződést, mely szerint Békés megyében a zeolit fel- használásával kapcsolatos feladatokat, szaktanácsadást a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz intézi. Csirik Imre tsz.-elnök Nehéz háromnegyedévet élt át a Mezőkovácsházi Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalat. Jóllehet munkájuk volt bőven, csak éppen az anyagellátás volt szűkös. A falazóanyag, a cement, a betonacél, és a különféle, előregyártott vasbetontermékek hiánya miatt a munkákat gyakran át kellett szervezni, át kellett csoportosítani. Így aztán egyszerre több helyen, több beruházáson kellett dolgozniuk a vállalat építőinek. Az elmúlt évben összesen 52 munkahelyen dolgoztak, addig idén csak a megkezdett munkák száma meghaladta a 80-at. Ennek ellenére munkasikerekben gazdag tíz hónap áll a vállalati kollektíva mögött: mintegy 46 millió forint termelési értéket állítottak elő, s ez csaknem 6 millió forinttal több mint a tavalyi hasonló időszak eredménye volt. Mindezek értékét növeli, hogy a kivitelezőknél 15 munkással kevesebb dolgozott. Ennek ellenére a termelés 5 százalékkal, a nyereség pedig fél százalékkal haladta meg az elmúlt évit, vagyis a tervezettet. Az idén elsősorban különféle tárolók építése szerepelt a vállalati programban. A kukorica betakarításának kezdetére Végegyházán és Kevermesen befejezték egy- egy magtár, Kardoskúton pedig egy szárító építését. Battonyán részt vállaltak a sportkombinát befejező munkálataiban. Az idei kiemelkedő munkák sorába tartozik még Battonyán a Május 1. Tsz sertéstelepének rekonstrukciója, Mezőhegyesen egy ABC-áruház építése. Mező- kovácsházán a CITÉV-nél elkészültek a raktárak alapjai, s hamarosan megkezdődhet a szerkezet állítása. Ugyancsak a közelmúltban Mezőkovácsházán befejezték a 60 személyes bölcsőde alapozását. A téli hónapok legnagyobb munkáját a szerkezetszerelésen túl a mezőhegyesi kórház rekonstrukciója adja. Húszmillió forintos költséggel a rekonstrukció során felújítják a központi fűtést, a régi épületeket, a mosodát, majd a következő évtől további bővítés várható a kórháznál. A vállalat 13 szocialista brigádja a közelmúltban vállalta, hogy a minőség és a határidők tartásával 3,5 millió forinttal túlteljesítik a vállalat termelési tervét. Egyébként a vállalat jövő évi kivitelezői kapacitását már lekötötték a megrendelők és a beruházók. —sz— Miről ír a Magyar Mezőgazdaság 1979. október 31-i 44. száma? A Termelsőszövetkezetek Országos Tanácsa a mező- gazdasági tárca és az OKISZ vezetőivel közös értekezleten tekintette át a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a szövetkezeti gazdaságok helyzetét, a fejlesztés időszerű kérdéseit, és az új szabályozási feltételeket. A Magyar Mezőgazdaság e heti száma részletes beszámolót közöl az értekezleten elhangzottakról. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke egyébként nemrégiben az Amerikai Egyesült Államokban járt, ahol számos korszerű farmot tanulmányozott. Keresztényi Nándor készített* a TÓT elnökével interjút, amelyben egyebek mellett szó esik az energiatakarékos talajművelés különböző módszereiről, a rizstermesztésről, az állattenyésztés körülményeiről, valamint az energiaválság következtében előállt új helyzetről. Ez az új helyzet hazai mezőgazdasági üzemeinknél is a gondolkodásmód, az üzemszervezés módszereinek megváltoztatását igényelte. Mint dr. Magyar Gábor, a KITE igazgatója írja: eddig hektáronként 1500 kiló olajjal egyenértékű melléktermék maradt a kukoricatáblákon. A „mit miért nem lehet” magyarázkodó és védekező álláspontját rendkívül károsnak ítéljük, a megoldást kereső progresszív magatartást tartjuk helyesnek — írja az igazgató. Azokat a technológiai elemeket, eljárásokat, eszközöket, anyagokat akarják megtalálni, amelyek segítségével ki lehet védeni a kukoricatermelést érő kedvezőtlen hatásokat. A cikkben ismertetett újszerű termesztéstechnika Bárándon vizsgázik. Az idei kukoricafajta-bemutató tapasztalatait Avar László összegezi A bemutatók és tanácskozások sorát záró debreceni szakmai megbeszélésen a résztvevők egyértelműen sikeresnek nyilvánították az eddigi fáradozásokat, mert a látottak alapján bebizonyosodott, hogy immár létezik műszakilag megoldható — és már meg is oldott kukoricamelléktermék- betakarítás. Most egyszeriben úgy tűnik, hogy kukoricában a technika kezdi utolérni a korábban jóval előtte járó genetikát. A feladat adott: mivel a hazai ipar képes gyártani a szükséges eszközöket. Tudunk-e több és jobb marhahúst termelni ? Dr. Nagy Nándor egyetemi tanárnak a lap 31. számában megjelent írásához fűz megjegyzéseket dr. Hajas Pál. A szerző megítélése szerint ha hibakereső szemléletünk feladatelemzési megoldási készséggel is párosul, akkor erre a kérdésre élénk igennel válaszolhatunk. Békési üzemek — pesti Kirendeltségek A szép csillárnak is kell reklám! A Kedves Vevő, aki az imént belépett az ajtón, a Népköztársaság útja friss levegőjét hozta magával. Csodaszép jelenség, oda kell figyelni sudár termetére, zöld kosztümjére, fekete kalapjára, fekete sállal keretezett arcára. Színésznő, vagy manöken? Spanyol, esetleg délamerikai vér folyik az ereiben? — Jó napot kívánok, csillárt szeretnék nézni... — szólal meg határozottan, amitől azonnal elmúlik a varázslat, ráadásul erősen ropogtatja az r betűket. Ezerszer begyakorolt mozdulatokkal, lassan lehuzogatja kesztyűjét, mert a mennyezetről is, a gázkonvektor felől is sugárzik a meleg. A szarvasi mintaboltban Djeska Sándor üzletvezető, a 33 éves „főnök” és ifjú felesége, egyben helyettese és a mintabolt pénztárosa velem együtt találgatja, hogy vajon kicsoda-micsoda ez a vevő-madonna, aki a szarvasi Vas- és Fémipari KSZ kuncsaftjává akar válni... — Tóth Emese belsőépítész vagyok — mondja nézelődés közben. — Én terveztem a November 7. téri Abbázia étterem belsejét. Most a saját lakásomba keresek olyan 10—12 centiméter átmérőjű, narancssárga üveggömböket, amelyeket falra is lehet szerelni, vagy mennyezetre függeszteni... — A BNV-n látta kiállításunkat? — Igen, bizonyosan... de ott sem láttam olyasmit, amit én keresek. Gondoltam, hátha itt lesz... Mondja kérem, van Önöknek formatervezőjük? — kérdez vissza váratlanul. A boltvezető elbátortalano- dik, szakember a Kedves Vevő, ő viszont még csak egy éve vette át a „cég” pesti boltját, nem nagyon járatos a szarvasi viszonyok között. Aztán feltalálja magát: — Hódsági Tamás főmérnökünk irányítja a tervezést, de Székely László igazgató elvtárs is sokat foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, majd minden héten megfordulnak a boltban. Ha a vevő szakember... — Tudja, hiányolom az új lámpacsaládokat — folytatja beszélgetésünket Tóth Emese. — Olyan lámpatermékek kellenének, amelyek mindenféle bútorhoz mennek, társíthatok. Ismerem már az összes pesti lakberendezési üzletet, de nem vagyok elbűvölve a választéktól... A Kedves Vevő végül is — igazán barátságos beszélgetés után — üres kézzel távozott, de feltételezhető, hogy nem utoljára járt ebben a fényes és forgalmas mintaboltban. Délre jár, Djeska Sándornak is jólesik egy kis pihenés a teremsarki tárgyaló- asztal mellett. Négy kopott fotel, egy jellegtelen virágváza száradt „virággal”, mosásra váró terítő az asztalon — hát nem valami vonzó, vendégmarasztaló a boltsarok, de az ilyesmire csak egy kényes ízlésű ügyfél figyel oda... Fő, hogy meleg van, a csillárerdő szemet gyönyörködtető, és nem kell csalogatni az érdeklődőket. Amíg csendesen beszélgetünk, Djeskáné törődik a vendégekkel. — Mióta van a szövetkezetnek pesti kirendeltsége? — Ha jól tudom, hat éve. Először a Kazinczy utcában működött az üzlet, s csere útján kerültünk ide, a Népköztársasági út 57-be. Sajnos, szűkén vagyunk, a raktárunk minimális, most már a galériarészt is raktárnak használjuk. Az eladóterület elég kicsi, de sok minden elfér a polcokon, a mennyezeten. Sajnos, a kirakatunkba alig tudunk tenni valamit, pedig kellene... A fiatal üzletvezető egy éve vette át a mintabolt irányítását, az Otthon Áruházból jött át, a felesége viszont a Divatcsarnok „csiliárosa” volt. Hozzáértő, ügyes szakemberek, ezt a forgalom fémjelzi leginkább. — Az elmúlt években — ahogy hallottuk — évente kevés volt a forgalom — mondja. — Mi ebben az évben 5 és fél milliós értékesítési tervet kaptunk ... — Tudják teljesíteni? — Már teljesítettük, pedig csak október vége van. — Csak szarvasi termékeket árusítanak? — Nem. Itt láthatja a hódmezővásárhelyi Elektrofém termékeit is, de van lámpa, csillár az NDK-ból, Romániából is. A vevőkörünk lassan stabilizálódik. Intézmények, vállalatok, törzsvevők keresnek bennünket. — Külföldiek? — Főként nyáron térnek be sokan. Hiánycikk a prospektus — Tudnak-e adni termékprospektust, amit a vevő hazavihet, ami visszatérésre, vásárlásra ösztönzi? A kérdés nem véletlen, a válasz nem könnyű. — Nézze, az az igazság, hogy csak nekem van egy kis színes sorozatom, azt meg lehet nézni, de... Reklám még a szép csillárnak is kell, pláne egy világvárosban, ahol sok lakberendezési bolt csábítja a vevőket és vevőjelölteket! Beszélgetésünk végén a. „külcsinről” is szó esik; pontosabban arról, hogy bizony elég silány a legnépszerűbb termékek csomagolása! A kartondobozok láttán senki sem villanyozódik fel, a vevő inkább eldugja, mintsem mutogatja szarvasi eredetű szerzeményét. Aki gyakran jár J3ékés megyében, az tudja, hogy a csomagolóanyaggyártásáról mind híresebb Kner Nyomda nem esik messze Szarvastól és megfordítva ... Pallag Róbert , „Ez nem repülőgép, hanem robbantják a trágyát” Kora ősszel, amikor Békéscsabán a megyei KÖJÁL- nál jártam, felfigyeltem az egymást követő robbanásokra, melyek után még jó ideig remegtek és csörömpöltek az épületek ablakai. Ottani ismerősöm válaszolt kérdésemre a címben szereplő mondattal. Ez a beszélgetés keltette fel kíváncsiságomat azok iránt, akik ily módon „ijesztgetik” a környéken élő embereket. Némi kérdezős- ködés után találtam rá a „fő bűnösre”, Barabás Bélára, a békéscsabai Lenin Tsz f őágaza tvezető j éré, aki a szerves trágya robbantásos szétterítésének az irányítója és felelőse. — Sajnálom, hogy már befejeztük a robbantásokat — mosolyodik el —, mert ezt nemcsak hallgatni, hanem látni is kell ahhoz, hogy jobban megértse a veszélyes és a biztonságos oldalát egyaránt. — Most hol végezték a szétterítést? — A dobozi út mellett, nem messze a Május 1. Tsz központjától. Náluk is mi végezzük a szétterítést, mert nincsenek meg a személyi és a tárgyi feltételeik. Különben a két termelőszövetkezet szocialista szerződést kötött egymással, ennek keretében folynak ezek a munkálatok is. — Mit ért személyi és tárgyi feltételeken? — Elsősorban kell egy robbantásvezető, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és emellett megszerzi a robbantásvezetői szakvizsgát, ez én lennék. Fontos szerep hárul a robbantómesterekre is, hadd említsem meg a nevüket: Ádám Pál és Sztanek József. Nekik szintén megfelelő szakvizsgájuk van, ők az én „jobb kezeim” — néz rám komolyan. — A tárgyi feltételeken főképpen a robbanóanyagokat értjük. Ezt a módszert egyébként a trágya szétterítésére 1976 óta alkalmazzuk. Az idén szeptember végén kezdtük és októberben fejeztük be. — Véleménye szerint, mi a legnagyobb előnye, esetleg a hátránya a klasszikus trá- gyateritéssel szemben? — Talán a legnagyobb előnye az, hogy gyors — mondja elgondolkozva a fiatal fő- ágazatvezető. — Ezenkívül kevesebb eszköz kell hozzá. A legnagyobb hátránya, hogy rendkívül bonyolult az engedélyezési eljárás, ami nem csoda, hiszen robbanóanyagról van szó, aminek a beszerzése és a raktározása egvaránt nehéz. — Ajánlaná más gazdaságoknak is ezt az új módszert? — Csak abban az esetben, ha nincsenek megfelelő eszközök a hagyományos szétterítéshez. — Mennyire veszélyesek a robbantások a környék lakosságára nézve? — Amennyiben a szabályokat betartjuk, veszélytelenek. Az .összes szabály felsorolására természetesen itt nincs mód, csak példaként említek meg egyet, ez a különböző biztonsági távolságok megtartása. Jelentéktelen káresetekről, vakolatper- gésről, és egy-két gyenge ablak kitöréséről tudok, az biztos, hogy itt nem lehet lezserkedni, ha viszont azokat a bizonyos szabályokat betartjuk, viszonylag biztonságosan dolgozhatunk. Huszár Gabriella .aaaeaaaaaaaaaaaaaaaaaMaaaaaaaaaaaaaaaa Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság királyréti erdészetének dolgozói a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy javítják az ipari felhasználásra kerülő fatermékek minőségét, s takarékoskodnak az üzemanyaggá (MTI-fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS)
